Kreml: A Nyugat be fog avatkozni a 2024-es orosz elnökválasztásba

A Nyugat meg fogja sokszorozni beavatkozási kísérleteit a közelgő 2024-es oroszországi elnökválasztásba – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Peszkov arról beszélt újságíróknak, hogy a választásokat mindenképp megtartják. Szerinte nem kétséges, hogy valamilyen formában történik majd külső beavatkozás, mint mindig.

„A különleges hadművelet körülményei között, a jelenlegi nemzetközi helyzetben ezek a nyomásgyakorlási és beavatkozási kísérletek sokszorosukra fognak nőni”

– mondta az elnöki szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin februárban a parlament két háza előtt elmondott beszédében azt mondta: az idén és a jövőre tervezett különböző szintű választásokat szigorúan a törvényeknek és a demokratikus eljárásoknak megfelelően fogják megtartani. Peszkov egyetértett Ella Pamfilovának, az orosz központi választási bizottság vezetőjének azon kijelentésével, miszerint a Nyugat igyekszik majd – egyebek között Lengyelországban és a balti országokban működő központok és a külföldre szökött ellenzékiek segítségével – meghiúsítani a 2024-es választásokat.

Vlagyimir Putyin negyedik ciklusa a Kremlben 2024-ben ér véget. Az orosz parlament alsóháza két éve úgy módosította a választási törvényt, hogy Putyin még kétszer jelöltetheti magát az elnöki tisztségre. Putyin elnökként, illetve miniszterelnökként már 23 éve vezeti Oroszországot.

(MTI, TASZSZ)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn, az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt mondta, hogy a világ jelenleg veszélyesebb helyzetben van, mint a hidegháború idején.

„Ahogy a hidegháborúban, most is elértük egy veszélyes, talán még veszélyesebb szakaszt”

– mondta Lavrov, aki az ENSZ alapokmányáról szóló találkozót vezeti, mivel Oroszország tölti be a 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanácsnak a havi soros elnökségét. Az orosz külügyminiszter azzal vádolta a nyugati országokat, hogy lerombolják a globalizációt. Szerinte az ENSZ komoly válságban van, mivel „az Egyesült Államok a nemzetközi jogot egy bizonyos szabályokon alapuló rendre cseréli.”

Lavrov azzal is vádolta a Nyugatot, hogy „felhagy a diplomáciával”, a felmerülő kérdéseket pedig a harctéren akarja rendezni. Végül megvédte Oroszország invázióját is, – ahogy fogalmazott – „Ukrajna nyíltan rasszista rezsimje” ellen.

(Guardian, Reuters)

„Célunk, hogy tárgyalások útján oldjuk meg a problémákat, és a lehető leghamarabb békét és nyugalmat teremtsünk a térségben” – mondta Hulusi Akar török védelmi miniszter.

A miniszter arról beszélt, hogy a török, az orosz és a szíriai védelmi miniszterek és hírszerzési vezetők tavaly decemberben Moszkvában már találkoztak, most ezt a találkozót szeretnék folytatni. Iránnal utólag osztattak meg részleteket ezekről az eseményekről, azonban most az országot is meghívták a találkozóra. Irán egyébként drónokat is szállított Oroszországnak, amit az oroszok az Ukrajna elleni támadásokhoz használtak fel. Irán a szállítás tényét elismerte, azonban állításuk szerint azokat még a háború kitörése előtt küldték az oroszoknak.

Ankara többször is jelezte, hogy kész segíteni a Moszkva és Kijev közti tárgyalások létrejöttét. Erdoğan elnök szóvivője, Ibrahim Kalin januárban azt mondta, hogy Törökország kisebb, helyi tűzszüneteket is támogatna.

(Sky News)

Oroszország a legtöbb területen jelenleg a védelemre összpontosít, mindössze néhány kivétel van, ahol támadnak is – közölte az ukrán hírszerzés vezetője, Kirillo Budanov.

„Mindenhol teljesen átálltak a védelemre. Néhány hely van a fronton, ahol kísérleteket tesznek, ide tartozik Bahmut, Avdivka, valamint Marinka városa”

– mondta Budanov. A vezető állítása szerint Bahmut mellett a másik két városban is hasonló taktikát alkalmaznak az oroszok: teljesen lerombolni a települést. Budanov arról is beszélt, hogy kevés esélyt lát arra, hogy oroszok fokozzák a támadó hadműveleteket.

Mindeközben az orosz állami hírügynökségnek Denis Pushilin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság oroszok által megbízott vezetője azt állította, hogy Bahmutban továbbra is feszült a helyzet, de a Wagner-csoport erői „némi előrelépést” tettek. Pushilin szerint az a fő célkitűzésük, hogy minimalizálják, majd teljesen ellehetetlenítsék az ellenség mozgását.

(Guardian, TASZSZ)

Számos uniós külügyminiszter elégedetlenkedett az Ukrajnának szánt közös lőszerbeszerzés körüli viták miatt, amikor hétfőn a luxemburgi találkozójukra érkeztek. A Politico szerint az egyik tábor sietne, de a másik – francia vezetéssel – csak uniós cégektől vásárolna, ráadásul a Reuters úgy tudja, hogy csak olyan termékeket, amelyeket Európában is gyártottak. (A beszerzésről bővebben itt írtunk.)

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint ezt a vitát már egyszer letudták, és arra jutottak, hogy fontosabb a gyorsaság. „Megértem azokat, akik az európai hadiipar felvirágzását szeretnék látni. Erre szükségünk is van, de ha halogatunk, az ukránok nem tudnak olyan messzire és sikeresen előrenyomulni” – érvelt, a készülő ukrán ellentámadásra utalva. Finn kollégája, Pekka Haavisto is gyorsítana, és Margus Tsakhna észt külügyminiszter is elégedetlen volt, de szerinte tartani tudják a megállapodást, és év végére be tudnak szerezni egymillió tüzérségi lőszert.

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei luxembourgi tanácsülésükön arról döntöttek, hogy az uniós biztonság- és védelempolitika keretében EUPM Moldova néven létrehozzák az EU moldovai polgári partnerségi misszióját az ország védelmi képességének megerősítésére.

A uniós polgári misszió célja, hogy fokozza Moldova ellenállóképességét a válságkezelés és a hibrid fenyegetések, a kiberbiztonság, valamint a külföldi információmanipulációval szembeni küzdelemben. Elsőrsorban tanácsokat fognak adni az országnak szakpolitikák és különböző stratégiák kidolgozásához.

„Tanúi vagyunk annak, hogy Oroszország hibrid fellépések révén fokozza és folytatja Moldova destabilizálására irányuló kísérleteit”

– mondta Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Hozzátette, hogy a misszió létrehozásval az unió fokozottan támogatja Moldova biztonságát. Moldova január 28-án fordult az Európai Unióhoz, hogy telepítsen polgári missziót az országba. A tanácsi közlemény emlékeztet: az Európai Tanács a 2022. június 24-i zárónyilatkozatában elismerte Moldova európai perspektíváját, és úgy határozott, hogy megadja az országnak és Ukrajnának a tagjelölt ország státuszt.

(MTI)

Robbanóanyaggal megrakott drón zuhant le egy Moszkva melletti erdőben – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva a SkyNews. Egy rendvédelmi forrás szerint a drónt vasárnap fedezték fel, kettétört. Az orosz média arról számolt be, hogy állítólag egy ukrán gyártmányú drónról van szó, amelynek kifogyott az üzemanyaga, és egy helyi nő találta meg a háza közelében. Ukrán részről nem kommentálták az esetet.

(SkyNews)

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője hétfőn bízik abban, hogy napokon belül véglegesítik az Ukrajnának szánt lőszerbeszerzésre vonatkozó tervet, miután Kijev csalódottságát fejezte ki az uniós tagállamok közötti viták miatt. „Igen, még mindig van némi nézeteltérés. De biztos vagyok benne, hogy mindenki megérti, rendkívül sürgős helyzetben vagyunk” – mondta Borrell újságíróknak, amikor az uniós külügyminiszterek luxembourgi találkozójára érkezett.

(Guardian)

A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint Kína tiszteletben tartja minden ország szuverenitását, függetlenségét és területi integritását, és az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit is.

Mao Ning ezeket az után mondta, hogy pénteken Kína párizsi nagykövete, Lu Sa-je olyan kijelentéseket tett, amelyek megkérdőjelezték a volt szovjet államok, köztük Ukrajna szuverenitását, írja a Reuters. A nagykövet kijelentései nagy vihart kavartak, a francia külügyminiszter hétfőre be is kérette Lu Sa-jét a hivatalába.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője is elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és reményét fejezte ki, hogy azok nem Peking hivatalos álláspontját tükrözik.

(Reuters)

Több mint 300, Moszkvában dolgozó külföldi tudósító levélben fordult az orosz kormányhoz, amelyben a kémkedés vádjával fogva tartott Wall Street Journal-riporter, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátását követelik. Szerintük Gershkovich letartóztatása „nyugtalanító és veszélyes jelzést” küld az ország független médiához való hozzáállásáról.

Korábban a Telexen is megírtuk, hogy a Wall Street Journal riportere ellen a múlt hónapban hivatalosan is vádat emeltek kémkedés miatt, jelenleg a moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva. Evan Gershkovich fellebbezett az előzetes letartóztatása ellen, a múlt héten hallgatták meg.

(Guardian)

Vlagyimir Rogov, a megszállt Zaporizzsjában működő „Együtt vagyunk Oroszországgal” oroszbarát szervezet elnöke a Telegram-csatornáján közölte, hogy az ukrán fegyveres erők tömegesen vonulnak a térségben. A Tass orosz állami hírügynökség idézi Rogovot, aki szerint jelenleg 12 ezer ukrán szolgálati személy tartózkodik Huliaipole város térségében, amely közvetlenül a régió érintkezési vonalán fekszik.

Az állításokat független források nem ellenőrizték. Zaporizzsja egyike annak a négy, részben megszállt ukrajnai régiónak, amelyet Oroszország elfoglalt.

(Guardian)

Oroszország eszközként használja az útleveleket a megszállt ukrán területek egyes részeinek „oroszosítása” során – olvasható a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési jelentésében. Az orosz irányítás alatt álló területek hatóságai „szinte bizonyosan” arra kényszerítik a lakosságot, hogy fogadják el az orosz útleveleket – áll a közleményben.

„Herszonban figyelmeztették a lakosokat, hogy akik 2023. június 1-jéig nem fogadják el az orosz útlevelet, ”deportálják és vagyonukat lefoglalják” – írták. A brit hírszerzési jelentésben az áll, hogy Oroszország valószínűleg felgyorsítja a megszállt ukrán területek integrálását az orosz bürokráciába, hogy segítsen „az inváziót sikerként feltüntetni”, különösen a jövő évi elnökválasztás előtt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten járt Herszon megye orosz megszállás alatt álló részén, ezen a videón megnézheti, hogy telt a napja.

A Telex tudósítói, Huszti István és Nyilas Gergely novemberben járt a régió felszabadított városában, helyszíni riportjukat itt tudja elolvasni újra.

(Twitter)

Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet – írja az MTI. A több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte. A katonai kiadások tavaly 2240 milliárd dollárt értek el, ami a globális GDP 2,2 százaléka.

A jelentés szerint az európai kontinens az inflációs hatások nélkül 13 százalékkal többet költött hadseregére. Ezen belül a megtámadott Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra, GDP-jének egyharmadára növelte a kiadásait. Ebbe még nem is számolták bele a külföldről érkező több tízmilliárdos fegyveradományokat. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.

Tavaly a globális katonai kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint felét adják.

A 33 éves Nyikolaj Peszkov, a Kreml-szóvivő Dmitrij Peszkov fia azt állítja, hogy közel hat hónapig szolgált a Wagner zsoldoscsoportnál Ukrajnában. Azt mondta, hogy „kötelességem volt... Nem ülhettem félre, és nem nézhettem, ahogy a barátaim és a többiek odamennek” – idézi a BBC az kormánypropagandához tartozó Komszomolszkaja Pravdának adott interjúból.

A BBC azt is megjegyzi ugyanakkor: ritkán fordul elő, hogy az orosz elit egy tagja a Wagnerhez való csatlakozást választja. Nem is tudták ellenőrizni állítását, miszerint a jellemzően inkább börtönből, elítéltek közül toborzó Wagnernél szolgált, amely csapatai hónapok óta heves harcokba keveredtek Bahmutnál. Peszkov ráadásul azt állította, hogy álnéven szolgált, de azt se árulta el, mi volt ez az álnév.

Az egyébként az orosz állami RT televízió tudósítójaként dolgozó „Nyikolaj Peszkov állítása egybeesik egy nagyszabású új katonai toborzási akcióval, amelyben az orosz állami hirdetések arra buzdítják a férfiakat, hogy tegyenek eleget »hazafias kötelességüknek« az ukrajnai konfliktusban” – írja a BBC.

Drónok támadták éjjel az orosz megszállás alatt álló krími kikötőt, Szevasztopolt, a helyi kormányzó szerint az orosz flotta visszaverte a támadást. „A legfrissebb információk szerint egy felszíni drónt megsemmisítettünk, a második magától felrobbant. Most nyugalom van a városban, de továbbra is készültség van” – írta Mihail Razvozajev kormányzó a Telegram-csatornáján. Ukrajna részéről nem érkezett reakció.

A megszállt Szevasztopolból legutóbb február 17-én jelentettek robbanásokat, amikor Razvozajev azt állította, hogy az orosz légvédelem lelőtt egy drónt a Balaklava hőerőmű felett.

Szevasztopolt a Krím-félsziget többi részével együtt 2014-ben Oroszország által elcsatoltnak nyilvánították, de nemzetközileg Ukrajna részeként ismerik el.

(Kijev Independent)

• Orosz katonai bloggerek szerint sikeresen átkeltek a Dnyeperen az ukrán erők. Részletekről egyelőre keveset tudni azon kívül, hogy az átkelés Herszon városának közelében történhetett.
• Beállt a Wagner-zsoldosok közé a Kreml szóvivőjének a fia. Nyikolaj Peszkov a helyi propagandasajtónak arról beszélt, álnéven jelentkezett a szervezetbe, és még kitüntetést is kapott egy sikeres akció miatt.
• Leállítja az oroszok és belaruszok gyorsított bevándorlását Izrael.
• Ha igazi férfi vagy, irány a front! Elégedetlen macsóknak indított toborzókampányt az orosz hadsereg.
• Medvegyev szerint ha az „idióta” G7-ek exportkorlátozást vezetnek be, az oroszok felmondják a gabonaszerződést.
• Az oroszországi lakosságot terrorizálják egyes hazatérő Wagner-bűnözők. A hat hónap frontszolgálat után elnöki kegyelmet kapó korábbi elítélt bűnözők több helyen ott folytatják, ahol abbahagyták. Nagyjából ötezer elítélt bűnözőt helyeztek szabadlábra, amiért a Wagner tagjaként Oroszország oldalán harcoltak a megszállt Ukrajna területén.

Ha a háború vasárnapi eseményeire kíváncsi, itt megtalálja őket.