Magára vállalta egy Putyin-ellenes orosz milícia az Oroszország határán kitört harcokat

A Wagner orosz magánhadsereg Malin keresztül próbálja beszerezni az ukrajnai harcokhoz szükséges hadfelszerelést – írja az MTI Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő sajtótájékoztatója alapján. Azt mondta, hogy a zsoldoscsapat a tranzakciókhoz kész hamis dokumentumokat is szolgáltatni.

„Vannak arra utaló jelek, hogy a Wagner külföldi forrásokból próbál fegyverrendszerekhez jutni, és ezeket Malin, mint harmadik országon keresztül igyekszik átszállítani. Még nem láttuk jelét annak, hogy ezek a beszerzések véglegesítve lennének, vagy végrehajtották volna őket, de szorosan nyomon követjük az eseményeket”

– mondta Miller.

Washington több olyan személyt és szervezetet helyezett szankciós listára, akik és amik támogatják a Wagner katonai tevékenységeit. A mali junta egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben.

Bár egyre öregebb és öregebb tankokat állít újra hadrendbe Oroszország az Ukrajna ellen vívott háborújában, egy, az Insider által szemlézett jelentés szerint így is jelentős erőt képviselnek a harcokban. Igaz, nem a frontvonalon – a háttértámogatásban viszont annál inkább, főleg a tüzérség terén.

A jelentés szerint három fő funkciót töltenek be a sok évtizedes páncélosok:

• támogatják a tüzérséget,
• a nagy hatótávolságú tüzérség
• valamint a gyors támadásokat is.

„Bár sokan gúnyolódtak az interneten a régebbi harckocsik, például a T-62-es és T-55-ös hadrendbe állításán, ezeket a járműveket nagyrészt a BMP-k (úszóképes gyalogsági harcjárművek) és gyalogsági harcjárművek mellett használják tűztámogatásra” – írja jelentésében a brit Royal United Services Insitute (RUSI).

De gyakran vetik be az oroszok a régebbi páncélosokat éjszakai rajtaütések során is – például amikor az ukránok felváltják a csapataikat. „Gyorsan megközelítik a célszektort, rövid időn belül leadják a lehető legtöbb lövést, majd visszavonulnak” – írja a jelentés.

Hozzáteszik, hogy a régebbi típusú tankok „komoly harctéri fenyegetést jelentenek” olyan helyeken, ahol ritkák az irányított páncéltörő fegyverek. Az oroszok módosításokat és új taktikákat is eszközöltek arra, hogy minél hatékonyabbak legyenek a bevetések: hőálló anyagokat használnak a páncélos járművekben, és főleg hajnalban, valamint szürkületkor vetik be a tankokat – amikor a hőmérsékletük a legközelebb áll a környezet hőmérsékletéhez.

A RUSI szerint ezekkel a taktikákkal is azt mutatja magáról az orosz hadsereg, hogy a tankok bevetése terén képesek hatékonyan alkalmazkodni a körülményekhez.

Magára vállalta egy Putyin-ellenes milícia az oroszországi Grajvoronnál kitört harcokat, írja a Guardian. A Szabadságot Oroszországnak Légió azt állítja, hogy fel akarják szabadítani hazájukat Vlagyimir Putyin uralma alól, és ennek első lépéseit tették meg hétfőn azzal, hogy átlépték az orosz-ukrán határt Kozinkánál.

„Ugyanolyan oroszok vagyunk, mint ti. Csak az különböztet meg minket egymástól, hogy mi nem nézhettük tovább tétlenül a hatalmon lévő bűnözők tetteit, és fegyvert fogtunk, hogy megvédjük a mi és a ti szabadságotokat. De ma itt az ideje, hogy mindenki felelősséget vállaljon a jövőjéért. Itt az ideje, hogy véget vessünk a Kreml diktatúrájának”

– írja a közösségi médián közzétett nyilatkozatában a légió. A milícia korábban csak a közösségi médiában volt aktív, és a Guardian is arról ír, hogy nem látták jelenlétüket a háború korábbi csatáiban.

Bár orosz és ukrán tisztviselők is elismerték, hogy harcok vannak a határ közelében fekvő oroszországi településeken, így Kozinka mellett Grajvoronnál is, egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy a milícia akár el is foglalta volna ezek közül valamelyiket.

Ha egy tagállamnak nehézségei vannak, beszéljük meg, válaszolta az Euronews kérdésére Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az OTP ukrán listázásáról. A keleti uniós tagjelölt „háborús szponzorként” tartja nyilván a magyar bankot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már korábban bejelentette: blokkolja a következő részletet az Ukrajnának küldött tagállami katonai eszközök uniós térítéséhez, amíg az ukránok nem veszik le az OTP-t a listáról.

Josep Borrell szerint „mindent meg kell tennünk”, hogy a következő csomagot elfogadjuk. Eddig mindig sikerült minden tagállamnak megfelelő megoldásokat találni minden kifizetéshez. Biztos vagyok benne, hogy ez most is sikerülni fog, mondta az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után.

Napközben Szijjártó Péter megerősítette, hogy Josep Borrell jelzett az ukrán külügyminiszternek. Az ukránok tisztában vannak vele, hogy ez egy súlyos probléma, „kaptunk különböző csatornákon” olyan üzeneteket, hogy megoldják, most ezt várjuk.

Orosz és ukrán források is azt állítják, hogy harcok törtek ki az Ukrajnával határos orosz Belgorod régióban. Erről először a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov írt Telegramon, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg és a biztonsági erők már intézkednek a harcok ügyében.

Gladkov azt állítja, „az ukrán fegyveres erők egy szabotázs- és felderítő csoportja” hatolt be az orosz-ukrán határ orosz oldalán fekvő Grajvoronba. Később az orosz elnöki hivatal is arról adott ki közleményt, hogy „ukrán szabotőrök” lépték át a határt, amiről viszont már tájékoztatták Vlagyimir Putyint is.

„A belgorodi területen elkövetett ukrán szabotázs célja, hogy elterelje a figyelmet a Bahmut irányában kialakult helyzetről” – idézi Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szavait a Guardian.

A Reuters viszont arról ír ukrán források alapján, hogy az ukrán katonai hírszerzés szerint orosz állampolgárok lehetnek felelősek a belgorodi fegyveres akcióért. Andrij Juszov, a hírszerzés szóvivője megnevezett két paramilitáris csoportot is, amelyek kirobbanthatták a harcokat: az Oroszország Szabadsága Légió és az Orosz Önkéntes Hadtest is olyan oroszokból szerveződött, akik Ukrajna oldalán kezdtek el harcolni a háborúban.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is arról írt Twitterén, hogy érdeklődéssel figyelik a belgorodi eseményeket, de semmi közük hozzá. „Mint tudják, tankokat bármelyik orosz katonai boltban lehet kapni, a földalatti gerillacsoportok pedig orosz állampolgárokból állnak” – írta Podoljak.

Fontos azonban hozzátenni, hogy sem az orosz, sem az ukrán fél állításait nem erősítette meg egyetlen nyugati hírügynökség sem. A közösségi médiában pedig terjednek ugyan felvételek, melyek állítólag a régióban zajló harcokat mutatják, azonban ezek hitelességét sem bizonyították külső szereplők.

Felbontotta hosszú távú gázszerződését Finnország a Gazprommal, miután az orosz energiavállalat tavaly áprilisban kikötötte, hogy euró helyett rubelben fizessenek a finnek a gázért. Erre nem volt hajlandó a Gasum finn állami energiavállalat, ami miatt más vitás pontokkal együtt nemzetközi választottbíróság elé vitték az ügyet. A bíróság elrendelte, hogy tárgyaljon a két fél egymással az ügyben, de a patthelyzetet nem tudták feloldani.

A finnek felé egyébként már tavaly május óta leállította a vezetékes gázszállításokat Oroszország. Részletesen a hírről itt olvashat.

Bár előzetesen arról volt szó, hogy a G7-ek csúcstalálkozóján a világ legfejlettebb országainak vezetői mellett déli országok állam- és kormányfőivel is találkozik majd Volodimir Zelenszkij, végül nem így történt az AFP beszámolója szerint.

Ezen fel is dúlta magát Brazília elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva, aki szerint az ukrán elnök nem is igazán akar békét kötni Oroszországgal. Lula szerint vasárnap délutánra beszéltek meg egy találkozót, de az ukrán elnök nem jelent meg időben.

„Nem csalódott vagyok, hanem dühös, mert találkozni akartam vele, és megbeszélni az ügyet. De Zelenszkij felnőtt ember, és tudja, mit miért csinál”

– mondta hazaútja előtt Lula, hozzátéve, hogy szerinte most nincs is értelme találkozni az ukrán elnökkel, mert sem ő, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar békét. „Egyelőre mind a ketten meg vannak győződve arról, hogy megnyerik a háborút.”

A baloldali Lula korábban elítélte, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi integritását – de áprilisi kínai látogatásán arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene bátorítania a háborút. Szerinte béketárgyalásokra lenne szükség, a közvetítésben pedig Brazília is részt venne.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök közölte, hogy május 24-én, szerdán Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette a BelTA belarusz állami hírügynökség.

Lukasenko szerint a Putyinnal való gyakori találkozóinak célja a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő problémás kérdések megszüntetése. A két vezető az orosz-belarusz uniós programok végrehajtásáról is tárgyalni fog. A belarusz vezető hangsúlyozta, hogy sem Oroszországot, sem Belaruszt „nem fojtogathatja a Nyugat”. „Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Oroszország és Belarusz úgy döntött, hogy összezár és együtt halad előre” – tette hozzá Lukasenko.

Az ukrán légierő közleménye szerint 16 különböző típusú rakétával és iráni gyártmányú Shahed drónokkal hajtották végre légitámadásokat az orosz csapatok Dnyipropetrovszk régióban éjszaka.

A támadásokban legalább nyolcan megsérültek. Az közlemény szerint a légvédelmi rendszerek 20 drónt és négy cirkálórakétát semmisítettek meg.

A régió kormányzója a Telegramon azt írta, Dnyipro városában legalább egy ember sebesült meg, Szinelnyikovszkij körzetből pedig hét sérültet jelentettek.

A támadásokban számos épület, köztük magánházak és közigazgatási infrastruktúra sérült vagy semmisült meg. Dnyipróban egy tűzoltóállomást is találat ért.

(Sky News)

Helyreállt a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása. Az Ukrenergo állami áramhálózat-üzemeltető azt közölte, hogy az energetikai dolgozók helyreállították az atomerőművet tápláló távvezetéket. Hétfő reggel az atomerőmű szükséghelyzeti dízelgenerátorokra volt kénytelen átállni egy üzemzavar miatt.

(Guardian)

Vörös festékkel dobálták meg az „Európa Házat” Bulgáriában, írja az Euractiv. Szófiában az oroszbarát „Újjászületés” párt tüntetett az Európai Bizottság képviseletének és az Európai Parlament tájékoztatási irodájának közös helyet biztosító épületnél. A párt ellenzi többek között az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatást. Az Euractiv szerint a vörös festékkel emiatt tiltakoztak.

A rongálást az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola és a bolgár külügyminisztérium is elítélte.

A zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult nukleáris biztonsági helyzet rendkívül aggasztó, és ez nem mehet így tovább – figyelmeztetett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. Grossi ezzel arra utalt, hogy hétfő reggel az erőművet lekapcsolták a külső áramellátásról, és a vészhelyzeti generátorokra kapcsolták.

„A zaporizzsjai erőmű a konfliktus során hetedik alkalommal veszítette el a külső áramellátást, így kénytelenek voltak átállni a vészhelyzeti dízelgenerátorokra. Az erőmű nukleáris biztonsági helyzete rendkívül sérülékeny. Azonnal meg kell állapodnunk az erőmű védelmében, ez a helyzet nem tartható fent tovább” – írta Grossi a Twitteren.

Egy orosz üzleti szervezet arra kérte a munkaügyi minisztériumot, hogy fontolja meg a hatnapos munkahét bevezetését, írja az Izvesztija alapján a Politico. Az orosz lap birtokába került feljegyzést az „Avanti” nevű „üzleti-patrióta” vállalkozói csoport írta Anton Kotyakov munkaügyi miniszternek. Az irat arra panaszkodik, hogy ugyan a Krím 2014-es megszállására válaszul bevezetett első körös szankciók után még az orosz gazdaság erősen nőtt, mostanra jelentősen szigorodtak a büntetőintézkedések, ami egyre nagyobb terhet jelent az orosz gazdaságnak. Ugyan a szervezet szerint a különféle kormányzati és központi banki lépéseknek köszönhetően kibírták a nyomást, de további befektetésekre van szükségük. A munkahét meghosszabbítása segít, hogy erősebbé váljon az orosz gazdaság a „modern kihívásokkal” szemben.

A szervezet emlékeztetett rá, hogy a második világháború idején is hat-hét napot dolgoztak a Szovjetunióban. Fokozatos csökkentés után 1967-ben tértek vissza az ötnapos munkahéthez.

Tüntető zavarta meg a cannes-i filmfesztivál egyik bemutatóját – jelentette az AFP hírügynökség a Twitteren.

Az akcióról ebben a cikkben írtunk bővebben >>>

A brit védelmi minisztérium szerint nagyon valószínű, hogy Oroszország egy új „elit” támadó repülőcsoportot hoz létre, amely Ukrajna felett fog tevékenykedni. A minisztérium szerint a „Shtorm” kódnevű csoport valószínűleg többféle repülőgéptípusból áll majd, ami arra utal, hogy elsődleges szerepe a földi célpontok elleni támadás lesz. A brit hírszerzés szerint az egység valószínűleg egy Szu-24-es és Szu-34-es vadászbombázókból álló századból, valamint egy harci helikopterekből álló századból áll majd.

Hozzáteszik, hogy hiteles orosz médiajelentések szerint az orosz védelmi minisztérium célja, hogy magas fizetéssel jól képzett és motivált pilótákat vonzanak az egységhez, és hogy a veterán pilótákat számára is megnyissák a toborzást. A brit jelentés szerint a csoport létrehozása rávilágít arra, hogy az orosz hadvezetés értékelése szerint a reguláris légierejük eddig súlyosan alulteljesített Ukrajnában.

A zaporizzsjai atomerőművet készenléti és vészhelyzeti áramellátó generátorokra kapcsolták – közölte hétfőn az oroszok által beiktatott helyi tisztségviselő. Vlagyimir Rogov azt mondta, hogy az erőművet „teljesen” lekapcsolták a külső áramellátásról, miután állításuk szerint Ukrajna lekapcsolt egy távvezetéket.

Ukrajnából nem érkezett azonnali kommentár, de Anatolij Kurtev, a zaporizzsjai városi tanács ukrán titkára azt mondta, hogy hétfő kora reggel óta folynak a munkálatok a város áramellátásának helyreállításán. Kurtev azt írta a Telegram-csatornáján, hogy „az áram részben eltűnt Zaporizzsjában az egyik energetikai létesítményben kialakult vészhelyzet miatt”.

Az Enerhoatom, az ukrán állami tulajdonú energiatermelő vállalat is megerősítette, hogy áramkimaradás történt az erőműben. „Az orosz megszállás kezdete óta ez már a hetedik áramszünet” – közölte az Enerhoatom a Reuters hírügynökséggel. Jurij Malasko, a Zaporizzsjai terület ukrán kormányzója azt mondta, hogy Zaporizzsja városában, az egyik létesítményben tűz ütött ki, ami az energiarendszer túlterhelése miatt következett be.

A hatreaktoros zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb atomerőműve. Az invázió kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll, de többnyire ukrán munkaerő üzemelteti. Az atomerőmű környékén folyamatosak a konfliktusok, az ENSZ nukleáris felügyelőbizottsága pedig rendszeresen ellenőrzi, hogy az atomerőmű biztonságosan tud-e működni.

(Sky News)

A harcok folytatódnak Bahmutban – közölték az Ukrán Fegyveres Erők hétfő reggeli jelentésükben, miután Oroszország azt állította, hogy a hétvégén befejeződött a kelet-ukrajnai város „felszabadítása”.

„Bahmutban az ellenség továbbra is támadó akciókat hajt végre. A harcok Bahmut városáért folytatódnak” – közölték az ukrán fegyveres erők, hozzátéve, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz erők „sikertelenül próbálták visszaszerezni az elveszett állásokat a közeli Ivanivszke településtől délre”. A jelentés szerint Oroszország légi csapásokat is mért Bahmutra.

A Guardian kiemeli, hogy lehetetlen független forrásból ellenőrizni az egymásnak ellentmondó orosz és ukrán nyilatkozatokat.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a G7-csúcson bemutatta Ukrajna 10 pontos békeformuláját.
• Kijev cáfolta, hogy az oroszok elfoglalták volna Bahmutot.
• Térképen mutattuk meg, hogy áll most a front Bahmutban.
• Két, száműzetésben élő oroszt is megmérgezhettek egy németországi rendezvényen.
• Az Egyesült Államok újabb katonai segítséget jelentett be Ukrajnának.

A legfontosabb vasárnapi híreket itt lehet elolvasni.