2022. február 24-én új szakászába lépett a már nyolc éve tartó orosz–ukrán konfliktus, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű offenzívát indított Ukrajna ellen. Az oroszok villámháborúra készültek, azt remélték, napok alatt térdre kényszerítik az ukrán hadsereget, diadalmasan bevonulnak Kijevbe, és megbuktatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kormányát, a helyükre pedig egy Moszkvához hű bábkormányt ültetnek.
Azonban egyáltalán nem számítottak arra, hogy ilyen heves és erős ukrán ellenállásba ütköznek, így az egyhetesre tervezett hadműveletből egy több mint egy éve tartó háború lett, amelynek állását legutóbb március végén ebben a cikkben elemeztük Rácz András Oroszország-szakértővel.
Ami bizonyos, hogy az orosz–ukrán konfliktus, különösen a 2022. február 24. óta tartó szakasza a történelem legjobban dokumentált háborúja.
Soha korábban nem állt rendelkezésre annyi információ fegyveres konfliktusról, mint most. A civilek és katonák által készített felvételeknek, valamint az Ukrajnában tartózkodó több száz tudósítónak köszönhetően sokkal többet tudunk erről a háborúról, mint bármelyik korábbiról a történelem során. A nagy hírügynökségek folyamatosan tudósítanak az eseményekről, óráról órára számolnak be az újabb és újabb csapásokról, az adatelemzők pedig éjt nappallá téve dolgoznak a beözönlő információk feldolgozásán és rendszerezésén.
Így tettek a francia Disclose nonprofit oknyomozó újságíró csoport tagjai is, akik az Armed Conflict Location and Event Dataset (ACLED) nevű szervezet háborúval kapcsolatos adatait elemezték, értelmezték és öntötték adatbázisba.
A konfliktusadatok gyűjtésére és válságfeltérképezésére specializálódott ACLED-projektet Clionadh Raleigh, a Sussexi Egyetem politikai földrajzzal és konfliktusokkal foglalkozó professzora indította el 2005-ben a doktori munkájának részeként. A projektből azóta bejegyzett nonprofit, nem kormányzati szervezet lett, akik mára a világ minden tájáról gyűjtik a konfliktusadatokat. Az ACLED adatai standardizáltak, részletezik az események típusát, az érintett szereplőket, a helyszínt, az időpontot és az események egyéb jellemzőit. Az adatokat jól kidolgozott módszertani elvek alapján gyűjtik, ami megbízható és összehasonlítható adatsorokat eredményez, amelyeket széles körben használnak trendfigyelésre, előrejelzésre és kockázatelemzésre.
Az ACLED ukrajnai konfliktusfigyelője az elmúlt egy évben szinte valós idejű információkat nyújtott a háborúról, segítve ezzel a kutatóknak, politikai döntéshozóknak és a szélesebb nyilvánosságnak nyomon követni a konfliktus legfontosabb fejleményeit. Az ACLED kutatói nyílt forrásokból dolgoznak, szisztematikusan összegyűjtik és áttekintik a helyi és nemzetközi forrásokból, ellenőrzött közösségimédia-fiókokból származó legfrissebb információkat, valamint áttekintik a kormányzati és nem kormányzati szervezetek jelentéseit is. Ezek alapján napról napra összegzik, honnan milyen típusú támadásokról érkeztek jelentések, azok milyen infrastruktúrát érintettek, és adott esetben mennyi áldozatot követeltek. Az így szerzett adatokat többször is ellenőrzik.
- Az ACLED többféle erőszakos és nem erőszakos eseménytípusról gyűjt információkat. Ezek egyike az úgynevezett ütközetek, amely jelen esetben az orosz és ukrán fegyveres erők közötti közvetlen erőszakos interakciót (csatát) jelenti.
- Külön kategóriába sorolják a távolról indított tüzérségi és légicsapásokat.
- Egy másik kategória a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmény. Ide sorolják azt, amikor egy szervezett fegyveres csoport szándékosan erőszakot alkalmaz fegyvertelen, nem harcoló személyek ellen. Erre példa a bucsai mészárlás, ahol több mint 400 civilt végeztek ki.
- Az ACLED által stratégiai fejleményeknek nevezett esetek némileg elkülönülnek a többi kategóriától, és leginkább a konfliktusok összefüggéseinek megértésére szolgálnak. Ez a kategória olyan, a kontextus szempontjából fontos eseményeket és fejleményeket hivatott megragadni, amelyek nem kifejezetten erőszakot jelentenek, azonban hozzájárulhatnak a jövőbeli erőszak vagy tiltakozás kiváltásához. Ide tartozhatnak a toborzási akciók, fosztogatások vagy letartóztatások.
Az orosz invázió kezdete óta közel 40 ezer erőszakos eseményt regisztráltak Ukrajna-szerte, ezen események háromnegyede tüzérségi és légicsapás volt, amelyek főként Ukrajna északkeleti, keleti és déli régióit érintették. A Disclose által rendszerezett adatokból készült grafikonon jól látszik, hogy a harcok egész évben Kelet-Ukrajnában, főként a Donbasz régióban voltak a leghevesebbek, miközben a Közép- és Nyugat-Ukrajnában élőket folyamatosan légi- és dróncsapások fenyegették.
Ukrajnában a civilek viselik a háború legnagyobb terhét. Bár nehéz számszerűsíteni, hogy a konfliktus pontosan hány halálos áldozatot követelt a civil lakosság körében, az ACLED több mint 5000 bejelentett polgári halálos áldozatot regisztrált a kifejezetten civileket célzó eseményekben. Megjegyzik, hogy ez csak óvatos becslés, ami alsó küszöbértéknek tekinthető, a civil áldozatok valós száma valószínűleg sokkal magasabb ennél. Az ENSZ március végi becslése szerint már több mint 8000 civil halt meg Ukrajnában.
Észak-Ukrajnában az ACLED az orosz invázió kezdete óta több mint 400, civileket célzó erőszakos eseményt jegyzett fel. A legtöbb ilyen esemény akkor történt, amikor a megszálló orosz erők 2022 márciusában elfoglalták Csernyihiv, Kijev és Szumi régiók egy részét. Az itteni orosz előrenyomulás és az azt követő megszállás során több mint 700, az orosz erők által elkövetett támadásokban megölt civilt tartanak nyilván. Az oroszok március végi visszavonulásakor további több száz holttestet találtak a Kijev környéki tömegsírokban, valamint több jelentés is érkezett szexuális erőszakról, nők és lányok tömeges megerőszakolásáról.
Egy évvel az orosz invázió után Ukrajna gazdasága mintegy harmadával zsugorodott, és folyamatos külső támogatásra szorul. Több mint ötmillió ukrán lakos kényszerült belső menekülésre, és körülbelül nyolcmillióan menekültek el az országból. Közülük közel hárommillióan Oroszországban találták magukat, sokakat, köztük több ezer gyereket az orosz erők akaratuk ellenére „evakuáltak”.
A háború kegyetlen matematikájával korábban két cikkben is részletesen foglalkoztunk, az 1. részben többek között szó volt arról, mekkorára becsülhetők az emberveszteségek az ukrán és az orosz oldalon, míg a 2. részben a felszerelések és harci eszközök értékéről írtunk.