Orbán Viktor: A világháború reális veszély

Az nem kétséges, hogy a háború egyre véresebb és brutálisabb – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel. Mindezek ellenére a legutóbbi uniós csúcson nem azt látta a miniszterelnök, hogy többen állnának a béke mellé.

„A háború helyett a béke mellé álló országok és vezetők száma egyáltalán nem növekedett”

– fogalmazott a kormányfő. Szerinte az európai emberek békét akarnak, az uniós vezetők azonban háborús álláspontot képviselnek. Továbbra is arról van szó, hogy milyen fegyvereket, eszközöket küldjenek Ukrajnának. Mint mondta, lassan legitim kérdéssé válik az uniós vezetők között, hogy az Európai Unió tagállamai küldhetnek-e valamilyen formában békefenntartó típusú csapatokat Ukrajnába.

Mivel Magyarország a háború szomszédjában van, „a magyar emberekre nézve a háború aggasztó és veszélyes, veszélyben van a biztonságunk” – folytatta a miniszterelnök, aki szerint

„a világháború veszélye nem irodalmi túlzás, (…) a világháború reális veszély ebben a pillanatban”.

Orbán szerint „a mi idegrendszerünket irritálja legjobban ez a háború, mert a szomszédban vagyunk, de a többiek sem nyugodtak”. Az Európai Unióban sokan azt gondolják, hogy azért kell Ukrajnát támogatni, mert erkölcsileg helyes dolog. A világ nagy része viszont azt mondja, ez nem így van, nem akarnak világháborút, és nem kérnek a háború hatásaiból.

Magyarország szerint nem a háború mellett, hanem a béke mellett kell állást foglalni – jelentette ki Orbán. Ezzel az állásponttal Európában a kisebbséghez tartozunk, a világban viszont a többséghez. A miniszterelnök szerint az uniós országok folyamatosan bele akarják sodorni Magyarországot a háborúba zsarolással, de a magyar Országgyűlés ma a békepárti javaslat megszavazásával tiltakozik ez ellen, és egyértelműen kiáll a béke mellett.

„Nem a béketárgyalásokról kell most beszélni, hanem a tűzszünetről”

– fogalmazott Orbán. Ha tűzszünet lesz, meg lehet tárgyalni a béke feltételeit és részleteit. „Ha megvan a tűzszünet, utána bármi megtörténhet.”

Megkérdőjeleződött az Európai Unió léte és értelme

Orbán minden idegszálával a háborús eseményeket követi tavaly február óta. Azt látja, hogy az elején volt egy-két ország (pl. USA), amelyek pontosan tudták, mit csinálnak. „Odaálltak a kút széléhez, belenéztek a mélyére, és látták, milyen mély”, majd bátran, büszkén beleálltak a háborúba. A nagy többség azonban nem ilyen volt szerinte, ők sodródtak az eseményekkel. Ilyenek voltak például a németek, akik Orbán szerint ki akartak maradni a háborúból, de mindig továbbpréselték, -lökték őket. A miniszterelnök meggyőződése, hogy számos olyan európai ország van, amely nem akart ott lenni, ahol most van.

„A háborúpártiak veszélybe sodorták az egész Európai Uniót”

– jelentette ki Orbán. Az uniónak a békét és a jólétet kellene szolgálnia, de ma pont az ellenkezőjét képviseli. A miniszterelnök szerint nemcsak az történt, hogy egy-két ország az akarata ellenére belesodródott a háborúba, hanem megkérdőjeleződött az Európai Unió létezése és értelme, hiszen feladta azt a két célt, amely miatt megalakult: a békét és jólétet.

Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy 2015 óta azt látja, az orosz gazdaság alkalmazkodik a szankciókhoz, és a mostani uniós szankciók sem tudták megroppantani Oroszországot, mint azt Brüsszelben sokan várták.

„Az infláció magától nem fog csökkenni, az inflációt le kell törni. Nyakon kell ragadni, és törni kell”

– tért át a gazdasági témákra a miniszterelnök. Azt állította, ezt a munkát a magyar kormány elvégezte, beadta az infláció elleni vakcinát, és így az év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció. Orbán szerint az első fecskék már megjelentek, és antiinflációs verseny alakult ki: az élelmiszerüzletek elkezdtek versenyezni, hogy milyen termékeket kínáljanak olcsóbban. Egy kihívás áll még a kormány előtt: az árstopok kivezetése. Orbán szerint addig nem lehet kivezetni az árstopokat, amíg az infláció magas, de arról is beszélt, hogy fokozatosan, megfelelő ütemben el fogják törölni például az élelmiszerárstopokat, ahogy csökken az infláció.