Orbán beakaszthat az ukránok európai álmainak, de a támogatásokról lehet a legnagyobb vita az EU-csúcson

Csütörtökön és pénteken tartják az év utolsó uniós csúcstalálkozóját Brüsszelben, ahol Ukrajna az egyik fő napirendi pont, de Orbán Viktor ismét vétókkal fenyeget, miközben Magyarország támogatásairól is döntések születnek. A konkrét napokat leszámítva ugyanezt a mondatot tavaly is le lehetett volna írni: akkor az uniós állam- és kormányfőknek kész „magyar csomagot” sikerült majdnem a fa alá tolni, amelynek az egyik eleme Ukrajna 2023-ra szóló pénzügyi támogatása lett. Akkor a magyar miniszterelnök végül nem kaszálta el sem ezt, sem a többi vitatott pontot az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott végkövetkeztetéseiben.

A kifutó támogatás pótlása lesz az egyik téma a december 14-15-i ülésen, de a többi is szinte csak Ukrajnáról szól.

Ilyen egy külön húszmilliárd eurós alzseb az Ukrajnába küldött katonai eszközöket utólag térítő Európai Békekeretből, és téma lenne a keleti tagjelölt uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésének kérdése is.

Mindegyiknél a levegőben lóg Orbán Viktor vétója. Pontosabban a kormány szerint ilyen szót nem is szabad használni, mert nem írták bele az uniós szerződésekbe, és egyébként is le kellene venni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését a napirendről, hiszen nem lehet megvétózni, amiről nincs szó, sőt, épp az bontja az EU egységét, ha ennek ellenére ott marad.

Ismét bedobták a parlamenti határozatot

A csatlakozási tárgyalások megnyitásánál a kormány nyakig beleállt a vétófenyegetésbe. A hétfői külügyminiszteri találkozó szünetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sokadszor bizonygatta, hogy semmiképp sem engednek. Elképesztő politikai nyomás van a kormányon, de „fölösleges ránk pazarolni”. A döntés „nyilvánvalóan nem elfogadható számunkra”, a kormány minden „zsarolást” és „kecsegtetési kísérletet” visszautasít, történelmi kérdésekben nem fogad el taktikai alkukat.

Szijjártó maga is kiemelte, hogy szokatlan módon a keddi általános ügyi ülésen is ő vett részt. Alapesetben az EU-ügyi miniszterek mennek, legutóbb is Bóka Jánost küldte a kormány. Amiről csak lehet, legkésőbb ezen a szinten egyeznek meg előre, hogy az állam- és kormányfőknek már csak a legérzékenyebb kérdésekről kelljen érdemben vitatkozniuk magán a csúcstalálkozón.

Az Országgyűlés szerdai ülésén is hozott szokatlan helyzetet az ukrán csatlakozás ügye. Nem újdonság, de nem is gyakran sütik el, hogy parlamenti határozattal igyekeznének ráerősíteni egy fontos ügyben a kormány álláspontjára egy uniós csúcs előtt. A Fidesz–KDNP azt akarja, hogy az Országgyűlés külön határozatban mondja ki, hogy Ukrajna nem áll készen az uniós csatlakozásra, erről pedig szerdán tartottak vitát a parlamentben.

Egy ilyen parlamenti határozat jogilag nulla következménnyel járna egyébként, de a jogállamisági eljárással szemben, a hétéves uniós költségvetéssel és közös hitelfelvétellel zsarolva is kijátszották ugyanezt a kártyát 2020-ban. (A javaslatokat végül Orbán Viktor átengedte.) Most a miniszterelnök személyes felszólalásával igyekeztek ráerősíteni a fenyegetésre a szerdai vitában, mielőtt Brüsszelbe utazott. A vitán Orbán arról beszélt, hogy abszurd és nevetséges Ukrajna EU-csatlakozása, az ellenzék Putyint kiáltott.

A miniszterelnök ellenállása beindította az uniós diplomáciai nagyüzemet is. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel november végén Budapestre utazott, és Emmanuel Macron francia elnök is személyesen egyeztetett Orbán Viktorral az EU-csúcs előtt. Az is kiderült, hogy Orbán törölni szerette volna az ukrán EU-csatlakozás témáját a csúcs napirendjéről.

A hétvégén Orbán Javier Milei argentin elnök beiktatásán összetalálkozott Volodimir Zelnszkij ukrán elnökkel is, aki szerint mellébeszélés nélkül egyeztettek. Zelenszkij szerint megmondta Orbánnak, hogy nincs semmi oka, hogy blokkolja az ukrán EU-tagságot. Hétfőn már a kárpátaljai magyar közösség képviselői is konstruktívabb Ukrajna-politikát kértek Orbán Viktortól.

A magyar fél mindeddig a kisebbségi törvényre hivatkozva ellenezte Ukrajna és az EU közeledését. Mire azonban Ukrajna az EU-csúcs előtt elfogadta a magyar nyelvű oktatás korábbi szabályok szerinti fenntartását, Orbán már az ukrán korrupció szintjét, a demokrácia korlátozott kibontakozását nevezte meg fő okként.

Épp most kezd több pénz folyni a zsákba

Történetesen épp a csúcstalálkozó előtti napon döntött az Európai Bizottság, hogy a kormány nagyjából tízmilliárd eurót hívhasson le az eddig befagyasztott uniós forrásokból, részlegesen feloldva az eddigi befagyasztásokat (nem egyben, számlákért cserébe fokozatosan). A testületnek már csak pár napja maradt volna a döntésre, de az eredetileg három hónapos folyamatot bizottsági kérdések és a kormány válaszai is épp annyira tolták ki, hogy a határidő nagyjából az EU-csúcs idejére csússzon.

A Financial Times októberben uniós forrásokra hivatkozva arról írt: a kifizetések befagyasztását abban a reményben oldanák fel részlegesen, hogy ezzel elkerülhetik a vétókat. Az Európai Bizottság alaptalan spekulációnak nevezte az értesülést, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig nem látott kapcsolatot az ukrán támogatást is eredetileg tartalmazó költségvetési emeléssel.

Orbán Viktor a nyáron kimondta, hogy az EU-s büdzsé módosításához „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.” A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs pedig a csúcstalálkozó előtt néhány nappal szintén összekötötte a magyar és ukrán támogatásokat, ha utóbbi a közös költségvetésből menne. Arról beszélt, hogy Magyarország akkor vonná vissza az ukrajnai támogatás elleni vétóját, ha Brüsszel hajlandó kifizetni az összes olyan uniós pénzt, amit különböző aggályok miatt zároltak.

Ahogy a magyar vétóveszély elhárítására tavaly, úgy a Financial Times szerint most is elkezdtek dolgozni a tagországok egy kétoldalú B terven a 2024-2027-re tervezett 50 milliárdos támogatás esetében, ami bonyolultabb és magasabb kamatokkal járna, de ki lehet vele hagyni Magyarországot, de akár a magyar kormány is beszállna.

Miközben pedig az EU-ban sem dőlt el Ukrajna támogatásának érdése, év végéig elfogy minden olyan, Ukrajnának szánt támogatás, amelyet az Egyesült Államok jóváhagyott. Ahhoz, hogy az Oroszország által megtámadott ország pénzügyi segítsége Washington részéről továbbra is fennmaradjon, az amerikai törvényhozásnak meg kellene szavaznia az erről szóló csomagot. Mindeddig azonban ez a támogatást az amerikai határvédelemmel összekötő republikánusok ellenállása miatt nem történt meg. Az Ukrajnának szánt támogatásokról itt írtunk részletesebben.

Olyan szintre vinné vissza Orbán Ukrajnát, amin már túl van

Ahol viszont nem lehet sehogy sem megkerülni egy esetleges vétót, az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy először stratégiai partnerségi megállapodásra lenne szükség Ukrajnával, és csak utána kezdődhetnének meg a csatlakozási tárgyalások. Ahogy arra az Európai Tanács elnöke, Charles Michel felhívta a figyelmét, ezen már rég túl vannak.

Tavaly tovább is léptek ezen a külső szinten, amikor Orbán Viktor beleegyezésével tagjelöltté nyilvánították Ukrajnát. A tárgyalások megkezdéséről szóló döntés lenne a következő lépcső, amit az Európai Bizottság javasolt, de ezzel még nem kezdődne meg maga az egyezkedés.

Az egy következő lépcső, amihez a tagállamoknak egyhangúlag el kellene fogadniuk a saját tárgyalási álláspontjukat, és ezt a bizottsági javaslat egy újraértékeléstől tenné függővé.

Ami elindulhatna, az az ukrán joganyag átvilágítása (screening), hogy részletesen felmérjék, mennyi a különbség az unióshoz képest.

Már kimondanák a megingathatatlan elkötelezettségüket a támogatás mellett

A Telexhez is eljutott a csúcson tervezett végkövetkeztetések egy előzetes változata. Ebben már a második mondat megerősítené az Európai Unió megingathatatlan elkötelezettségét, hogy továbbra is többek között erős politikai, pénzügyi, gazdasági és katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Utóbbinál a tagállamok külpolitikájának tiszteletben tartását is kimondaná, ami gyakorlatilag egy jolly joker kivétel, de külön hangsúlyozzák a kiszámítható és időszerű támogatás fontosságát. Ez nemcsak az Európai Békekeret 20 milliárdos alzsebe, hanem az alap legutóbbi kifizetésének magyar blokkolása miatt is érdekes. Az eddigi részek gyakorlatilag az előző következtetéseket ismétlik. Az ukrán segélybe bevonnák a szankciók miatt lefoglalt orosz vagyont is.

A dokumentum üdvözölhetné a 12. szankciós csomag elfogadását is, de ez feltételesen, szögletes zárójelbe téve szerepel benne. Szijjártó Péter hétfőn jelezte, hogy a csomagból már kiszedték azokat a részeket, amelyek szerinte a magyar energiabiztonságra veszélyt jelentenének.

A dokumentum kimondaná azt is, hogy a bizottsági javaslat alapján megnyitnák a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Grúzia megkapná a tagjelöltséget. A Nyugat-Balkánon felgyorsítanák a csatlakozási folyamatot, de Bosznia-Hercegovinának és Észak-Macedóniának csak feltétek teljesítéséért cserébe haladnának tovább a következő lépcsőfok felé.

A Közel-Keletről és a közös költségvetésről csak egy-egy közcímig jutottak.

A csúcson visszatér Orbán egyik régi ellenfele

Orbán Viktoron nem segít, hogy miközben Hollandiában az euroszkeptikus Geert Wilders hiába nyert választást, egyelőre nem tudott kormányt alakítani, a csúcs előtt pár nappal ez összejött Lengyelországban Donald Tusknak. Ahogy arról a korábbi cikkünkben is írtunk, ő épp akkor volt az Európai Néppárt elnöke, amikor a Fidesz kisodródott a csoportból, és hol burkoltan, hol egészen nyíltan kritizálta a Fideszt. Vannak olyan kérdések, amelyekben akár egy oldalra is kerülhet a magyar kollégájával, de Ukrajna nem az. Nem mintha az előző kormány gerincét adó Jog és Igazságosság másképp gondolna erről, épp Ukrajna miatt romlott meg vele a Fidesz kapcsolata.

„Hangosan és határozottan fogjuk követelni a szabad világ, a nyugati világ teljes mozgósítását Ukrajna megsegítésére. Nem tudom tovább hallgatni azokat a politikusokat, akik arról beszélnek, hogy belefáradtak az ukrajnai helyzetbe”

– jelentette ki Tusk első beszédében.

Marad lehetséges szövetségesnek Robert Fico szlovák kormányfő, de Orbán Viktor egyedül is elég ahhoz, hogy vétózzon.