Moszkvába utazott Lukasenko, hogy Putyinnal tárgyaljon, Bahmutban nehéz helyzetben vannak az ukrán csapatok

„Ha sikerül elérni stratégiai céljainkat a harctéren, és ha a Krím közigazgatási határánál tartunk majd, akkor készek leszünk megnyitni a diplomáciai oldalt” – mondta Andrij Szibiha, Volodimir Zelenszkij tanácsadója a Financial Timesnak.

Ez az eddigi első komoly jel Ukrajna tárgyalási szándékáról, amióta a Kremllel folytatott béketárgyalások körülbelül egy évvel ezelőtt felbomlottak.

Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, ami széles körű nemzetközi elítélést váltott ki. Zelenszkij elnök korábban azt mondta, hogy Kijevnek vissza kell foglalnia a félszigetet ahhoz, hogy a háború véget érjen.

(Sky News)

Magyarország nem fogja Ukrajna integrációját támogatni sem az Európai Unió, sem a NATO felé addig, amíg a magyar kisebbség korábban meglévő és elvett jogait vissza nem adják – jelentette ki Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán az M1 műsorában.

Menczer felhozta egy harmadik világháború és nukleáris eszkaláció lehetőségét is, amely témákról a kormány kommunikációjában is gyakran esik szó. Erre hivatkozva arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy a NATO és Oroszország között ne törjön ki konfliktus.

Az államtitkárt kérdezték arról, hogy a nemrég NATO-tagságot elnyerő Finnország is csatlakozott az Európai Unió bíróságán a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított eljáráshoz, az Európai Bizottság oldalán. „Pitizni, amíg el nem érek valamit, és utána rögtön hátat fordítani, ilyet tisztességes ember nem csinál, ezzel nem rólunk, hanem magukról állítottak ki bizonyítványt” – jelentette ki Menczer.

A svédekkel összefüggésben továbbra is vita zajlik. Elmondása szerint tőlük még várnának néhány megnyugtató mondatot és gesztust a jövőben arról, hogy a szövetségi rendszeren belül a kölcsönös tisztelet talaján állva szeretnének velünk együttműködni.

Az Ukrajna keleti részén harcoló orosz csapatok nem szenvednek lőszerhiányban, akkor se, ha a Wagner-csoport erről számolt be – közölte ma Szerhij Cserevátyi ezredes, az ukrán keleti katonai parancsnokság szóvivője.

„Többször elmondtuk, hogy nem volt lövedékhiány ott, ahol az ellenség összpontosítja az erőit... ezek a bakhmuti, kupjanszki és limani területek. Sajnos az ellenségnek még mindig jelentős ereje van ahhoz, hogy eltalálja az állásainkat”

– mondta Cserevatyi ezredes az országos televízióban.

Hozzátette, hogy a Donyecki területen lévő Lyman terület „élen jár” az orosz tüzérség által okozott károk tekintetében.

Cserevátyi ezredes szerint Oroszország az elmúlt 24 órában 245 alkalommal lőtte Bakhmutot. A jelentések szerint a térségben összesen 21 összecsapás történt az ukrán és az orosz erők között, amelyekben 88 orosz katona meghalt, 124 pedig megsebesült. A jelentések szerint három orosz drónt, egy elektronikai hadviselési állomást és három lőszerraktárt is megsemmisítettek.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma március 14-én arról számolt be, hogy az orosz tüzérségi lőszerhiány miatt „rendkívül” szigorú lőszerkorlátozásokra került sor az ukrán frontvonal számos területén. Februárban pedig Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsapat alapítója bírálta az orosz védelmi minisztériumot, amiért az nem látja el csapatait elegendő lőszerrel.

(Sky News)

A közösségi médiában közzétett felvételek alapján úgy tűnik, hogy a moszkvai védelmi minisztériumból füst szállt fel szerda este.

Az épület a Znamenka utcában található, a Kreml közelében. A tűz állítólag a 18. századi épület harmadik emeletén, egy szekrényben keletkezett.

A tűzoltóság a helyszínen van – derült ki az Interfax a védelmi minisztérium közleményéből. A védelmi minisztérium közölte, hogy még nem állapították meg a tűz okát – írja a TASZSZ.

(Sky News)

KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Továbbá aláírták a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Lengyelország már átadta Ukrajnának az előzetesen felajánlott Leopard harckocsikat, és négy MiG-29-es vadászrepülőgépet is ígért.

Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól. Az ukrán gabona kivitelével kapcsolatban Zelenszkij azt mondta, megtalálták a kiutat. „Úgy gondolom, hogy a legközelebbi napokban vagy hetekben már meglesz a végleges megoldás ebben a kérdésben” – tette hozzá az ukrán elnök.

(MTI)

Moszkvába érkezett Alekszandr Lukasenko belarsuz elnök, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette a BelTA belarusz állami hírügynökség. A beszámoló szerint a két államfő szerda este fog tárgyalni, szó lesz a belarusz-orosz kapcsolatokat érintő kérdésekről, a nemzetközi helyzetről és a „biztonság szavatolására tett intézkedésekről” is.

Putyin március végén jelentette be, hogy Oroszország harcászati atomfegyvereket helyez el Belaruszban. Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa szerint ez a lépés érdemben nem befolyásolja az ukrajnai háború menetét, hiszen Moszkva eddig is képes volt taktikai atomfegyverek állomásoztatására határa közelében.

Az ukrán csapatok nehéz helyzetbe kerültek a keleti Bahmut városában, de Kijev kész meghozni érdekükben a megfelelő lépéseket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán elnök egy lengyelországi sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ukrán csapatoknak időnként ugyan sikerül előretörniük Bahmut környékén, ám az oroszok visszanyomják őket.

Ugyanakkor kijelentette, hogy Bahmut még nincs orosz kézen.

„Számomra az a legfontosabb, hogy ne veszítsük el katonáinkat, és természetesen, ha még égetőbb események következnek be, és fennáll a veszély, hogy a bekerítés miatt elveszítenénk az embereinket, akkor az ottani tábornokok meghozzák majd a megfelelő döntéseket” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint egyes városrészeken sikereik is vannak. Hozzátette: minél több lőszert kap Ukrajna a nyugati partnerektől, annál gyorsabban tudnak visszavágni Bahmutban és más területeken.

(Guardian)

„Országunk továbbra is a nemzetközi politika szuverén és megbecsült központja marad” – mondta az orosz elnök a Kremlben, a 17 új orosz nagykövet kinevezésén. Arról is beszélt, hogy mindent megtesznek azért, hogy teljesítsék a feladatuk a „nemzetközi egyensúly” fenntartásában.

Putyin az Európai Unió nagykövetének azt mondta, hogy a kapcsolatok „komolyan megromlottak”. A blokk szerinte „geopolitikai konfrontációt” kezdeményezett Oroszországgal. Mindezt kiegészítette azzal, hogy szerinte Oroszország minden országgal nyitott a konstruktív partnerségre és a világ összetett helyzetének ellenére sem szeretné magát elszigetelni.

Az Egyesült Államokra áttérve arról beszélt, hogy a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok „mély válságban” vannak.

Putyin beszédében azt mondta Lynne Tracynek, aki az Egyesült Államok új nagykövete lesz, hogy az USA 2014-ben támogatta az ukrajnai forradalmat, amivel elősegítették a jelenlegi helyzetet is, azaz, hogy Oroszország és Ukrajna egymás ellen fordult.

(Sky News, Guardian)

Az Egyesült Királyság blokkolta, hogy az ENSZ interneten közvetítse az Ukrajnáról szóló szerdai informális biztonsági tanácsi ülést, amelyen az orosz gyermekjogi biztos, Marija Lvova-Belova is felszólal majd – írja a Guardian. Az ülés központi témája a „gyerekek evakuálása a konfliktusövezetből” lesz, Lvova-Belova virtuálisan fog bekapcsolódni.

Ahhoz, hogy az ehhez hasonló üléseket az ENSZ közvetítse, mind a 15 tanácstagnak bele kell egyeznie. Az Egyesült Királyság megvétózta a közvetítést.

„Az ENSZ-nek nem lenne szabad platformot biztosítani neki, hogy dezinformációt terjeszthessen. Ha számot akar adni tetteiről, megteheti ezt Hágában”

– fogalmazott közleményében az Egyesült Királyság New York-i ENSZ-missziójának szóvivője.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) március 17-én adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen. A moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosát azzal gyanúsítják, hogy személyesen felelős ukrán gyerekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Az ICC vádjait Lvova-Belova kedden egy moszkvai sajtótájékoztatón tagadta és hamisnak nevezte.

Oroszország becslések szerint 20 ezer gyereket deportált az invázió kezdete óta. Oroszország ragaszkodik hozzá, hogy csak kimenekíti az árva vagy magára hagyott gyerekeket a konfliktus zónákból. Lvova-Belova kedden arról beszélt, „kész visszaküldeni a gyerekeket Ukrajnába, ha a családjuk ezt kéri tőle”. Hozzátette, írjanak neki e-mailt a szülők, és segít nekik megkeresni a gyerekeiket.

A biztos állítása szerint eddig 380 ukrán árvát helyeztek el Oroszországban nevelőszülőknél, köztük 22 kiskorút, akiket Mariupolban találtak elhagyatottan, március vége óta pedig 16 ukrán gyereket egyesítettek újra a rokonaikkal. Lvova-Belova szerint bár az örökbefogadott gyerekek orosz állampolgárságot kaptak, megtarthatták ukrán állampolgárságukat is.

Az Oroszországba szállított gyerekek listáját viszont továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni.

Diplomaták szerint ritkán fordul elő, hogy az ENSZ internetes közvetítését blokkolják a tagállamok. Legutóbb márciusban fordult elő, akkor Kína blokkolta az Egyesült Államok által összehívott, az emberi jogok észak-koreai megsértéséről szóló informális biztonsági tanácsi ülésének közvetítését.

Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete az Egyesült Királyság vétójára reagálva azt mondta, mostantól a brit cenzúrára hivatkozva ők is blokkolni fogják az összes közvetítést.

Bill Clinton szerint Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, amennyiben az ország rendelkezne atomfegyverekkel – erről a volt amerikai elnök az ír RTÉ-nek beszélt, vette észre a 444.hu.

„Személyes felelősséget érzek, mert rávettem arra Ukrajnát, hogy adják fel a nukleáris fegyvereiket. Egyikünk sem hiszi, hogy Oroszország ezt a mutatványt véghez vitte volna, ha Ukrajnának még mindig megvannak a fegyverei”

– mondta Clinton. Az amerikai elnök korábban szerepet játszott abban, hogy Ukrajna úgy döntött: megszabadul atomfegyvereitől. 1994 januárjában Clinton háromoldalú megállapodást írt alá Oroszország akkori elnökével, Borisz Jelcinnel és Leonyid Kravcsukkal, Ukrajna elnökével, hogy felszámolják az Ukrajna területén maradt nukleáris fegyverarzenált. Ez az úgynevezett Budapesti Memorandum, erről bővebben itt írtunk.

Ugyanebben az évben egy másik egyezményt is kötöttek, ebben Oroszország vállalta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását. Ezt az oroszok már a Krím félsziget annektálásával megszegték.

Clinton az interjúban arról is beszélt, hogy az ukránok már ekkor is tartottak az atomfegyverek feladásától, mivel ez volt az egyetlen dolog, ami megvédte őket a terjeszkedő Oroszországtól. A volt elnök szerint Amerikának és Európának továbbra is támogatnia kell a Ukrajnát. Hozzátette: eljöhet az a pillanat, mikor az ukránok azt érzik, hogy egy számukra is kedvező békemegállapodást tudnak kötni, de addig nem szabad őket magukra hagyni.

Emmanuel Macron francia elnök szerda délelőtt megérkezett Pekingbe, ahol először a francia nagykövetségen tartott beszédet.

Macron arról beszélt, Európának továbbra is együtt kell működnie Kínával az olyan fontos kérdésekben, mint a kereskedelem és az ukrajnai háború, „a békéért és a stabilitásért viselt közös felelősségünk miatt”.

A francia elnök szerint Kína fontos szerepet játszhat az ukrajnai konfliktusban az Oroszországgal való szoros kapcsolata miatt, ezért „helytelen lenne megengedni, hogy Oroszország kizárólag Kínával folytasson párbeszédet az ukrajnai békéről”.

A kereskedelem kapcsán Macron azt mondta, „végzetes hiba lenne”, ha Európa elhatárolódna vagy elszakadna Kínától.

(CNN)

Zelenszkij, és felesége Olena Zelenszka megérkezett Varsóba, délelőtt negyed 12-kor az elnöki palota előtt fogadta őket a lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda és felesége, Agata Kornhauser-Duda.

Az ukrán és lengyel elnök a hivatalos menetrend szerint az elnöki palotában tanácskozik majd, délután egy körül pedig közös sajtótájékoztatót is tartanak.

Kollégánk épp Varsóban tartózkodik, elmondása szerint az elnöki palota környékén nagy a rendőri készültség, több zászló- és szuvenírárus is kitelepült a palota elé, de a rossz idő miatt csak kevesen várakoztak, hogy lássák az ukrán elnök megérkezését.

Az ukrán és lengyel elnök a program szerint délután hatkor tarthat nyilvános beszédet az elnöki palota udvarán.

Szerda reggel lemondott posztjáról a lengyel agrárminiszter, Henryk Kowalczyk. A miniszter a lengyel gazdák egyre növekvő tiltakozása következtében mondott le.

Kowalczyk azt nyilatkozta, azután mondott le, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, 2024-ig meghosszabbítják az ukrán gabonaimport vámmentességét. Az olcsó és nagy mennyiségű ukrán importtermények miatt a unió keleti országaiban jelentősen csökkent a mezőgazdasági termékek ára, ami a helyi termelők megélhetését veszélyezteti – emiatt tiltakoznak a lengyel gazdák is, és a vámok visszavezetését követelik.

„Mivel egyértelmű, hogy ennek a kérésnek az Európai Bizottság nem fog eleget tenni, lemondok a posztomról” – nyilatkozta a miniszter.

Március végén öt tagállam (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) miniszterelnökei közös levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy fellépést követeljenek az ukrán mezőgazdasági importtal szemben, és közölték, hogy a vámok újbóli bevezetésére lehet szükség, ha az Ukrajnából származó gabona és más termékek beáramlását más eszközökkel nem lehet megállítani. Az Európai Bizottság egyelőre nem reagált az országok követeléseire.

Von der Leyen szerdán Kínába utazik, Volodimir Zelenszkij viszont Lengyelországban van, ahol a lengyel elnökkel és miniszterelnökkel is tárgyal, és várhatóan szóba kerül majd az ukrán gabonaimport problémja is.

(Reuters)

A brit védelmi minisztérium szerdai hírszerzési jelentésében azt írja, amikor Mihail Misusztyin március végén arról beszélt, dolgoznak azon, hogy az orosz államadósság egy részét külföldi valutában bocsássák ki, azzal feltehetően arra utalhatott, hogy Oroszország külföldi pénzügyi segítséget is igénybe venne a háború finanszírozásához.

Misusztyin március 28-án beszélt a tervekről, amik azt jelezhetik, Oroszország más országoktól vár pénzügyi támogatást.

Ha a terv megvalósul, külföldi befektetők képesek lesznek felvásárolni az orosz államadósság egy részét, és így közvetetten beszállhatnak az orosz háborús kiadások finanszírozásába is.

Az elmúlt hónapokban az orosz államadósság nagy részét orosz bankok vásárolták fel, de „valószínűleg nem lesz kapacitásuk a közelgő költségvetési hiányok teljes finanszírozására”, ezért fordulhat az ország külföldi befektetők felé.

„Az orosz tisztviselők valószínűleg úgy tekintenek a külső adósságkibocsátásra, mint az orosz pénzügyek hiányosságainak betömésére, miközben egy hosszú ukrajnai háborúra készülnek” – áll a jelentésben.

Emmanuel Macron francia elnök megérkezett Pekingbe, ahol Ursula von der Leyennel együtt találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Március végén derült ki, hogy a két európai vezető április elején Kínába látogat, hogy „egységes hangon lépjenek fel az európai békéért”.

A francia elnök a látogatással az a céljuk, hogy Kínán keresztül tudjanak nyomást gyakorolni Oroszországra az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében.

Egy ukrán hekkercsoport feltörte egy ismert orosz hadiblogger AliExpress-fiókját, és pénzt, amit a férfi arra gyűjtött, hogy drónokat vegyen belőle az ukrán fronton harcoló orosz katonák számára, szexjátékokra költötték.

A Cyber Resistance nevű csoport Mihail Lucsin AliExpress-fiókját célozta meg a támadással. Lucsin ismert blogger és önkéntes, aki állítólag a Szentpéterváron meggyilkolt háborús influenszerrel, Vladan Tatarszkijjal is jóban volt.

Lucsin rengeteg pénzt gyűjtött össze a követőitől, amiből drónokat vásárolt és küldött Ukrajnába – ezt költötték el a hekkerek.

A hekkerek 25 ezer dollár (több mint 8 millió forint) értékben rendeltek szexjátékokat a blogger nevében az AliExpressről.

A csoport screenshotokat is megosztott a Telegramon, hogy bizonyítsák, feltörték a blogger fiókját. A képekhez azt a megjegyzést fűzték: „Háborús bűnös, blogger, önkéntes, és most már dildó-tulajdonos is”. Hozzátették, Lucsin most már „egy egyedi pöcskollekció tulajdonosa”.

„Drónok helyett vibrátorokkal, szíjakkal és más nagyon értékes dolgokkal teli teherautókat küldhet majd az orosz népnek” – írták.

Lucsin először megerősítette, hogy feltörték az e-mail fiókját és leadtak rendeléseket a nevében az AliExpresszen, de azt állította, hogy az elköltött pénz nagy részét vissza tudta igényelni a cégtől – leszámítva a nagyjából 214 dollárt érő szexjáték árát, amit már kézbesítettek is a részére.

A hekkercsoport viszont ragaszkodott hozzá, hogy Lucsin állítása hamis, és nem tudta visszaigényelni az összeget.

Egy második Telegram-posztban már Lucsin is azt írta, szexshopot fog nyitni Moszkvában, és még több drónt fog vásárolni az orosz hadseregnek, mint eredetileg tervezte.

(Politico)

Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen Kína felé tart, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozzanak. Március végén derült ki, hogy a két európai vezető április elején Kínába látogat, hogy „egységes hangon lépjenek fel az európai békéért”.

A francia elnök korábban arról beszélt, a látogatással a céljuk az, hogy Kínán keresztül tudjanak nyomást gyakorolni Oroszországra az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében. „Mindent meg kell tennünk a konfliktus lezárásáért, tiszteletben tartva a nemzetközi jogot és így a területi szuverenitást is” – mondta.

Macron korábban úgy fogalmazott, „remélik, hogy újraindítják a kapcsolatokat egy fontos gazdasági partnerrel, miközben olyan kényes kérdéseket is felvetnek, mint Ukrajna és a kereskedelmi kockázatok”.

Macron legutóbb 2019-ben járt Kínában, Von der Leyennek ez az első látogatása, mióta az Európai Bizottság elnöke lett.

Von der Leyen korábban arról beszélt, az EU-nak csökkentenie kell a Pekinggel fenntartott kapcsolatok kockázatait, többek között korlátoznia kell Kína hozzáférését az érzékeny technológiákhoz, és csökkentenie kell a kulcsfontosságú alapanyagok, például az ásványi anyagok, valamint a kínai akkumulátorok, napelemek és más technológiák iránti függőséget.

A találkozót Macron kezdeményezte, és elsősorban azért hívhatta meg Von der Leyent az útra, hogy az európai egységet sugallja, miután többen bírálták Olaf Scholz német kancellárt, amiért tavaly év végén egyedül utazott Kínába.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett Lengyelországba. Az ukrán elnök szerda reggel lépte át a lengyel határt, és Varsó felé tart, ahol Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel találkozik.

„A Zelenszkij elnökkel folytatott megbeszélések során minden bizonnyal megvitatjuk az ukrán gabona és a különböző mezőgazdasági termékek helyzetét, mert nem szeretnénk, ha az Ukrajnával folytatott kereskedelem destabilizálná a piacunkat” – nyilatkozta Morawiecki a találkozó előtt.

Bár a lengyel közvélemény elsöprő többsége támogatja az ukránokat az oroszok elleni harcban, a lengyel gazdák körében egyre nagyobb az elégedetlenség, miután az ukrán gabona importja lejjebb nyomta az árakat az unió keleti tagállamaiban. A folyamat megfordításához arra lenne szükség, hogy újból vámokat vessenek ki az ukrán mezőgazdasági termékek importjára – erről is egyeztethet szerdán az ukrán elnök és a lengyel miniszterelnök.

(Guardian)

Ha a keddi hírekre kíváncsi, tegnapi közvetítésünket itt találja.

• HIMARS-ok, légvédelmi rakéták, lőszerek – újabb 2,6 milliárd dolláros amerikai segítség Ukrajnának.
• A KMKSZ szerint a kisebbségeket érintő törvények akadályozhatják Ukrajna uniós csatlakozását.
• Terrorizmussal vádolták meg az orosz háborús influenszert felrobbantó nőt.
• Az orosz védelmi miniszter szerint a finnek NATO-csatlakozása a konfliktus eszkalációját hozhatja magával.
• Az orosz gyermekjogi biztos szerint az ukrán gyerekek deportálásáról szóló vádak hamisak.
• Litvánia megtiltja az orosz állampolgároknak, hogy ingatlant vásároljanak az országban.
• Emellett szankcionálnák a Roszatomot, de a paksi atomerőmű bővítésének mentességet adnának.
• Negyvenre emelkedett a szentpétervári robbantás sérültjeinek száma.
• A brit hírszerzés szerint Oroszország leváltaná a Wagner-csoportot Ukrajnában.