Segítséget és lelkesítést vitt az EU Ukrajnába, de nem ígért gyors csatlakozást

Gyakorlatilag az EU fél kvázikormánya Kijevbe látogatott, hogy csütörtökön és pénteken Ukrajna vezetőivel tárgyaljon. Az Európai Bizottság történetében ez volt az első olyan eset, hogy a testület háborús övezetbe látogasson, ezért különféle biztonsági intézkedések és némi titkolózás kísérte az utat. Eric Mamer bizottsági szóvivő elárulta, hogy még egy helyettesítési renddel is készültek, ha „erre bármi ok lenne”.

Végül Ursula von der Leyen bizottsági elnök és 15 biztos, köztük a bővítésért felelős Várhelyi Olivér nagyobb gond nélkül megérkezett az uniós tagjelölt országba, és megúszták egy pénteki légiriadóval, amikor ideiglenesen óvóhelyre kellett húzódniuk. Aznap csatlakozott hozzájuk a tagállami Európai Tanácsot képviselő Charles Michel.

Mihamarabb csatlakoznának, de ez lassan megy

Az uniós vezetőket végül EU-zászlók erdeje és lelkes ukrán politikusok fogadták, akik azt szerették volna, hogy az orosz támadás alatt álló ország mielőbb csatlakozhasson a tömbhöz. Ez

„ösztönzés, hogy megvédjük először is az országunkat és így egész Európát a világ legnagyobb Európa-ellenes erejétől”

– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij elnök, aki szerint a tagságuk lenne a „következő logikus lépés”. A találkozó előtt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök arról beszélt a Politicónak, két év alatt szeretnék biztosítani az EU-tagságukat, Zelenszkij pedig már az idén szeretné megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Lelkes szavakban a másik oldalról sem volt hiány, és nem is érkeztek üres kézzel a biztosok, de a csatlakozás egy eleve lassú és nehézkes folyamat, amivel egy háborúban küzdő országnak még nehezebb megbirkózni. A két mostani éllovas közül Szerbia 2009, Montenegró 2010 óta tagjelölt, és még egyik sincs közel az út végéhez. Nekik sem feltétlenül lenne jó üzenet, ha Ukrajna kanyarban előzné őket. Arról itt írtunk bővebben, hogy a tagjelöltséggel még mennyire messze van egy ország a tagságtól.

A tagsághoz technikai és politikai lépéseket is meg kell tenni. Utóbbiakra a tagállamoknak egyhangú igent kell mondania. Az első ilyen akadályon már túl is van Ukrajna azzal, hogy tavaly – szokatlanul gyorsan, pár hónap alatt – megkapta a jelölti státuszt.

Az uniós csatlakozás egyik lényege viszont az, hogy a jelentkező átvegye az EU és elődei évtizedek alatt irgalmatlan méretűvé hizlalt közösségi joganyagát. Az Európai Bizottság a jelölttel közösen témáról témára, fejezetekre osztva átvilágítja, hogy az adott ország hol tart és egyáltalán milyen lépéseket kell tennie. A tárgyalások megkezdéséről a tagállamok döntenek, az Európai Bizottság pedig évente értékeli, hol tart a csatlakozni vágyó ország, milyen fejezeteket lehet megnyitni vagy lezárni, de a végső szót a tagországok mondják ki.

Bőven vannak akadályok

Az Európai Bizottság csütörtökön közzé is tett egy előzetes jelentést arról, hol tart Ukrajna a vele együtt tagjelöltté vált Moldovával és a még csak „európai perspektíváig” jutó Grúziával együtt. Várhelyi Olivér óvatosan fogalmazott, amikor bemutatta a jelentést az ukránoknak. A dokumentum kiemeli „az erőteljes törekvéseket”, hogy átvegyék az uniós jogot, de „olyan területeket is azonosít, ahol még van munka hátra.”

„Le vagyunk nyűgözve a sebességtől”, amellyel Ukrajna „nagyon nehéz körülmények között” tesz lépéseket, „ugyanakkor a sebesség nem mehet a minőség kárára”.

A dokumentumból látszik, milyen nehézségekkel kell még megküzdenie Ukrajnának, ilyen például:

• hogy az óriási mezőgazdasági területe mellett alkalmas legyen az erősen szabályozott és az uniós költségvetés harmadából támogatott közös agrárpolitika bevezetésére, ehhez intézmények, nyilvántartások kellenek;
• biztosítani kell a tőke szabad áramlását (a külföldi földvásárlások engedélyezéséből óriási vita volt Ukrajnában, bár ez alól például Magyarország is kapott tíz év átmeneti kivételt a csatlakozása után);
• az uniós TEN-T közlekedési hálózatot hiába terjesztették ki papíron Ukrajnára is, vasúton túlnyomórészt az európaitól különböző szovjet nyomtávot használják;
• de még olyan témák is kaptak külön bekezdést, mint a meteorológia.

A jelölteknek arra is fel kell készítenie az intézményeit, hogy fel tudja használni az uniós támogatásokat, és megvédje az EU-tól érkező pénzeket. Nem ígért sok jót a korrupciós botrány, ami a látogatás előtt tört ki, ugyanakkor az ukrán vezetés látványosan igyekezett bizonyítani, hogy komolyan veszi a problémát. Épp a biztosok érkezése előtt egy nappal kutattak át több házat egyszerre, köztük Igor Kolomojszkij oligarcháét, akinek a tévéjében korábban színészként befutott a mostani elnök Volodimir Zelenszkij.

Ukrajna korábban, a jelölti státusz mellé hét korrupcióellenes reformot kapott feladatként az Európai Bizottságtól, köztük azt, hogy reformálja meg az alkotmánybíróság tagjainak kiválasztását.

Az uniós tagsághoz a kisebbségeket is védeni kell. Az ukrán kormány tavaly új törvényt fogadott el erre, de a magyar és a román kormány sem elégedett vele. Előbbi aggályaira rátett egy lapáttal, hogy Munkács kistérségben több közintézményi magyar dolgozónak felmondtak és zászlókat távolítottak el. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januárban megígértette az Európai Bizottság külügyekért felelős tagjával, Josep Borrellel, hogy a csúcson is felveti a témát. A magyar miniszter finoman meg is fenyegette az ukránokat, hogy

„minden ilyen intézkedés nagyon megnehezíti a jövendőbeli, Ukrajnát támogató döntéseinket”, márpedig szüksége lesz olyanokra, „amelyek nélkülünk nem fognak megszületni”.

Ilyen döntés például a csatlakozási tárgyalások megkezdése, amit a tagállamoknak egyhangúlag támogatniuk kell.

Nem sokat ígértek a tagságról

Az uniós vezetők egyrészt igyekeztek fenntartani a lelkesedést, másrészt óvatosan hűteni is a várakozásokat. Ursula von der Leyen a csúcs végén felhívta az ukránok figyelmét arra, hogy új jogszabályok elfogadása mellett azok gyakorlati alkalmazása is fontos. Csak arra adott ígéretet, hogy ha jól haladnak, az majd a – minden tagjelöltnek évente, ősszel kiadott – bővítési értékelésükben is tükröződni fog. Mindig az adott jelentkezőtől függ a folyamat, ami érdemalapú, de eddig lenyűgöző gyorsasággal és minőségben fogadták el a háború ellenére a szükséges reformokat.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig arról beszélt, szerinte Ukrajna az EU tagja lesz, de arra nem mondott időpontot, hogy mikor.

Az Euractiv szerint az egyszerre lelkesítő és lenyugtató törekvésből volt is feszültség a tagállamok között. A záródokumentum eredetileg túl előremutató lett volna a többségnek, amely egy még tavaly nyáron elfogadott szöveget akart inkább követni. A végső változat szerint továbbra is elkötelezettek, hogy „támogassák Ukrajna további európai integrációját”, de majd akkor döntenek, ha minden feltétel teljesült. Annyit azért megígértek, hogy az Európai Bizottság az őszi értékelés előtt tavasszal is kiad majd egy frissített értékelést.

A záródokumentumban „az EU és Ukrajna megismételte az elkötelezettségét amellett, hogy teljesen tiszteletben tartsa” a kisebbségek jogait. Ukrajna ígéretet tett rá, hogy „továbbra is” egyeztet az alkotmányügyi, EU-n kívüli Velencei Bizottsággal és törekedni fog az „érdemi párbeszédre” a kisebbségek képviselőivel. Bocskor Andrea, a Fidesz listájáról Európai Parlamentbe jutott kárpátaljai képviselő a csúcs előtt épp ezeket a lépéseket hiányolta a kisebbségvédelmi törvénynél.

Kisebb lépésekkel tartanák fenn a lendületet

Az uniós intézmények a kedélyek óvatos hűtése mellett különféle kisebb, gyakorlatiasabb intézkedésekkel igyekeztek megőrizni az ukrán lelkesedést:

• vízummentesség az ipari termékeknek;
• plusz egy év az ukrán termékek vámmentességére (a kezdetben lezárt kikötők miatt beragadt gabonafélék közúti szállítására még külön „szolidaritási sávokat” is létrehoztak, az így behozott olcsó áru miatt több tagállam, köztük Magyarország és még az ukránok egyik fő támogatója, Lengyelország is szigorítana, de Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Ukrajna a nemzeti összterméke negyedét ezeken a sávokon exportálta, így „természetesen” meghosszabbítják);
• megkönnyítik az euróátutalásokat;
• fél évvel meghosszabbítják a roamingkedvezményeket és ingyenes telefonálási lehetőségeket az EU-ba menekülteknek;
• és több uniós programba is bevehetik az ukránokat.

Az uniós vezetők felállítanának egy különleges törvényszéket az orosz háborús bűnök kivizsgálására, és megvizsgálják, hogyan vonhatják be a szankcionált orosz vagyont az ukrán újjáépítésbe.

Bejelentettek egy új, 450 millió eurós támogatási csomagot, a korábbi szállítmányok után több ezer generátort és 35 millió takarékos izzót szállítanak a megtépázott áramellátású országba, a tagállamok pedig hivatalosan is döntöttek további katonai segítségről, bár utóbbit politikailag már hetekkel ezelőtt bebiztosították. 500 millió eurót adnak ukrán fegyverekre, de ezt a tagállamok igényelhetik utólag a már leszállított eszközökre, és 45 millió euróval emelik az ukrán katonák kiképzésére szánt pénzt, amiből a korábbi 15 ezer ember duplájának felkészítése jöhet ki.

Jönnek az újabb szankciók

Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt is hivatalosan bejelentette, hogy az EU új, a kereskedelmet és a háborút támogató technológiát sújtó szankciós csomaggal készül a háború kezdetének február 24-i évfordulójára. A csomagról bizottsági javaslatra a tagállamok döntenek egyhangúlag. A magyar kormány előre jelezte, hogy ha az intézkedések érintenék az atomenergiát, vétózna, de ezt a hírek szerint csak a tagállamok egy része támogatná, így várhatóan nem is kerül bele a bizottsági javaslatba.

Ursula von der Leyen 10 milliárd euróra tette az új intézkedések értékét, és a fejlett technológiájú termékekre összpontosítanak, hogy azt ne használhassa az orosz hadsereg, például ne juthasson hozzá az iráni dróngyártás és a szankciók más kiskapukat is bezárnának, de az atomenergiáról vagy az orosz nukleáris vállalatról, a Roszatomról nem tett említést. Volodimir Zelenszkij viszont külön kiemelte, hogy „néhány tagállam” nem akar szankciókat kivetni a Roszatom zaporizzsjai dolgozóira és vezetőire, holott az ottani, orosz megszállás alá került létesítmény ukrán alkalmazottait erőszakkal deportálják. Vagyis még az ukrán elnök sem beszélt arról, hogy – a magyar ellátást is befolyásolva – a fűtőelemek behozatalát tiltsák meg, és ezt a visszafogottságot a Politico szerint a háttérben üdvözölték uniós tisztviselők.

Az uniós vezetők külön kaptak egy kérdést arról, hogy hajlandóak lennének-e akár Magyarország nélkül is lépéseket tenni. Charles Michel hangsúlyozta, hogy eddig már kilenc szankciós csomagot fogadtak el egyhangúlag, és azon dolgoznak, hogy a szankciókat a lehető legszélesebb körben, akár EU-n kívüli partnerekkel együtt vezessék be.