Oroszország bejelentette, hogy megérkeztek a frontra az első újgenerációs Armata harckocsik

Az Európai Unió civilekből álló missziót küld Moldovába, melynek feladata a helyi biztonsági szervek orosz destabilizációs törekvések elleni küzdelmének támogatása. A küldöttség felállítását hétfőn jelentette be Josep Borell, az EU biztonság- és védelempolitikai főbiztosa. Az Unió azután döntött a 2,6 milliós posztszovjet ország megsegítéséről, hogy márciusban egy sor orosz titkosszolgálati terv került nyilvánosságra a 2022 nyarán Ukrajnával együtt uniós tagjelölti státuszt elnyerő Moldova Nyugattól való távoltartására; az eszközök között szerepelt oroszpárti tüntetők támogatása és szervezése, a földgázellátás megvonásával való fenyegetődzés (az ország energiaellátása szinte teljes egészében a Gazprom kezében van), az ortodox egyházon keresztül a hívek meggyőzése.

Februárban Maia Sandu uniópárti moldáv elnök ukrán hírszerzési információk alapján puccskísérlet előkészítésével vádolta meg Moszkvát; a hatalomátvételt külföldről érkező, katonai kiképzésben részesült, civil ruhás diverzánsok hajtották volna végre. Azonban ahogy a moldáv válságot bemutató cikkünkben is írtuk, a hatóságok eddig nem mutattak be bizonyítékokat, és a nyugati hatalmak is visszafogottan reagáltak a drámai bejelentésekre.

A misszióról hírt adó Politico által megkérdezett szakértő szerint az uniós küldöttségnek leginkább abban lehet szerepe, hogy „bemutassa, miért nem az orosz önkényuralom, hanem a jogállamiságot és demokráciát képviselő Európai Unió az, ami képes jólétet és méltóságot teremteni Moldovában”

Nagy-Britannia és Franciaország (nem mellesleg a 2024-es párizsi olimpia házigazdája) is ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz és belarusz sportolók még semlegesként, az orosz színeket mellőzve se indulhassanak nemzetközi versenyeken; a két ország sportminisztere azzal érvelt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének keddi ülésén, hogy a sportolók így is kormányaik támogatásával készülnek és szerepelnek.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) március 28-án jelentette be, hogy támogatja az orosz és belarusz sportolók visszatérését az olimpiára. A jelenlegi döntés szerint a tavaly márciusban a világversenyekről száműzött sportolók újra indulhatnak, de három feltételnek meg kell felelniük. Az egyik ilyen a szigorú semlegesség, a másik a doppingszabályok betartása, a harmadik pedig az, hogy nem támogathatják „aktívan” a háborút. A lépésre Ukrajna az orosz és belarusz sportolókat szerepeltető versenyek bojkottjával válaszolt, de az agresszió áldozatává vált ország szövetségesei is élesen tiltakoztak a NOB döntése ellen. A keddi meghallgatáson Lucy Frazer brit sportminiszter rámutatott arra is, hogy az állami szféra, a profi sport és a rendvédelmi szervek az érintett országokban szétbogozhatatlanul összefonódtak, ezért lehetetlen elvárni azt, hogy a sportolók ne támogassák a háborús erőfeszítéseket.

Az elmúlt hónapokban sok orosz élsportoló nyíltan kiállt Putyin inváziója mellett.

(Aljazeera)

Megnyílt az első Rosztics étterem Moszkvában, ami a KFC régi-új orosz változata – írja a Moscow Times.

Aki járt a kilencvenes években Oroszországban, az talán találkozott a KFC-hez hasonlóan rántott csirkében utazó Rosztics gyorséttermekkel. A lánc 12 év után, 2005-ben társult a KFC-vel, majd az amerikai vállalat teljesen bekebelezte az orosz céget.

A KFC azonban 2022 elején bezárta az országban lévő több mint ezer éttermét. Ezért tért vissza most a Rosztics a piacra. A korábbi McDonald's és Starbucks éttermek tavaly szintén új márkanévvel és oroszországi tulajdonosi háttérrel nyitottak újra, miután az amerikai gyorsétterem- és kávéóriások kivonultak az országból.

Az étterem keddi megnyitóján a Rosztics vendégei a Moscow Timesnak arról beszéltek, hogy örömmel látják, hogy a láncnak sikerült visszatérnie orosz tulajdonban. „Szeretjük a csirkeszárnyakat, és vártuk az újranyitást” – mondta a lapnak Alekszandra.

Az ételeket kedden a KFC hagyományos márka színeivel, a piros és a fehér színnel ellátott csomagolásban szolgálták fel. Az étlap is nagyrészt változatlan maradt, eltekintve két tételtől, amelyeket átneveztek.

A kijevi védelmi minisztérium elismerte, hogy ukrán drónok hajtották végre a Krím-félsziget orosz flottatámaszpontja elleni vasárnap éjjeli támadást, mely az orosz hatóságok szerint sikertelen volt, azonban „veszélybe sodorta a fekete-tengeri gabonakereskedelmi korridort”. Andrij Jusov ukrán hadügyminisztériumi szóvivő szerint a támadás kizárólag katonai létesítmények ellen irányult, és semmi köze nincs a gabonakereskedelmi megállapodáshoz, mely kizárólag ukrán kézen lévő civil kikötőket érint.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás Oroszország és Ukrajna között. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet exportálni az ukrán gabonát, a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. Az egyezség alapján március közepéig több mint 800 hajó 25 millió tonna gabonát juttatott el a világpiacra, azonban az április közepén nyilvánosságra hozott új orosz feltételek alapján elképzelhető, hogy a gyakorlat május után nem lesz folytatható.

A Krím-félszigetet még 2014-ben szállta meg Oroszország, a területet egy nemzetközileg el nem ismert népszavazást követően annektálta; a Krímet azonban a világ államainak többsége nem ismeri el Oroszország részeként.

Az orosz hatóságok kedden bejelentették, hogy a náci Németország felett aratott II. világháborús győzelemre emlékező katonai parádé előkészületei miatt két hétre lezárják a moszkvai Vörös teret. Oroszország minden május 9-én katonai parádéval és Vlagyimir Putyin ünnepi beszédével emlékezik a győzelemre, és a legújabb fegyverek bemutatásával hirdeti az orosz fegyverek (az ukrán háború tapasztalatai alapján az elődökéhez nem mérhető) erejét. Ahogy arra a bejelentést közlő Moscow Times (ma már) külföldről szerkesztett orosz lap felhívja a figyelmet, a korábbi években 4-6 napra volt szükség az előkészületekre és a díszlet lebontására, a tavalyi ünnepséget is 7 nap alatt szervezték meg és bonyolították le.

Egy évvel ezelőtt Ungváry Krisztián történész a Telexen publikált cikkében amellett érvelt, hogy a „győzelem napja egy sztálinista fikció”, ugyanis 1945. május 9-én „valójában nem történt semmi, a nemzetközi jogilag érvényes és a szovjet front előtt harcoló német katonákra is vonatkozó megadás okmányait már korábban aláírták”. Fikció vagy sem, a Szovjetunióban, majd utódállamaiban hagyománnyá váltak a május 9-i megemlékezések; emberek milliói tódulnak az orosz városok utcáira a II. világháborúban harcolt rokonaik arcképével. Azonban idén az orosz hatóságok biztonsági okokra hivatkozva lefújták a „Halhatatlanok ezrede” néven futó népünnepélyt – a Krím-félszigetre tervezett győzelem napi parádéval együtt.

Persze nekünk, budapestieknek a szemünk sem rebben néhány hét ünnepi lezárásra; a Kossuth teret például négy hétig készítették elő Ferenc pápa látogatására, miközben 2021-ben az építésre és a bontásra is elég volt tíz nap. Ráadásul ahogy cikkünkből kiderül, egyetlen illetékes sem tudta megmondani, voltaképpen mire is kellett ez a négy hét.

Svédország kiutasította az országból öt orosz diplomatát, mivel a kormány gyanúja szerint „a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet végeztek”. Stockholm legutóbb tavaly áprilisban, két hónappal Oroszország Ukrajna elleni támadása utáni kiutasítás-hullámban (mely során különböző európai országok összesen 400 orosz diplomatát nyilvánítottak nemkívánatos személynek) utasított ki három orosz diplomatát. 2015-ben a svéd titkosszolgálat vezető elemzője szerint az orosz nagykövetségen dolgozó diplomaták mintegy harmada valójában valamelyik orosz titkosszolgálat ügynöke.

Svédország szomszédja, Norvégia április közepén jelentette be nem kevesebb, mint 15 orosz diplomata kiutasítását, akik a norvég belbiztonsági szolgálat szerint „az orosz hírszerzői hálózat kiterjesztésén, informátorok toborzásán, lehallgatáson, valamint fejlett technológiák megvásárlásán munkálkodtak”.

(AP)

Ukrajna csendes felosztása még mindig jobb egy világháborúnál vagy az ország NATO-ba való belépésénél.

– mondta egy műveltségi vetélkedő résztvevői előtt tartott beszédében (amit a TASSZ orosz hírügynökség foglalt össze) kedden Dmitrij Medvegyev, aki Putyin alkotmányos kényszer miatti interregnuma alatt az ország elnöke volt, ma viszont a Kreml valódi közjogi funkciók nélküli vezértrolljaként villog a közösségi médiában (pályafutásáról és kommunikációs szerepéről itt írtunk részletesen). Az exelnök azt fejtegette, hogy „az irigység, a rosszindulat, a gyűlölködés és a becsvágy sokszor erősebbek a józan észnél. Lássuk be, Lengyelország, Románia és Magyarország több mint egy évtizede készülnek Ukrajna nyugati területeinek bekebelezésére”.

A történelmi tényeket és összefüggéseket eleve lazán kezelő Medvegyev szerint Ukrajna és Lengyelország vezetői már egy konföderációról egyeztetnek, amitől már csak egy lépés az unió. Nehéz kihámozni a politikus szavaiból, milyen unióra is utalhatott; szóba jöhet az 1569-es lublini unióval egyesült lengyel-litván állam, melynek részét képezte a mai Ukrajna nagy része is; vagy a szintén jelentős nyugat-ukrajnai területeket magába foglaló 1919 és 1939 között fennállt ún. Második Lengyel Köztársaság. Medvegyev szerint azonban sok ukrán nem akar visszatérni Lengyelországhoz, mely a múltban „rabszolgákként, barmokként” bánt az ukránokkal, és a lengyelek az ukrán menekültekkel és vendégmunkásokkal ma sem bánnak sokkal jobban.

Az orosz politikus már többször is igyekezett éket verni az Ukrajnát támogató koalíció közép-európai tagjai közé az ország felosztásáról szóló „tervek” említésével, de hasonló szándékkal rendszeresen dicséri meg – oké, eleve nem érdemtelenül – Orbán Viktort is.

Oroszország a napokban először vetett be éles harci szituációban az új generációs, távirányítású lövegtoronnyal felszerelt T-14-es Armata harckocsikat. A páncélosok az orosz állami hírügynökség keddi tudósítása szerint „közvetlen támadó műveletekben nem vettek részt”, csak az ukrán állásokat lőtték. A frontra küldött harckocsikat megerősített páncélzattal látták el, kezelőszemélyzetüket pedig külön „harctéri koordinációs kiképzésben” részesítették.

Az orosz hadsereg eredetileg 2300 darab T-14-es harckocsi rendszerbe állítását tervezte 2015 és 2020 között. És bár a prototípusok rendszeresen meg is jelentek a győzelem napi parádékon, állandó problémák adódtak az országúton 82 kilométer/órás sebességet garantáló motorjukkal és hőkamerás rendszerükkel, és a pénzügyi nehézségek is állandóan hátráltatták a debütálást. 2021-ben is csak 40 darab legyártását rendelték meg a Rosztek állami vállalattól. Tavaly év végén megjelentek videók a kazanyi harckocsikiképző bázison manőverező Armatákról, januárban pedig a brit hírszerzés arról számolt be, hogy a fronton állomásozó orosz harckocsizók gyerekbetegségei, kiforratlansága miatt nem örülnek annak, hogy ezzel a típussal szerelik fel őket.

Oroszország a háború elején 3200-3300 bevethető harckocsival rendelkezett, ezek azonban egytől egyig ráncfelvarráson átesett évtizedes szovjet típusok voltak. A háború előrehaladtával a minőségi helyzet csak romlott, ugyanis a súlyos veszteségeket az oroszok csak az elavult, tartalékban álló T-62-esek reaktiválásával tudták pótolni – azonban ahogy az legutóbbi elemzésünkben is áll, egyes források szerint az ukrajnai fronton rendelkezésre álló harckocsik száma 400-ra csökkent. Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyin március végén ígéretet tett 1600 új és felújított harckocsi hadrendbe állítására.

(via Reuters)

Áprilisban mintegy 30 százalékkal csökkent az ukrán harcokban elesett orosz áldozatok száma – közölte a brit hírszerzés kedden. A védelmi minisztérium napi hírszerzési tájékoztatójában arról számolt be, hogy a mérséklődés valószínűleg az orosz téli offenzíva enyhülésének köszönhető. A minisztérium szerint Oroszország most valószínűleg felkészíti csapatait az ukrán ellentámadásra.

Emellett 2023. január-március között kiemelkedően magas volt az orosz áldozatok száma. Az ukrán vezérkar által közzétett adatok szerint a márciusi napi 776 orosz áldozatról áprilisban átlagosan 568-ra csökkent az áldozatok száma. (Guardian)

Nagyon gyakran hajtanak végre rajtaütéseket a Dnyeperen át az ukrán erők – erősítette meg a geolokációs adatokból származó feltételezéseket a Jurij Szobolevszkij, a herszoni terület közigazgatási helyettes vezetője. Az ukrán erők a nyugati oldalon állomásoznak, a rajtaütéseket pedig a keleti parton, Herszon közelében hajtják végre, hogy megpróbálják kiszorítani az orosz csapatokat.

Szobolevszkij azt mondta, hogy a rajtaütések célja az orosz csapatok harcképességének csökkentése. „Katonáink nagyon gyakran látogatják a bal (keleti) partot, rajtaütéseket hajtanak végre. Az ukrán fegyveres erők dolgoznak, mégpedig nagyon hatékonyan dolgoznak” – mondta Szobolevszkij az ukrán televíziónak.

„Az akciók ugyanúgy eredményesek lesznek majd, mint a jobb parton (nyugati), Herszon térségében, amikor egy összetett és hosszú hadműveletnek köszönhetően sikerült felszabadítani a területeinket úgy, hogy a csapataink minimális veszteségeket szenvedjenek el. Ugyanez történik most a bal parton is”.

Az orosz erők azóta tartják a Dnyeper keleti partját Herszon közelében, hogy novemberben több hónapos megszállás után visszavonultak a déli városból. (Guardian)

Támadás ért egy múzeumot a kelet-ukrajnai Kupjanszk központjában. A támadásban egy múzeumi dolgozó meghalt, további 10 ember pedig megsebesült, számolt be a történtekről Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi médiában. Zelenszkij hozzátette, hogy valószínűleg még többen lehetnek a romok alatt. Az elnök videót is közzétett, melyen az látható, ahogyan eltűnt személyek után kutatnak a segítők.

Az elnök kabinetfőnöke szerint egy orosz S-300-as rakéta csapódott be. Kupjanszk az ukrajnai Harkiv régióban fekszik, fontos vasúti csomópont.

Összesen 18 család kapott a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól gyorssegélyt azután, hogy valamely magyar vagy magyar kötődésű családtagjuk katonaként életét vesztette az ukrajnai harcokban. Közülük hétfőn két munkácsi katona családját részesítették gyorssegélyben – ezt a családtagok Magyarország Ungvári Főkonzulátusán vehették át.

A támogatás átadásakor a magyar kormány és a külügyminisztérium részvétét és együttérzését Kuti László konzul tolmácsolta. „Ismét gyászol a kárpátaljai magyar közösség. Két olyan magyar származású katona hozzátartozóinak adtunk át ma támogatást, akik a kelet-ukrajnai harcokban estek el. Mindketten fiatalok voltak, egyiküknek még a családalapítás sem adatott meg. Sajnos az elmúlt időszakban több ilyen alkalmon kellett összegyűlnünk, de remélem, az elkövetkező időszakban erre minél kevesebbszer lesz szükség” – mondta Kuti László konzul.

Az egyik elesett katona, a harcokra 2022 őszén önként jelentkező Lengyel Ottó a Donyeck megyei Bahmutban halt meg, míg a szintén önként jelentkező Guti Miklós a Donyeck megyei Kreminna térségében halt meg, szolgálatteljesítés közben. (Kárpáti Igaz Szó)

„A háború eszkalálódásának kockázata nélkül Ukrajna belépése csak akkor lehetséges, ha Oroszország ezt konkrét megállapodás formájában jóváhagyja” – fogalmazott a minap Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese és az Országgyűlés egyik alelnöke abban az interjúban, amit az orosz Izvesztyijának adott. Ebben Dúró azt is mondta, hogy Budapesten egyáltalán nem látják szívesen Ukrajnát az észak-atlanti szövetség országai között.

A fentiek nem maradtak visszhang nélkül az ukrán diplomácia részéről: a Twitteren az ukrán parlament alelnöke, Olena Kondratyuk válaszolt Dúrónak. Azt írta:

„Ukrajnának nincs szüksége Oroszország engedélyére a NATO-csatlakozáshoz!”

Megjegyezte, hogy szeretné emlékeztetni a magyar Országgyűlés alelnökét, Dúró Dórát arra, hogy korábban ő maga fogalmazott úgy: Európa egy olyan hely, ahol az államok határait és szuverenitását tiszteletben tartják.

„Az EU egy unió, amelynek egyik alapelve a szolidaritás, amivel Magyarország mostanában visszaél” – tette hozzá Kondratyuk.

• Dróntámadást hiúsítottak meg az oroszok a Krímben
• Putyin szóvivőjének fia állítja, hat hónapig harcolt a Wagner-csoport tagjaként
• Kitelepítéssel és vagyonelkobzással fenyegetik az oroszok Herszon megye lakóit
• Diplomáciai botrány kerekedett a Franciaországban szolgáló kínai nagykövet Ukrajna szuverenitásáról szóló nyilatkozatából
• Lavrov: a globális helyzet veszélyesebb, mint a hidegháború idején
• A Kreml szerint a Nyugat beavatkozhat a 2024-es orosz elnökválasztásba

Egymás után bírálták hétfőn a nyugati diplomaták az orosz inváziót az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amit ezúttal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezetett.

Lavrov a „Nemzetközi béke és biztonság fenntartása” címet viselő ülést vezette, jelenleg ugyanis Oroszország tölti be a Biztonsági Tanács soros elnökségét. Oroszország utoljára 2022 februárjában elnökölt a Biztonsági Tanácsban, amikor megkezdte ukrajnai invázióját.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Svájc ENSZ-nagykövetei az ülésen elhangzott beszédükben mind elítélték Oroszország invázióját. Az amerikai Linda Thomas-Greenfield, a brit Barbara Woodward és a svájci Pascale Baeriswyl erős, közvetlen bírálatot fogalmaztak meg Oroszországgal és Lavrovval szemben, időnként egyenesen az orosz diplomatára tekintve.

„Miközben mi itt ülünk, ez az agresszió folytatódik. Miközben mi itt ülünk, az orosz erők továbbra is civileket ölnek és sebesítenek meg. Miközben mi itt ülünk, az orosz erők pusztítják Ukrajna kritikus infrastruktúráját. Miközben itt ülünk, felkészülünk a következő bucsai, a következő mariupoli, a következő herszoni, a következő háborús bűncselekményre, a következő atrocitásra” – mondta Thomas-Greenfield.

Az orosz diplomatákat már nagyrészt kizárták a különböző nemzetközi konferenciákról, amióta Moszkva tavaly megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, azonban ez nem igaz az ENSZ legnagyob testületének, a Biztonsági Tanácsa esetében, melynek vezetése ábécé sorrendben váltakozik a 15 tagország között. Öt ország – Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – rendelkezik állandó mandátummal a tanácsban. A fennmaradó 10 tagot az ENSZ Közgyűlése választja meg kétéves időtartamra.

Oroszország április 1-jén vette át az elnökséget, amit több diplomata áprilisi tréfának nevezett. (CNN)

Ha a háború hétfői eseményeire kíváncsi, ide kattintva megtalálja őket.