Elfogadta az EU a 10. szankciós csomagot, Magyarország is megszavazta

2023. február 25. – 13:07

Elfogadta az EU a 10. szankciós csomagot, Magyarország is megszavazta
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetének évfordulójára rendezett európai parlamenti ülésen, ahol bejelentette a 10. szankciós csomag javaslatát – Fotó: Eric Vidal / Európai Unió

Másolás

Vágólapra másolva

Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot – közölte az Európai Unió Tanácsa.

A közlés szerint a csomag szigorúbb exportkorlátozások tartalmaz a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, továbbá célzott korlátozó intézkedéseket a háborút támogató, propagandát és álhíreket terjesztő vagy Oroszország által a háborúban használt drónokat szállító személyekkel és szervezetekkel szemben. A svéd elnökség hozzátette, hogy az EU tagállamai együttesen az eddigi legerősebb és legmesszebbmenő szankciókat vezették be, hogy segítsék Ukrajnát a háború megnyerésében.

„Az EU egységesen kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges”

– hangsúlyozták. Ursula von der Leyen bizottsági elnök február 15-én vázolta a testület javaslatát. Az Európai Bizottság 11 milliárd euró értékben akarta korlátozni olyan termékek kivitelét Oroszországba, amelyekre szerinte az Ukrajnát megtámadó államnak szüksége van és máshonnan nehezen tudja beszerezni, mint például egyes elektronikai eszközök, különleges járművek és sugárhajtóművek. Olyan termékeket is le akart tiltani, amelyek az orosz hadsereghez kerülhetnek (például antennák) vagy kettős felhasználásúak, azaz alapvetően polgári, de akár katonai célra is alkalmasak, mint bizonyos elektronikus alkatrészek. A testület több orosz propagandistát is szankcionált volna, és megvizsgálná, hogy a lefoglalt orosz vagyont hogyan lehet az ukrán újjáépítésre fordítani.

Egész héten ezt rágták

A tagállamok hétfőn miniszteri szinten egyeztettek, hogy aztán az aprómunkát lepasszolják eggyel lejjebb, a tagállamok brüsszeli állandó képviselőinek, és a hivatalos igent elég legyen egy írásos eljárással rámondaniuk. Ez arra utalt, hogy nincsenek nagy viták, nem kell magasabb, politikai szintet berángatni, mint a miniszterek, pláne az állam- és kormányfők. A Politicónak diplomaták már a miniszteri találkozó előtt bizonygatták, hogy sínen van a szankciók elfogadása péntekig. Az uniós kvázi-külügyminiszter, Josep Borrell is derűlátónak tűnt a hétfői ülés végén, ahogy arról írtunk, biztos volt benne, hogy a hét végéig – írásbeli eljárással – egyhangúlag elfogadják a büntetőintézkedéseket.

Másnap, kedden már ott is volt az állandó képviselők napirendjén a szankciós csomag. Aztán szerdán. Majd csütörtökön. És ott is maradt péntekre, amikorra már eredetileg teljesen le akarták zárni az ügyet, hiába beszélgetett el a javaslattevő Európai Bizottság a Politico forrásai szerint előző éjszaka néhány ország küldöttjével, hogy megpróbáljon valamilyen kompromisszumot kikalapálni.

A szintetikus gumiról pattantak vissza

A Reuters és a Politico is úgy értesült, hogy a lengyeleken múlt a megegyezés, akik mindkét lap szerint a szintetikus guminál szigorítanának. Eleve ők javasolták, hogy ezt a termékcsoportot felvegyék a listára. A BNE korábban arról írt, hogy ezt eredetileg Magyarország mellett Csehország, Németország, Olaszország Románia is ellenezte, mert a gumigyártásuknak szüksége van ilyen alapanyagra. Máshonnan is megvehetnék, de drágábban, ami miatt versenyhátrányba kerülhetnének az USA-beli, japán és kínai versenytársaikkal szemben. Az oroszok részesedése esett 2021-hez képest az első háborús évben, de még mindig innen jött az uniós szintetikus gumiimport közel harmada.

A cikk szerint a terv mellett lobbizott a lengyel Synthos-csoport, amely jövő hónapban tervezi a saját gyára újraindítását, bár ez nem fedne le minden termékfajtát, ami jelenleg Oroszországból jön. A cég visszautasította, hogy az üzemét összekössék a szankcióval, mert szerinte Oroszországból más típusú szintetikus gumikat hoznak be, és mindig egyértelműen támogatta Ukrajnát.

A Politico értesülései alapján a keményvonalas tagállamok teljes tiltást követeltek, de az uniós javaslat 560 ezer tonna szintetikus gumi behozatalát engedné. A lengyelek ezt nem fogadták el, mert egy tisztviselőjük szerint ez több, mint a mostani behozatal.

„Nem blokkoljuk a szankciókat”, fejtegette a Politicónak, „csak olyan szankciókat szeretnénk, amelyeknek van értelme”.

Lengyelország ugyan Ukrajna egyik legerősebb támogatója az EU-n belül, de már nem először akaszt be egy nekik fontos témában az utolsó pillanatban. Korábban egy Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós EU-hitelnek akasztott be a magyar uniós támogatásokat érintő alkuval együtt a globális minimumadó miatt, amíg a többiek le nem szerelték.

Sem a nukleáris ipar, sem a gyémántok nem kerültek be

Ahogy az várható volt, a szankciók egyáltalán nem érintik a Roszatomot, holott több, hagyományosan oroszellenes uniós ország mellett Ukrajna is ezért lobbizott. Volodimir Zelenszkij a februári EU-Ukrajna csúcson külön kiemelte, hogy „néhány tagállam” nem akar szankciókat kivetni a Roszatom zaporizzsjai dolgozóira és vezetőire, holott az ottani, orosz megszállás alá került létesítmény ukrán alkalmazottait erőszakkal deportálják. Vagyis arról még az ukrán elnök sem beszélt, hogy például az ellátást veszélyeztetve a fűtőelemek behozatalát tiltsák meg, és ezt a visszafogottságot a Politico szerint a háttérben üdvözölték uniós tisztviselők. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy nem csak a Roszatom, de még a tisztségviselői listázása ellen is „erőteljesen kell fellépnünk”, mert szerinte ez is befolyásolhatja a magyar ellátást. A hivatalos, nyilvános javaslatokban a nukleáris energia mellett a Roszatom dolgozóiról sem volt szó.

A másik régóta húzódó téma a gyémántoké, amelyet Belgium véd az antwerpeni drágakő-kereskedelem miatt. Ez ugyanúgy járt, mint az atomenergia: nyilvánosan elő sem került.

A magyar kormány egyelőre mégsem védett be senkit

A Politico szerint a lengyelek és a baltiak azt is szerették volna elérni, hogy ne csak a szankciós listán lévő személyekre, hanem a közvetlen családtagjaikra is vonatkozzanak a korlátozások arra hivatkozva, hogy ők is a Putyin-féle rezsim haszonélvezői. Ezzel gyakorlatilag sokszorosára növelték volna az érintettek számát. A lap szerint több országnak voltak kétségei, de a keddi állandó képviselői találkozón Magyarország állt ellen az ötletnek, mondván hogy ez eredetileg nem volt benne a csomagban.

A hírek szerint a magyar képviselő a már felvett nevek közül is megpróbált kihúzni néhányat. A listát időről időre, most épp legkésőbb március 15-ig meg kell újítani. Ez általában formaság, de ha elmarad, akkor mindenkinél feloldják a vagyonbefagyasztással és kitiltással járó korlátozásokat.

Ahogy arról korábban is írtunk, a magyar kormány kilenc nevet le akart szedni. Szijjártó Péter a Ria Novosztyinak megerősítette, hogy valóban ennyi üzletembert el akart távolítani, mert több közép-ázsiai országból is jelezték a kormány felé, hogy ők fontos befektetésekbe kezdenének ezekben az országokban, és nem értik, miért nem dolgozhatnak velük.

„Ezért gondoltuk azt, hogy ha nincs jogi alapja, amiért felkerültek, akkor jó lenne, ha lekerülnének a szankciós listáról.”

A szankcionáltak ugyanakkor bármikor perelhetnek az Európai Bíróságon, ha szerintük jogtalanul sújtották őket büntetőintézkedésekkel, és a listára egyhangúlag, azaz Szijjártó Péter jóváhagyásával vették fel őket – ezek szerint úgy, hogy szerinte erre nem volt jogi alap. A listán mindenkinél részletesen indokolják, miért került fel.

Ahogy arról az EUrologus alapján korábban írtunk, a kormány később már csak négy, majd három személyt akart leszedni, de végül mindenki kezét elengedte a kormány.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!