2023. november 6. – 13:49
frissítve
Az Európai Uniónak a közalapítványi hátterű magyar egyetemeket megkerülve kellene kiosztania az Erasmus+ mobilitási és a Horizont Európa kutatási támogatásokat, javasolta Gwendoline Delbos-Corfield. A legutóbbi, Magyarországról szóló EP-állásfoglalás felelőse John Morijn professzorral együtt arról írt a Politicónak, hogy például egy köztes szervezet beiktatásával juttassák el a két uniós programból származó pénzeket a diákoknak és kutatóknak.
Miért vannak gondban a modellváltó egyetemek a két programnál?
A tagállamok – az Európai Bizottság javaslatára – tavaly decemberben tiltották el az új uniós kötelezettségvállalásoktól a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű intézményeket, köztük a 21 „modellváltó” egyetemet átláthatósági és összeférhetetlenségi problémák miatt. Ez főleg két programnál, az Erasmus+-nál és a Horizont Európánál okoz gondokat.
- Az elhúzódó egyezkedés miatt az Európai Bizottság már korábban amiatt pánikolt, hogy a modellváltó egyetemeken bajba kerülhet az Erasmus, ha legkésőbb szeptemberig nincs egyezség. A nyáron ugyanakkor a program magyar közreműködő szervezete, a Tempus Közalapítvány feltételes támogatói döntéseket tudott hozni, és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel együtt hangoztatja, hogy jövő nyárig így minden adott a folytatáshoz. A Tempus utólag elismerte, hogy ehhez a kormánynak 1,8 milliárd forinttal kellett kipótolnia a költségeket. Az Európai Bizottságnak november 23-ig kell megerősítenie a magyar közreműködő szervezet feltételes döntését.
- Az Erasmusnál kevesebbet emlegetett, de jóval nagyobb összegből működő Horizont Európa kutatási együttműködéseknél a kormány korábban, tavasszal létrehozott egy ötmilliárd forintos alapot, hogy a modellváltó egyetemek részvételét biztosítsa. Az ebből kiegészített támogatásokat bizottsági tájékoztatás alapján a zárolás feloldásakor visszatérítheti az EU. A modellváltó egyetemek viszont már júniusban arra panaszkodtak, hogy hiába pályázhatnának, a túlnyomórészt közös projektekbe már be sem veszi őket a többi induló. Vagyis gyakorlatilag már tényleg kimaradnak a világ legnagyobb, Európán kívüli országokkal is egyre bővülő programjából, amelybe még a britek is visszakapaszkodtak. Kemenesi Gábor virológus az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisének nevezte a helyzetet.
Navracsics Tibor október közepén arról beszélt, hogy „Erasmus-ügyben nagyon közel állunk”.
Delbos-Corfield: Akár közvetítőn keresztül is mehetne a pénz
Az alapítványok új uniós kötelezettségvállalásainak letiltása része annak a feltételrendszernek, amely a 2021-től megnyílt EU-támogatások zömét blokkolja. Gwendoline Delbos-Corfield a Politicónak arról írt, hogy
„nincs valódi haladás az ügyekben, amelyek a felfüggesztéshez vezettek”, de „az EU-nak vissza kellene állítania” a teljes hozzáférést „a felsőoktatási kutatási és Erasmus-alapokhoz”.
Így az EU jelezhetné a támogatását a magyar embereknek, de közben megkerülhetné, hogy az uniós pénz „egy korrupt rezsim kezébe jusson”. Az eurókat az Európai Bizottság közvetlenül az érintetteknek adhatná vagy egy „Magyarországon kívüli független közvetítőn” keresztül továbbíthatná. Ezzel az EU a magyar erasmuszozókat és kutatókat támogathatná, azt viszont nem fizetné, hogy külföldi diákok „a korrumpált magyar egyetemeken tanuljanak”. A lap nem részletezte, hogy ezek a tervek csak ötletelések-e vagy valóban a gyakorlatban is használható és kidolgozott javaslatok.
Kedden tárgyal az EP szakbizottsága, de nincs közvetlen befolyása
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága a Politico szerint kedden tárgyal a blokkolt magyar támogatásokról. A testület közvetlenül nem érintett a témában, de közvetve befolyásolhatja a kulcsszerepet játszó Európai Bizottságot, amely a jövő júniusi EP-választás után újjáalakul, és ehhez a parlamenti képviselők többségének voksára is szüksége van.
Gwendoline Delbos-Corfield nemrég arra figyelmeztetett: nagyon rossz fényt vet majd az Európai Bizottságra az EP-ben, ha felszabadítják a magyar uniós pénzek egy részét. Valószínűleg épp erre készül a testület, írta a Politico magas rangú tisztviselőkre hivatkozva hétfőn.
Korábban több lap szintén úgy értesült: az Európai Bizottság átengedné a legnagyobb szeletet, akár 13 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást érő magyar igazságügyi reformot abban bízva, hogy cserébe nem kap magyar vétót a többéves büdzsé emelése. (Orbán Viktor hol – jogi okokra hivatkozva – alig leplezetten, hol nyíltan elismerte a két ügy összekapcsolását.)
Věra Jourová bizottsági alelnök cáfolta, hogy megegyeztek volna a magyar kormánnyal, és pénteken kiderült, hogy a testület múlt pénteken másodszor is további kérdéseket küldött a reform gyakorlati megvalósításáról érdeklődve. A válaszig tolódik a testület rendelkezésére álló három hónapos értékelési határidő.
