Stoltenberg: Putyin háborújának eredménye a finn NATO-csatlakozás

„Finnország biztonságosabb, a NATO erősebb lesz a katonai szövetség bővítésével” – ez volt a visszatérő kulcsmondata Jens Stoltenberg keddi sajtótájékoztatójának a NATO megalakulásának 74. évfordulóján, amelyen Finnország a NATO 31. tagja lesz.

A NATO főtitkára egyértelművé tette, hogy mindez Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni katonai agressziójának következménye. „De Finnországnak is megvan a maga történelme” – mondta a Szovjetunió által a finnek ellen indított 1939–40-es téli háborúra utalva, amely szovjet területi nyereséggel zárult ugyan, de váratlanul hatékony finn ellenállással zajlott.

A NATO-nak Finnország révén újabb, 1309 kilométeres, Oroszországgal közös határszakasza képződik a jelenlegi 1318 kilométer mellé.

„Ezzel nem kiprovokáljuk, hanem megelőzzük a további konfliktusokat” – mondta Stoltenberg, utalva a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelyre, amely mától Finnországra is kiterjed.

Stoltenberg közölte, büszke arra, hogy a NATO főtitkára lehet egy ilyen történelmi napon.

Újságírói kérdésre, hogy mitől lesz így biztonságosabb a térség, Stoltenberg elmondta: Oroszország eddig is katonai erősítést hajtott végre a sarkvidéken és északi határainál, ráadásul Moszkva egyértelművé tette, hogy kész erőt alkalmazni szomszédaival szemben. Ez történt Grúziában 2008-ban – a volt szovjet tagköztársasághoz tartozó, de lényegében szeparatista államként létező Dél-Oszétiában, amelyet Moszkva végül önálló országnak ismert el a hasonló helyzetű Abháziával együtt –, majd 2014-ben a Krím és Kelet-Ukrajna ellen, végül 2022-ben Ukrajna teljes megtámadásával – sorolta a NATO-főtitkár. Megjegyezte, hogy a csatlakozás nem jelenti, hogy tervben lenne bármilyen újabb állandó NATO-bázis felállítása az orosz határ közelében, és bármilyen, nem finn NATO-haderő megjelenése csak Finnország döntése nyomán jelenhetne meg az országban.

Magyarországra csak utalt Stoltenberg

Finnország és Svédország tavaly egyszerre jelezte csatlakozási szándékát, most azonban csak Finnország válik a szövetség teljes jogú tagjává. Stoltenberg Magyarország említése nélkül megjegyezte, hogy a svéd tagság két ország parlamentje miatt csúszik – ez a török és a magyar –, de közölte: „biztos vagyok abban, hogy ez hamarosan megtörténik”, és a két ország ratifikálja a bővítést. Már csak azért is, mert Budapest és Ankara is támogatta a svédek és a finnek meghívását a NATO-ba.

A sajtótájékoztatón kitértek az orosz elnök nyilatkozatára, amely szerint Oroszország nukleáris fegyvereket telepít Belaruszba és a kalinyingrádi exklávéba. Stoltenberg közölte: folyamatosan monitorozza a szövetség a helyzetet, de egyelőre nem állt be olyan változás a nukleáris fegyverek terén, amely bármilyen lépést igényelne a NATO-tól.

Kedden hat év után hivatalos, külügyminiszteri szintű NATO–Ukrajna találkozó lesz Finnország és a „még nem tag, de a szövetséghez nagyon közeli” Svédország részvételével.

A találkozót Magyarország blokkolta hat éven át, erre sem tért ki külön Stoltenberg. A magyar kormány fenntartja, hogy ellenzi a miniszteri szintű találkozót, de tudomásul veszi. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar ellenvélemény miatt csupán konzultációnak nevezte a találkozót, ám annak státusza hivatalos, nem pusztán informális. Kétségtelenül szokatlan, hogy nem konszenzusos alapon jön létre a találkozó, ám nem lehetetlen. Stoltenberg korábban arról beszélt, hogy eddig udvariasságból vették figyelembe a magyar fenntartásokat – azaz jogilag eddig sem kötötte a szövetséget semmi, ami miatt ne tarthatta volna meg a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű találkozóját.

Stoltenberg közölte: a találkozón megvitatják Ukrajna rövid és hosszú távú igényeit, valamint a kapcsolat további formáját. Nem beszélt tagságról, de megjegyezte, hogy Ukrajna célja távolodni a keleti sztenderdektől és közelíteni a NATO sztenderdjeihez.