Szijjártó tisztázást vár egy napokkal ezelőtt megválaszolt kérdésben

Két témában is nagy nyomás volt a magyar kormányon, jelentette ki Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek hétfői ülése közben.

Szijjártó: Alaptalanok az OTP elleni vádak

A kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t – erősítette meg.

„Mindannyian büszkék vagyunk az OTP-re”,

a magyar bank semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sértett meg és az ellene felhozott vádak alaptalanok.

Az ukrán indoklás többek között azt rója fel az OTP-nek, hogy a szöveg szerint elismerte az orosz támogatással Ukrajnától elszakadni próbáló donyecki és luhanszki „népköztársaságokat” és kedvezményes hitelt nyújt az orosz katonáknak. A bank vitatja az ukránok indoklását, például pici az OTP orosz piaci részesedése és ennél jóval nagyobb oroszországi jelenlétű pénzintézetek sincsenek rajta a listán, nem működik a népköztársaságok területén, a hiteltörlesztés és a kamatfizetés alól pedig törvényileg köteles minden oroszországi bank mentességet adni. A cég azt is hangsúlyozta, hogy nem kérte a magyar vagy bármely más kormány közbenjárását, saját, politikamentes eszközökkel igyekszik meggyőzni az ukrán hatóságokat. A listázás nem jelent szankciót – azokat a cégeket külön sorolják fel és a magyar bank nincs köztük – vagy valamilyen korlátozó intézkedés megsértését, semmilyen gyakorlati következménye nincs, de az érintett cégek hírének nem tesz jót, főleg úgy, hogy az OTP Ukrajnában is jelen van.

„Most várni kell”

Szijjártó Péter megismételte a korábbi kijelentését, hogy amíg a magyar bankot nem nem veszik a listáról, addig nem fizethetik ki a következő, 500 millió eurós részt az Európai Békekeretből. Az alapból utólag és részben térítenek a tagállamoknak katonai szállítmányokat. Szijjártó Péter elmondása alapján eddig 5,7 milliárd eurót fizettek ki (nem tette hozzá, de ennek egy része nem Ukrajnába ment). Egyes tagállamok rendkívül büszkék arra, hogy a saját készleteikből szállítanak Ukrajnának, de ezt részben az EU fizette és az utalásokkal „most várni kell”.

Az Euronews korábban arról írt, hogy az EU közvetíthet az OTP ügyében. Szijjártó Péter megerősítette, hogy Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelzett az ukrán külügyminiszternek. Az ukránok tisztában vannak vele, hogy ez egy súlyos probléma, „kaptunk különböző csatornákon” olyan üzeneteket, hogy megoldják, most ezt várjuk.

A kínai-uniós gazdasági kapcsolatokat is félti a szankcióktól

Szijjártó Péter az uniós szankciók következő csomagjában két nagyon veszélyes elemet lát. Ahogy arról korábban írtunk, új büntetőintézkedések helyett a már meglévők betartatásán és a kiskapuk bezárásán lenne a hangsúly. Szijjártó Péter szerint az intézkedések nehezítenék a vállalatok Oroszországon kívüli exportját „különféle gyanúk alapján”, ráadásul nyolc kínai céget is szankcionálnának. A korábbi kínai látogatásán meggyőződött róla, hogy ennek súlyos következményei lesznek a gazdasági kapcsolatokra, ezeket veszélyeztetni helytelen.

Várja a választ a kérdésre, amire már válaszoltak

A külgazdasági és külügyminiszter hiányolta a választ arra az először Indexen megjelent cikkre, hogy Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök biztatta-e az ukránokat: állítsák le a Barátság-vezetéket Magyarország felé. („Von der Leyen elnök asszony soha nem tett ilyen ajánlást a Barátsággal kapcsolatban, és soha nem állt kapcsolatban senkivel ebben a témában” – válaszolta az Európai Bizottság szóvivői szolgálata napokkal ezelőtt a Telexnek, a testület magyarországi képviselete pedig álhírnek nevezte az értesülést.) Szijjártó Péter szerint erről a bizottsági elnöknek személyesen kellene nyilatkoznia az Egyesült Államok állítólagos titkosszolgálati értesülésével együtt, hogy Ukrajnában felmerült-e a vezeték felrobbantása.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogyan fér össze a kormány politikájával a külföldi embercsempészek szabadon engedése (a válaszról itt olvashat). Arról viszont nem volt szó, hogy a kormány valóban blokkolja-e az orosz disszidens Vlagyimir Kara-Murzát elítélő tisztviselőkkel szembeni uniós szankciókat.