HIMARS-ok, légvédelmi rakéták, lőszerek: újabb amerikai segítség Ukrajnának

Köszönjük, hogy nálunk követték az orosz–ukrán háború 405. napját. Szerdai hírfolyamunkat reggel indítjuk majd.

Az Egyesült Államok 2,6 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának, jelentette be az amerikai védelmi minisztérium. A teljes támogatásból 500 millió dollár értékű felszerelés a Pentagontól lehívható elnöki keretből származik, 2,1 milliárd dollár értékű támogatás pedig az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezésen (USAI) keresztül érkezik. Az újabb csomagban HIMARS rakéta sorozatvetőkhöz való lőszerek, légvédelmi elfogórakéták, tüzérségi lövedékek, valamint páncéltörő rendszerek, kézifegyverek vannak, illetve nehézgépjárművek és karbantartási támogatás is tartozik hozzá.

Az USAI-támogatást légvédelmi- és aknavető rendszerekre, taktikai és logisztikai támogató járművekre, műholdas SATCOM-terminálokra és szolgáltatásokra, egyéb felszerelésekre és képzésre fordítják. A korábbi 350 millió dolláros amerikai katonai segélycsomagot Ukrajnának március 20-án hagyták jóvá. A háború tavaly februári kezdete óta Washington több mint 35,1 milliárd dolláros katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, írja a Kyev Independent.

A kisebbségekre vonatkozó új törvények akadályozhatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit, ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megküldte az erre vonatkozó árnyékjelentését és szakvéleményét a törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak – jelentette be a KMKSZ. A kárpátaljai szervezet hangsúlyozza: a kezdetektől támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, és fontosnak tartja, hogy az uniós jogharmonizációval biztosítsák a kisebbségek jogait, „ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat”.

A dokumentum szerint minden ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A KMKSZ ezért aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folyatódnak a jogszűkítések, „amelyek akadályozhatják Ukrajnai európai uniós integrációját”. (MTI)

Zelenszkij ukrán elnök is gratulált Finnországnak az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozáshoz.

„Gratulálok Finnországnak és Sauli Niinistö elnöknek a NATO-hoz való csatlakozáshoz a NATO megalakulásának 74. évfordulóján. Az orosz agresszió körülményei között a szövetség vált a térség biztonságának egyetlen hatékony garanciájává” – írta Zelenszkij Twitteren, hozzátéve, hogy reményei szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcs közelebb hozza majd Ukrajnát is euroatlanti céljainak eléréséhez.

Vlagyimir Putyin szokásairól, családjáról és egészségi állapotáról is beszélt egy volt beosztottja, aki még 2022. októberben szökött Nyugatra. Ő az orosz különleges szolgálatok legmagasabb rangú tagja, akinek az ország modernkori történetében során sikerült disszidálnia. A tiszt többek között arról is beszélt, hogy:

• Putyin még mindig nem használja az internetet, így nem csoda, hogy
• okostelefonja sincs, ezért
• kizárólag a közeli beosztottjaitól kap információkat,
• azokat is jócskán megszűrve, mert a tisztek félnek a rossz hírek miatti esetleges haragjától.

További részletek ebben a cikkben.

Nagy a kísértés, hogy köszönetet mondjunk Putyinnak, mivel előidézett valamit, amiről azt állította, hogy el akarta kerülni – mondta Antony Blinken a NATO megalakulásának 74. évfordulóján, Finnország felvételének alkalmából. Az Egyesült Államok külügyminisztere megjegyezte, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió számos országot arra sarkallt, hogy vizsgálják felül védelmi politikájukat annak érdekében, hogy jobban védve legyenek egy esetleges orosz támadástól.

Finnország kedden lett az Észak-atlanti Szövetség 31. tagja. Várhatóan júliusban kétszáz éves semlegességi politikáját feladva Svédország is belép a NATO-ba. Erre azért nem volt mód az április 4-i találkozón, mert Magyarország és Törökország parlamentjei nem ratifikálták a tagfelvételről szóló döntést.

Litvánia új javaslatot dolgozott ki az orosz nukleáris ipar szankcionálására. A javaslat mentességet javasol Magyarország számára, és kétéves türelmi időszakot is biztosítana a meglévő szerződések fokozatos megszüntetésére is – írja a Reuters.

A lap szerint a litvánok javaslata egyértelműen azt célozza, hogy a szankció-szkeptikus EU-tagállamok tetszését is elnyerje. A Reuters birtokába jutott a március 17-én keltezett, de korábban nem nyilvánosságra hozott dokumentum. A javaslat szerint a Roszatomra egyedi szabályok vonatkoznának, „amelynek alapján a Roszatommal kötött műveletek, szerződések vagy egyéb megállapodások egy meghatározott ideig még végrehajthatók lennének, lehetővé téve az Európai Unió tagállamai számára, hogy befejezzék e szerződések vagy egyéb megállapodások végrehajtását”.

Az EU február 25-én fogadta el az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot. A szankciók egyáltalán nem érintik a Roszatomot, holott több, hagyományosan oroszellenes uniós ország mellett Ukrajna is ezért lobbizott. Az atomenergia lehetséges szankcionálása pedig egyelőre fel sem merült.

Magyarország eddig elsősorban a Roszatommal a paksi atomerőműbővítésre kötött szerződés miatt ellenezte, hogy napirendre vegyék az orosz állami energetikai vállalat és a nukláris ipar szankcionálását.

A litván javaslat erre is megoldást kínál: kilenc éves mentességet ajánlana Magyarországnak, hogy befejezhesse a paksi projektet.

A Litvánia által javasolt szankciók ezen kívül megakadályoznák az új együttműködési megállapodások kötését a Roszatommal, és megtiltanák a dúsított urán behozatalát Oroszországból – ez alól pár évre mentesülne többek között Franciaország, és azok az államok, akiknek futó szerződéseik vannak az orosz vállalattal.

Kedden formálisan vádat emeltek a 26 éves Darja Trepova ellen, aki vasárnap egy szentpétervári kávézóban átadta a robbanószerkezetet rejtő szobrot a Makszim Fomin nevű orosz háborús tudósítónak. A szentpétervári nőt „előre kitervelt, halált okozó, szervezett csoport által elkövetett terrorcselekmény elkövetésével” vádolják.

Az orosz hatóságok szerint a nő Ukrajnából kapott utasítások szerint cselekedett. A nő állítása szerint nem tudott róla, hogy a szobor fel fog robbanni, és a kihallgatása eddig nyilvánosságra hozott részletei szerint azt sem árulta el, kitől és miért kapta a szobrot. A nő ragaszkodik ahhoz, hogy őt csak felhasználták a merénylethez.

A merényletről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A nő őrizetben van, kedden Szentpétervárró Moszkvába szállították.

(Reuters)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz fegyveres erők vezetőségi ülésén tartott nyilvános beszéd arról beszélt, Finnország belépése a NATO-ba a konfliktus bővülésének kockázatát hordozza magában.

Sojgu szerint a feszültséget az is fokozza, hogy már a belarusz repülőgépek is képesek orosz nukleáris rakéták hordozására.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a RIA orosz állami hírügynökség jelentése szerint kedden szintén arról beszélt, hogy Finnország NATO-csatlakozása a konfliktus súlyosbodását jelenti.

Az orosz külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Grusko kedden úgy fogalmazott: „Meg fogjuk erősíteni katonai támaszpontjainkat nyugaton és északnyugaton. Abban az esetben, ha más NATO-tagok erőforrásokat telepítenek Finnországba, további lépéseket fogunk tenni Oroszország katonai biztonságának növelése érdekében.”

Finnország formálisan kedden válik a NATO tagjává.

(Reuters, Guardian)

Finnország biztonságosabb, a NATO erősebb lesz a finn csatlakozással – mondta a katonai szövetség mai bővítéséről Jens Stoltenberg. A NATO főtitkára szerint Finnország csatlakozása közvetlen következménye az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúnak. Stoltenberg biztos abban is, hogy hamarosan Svédország is csatlakozhat. Ez egyelőre két ország parlamentje miatt nem jött létre, mondta, de nem nevezte meg Magyarországot és Törökországot. Nem volt azonban kétsége afelől, hogy a ratifikálás mindkét helyen megtörténik. Üdvözölte a kedden esedékes NATO–Ukrajna Bizottság ülését is, amelyre az elmúlt hat évben Magyarország ellenkezése miatt nem kerülhetett sor. Stoltenberg itt sem tért ki Magyarországra a sajtótájékoztatón, amelyről bővebben itt olvashat.

Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos egy keddi sajtótájékoztatón arról beszélt, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellene felhozott vádjai hazugságokon és téves információkon alapulnak – írja a Reuters.

Az ICC március 17-én adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen. A moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosát azzal gyanúsítják, hogy személyesen felelős ukrán gyerekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Oroszország becslések szerint 20 ezer gyereket deportált az invázió kezdete óta. Ezek egy része az elfoglalt területekről begyűjtött hadiárva, más részüket az árvaházakból viszik el, de vannak olyan gyerekek, akiket ötletszerűen hurcolnak el „árvaként” orosz területre, akiket aztán oroszok fogadnak örökbe. Kijev szerint a hatóságok azokat a gyerekeket sem hajlandók visszaszállítani, akiknek közben jelentkeztek a szüleik. Moszkva az intézkedést nem is tagadja, a védelmi minisztérium már tavaly augusztusban azt állította, mintegy 3,5 millió embert, köztük félmillió gyereket „mentettek ki” a konfliktuszónából.

Lvova-Belova kedden azt mondta, minden esetben kérték a szülők beleegyezését, és mindig a gyerekek érdekében járnak el. Szerinte azt sem pontos, hogy az oroszok „örökbe fogadják” az ukrajnai gyerekeket, inkább gyámságról lehet beszélni. A biztos szerint az ICC semmilyen dokumentummal nem támasztotta alá az állításait, ezért nem is tudja, pontosan mi alapján vádolják.

A gyermekjogi bizottság a sajtótájékoztató előtt kiadott közleményében azt állította, Donyeck és Luhanszk (a két ukrán régió, amelyet Oroszország annektált és részben ellenőrzése alatt tart) maga kérte Oroszországot, hogy fogadjon be civileket, köztük árvákat és olyan gyerekeket, akiknek szülei eltűntek. A biztos a sajtótájékoztatón hozzátette, csak Donbasz régióból több mint 5 millió menekültet fogadott be Oroszország tavaly február óta, köztük 730 ezer gyereket.

Lvova-Belova elutasította azokat az állításokat is, amelyek szerint gyerekeket vittek volna táborokba átnevelés céljából. A bizottsága – mint mondta – nem tud egyetlen olyan esetről sem, amikor egy kelet-ukrajnai gyermeket elválasztottak volna vér szerinti rokonaitól, hogy nevelőszülőkhöz adják őket.

A szisztematikus deportálásról és a gyakorlatot szankcionáló nemzetközi elfogatóparancs jelentőségéről itt olvashatja elemzésünket.

A litván parlament kedden elfogadta a törvénytervezetet, ami megtiltja az orosz állampolgároknak, hogy ingatlant vásároljanak az országban.

A tilalom 2024-ig lesz érvényben, és azokra az orosz állampolgárokra nem vonatkozik majd, akik érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Emellett mostantól nem adnak ki vízumot orosz és belarusz állampolgároknak sem.

A két ország állampolgárai közül azok, akik korábban kiadott vízummal rendelkeznek, a határon „egyéni, kiterjesztett ellenőrzésnek” lesznek alávetve annak megállapítására, hogy veszélyt jelentenek-e a nemzetbiztonságra.

A most elfogadott törvénytervezet márciusi bemutatásakor Jurgita Neliupsiene külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott: „Az orosz állampolgárok túlnyomó többsége támogatja országuk agresszív katonai akcióit, és nem tesz lépéseket a rezsim agressziója ellen, így osztoznak a felelősségben.”

(Reuters)

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ keddi jelentése szerint a szentpétervári robbantás sérültjeinek száma 40, közülük 25 embert továbbra is kórházban ápolnak. A sérültek közül három kiskorú, a kórházban öt embert ápolnak súlyos sérülésekkel.

Korábban 30 sérültről érkeztek jelentések. Az egyetlen áldozat Makszim Fomin orosz háborús tudósító, propagandista volt.

A merényletről ebben a cikkben írtunk bővebben >>>

Egy éve folyamatosan gyűlnek az adatok a történelem valószínűleg legjobban dokumentált háborújáról. A francia Disclose nonprofit oknyomozó újságíró csoport tagjai az Armed Conflict Location and Event Dataset (ACLED) nevű szervezet háborúval kapcsolatos adatait elemezték, értelmezték és öntötték adatbázisba.

Cikkünk a témában részletes adatokkal, térképekkel és grafikonokkal itt >>>

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma a keddi hírszerzési jelentésben arról ír, Oroszország a Wagner-csoport alternatíváit szponzorálhatja, hogy leváltsa a zsoldossereget Ukrajnában.

Oroszország célja az lehet, hogy az általa szponzorált és fejlesztett zsoldoscsapatok átvegyék a hírhedt Wagner-csoport helyét Ukrajnában. Ennek oka az lehet, hogy a Wagner-csoport vezetője az utóbbi időben egyre élesebben kritizálta az orosz katonai vezetést.

„Mindez az orosz védelmi minisztérium és a Wagner-csoport közötti nagy visszhangot kiváltó viszály összefüggésében történik. Oroszország katonai vezetése valószínűleg egy olyan magánhadsereget akar támogatni, amely felett nagyobb ellenőrzést gyakorol. Jelenleg azonban egyetlen egy ismert orosz magánhadsereg sem közelíti meg a Wagner méretét vagy hatalmát” – írja a jelentés.

Oroszország azért is támaszkodik nagyban a magánhadseregekre az ukrajnai invázióban, mert kevésbé érintik őket a hagyományos hadseregek korlátai, például az alacsony fizetés. Az orosz kormány ráadásul azon az állásponton lehet, hogy a fizetett zsoldosok halálát jobban tolerálja az orosz közvélemény.

• Vasárnap bomba robbant Szentpéterváron, meghalt Vladlen Tatarszkij háborúpárti influenszer. A robbanásnak összesen 32 sérültje volt.
• Az orosz háborús influenszer likvidálásával Prigozsinnak is üzenhettek elemzők szerint. Arról, hogy ez súlyos presztízsveszteség a Kremlnek is, itt írtunk hosszan.
• Hétfőn őrizetbe is vették az influenszer felrobbantásával gyanúsított 26 éves nőt, aki később részleges vallomást tett.
• Eközben Ukrajnában a Wagner-csoport azt állítja, hivatalosan is elfoglalták Bahmutot. Az ukránok szerint Prigozsin csak egy budi tetejére tűzte ki az orosz zászlót.
• Zelenszkij szerdán Lengyelországba utazik.
• A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese: Ukrajnának és Magyarországnak szorosan együtt kell működnie. A helyettes Bucsában is járt, aminek közelében tízmillió eurós költségvetésű, többfunkciós önkormányzati szolgáltató központ elkészülését támogatja a magyar kormány.
• Ügyvédjei fellebbeztek Evan Gershkovich, az amerikai Wall Street Journal riporterének oroszországi letartóztatása ellen.

Hétfői hírfolyamunkat a háború 404. napjáról itt találja.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is áprilisi tréfának nevezte, hogy Oroszország tölti be az elnöki szerepet az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az MTI szerint ezt az orosz ENSZ-nagykövet visszautasította, és azzal a lendülettel be is jelentette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezetésével értekezletet tartanak az ENSZ Alapokmánya elveinek védelméről, mivel Moszkvát azzal vádolják, hogy Ukrajna megtámadásával megszegte őket.

Az USA ENSZ-nagykövete korábban arról beszélt, hogy biztosan profin fog hozzáállni Oroszország a munkához, de az is biztos, hogy ezt a lehetőséget az Ukrajna katonai megszállásával kapcsolatos dezinformációkra és a saját álláspontjuk sulykolására fogják használni. Természetesen erre is reagált Oroszország, méghozzá a Fidesz-kormánytól sem idegen retorikával: ez csak a nyugati narratíva. Ezzel szemben az ukrán nőket, gyerekeket és civileket módszeresen gyilkoló oroszok azt szeretnék majd a későbbiekben cáfolni, hogy ukrán gyerekeket hurcolnának Oroszországba.