Putyin szerint hamarosan elfogynak az ukránok saját katonai eszközei, és atomfegyver bevetésére nincs szükség

Diplomáciai adok-kapok lett abból, hogy feltartóztatták Varsóban a Kijevbe utazó dél-afrikai elnök testőreinek egy részét, nagyjából 120 ember rekedt a Chopin repülőtéren egy gépen csütörtök estétől. Cyril Ramaphosa a terveknek megfelelően vonattal érkezett meg Lengyelországból Kijevbe pénteken, ahol az afrikai békemissziója keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az afrikai vezetők látogatása alatt is légiriadó volt a városban, a légvédelem az oroszok több drónját és rakétáját is hatástalanította.

A dél-afrikai elnök másik gépen utazott, viszont Kijevben így nélkülöznie kellett a biztonsági személyzetének egy részét. A fennakadás miatt kifakadt az elnök biztonságáért felelő Wally Rhoode vezérőrnagy, aki szerint Ramaphosa életét kockáztatják, és rasszizmust kiáltott.

Lengyelország visszautasította a rasszizmus vádját. A kormány és a határőrség részéről is jelezték, hogy az érintett dél-afrikai testőröknek nem voltak megfelelő engedélyeik a náluk lévő fegyverekhez, amelyeket így nem vihettek be az országba. Azt is hozzátették, hogy a fegyverek nélkül elhagyhatják a feltartóztatott repülőt.

A dél-afrikai elnök egyik szóvivője sajnálatosnak nevezte a történteket, és jelezte, hogy megpróbálják elérni, hogy a gépen utazók legalább az útjuk orosz felére továbbmehessenek. A varsói repülőtér szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy a gépet vasárnap ott tartják. Ramaphosa és a delegációjának többi tagja szombaton Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. (BBC)

Vlagyimir Putyin a Meduza szerint arról is beszélt a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, hogy „sok zsidó barátja van gyerekkora óta”, akik azt mondták neki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nem zsidó, hanem a zsidó nép szégyene”. Az orosz elnök ezt a moderátor, Dmitrij Simes politológus kérdésére válaszolta, aki arról beszélt, hogy a Nyugat nem érti, miért vádolja a Kreml nácizmussal az ukrán vezetést, amikor Zelenszkij zsidó.

Putyin aztán arról beszélt, hogy Ukrajna területén a holokauszt során 1,5 millió zsidót öltek meg. „Hogyan lehetne ezt tagadni?” – kérdezte. Putyin kijelentése után egy rövid montázsvideót is bemutattak történelmi képkockákból az Ukrajna és Lengyelország területén a második világháború alatt elkövetett atrocitásokról. Az orosz elnök erről azt mondta, hogy számított az ukrajnai nácizmusról szóló kérdésre, ezért már előre kérte a videó elkészítését.

Május elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy olasz tévécsatornának azt mondta, hogy Zelenszkij zsidó származású náci, majd hozzátette, „Hitlerben is volt zsidó vér”, és „a legnagyobb antiszemiták zsidók”. Izrael külügyminisztere, Jair Lapid emiatt bekérette Oroszország izraeli nagykövetét, egyben bocsánatkérést követelt. „Az ukránok nem nácik. Csak a nácik voltak nácik, és csak ők foglalkoztak a zsidó nép szisztematikus elpusztításával” – mondta Lapid.

Az orosz-ukrán háború mentén visszatérően megfogalmazott vádként hangzik el az orosz vezetéstől, hogy az ukránok „fasiszták” és az ukránok által szabadságharcosként kezelt Stepan Bandera antiszemita náci – a valóságról Ungváry Krisztián itt írt részletesen.

Ukrajnának hamarosan elfogynak a saját katonai eszközei, és teljesen a nyugati országok által biztosított katonai támogatásokra szorul majd, többek között erről beszélt a BBC beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon elhangzott beszédében. Ehhez azt is mondta, hogy Oroszország inváziója Ukrajna demilitarizálásához vezetett. Szerinte Ukrajna nem ért el sikereket az ellentámadásával, és „nincs esélye” az orosz hadsereggel szemben.

Putyin szerint annak komoly kockázata van, hogy a NATO még jobban bevonódik az ukrajnai háborúba. Elméletileg Oroszország bevethetne atomfegyvert, de nincs erre szüksége, mert az ellenség a fronton sikertelen, mondta. Atomfegyvereket abban az esetben használnának, ha „az orosz állam” léte kerülne veszélybe. Az orosz taktikai atomfegyverek Belaruszba telepítését elrettentő lépésnek nevezte. Azt is mondta, hogy növelniük kellett a védelmi kiadásokat, hogy „megvédjék az ország szuverenitását.”

Szerinte Oroszországnak semmibe se telne akármelyik épületet megsemmisíteni Kijev központjában, de ezt számos megfontolásból nem teszi meg.

Szerinte a nyugati szankciók nem tudták elszigetelni Oroszországot, szerinte az ázsiai, közel-keleti és latin-amerikai piacok jelentik a jövőt. Azt jósolta, hogy az orosz gazdaság 2 százalékkal fog bővülni 2023-ban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2024-es előrejelzését 2,1 százalékról 1,3 százalékra csökkentette áprilisban.

Putyin azt is mondta, hogy nem zárják be az ajtót azok előtt a cégek előtt, amelyek kivonultak vagy felfüggesztették tevékenységüket Oroszországban, amennyiben vissza akarnának térni. Az ukrajnai agresszió miatt több mint ezer nemzetközi cég vonult ki Oroszországból 2022. február 24. óta.

A Szentpétervári Gazdasági Fórumot 1997 óta tartják meg, célja, hogy népszerűsítése az orosz gazdaságot és annak eredményeit a nemzetközi befektetők körében. A fórumon néhány éve még nyugati országok és intézmények vezetői is részt vettek, de a BBC szerint ezúttal az Európai Unióból és az Egyesült Államokból nincsenek ott. Június elején pedig a Kreml bejelentette, hogy a Moszkva által „barátságtalan országoknak” minősített helyekről érkező újságírók nem vehetnek részt a rendezvényen. (BBC, Guardian, MTI)

Eddig az oroszok és az ukránok vádolták csak egymást a gát felrobbantásával, és az ebből fakadó környezeti és humanitárius katasztrófa okozásával, most azonban elkészült az első nemzetközi vizsgálat jelentése is. Részletek itt.

A hidegháború óta először, a NATO védelmi miniszterei nem tudtak megállapodni a védelmi stratégiában, legalábbis az első terveket illetően – mondta két tisztviselő a Reutersnek pénteken.

Bár a regionális terveket ma hivatalosan nem hagyták jóvá, arra számítanak, hogy még a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt találnak megoldást, és eredményes döntések fognak születni – nyilatkozta egy magas rangú amerikai tisztviselő.

Ukrajna megállapította annak a tizenegy ukrán katonának a tartózkodási helyét és személyazonosságát, akiket Oroszország fogott el Ukrajnában, majd adott át Magyarországnak – írja az Ukrainska Pravda.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Orosz Ortodox Egyház június 8-án közölte, hogy tizenegy Oroszország által elfogott, Ukrajna oldalán harcoló kárpátaljai katonát szállítottak Magyarországra. Ezt később Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, egyházdiplomáciáért is felelős miniszter megerősítette. Ukrajna állította, hogy Magyarország nem egyeztetett vele a foglyok Magyarországra szállítása előtt.

Semjén később azt mondta, „a tizenegy kárpátaljai Magyarországon már nem »hadifogoly«, hanem szabad ember”.

A Szabad Európa kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, a foglyok Magyarországra szállítása Semján Zsolt magánakciója lehetett.

Oleh Kotenko, az eltűnt személyekért felelős ukrán biztos pénteken közölte, hogy az ukrán hatóságok azonosították a katonákat, és felderítették azt az útvonalat is, amin Magyarországra szállították őket. Hozzátette, hét katonáról eddig semmilyen információjuk nem volt. Értesítették a katonát családtagjait és az illetékes hatóságokat is.

Kotenko hangsúlyozta, amíg nem térnek vissza Ukrajnába, eltűnt személyként tartják nyilán a katonákat.

Az ukrán értesülésekkel kapcsolatban kérdéseket küldtönk a Honvédelmi Minisztériumnak, a Külgazdasági- és Külügyminisztériumnak és Semjén Zsoltnak is, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

A hadifoglyok Oroszországról Magyarországra szállítása rengeteg kérdést hagyott nyitva: ezeket ebben a cikkünkben válaszoltuk meg.

Két gyerek és egy idős nő megsérült Kijev térségében egy orosz rakétatámadás következtében – közölték az ukrán regionális hatóságok. Több mint 30 ház megrongálódott.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délelőtt rakétacsapások érték az ukrán fővárost, miközben az afrikai államok békemissziójának képviselői is ott tartózkodtak.

(Guardian)

Robbanásokat jelentettek Kijevből, miközben ott tartózkodnak az afrikai békemisszió delegációjának tagjai, köztük Cyril Ramaphosa, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke.

Az ukrán állami hírszolgáltató, a Suspilne szerint a városban légiriadó van, a légvédelem több drónt és rakétát is hatástalanított, Podilszkij kerületéből viszont robbanásokat is jelentettek. A jelentések szerint az orosz csapatok a Fekete-tenger felől lőttek ki cirkálórakétákat az ukrán fővárosra.

Frissítés 11:50: Kicsivel dél előtt megszüntették a légiriadót Kijevben. A hatóságok közlése szerint a légvédelem pár óra leforgása alatt hat Kinzsal hiperszonikus rakétát (magyarul Tőrnek nevezhető, itt írtunk róla bővebben), három Kalibr típusú cirkálórakétát és két felderítő drónt is lelőtt a főváros felett. Sebesültekről, károkról nem érkeztek jelentések, a városvezetés közleménye szerint a robbanások hangját a légvédelem működése okozta.

Az afrikai békemisszió tagjai ma Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalnak Kijevben, a tervek szerint szombaton Szentpétervárra utaznak tovább, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is leülnek.

(Guardian)

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök pénteken Ukrajnába érkezett egy afrikai békemisszió részeként – közölte a Dél-afrikai Köztársaság elnöksége a Twitteren.

Ramaphosa várhatóan pénteken találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd szombaton Oroszországba utazik, hogy Szentpéterváron tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A Dél-afrikai Köztársaság elnöke már június 8-án telefonon tárgyalt Putyinnal, az afrikai országok vezetőinek oroszországi és ukrajnai békemissziója kapcsán. Ramaphosa szerint Putyin üdvözölte az afrikai államfők kezdeményezését, és kifejezte óhaját a békemisszió fogadására.

Macky Sall szenegáli elnökkel együtt Ramaphosa vezeti a küldöttséget, amelyben Zambia és a Comore-szigetek vezetői, valamint Egyiptom miniszterelnöke is helyet kapott.

A békeküldöttség tervei között szerepelhet, hogy egy sor „bizalomépítő intézkedésre” tegyen javaslatot a feleknek, és elérje, hogy diplomáciai úton kezdjenek béketárgyalásokba.

A Reuters által látott keretdokumentumban az szerepel, hogy a küldöttség a békítés érdekében javasolná az orosz csapatok visszavonását Ukrajnából, a taktikai atomfegyverek kivonását Belaruszból, a Putyin ellen irányuló nemzetközi büntetőbírósági elfogatóparancs végrehajtásának felfüggesztését és a szankciók enyhítését.

(Guardian)

Nagyösszegű bónuszokkal próbálja motiválni az orosz katonákat az orosz védelmi minisztérium, hogy minél több nyugati gyártmányú harckocsit semmisítsenek meg – írja a Sky News.

A német gyártmányú Leopard harckocsik megsemmisítéséért 400 ezer forintnyi jutalmat, az amerikai gyártmányú tankokért ennek nagyjából a fele, 200 ezer forintnak megfelelő bónusz jár.

A pilóták és drón-operátorok már jóval nagyobb, 1,2 millió forintnyi jutalmat igényelhetnek minden egyes lelőtt ukrán repülőgép vagy helikopter után. A Tochka-U és HIMARS rakétarendszerekre mért találatokat ugyanilyen összeggel jutalmazzák.

De nem csak pénzzel ismerik el a tank-megsemmisítő katonákat: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap az „Oroszország Hőse” aranycsillag kitüntetést adományozta azoknak a katonáknak, akik Leopard harckocsikat és amerikai gyártmányú Bradley harcjárműveket semmisítettek meg az ukrán fronton.

Nemrég indult el az ukránok hónapok óta tervezett ellentámadása az orosz hadsereg ellen. Egyelőre nagyon kevés információ van arról, hogy pontosan milyen veszteségek vannak az egyik, illetve a másik oldalon, de a legmérvadóbb katonai források szerint Ukrajna már több modern, nyugati tankot elveszíthetett, és a „tankgyilkos” amerikai lövészpáncélosainak is mintegy 15 százaléka odaveszhetett. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Ukrán rakétatámadás végzett egy magas rangú orosz tábornokkal a zaporizzsjai régióban kedden, állítja a brit védelmi minisztérium. A hírt korábban az oroszok is közölték, most a hírszerzés is megerősítette azt. Szerintük Szergej Gorjacsov „szinte biztosan” meghalt a dél-ukrajnai parancsnoki állás ellen végrehajtott légicsapásban.

Gorjacsov vezérkari főnökként vezette a 35. egyesített hadsereget. Idén ő volt az első orosz tábornok, akit bizonyítottan sikerült megölnie az ukrán hadseregnek. A 35. egyesített hadsereg egyes részei Bucsában tartózkodtak a civilek ellen elkövetett gyilkosságok idején.

Az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az oroszok nemrég 150 gyereket hurcoltak el illegálisan a megszállt Luhanszk megyéből. Közlésük szerint a gyerekeket június 8-án vitték el a luhanszki Sztarobilszk körzetéből, és a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságban lévő két központba szállították őket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy az oroszok a háború kitörése óta 19 ezernél is több ukrajnai gyereket szállítottak át illegálisan Oroszországba a megszállt területekről. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrán gyerekek deportálásának felügyelete miatt.

Az ICC ügyésze által benyújtott elfogatóparancs-kérelemnek egy bírói testület helyt adott, mert szerintük is megalapozottan feltételezhető, hogy Putyin és gyermekjogi biztosa, Marija Alekszejevna Lvova-Belova felelősséget viselt az ukrán gyerekek jogellenes elhurcolásáért.

(Guardian)

Azt állítja Vlagyimir Szaldo, az Oroszország által megszállt herszoni régió Moszkva-barát kormányzója, hogy Ukrajna merényletet követett el ellene múlt héten, aminek során megpróbálták megölni. Elmondása szerint az ukrán hadsereg tíz „nagy pontosságú” rakétát lőtt ki a feltételezett tartózkodási helyére. Az erről beszámoló CNN nem tudta független forrásból megerősíteni Szaldó állításait.

Vlagyimir Szaldo korábban azt nyilatkozta, hogy a Nova Kahovka-i gát átszakadása taktikai előnyhöz juttatta az orosz hadsereget, és az ukránokat tette felelőssé a katasztrófáért.

(CNN)

• Szeptemberben választásokat tartana Oroszország az annektált ukrajnai régiókban.
• Oroszország állítja, hogy visszaverte az ukrán ellentámadást Zaporizzsjában, Ukrajna szerint folytatódnak a harcok.
• A brit hírszerzés szerint kritikus ponthoz közelít a Wagner-csoport és a Kreml közötti konfliktus.
• A szövetségesek további 14 Leopard 2-es tankot küldenek Ukrajnának.
• Zelenszkij szerint ha Oroszország elveszíti az ellentámadást, akkor végső soron a háborút is elveszíti.
• Algéria elnöke: Hiába a nyugati nyomás, mi mindig is Oroszországot fogjuk támogatni.

A csütörtöki híreket itt tudja visszaolvasni.