Zelenszkij: Ha Oroszország elveszíti az ellentámadást, akkor végső soron a háborút is elveszíti

Az UNICEF szerint a háború kezdete óta legalább 20 gyermek halt meg aknák és más robbanószerkezetek miatt. További 69-en megsérültek tavaly február 24. és idén május 30. között, írja a SkyNews.

Mustapha Ben Messaoud, az UNICEF vezető vészhelyzeti koordinátora aggodalmát fejezte ki a gyermekeket fenyegető fokozott kockázat miatt, mivel a gyerekek a nyári hónapokban több időt töltenek felügyelet nélkül a szabadban.

Ukrajna területének körülbelül egyharmadát aknák borítják, így az ország a világ egyik leginkább robbanóanyagokkal szennyezett országa.

Ha Oroszország elveszíti az ellentámadást, akkor végső soron a háborút is elveszíti – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, írja a SkyNews.

Zelenszkij szerint a frontvonalról érkező hírek „általában pozitívak, de nagyon nehéz”. Az ukrán elnök szerint az ellentámadás ugyanilyen fontos Ukrajnának, mert ha nem érnek el nyereséget, akkor azt kockáztatják, hogy a nyugati szövetségeseik megvonják a támogatásokat.

Bahmut környékén „az ellenség további tartalékokat vonultat fel, és minden erejével igyekszik megakadályozni az ukrán erők előrenyomulását” – közölte az ukrán védelmi miniszterhelyettes csütörtökön. A miniszterhelyettes szerint így is három kilométert tudtak előrehaladni a fronton.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának munkatársa csütörtökön azt mondta, az ukrán erők eddig hét települést és több mint 100 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza.

A szövetségesek további 14 Leopard 2-es tankot küldenek Ukrajnának – írja a SkyNews a Handelsblatt gazdasági napilap bejelentésére alapozva.

A lap NATO-forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Dánia és Hollandia finanszírozná a német gyártmányú járműveket. A járműveket a Rheinmetall csoport szállítja és újítja fel, majd januárig szállítják le őket. A szerződéseket már aláírták, és a német kormányt is bevonták, mivel annak bele kell egyeznie a járművek exportálásába. Március közepén 18 darab német Leopard 2-es harckocsi érkezett Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin találkozott Abdelmadjid Tebboune algériai elnökkel, aki egy háromnapos látogatáson van Oroszországban, írja a Guardian.

A két vezető szerint a találkozó csak tovább építette az országok közötti stratégia partnerséget, amiről egy közös nyilatkozatot is írtak. Az orosz államfő szerint Algéria kulcsfontosságú partnere az arab világban és Afrikában, Tebboune elnök pedig azt mondta, hogy „a nyomás, amit a nyugati országok gyakorolnak Algériára, nem befolyásolja a két ország közti kapcsolatot”, Algéria mindig is támogatni fogja Oroszországot.

Egy légiriadó miatt Kijev lakossága a metróaluljárókba kényszerült. Ez azonban nem tántorított el egy végzős osztályt attól, hogy ott, az aluljáró kopott és sárgás betonoszlopai között adják elő a keringőjüket:

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve közölte, hogy „számos intézkedést” hoztak a zaporizzsjai atomerőmű stabilizálása érdekében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi csütörtökön a dél-ukrajnai atomerőműbe is ellátogatott.

A NAÜ már korábban kifejezte aggodalmát a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerének fenntartásával kapcsolatban, miután a Herszon közelében lévő gát felrobbantása miatt tovább csökkent a vízszint a kahovkai tárolóban.

Rafael Grossi csütörtökön elmondta, hogy az ellenőrök továbbra is az Oroszország által megszállt zaporizzsjai atomerőműben maradnak, de az erőmű garantált biztonságáról szóló dokumentum aláírása jelenleg nincs napirenden, továbbra sem tartják ugyanis kielégítőnek az erőmű körüli biztonsági intézkedéseket.

A NAÜ küldöttsége június 13-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt Kijevben.

Pár napja a NAÜ főigazgatója arról beszélt, a víztároló vízszintjéről kapott adatok ellentmondásosak, ezért az ügynökség ellenőreinek szélesebb körű hozzáférést kell kapniuk a helyzet tisztázásához.

(Guardian)

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia légvédelmi eszközöket, köztük több száz rakétát küld Ukrajnának – erről közös nyilatkozatban számoltak be.

A felszerelés szállítása már megkezdődött, és néhány héten belül be kell fejeződnie – írják. A bejelentést az Egyesült Államok vezette Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Contact Group) ülése előtt tették meg.

(Guardian)

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy erői visszaverték az ukrán offenzívát Zaporizzsja régióban – írja a CNN.

Az orosz Vosztok haderőcsoport szóvivője szerint csapataik visszaverték az ukrán erők támadásait Novoszilka, Novodarivka, Levadne és Makarivka közelében. Az ukrán fegyveres erők közleménye szerint azonban folytatódnak a harcok ezeken a területeken is. „Egyetlen olyan pozíciót sem veszítettünk el, ahol ukrán katonák védekeznek” – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkarának szóvivője.

Az orosz ellenállás ellenére Ukrajna továbbra is előrelépésekről számol be:

Bahmut környékén „az ellenség további tartalékokat vonultat fel, és minden erejével igyekszik megakadályozni az ukrán erők előrenyomulását” – közölte az ukrán védelmi miniszterhelyettes csütörtökön. A miniszterhelyettes szerint így is három kilométert tudtak előrehaladni a fronton.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának munkatársa csütörtökön azt mondta, az ukrán erők eddig hét települést és több mint 100 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy Oroszország továbbra is elsősorban Lymanra, Bahmutra, Avdijivkára és Mariinkára összpontosítja erőfeszítéseit a donyecki térségben. Az ukránok szerint Mariinka környékén minden támadást visszavertek.

Oroszország továbbra is állítja, hogy minden ellentámadást visszavert.

Az orosz Központi Választási Bizottság vezetője bejelentette, hogy az orosz védelmi minisztériummal és az FSZB-vel történt egyeztetést követően lehetségesnek látják, hogy a jelenlegi feltételek mellett szeptemberben választásokat tartsanak a négy annektált ukrajnai régióban – írja az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.

Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régióban szeptember 10-én tarthatnak kormányzóválasztást. Az ukrajnai régiókat tavaly szeptemberben illegálisan annektálta Oroszország, a területek egy részét a mai napig nem tartja az ellenőrzése alatt. Zaporizzsja és Donyeck jelenleg az ukrán ellentámadás két gócpontja.

Oroszország tavaly szeptemberben népszavazásokat tartott a megszállt területeken, ezt azonban Kijev és a Nyugati államok is illegálisnak és kikényszerítettnek nevezték.

(Sky News)

Ukrajna is helyet kaphat a NATO-Ukrajna Tanácsban, egy olyan döntéshozó testületben, amely az észak-atlantai katonai szövetség és az Oroszországgal hadban álló ország közötti együttműködést irányítaná.

A tanács első ülését csütörtökön, a NATO védelmi miniszteri ülése után tartják Brüsszelben. A lényeges különbség a már létező bizottság és a tanács között, hogy míg előbbi nem rendelkezik döntéshozatali joggal, utóbbi igen. Amennyiben a NATO védelmi miniszterei úgy döntenek, hogy megalapítják a tanácsot, Ukrajna is egyenrangú tagja lehetne, ami sokkal szorosabbá fűzné az ország és a védelmi szövetség kapcsolatát.

„Ha a szövetségesek beleegyeznek a NATO-Ukrajna Tanács megalapításába, az azt jelentené, hogy 32 egyenlő résztvevő ülne egy asztalhoz egy olyan testületben, amely döntéseket is hozhatna. Ez egy olyan struktúra lenne, amely sokkal mélyebb együttműködést és közös döntések meghozatalát tenné lehetővé. Ez az Ukrajna és a NATO közötti politikai partnerség jelentős megerősödését jelentené” – magyarázta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csütörtöki NATO-csúcs előtt.

Bár abban továbbra sincs megállapodás, hogy a hadban álló ország mikor csatlakozhat a katonai szövetséghez.

Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: „Egyetértünk abban, hogy a legsürgetőbb feladat most annak biztosítása, hogy Ukrajna szuverén, független nemzetként érvényesüljön, mert ha Ukrajna nem érvényesül, és nem tud demokratikus államként tovább létezni Európában, akkor egyáltalán nem lehet majd a tagság kérdését megvitatni”.

Stoltenberg szerint a 31 országot tömörítő szövetség a kétnapos tanácskozás végén megállapodhat egy „többéves programban, hogy segítsük Ukrajnát abban, hogy a régi szabványokról, felszerelésekről és eljárásokról áttérjen a NATO-szabványokra, és teljes mértékben egységessé váljon a NATO-val”.

Hozzátette, hogy a NATO-szövetségesek által felajánlott támogatások már most éreztetik a hatásukat a harctéren.

(Sky News)

Július elseje a végső határideje, hogy az önkéntes katonai egységek szerződést kössenek orosz védelmi minisztériummal. A legnagyobb orosz magánhadsereg, a Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin viszont már korábban jelezte: nem hajlandóak aláírni a szerződést.

A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentése szerint a határidő a Prigozsin és az orosz katonai felső vezetés közötti konfliktus kicsúcsosodása lehet. Ráadásul az eddig Putyint egyáltalán nem kritizáló Prigozsin a szerződéskötés elutasításával az orosz elnökkel is nyíltan szembeszáll: Putyin ugyanis személyesen is arra buzdította az önkéntes alakulatokat, hogy írják alá a szerződést (június 13-án az orosz állami televízióban buzdított erre).

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter június 10-én rendelte el, hogy minden önkéntes alakulatnak szerződést kell kötnie a minisztériummal, ezzel növelve az orosz hadsereg hatékonyságát. Az első szerződést június 12-én kötötték meg az Ahmat egységgel.

Prigozsin viszont továbbra is dacol, szerdán egyenesen úgy fogalmazott: „A Wagner harcosai közül senki sem hajlandó újra a szégyen útjára lépni.” A Wagner vezetője pár napja azt is belengette, az se biztos, hogy a csapatai Ukrajnában maradnak – ez minden bizonnyal komoly érvágás lenne az Ukrajnában harcoló orosz erőknek.

Törvénnyel akadályozta meg Ausztrália, hogy Oroszország új nagykövetséget építsen közvetlenül az ausztrál parlament mellé. A lépést nemzetbiztonsági okokkal indokolták.

Anthony Albanese miniszterelnök közlése szerint a jogszabály megszünteti Oroszország bérleti jogát a nemzetbiztonsági szempontból kényes területen.

Az ausztrál kormány azért nyújtotta be a törvényjavaslatot, mert Oroszországnak májusban a szövetségi bíróságon sikerült megakadályoznia, hogy megszüntessék a bérleti jogát a kérdéses területen. Moszkva 2008-ban szerezte meg a bérleti jogot a területre, hogy ott nagykövetséget építsen, de az épület nem készült el a vállalt időre, ezért a canberrai hatóságok felmondták a bérleti szerződést.

A kormányfő elmondta, hogy a törvényjavaslatot a parlament mindkét háza elfogadta csütörtökön, pár órával a benyújtása után. A törvény azt követően lép hatályba – várhatóan még csütörtökön –, hogy azt a III. Károly királyt képviselő David Hurley főkormányzó is jóváhagyja.

Oroszország diplomáciai képviselete jelenleg a Griffith külvárosában lévő egykori szovjet nagykövetségen működik.

„A kormány nagyon világos biztonsági tanácsokat kapott arra vonatkozóan, hogy milyen kockázatot jelent az orosz jelenlét a parlamenthez ilyen közel”

– mondta Albanese. Hozzátette, hogy a döntés hátterében a parlament épületével kapcsolatos „potenciális beavatkozás” áll.

Albanese hangsúlyozta, hogy az ausztrál kormány elítéli Oroszország „törvénytelen és erkölcstelen ukrajnai invázióját”. A NATO-tagországokon kívül Ausztrália Ukrajna egyik legnagyobb támogatója.

(MTI, Sky News)

Ukrajna egy rakétát és húsz drónt fogott el az éjszaka folyamán, három másik rakéta „ipari létesítményeket” talált el az ország közép-keleti részén fekvő Dnyipropetrovszk régióban – írja az AFP francia hírügynökség.

Közben a Krím moszkvai beiktatású kormányzója azt mondta, hogy az orosz erők kilenc drónt lőttek le a terület felett, nem sérült meg senki. Ez azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt állította, hogy erői „katasztrofális” veszteségeket okoztak az ukrán csapatoknak.

(AFP)

Az orosz parlament alsóháza megszavazta azt a törvénytervezetet, ami lehetővé teszi a védelmi minisztériumnak, hogy gyanúsított vagy elítélt bűnözőket szerződtessen az ukrajnai harcokra. Moszkva így próbál meg még több katonát toborozni a háborúhoz a Reuters szerint.

Az orosz hadsereg tavaly nyáron már a börtönökből is toborzott katonákat a frontra, erről itt írtunk korábban.

(Reuters)

Ma találkoznak a NATO védelmi miniszterei Brüsszelben, a tanácskozáson várhatóan az Ukrajnának szánt további katonai támogatásokról állapodnak majd meg. Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár Brüsszelben azt mondta, hogy a védelmi miniszterek ma egy „kritikus időszakban” találkoznak, egy „veszélyesebb világban”. Oroszország nukleáris retorikája „vakmerő és veszélyes” – mondta Stoltenberg, aki szerint Oroszország viselkedése „egy minta része”, amelyre a NATO reagált.

„Ha igazságos és tartós békét akarunk, akkor a NATO-nak folytatnia kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást” – mondta.

(Guardian)

• Van, aki egy üveg vodkával indítja a napot a Kremlben, hogy bírja a háború okozta stresszt – derítette ki az orosz független hírportál, a Verstka.
• A veszteségek után Amerika újabb 15 Bradley lövészpáncélost küld Ukrajnának. A bejelentés azután érkezett, hogy a hírek szerint Kijev több, az Egyesült Államok által szállított páncélozott járművet veszített el.
• Az ukránok szerint nagyon heves harcok zajlanak a fronton
• Megérkeztek az első orosz taktikai atomfegyverek Belaruszba – jelentette be Alekszandr Lukasenko belarusz vezető.
• Az Egyesült Államok az Északi Áramlat felrobbantása előtt figyelmeztethette Ukrajnát, hogy ne robbantsák fel a vezetéket.
• Rakétatámadás érte Odesszát, hárman meghaltak

A szerdai híreket itt tudja visszaolvasni.