Három szkíta-vezér letartóztatását indítványozta az ügyészség

Egy 53 éves zalai, egy 68 éves veszprémi és egy 88 éves váci férfi letartóztatását indítványozta a Zala Vármegyei Főügyészség.

A gyanú szerint a „szkíta-vezérek” elhatározták, hogy erőszakosan megdöntik Magyarország alkotmányos rendjét, és átveszik a hatalmat. Ezt a céljukat egy YouTube-videóban ki is nyilvánították – derült ki a főügyészség közleményéből. „A felvétel tartalma szerint tervüket külföldi fegyveres csoportok bevonásával, illetve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek elleni erőszakos fellépéssel kívánják végrehajtani. A hatalom erőszakos átvétele érdekében ekkor bejelentették az ún. Szkíta Nemzetőrség megalakulását is” – írták.

Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nyomozó Főosztály Erőszakos Bűncselekmények Elleni Osztálya folytatott nyomozást. A házkutatások és lefoglalások során beszerzett adatok alapján 8 személyt gyanúsítottként hallgattak ki, közülük három, őrizetbe vett személy letartóztatására tettek előterjesztést.

A Zala Vármegyei Főügyészség – a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és az elkövetők személyi körülményeire is figyelemmel – a szökés elrejtőzés veszélyére, a bizonyítás veszélyeztetésére, illetve a bűnismétlés veszélyére hivatkozva indítványt tett mindhárom férfi letartóztatására. Az ügyészi indítványról a Zalaegerszegi Járásbíróság nyomozási bírája fog dönteni.

A szkíta-összeesküvés mögött a Szövetség a Szent Korona Országáért nevű párt áll. A honlapjukon össze is foglalták a céljaikat: „Az Országunk és a Nemzet Egyesítése, a Történelmi Magyarország és jelenleg is egyetlen érvényben lévő, a Szent Korona Alkotmánya helyreállítása!”

A hatalomátvételre készülő csoport vezetőjének, Sz. Sándornak a felesége a Blikknek azt mondta, a 88 éves férje nem igazán értette, mi történik vele, amikor elfogták a TEK-esek. Nagyon felment a vérnyomása, félő volt, hogy baj lesz a szívével, ezért egy budapesti kórházba szállították.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népszámlálási adatai szerint 2439-en vallották magukat szkítának Magyarországon, és azt állították, hogy a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük. Pócs Alfréd egri önkormányzati képviselő aláírások is gyűjtött annak érdekében, hogy az Országgyűlés hivatalosan nemzetiséggé nyilvánítsa a szkítákat. Mivel több mint ezer aláírást sikerült összeszednie, ezért parlamenti bizottság elé került a kérdés, de ott a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozva lesöpörték az ügyet az asztalról.