Van, aki egy üveg vodkával indítja a napot a Kremlben, hogy bírja a háború okozta stresszt

A Nova Kahovka-gát összeomlása súlyos humanitárius válsághoz vezetett az árvízzel elárasztott településeken – közölte az ENSZ ukrajnai szervezete:

A Nova Kahovka-i vízerőmű gátja június 6-án a korai órákban szakadt át, ami után a Balaton vízmennyiségének tízszeresét kitevő víztárolóból óriási mennyiségű víz zúdult Dél-Ukrajnába. Bár az orosz fél Ukrajnát vádolja terrorista akcióval, minden bizonnyal az orosz erők robbantottak a hetven évvel ezelőtt üzembe helyezett erőmű gépházában, utána kezdett ömleni a víz az erőmű működéséhez létrehozott, 18 köbkilométeres víztárolóból – erről bővebben itt olvashat.

A gát átszakadása miatt több ezer embert kellett evakuálni, nemzeti parkok kerültek víz alá, és emberek milliói kerültek veszélybe a megfelelő vízellátás hiánya miatt.

Az ukrán kormány felkérte az ENSZ-t, hogy segítsen elindítani a katasztrófa utáni kárfelmérést – írta az ENSZ ukrajnai szervezete a Twitteren.

(Guardian)

Egyre többen fordulnak az alkoholhoz a Kreml feszült berkein belül, hogy megküzdjenek a háború okozta stresszel – derítette ki az orosz független hírportál, a Verstka. A lap az orosz elit több tagjával, Putyinhoz közel álló politikusokkal és alkalmazottakkal is beszélt, akik arról számoltak be, hogy a háború kezdete óta egyre többen isznak egyre többet.

„Korábban nem mindenki kezdte a napot egy pohár vodkával, most már sokkal több embert ismerek, akik így tesznek, és egyeseknél a pohárból üveg lett”

– fogalmazta meg egy közeli forrás a Verstka újságírójának. Míg egy másik bennfentes arról beszélt, hogy még korábban az állami banketteken Moszkvában a vendégeknek legfeljebb egy-egy üveg italt szolgáltak fel, ma a minimum már inkább másfél-két üveg. Állítólag az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev is szeret a pohár fenekére nézni, majd megsemmisítésről és nukleáris fegyverekről szóló fenyegető posztokat írni a Telegramon.

A lap azt írja, hogy nemcsak a fővárosban és a Putyin körében növekedett meg az alkoholfogyasztás 2022 eleje óta, hanem más orosz régiók vezetői – nők és férfiak egyaránt – nyúlnak egyre gyakrabban az üveg után, sokszor mértéktelenül. „Kihagyják a találkozókat, illegális szereket használnak és részegen jelennek meg a rendezvényeken” – mesélte egy forrás a lapnak. Egy nyugati régió kormányzója azt mondta a Verstka riporterének, hogy „a háború kitörése óta sokat iszik, és egyszerűen nem tud vele leállni.”

A lapnak egy orosz parlamenti képviselő és egy Kreml-ügyintéző azt is nyilatkozta, hogy

2023 márciustól kezdve – különösen azóta, hogy az ukrán haderő megkezdte az ellentámadást- több magas rangú tisztviselő fordul erős italokhoz a feszültségoldás reményében.

Politikustársaival, cimboráival és alkalmazottaival ellentétben az orosz államfő nem nagy ivó. Egy a Kremlbe járatos forrás szerint Vlagyimir Putyin nem finomkodik azokkal, akik isznak, a megbeszéléseken rendszeresen ostorozza azokat a minisztereket és katonai vezetőket, akik gyakran túlzásba esnek. Ő mindig is az egészséges életmód és sport híve volt, és bár aggódik a szövetségsei túlzott alkoholfogyasztás miatt, de

szerinte könnyedén meg kellene tudniuk birkózni a háború okozta stresszel az alkohol segítsége nélkül is.

(New York Post)

Jens Stoltenberg szerint a szövetségeseknek biztosítaniuk kell, hogy Ukrajnának elegendő fegyvere legyen az ellentámadásokhoz. A NATO-főtitkár azt nyilatkozta, tisztában voltak azzal, hogy az ukrán oldalon is lesznek veszteségek és áldozatok, mikor a katonák ellentámadást indítanak a megerősített orosz frontok ellen. „A legkézenfekvőbb dolog, hogy biztosítjuk számukra a fegyvereket, az utánpótlást, hogy folytathassák az offenzívát” – jelentette ki Stoltenberg.

A NATO-főtitkár csütörtökön fog találkozni Kijev nyugati támogatóival Brüsszelben, a találkozón az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov is részt vesz majd.

(Guardian)

Hárman megsérültek, 150 embert pedig evakuálni kellett, miután tűz ütött ki a novocserkaszki hőerőműben, írja a SkyNews a TASZSZ orosz állami média információi alapján.

Az ukrán határhoz közeli Rosztovi régió kormányzója, Vaszilij Golubev szerint nem robbanás miatt gyulladt ki az erőmű. A Kyiv Independent értesülései szerint állítólag a „tűz azért keletkezett, mert nem tartották be a biztonsági óvintézkedéseket a karbantartási munkálatok során.”

A tűz miatt fel kellett függeszteni az erőműben a hő- és áramtermelést.

Az amerikai védelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy további 15 Bradley lövészpáncélost szállít Ukrajnának. A bejelentés azután érkezett, hogy a hírek szerint Kijev több, az Egyesült Államok által szállított páncélozott járművet veszített el az oroszok elleni ellentámadás során.

A Bradley egy laikus számára akár tanknak is tűnhet, pedig nem az, elsősorban a gyalogság szállítására és támogatására tervezték. Hat katona védett szállítására alkalmas, viszont az erős gépágyúja mellett tankelhárító, páncéltörő rakétákat (TOW) is adott hozzájuk az Egyesült Államok, amelyekkel el tudnak pusztítani orosz tankokat (sőt, akár bunkereket) is, ezért bár nem tank, tankgyilkosnak is szokták nevezni.

A Bradley-k egy 325 millió dolláros segélycsomag részét képezik. „Az Egyesült Államok, szövetségeseink és partnereink egységesen kiállnak Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi nyilatkozatában. (CNN)

Miközben egy keddi nyilatkozat szerint nemrég azt mondta Jevgenyij Prigozsin, egyáltalán nem biztos, hogy visszatérnek Ukrajnába harcolni, addig egy nem hivatalos Telegramon közzétett felvétel szerint újságíróknak azt válaszolta: a Wagner-csoport most pihen, de nem sokáig. „Pihenünk és készülünk. Június 5-én elindultunk, és augusztus 5-én az előrejelzések szerint a PMC Wagner teljes harckészültségben folytatja a kitűzött feladatok teljesítését” – mondta Prigozsin, a Wagner önkéntes zsoldoscsoport vezetője.

Prigozsin korábban azt mondta, hogy a Wagner-harcosokat Bahmut térségében a reguláris orosz erőkkel váltják fel, és a frontvonaltól távolabb helyezik át őket. Jevgenyij csoportja a múlt hónapban elfoglalta a frontvonalban fekvő Bahmut városát, de az utóbbi időben Ukrajna előrenyomulást jelentett be a térségben. (CNN)

A brit katonai hírszerzés információi szerint az orosz légierő az elmúlt két hétben több harci bevetést hajtott végre. Egyre gyakrabban használnak légi fegyvereket, hogy távolról támadjanak ukrán célpontokra. Ugyanakkor az ellentámadásra reagáló bevetések száma kevesebb, mint a háború kezdeti napjaiban volt.

Hanna Mailar ukrán védelmi miniszterhelyettes szerdán azt mondta, hogy csapataik rendkívül heves harcok, valamint az ellenség légi és tüzérségi fölénye mellett haladnak előre. (Sky News)

Ukrajna néhány napja jelentett be ellentámadást Oroszországgal szemben, azóta azonban mérsékelten kommunikálnak az elért eredményekről, információkat inkább a hírszerzési forrásokból lehet tudni. Szerdán azonban Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes a Telegramon közzétett bejegyzésében azt közölte, hogy az ukrán akciók részleges sikereket értek el.

Az elmúlt nap folyamán az ukrán csapatok 200-500 métert haladtak előre különböző területeken a keleti Bahmut közelében, és 300-350 métert a délkeleti Zaporizzsja irányába – mondta. Bergyanszk felé is folytatódnak a harcok, csakúgy, mint Novodanilivka és Novopokrovszk térségében is. Maliar azt mondta: csapataik rendkívül heves harcok, valamint az ellenség légi és tüzérségi fölénye mellett haladnak előre. (Guardian)

„És tudják, én úgy látom, hogy ha Trump elnök nyerte volna meg a legutóbbi elnökválasztást itt az Egyesült Államokban, akkor ez a háború nem tört volna ki, mert Trump elnök hivatali ideje alatt nem történt orosz támadás senki ellen. És eléggé biztos vagyok benne, amennyire biztosak lehetünk olyan dolgokban, amelyek nem történtek meg, de mégis, eléggé biztos vagyok benne, hogy ha Trump elnök nyerte volna meg a választásokat, ez a háború nem tört volna ki. És az ő esetleges visszatérésére a Fehér Házba úgy tekintünk, mint a békés jövő reményére” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Newsmax amerikai tévécsatornának adott interjújában, New Yorkban. Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly nyáron kijelentette, hogy ha Trump lett volna az amerikai elnök és Merkel a német kancellár, nem lenne háború.

Szijjártó az interjúban beszélt még a Donald Trump ellen zajló újabb vádemelésről is. Azt mondta: „Mi Trump elnök mellett állunk. Drukkolunk neki, hogy őszinte legyek. Az ő vezetése alatt voltak legjobbak a politikai kapcsolatok az Egyesült Államok és Magyarország között. Ő igaz barát, és mint igaz barát, számíthat ránk, bármilyen helyzetben. Ez természetes.”

Megérkeztek az első orosz taktikai atomfegyverek Belaruszba, amelyek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira – jelentette be Alekszandr Lukasenko belarusz vezető kedden egy késő esti televíziós interjúban.

A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína szoros figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

„Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk” – fogalmazott Lukasenko a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a Belta belarusz állami hírügynökség Telegram-oldalán is közzétettek. Lukasenko elmondta, az atomfegyvereket több napon keresztül szállítják Belarusz területére, és ha szükséges, országának megvannak a létesítményei és képességei ahhoz, hogy nagy hatótávolságú rakétákat is tárolni tudjon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteken közölte, hogy Oroszország megtartja a Belaruszba telepített taktikai atomfegyverek feletti rendelkezés jogát, és csak azután kezdi leszállítani az orosz katonai eszközöket, hogy Minszk befejezte a különleges rakétatároló létesítmények előkészítését. Az orosz államfő márciusban jelentette be: hozzájárult ahhoz, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsenek Belaruszba, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok is hasonló fegyvereket telepített az évtizedek során egy sor európai országba. (MTI)

Itt írtunk arról, milyen hatással lehet a háborúra az atomfegyverek Belaruszba telepítése.

A kiszivárgott Pentagon-iratok és a Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai hírszerzés az Északi Áramlat szeptemberi felrobbanása előtt információkat kapott arról, hogy az ukrán hadsereg búvárok segítségével támadást tervez a vezeték ellen. Úgy kellett volna jelenteni a búvároknak, hogy arról Volodimir Zelenszkij elnök ne értesüljön.

A Wall Street Journal úgy tudja, amint Amerika értesült a hírszerzésen keresztül a tervekről, figyelmeztették az ukrán kormányt, hogy ne robbantsák fel a vezetéket. Később azt az információt kapták, hogy visszavonták a tervet. (444.hu)

Három ember meghalt és legalább 13 megsebesült a dél-ukrajnai Odessza városát kedd reggel ért orosz rakétatámadásban – közölték az ukrán erők. A légvédelem két Kalibr rakétát lőtt le, de a hatóságok szerint a támadás polgári infrastruktúrát, köztük egy üzleti központot, egy oktatási intézményt, egy lakótelepet, éttermeket és üzleteket célzott. A támadásban egy kiskereskedelmi lánc raktárát is eltalálták, ami miatt tűz ütött ki. A romok eltakarítása folyamatban van, és továbbra is keresik a romok alatt rekedt embereket.

(Guardian)

„Az ukrajnai a különleges katonai művelet során világossá vált, hogy sok mindenből – precíziós irányítású lőszerekből, kommunikációs eszközökből, repülőgépekből, drónokból és így tovább – hiány van” – mondta Putyin egy keddi, háborúpárti bloggereknek tartott háttérbeszélgetésen. Szerinte a fegyverek megvannak, de nagyon sok fajtából nincs elég ahhoz, hogy le tudják győzni Ukrajnát.

Szerinte a drónok mellett leginkább páncéltörő fegyverekre és modern harckocsikra van szükség. A megoldás a fegyvergyártás felpörgetésében látja, elmondása alapján a háború kezdete óta majdnem megháromszorozták a csataterekre szánt fegyverek gyártását.

(Politico)

• Ismét rakétázták az oroszok Ukrajnát, Zaporizzsja mellett megsemmisült egy ötemeletes lakóház.
• Macron szerint az ukrán ellentámadás több hónapig is eltarthat.
• A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország hajón kapja az iráni pilóta nélküli gépeket.
• A németek nem fognak tudni minden megsérült Leopard-tankot pótolni Ukrajnában.
• Prigozsin szerint nem biztos, hogy a Wagner-csoport Ukrajnában marad a következő időszakban.
• Az oroszok szerint az ukránoknál lévő tankok 25-30 százalékát megsemmisítették, az ukránok szerint viszont ez nem igaz.
• Kiterjedt orosz dezinformációs kampányt leplezett le Franciaország.

A keddi híreket itt lehet elolvasni.