Gyilkos zónává vált Bahmut a britek szerint, Ukrajna a norvégoktól kap légvédelmi rendszert

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szerint Oroszország több mint 40 500 alkalommal bombázta Ukrajnát a háború kezdete óta – írja a Guardian.

A bombázások több mint 152 ezer lakóépületet romboltak le – számolt be Klimenko. 2022 februárja óta pedig több mint 66 ezer büntetőeljárást indítottak el az orosz erők által elkövetett háborús bűnök miatt.

A Putyin szakácsaként is emlegetett Jevgenyij Prigozsin egy videós bejelentkezésében azt mondta, hogy jövőre elindulna az ukrán elnöki tisztségért.

A Wagner-csoport vezetője ezt egy bahmuti ház tetején állva mondta el, miközben a tüzérsége folyamatosan lőtt a háttérben.

„Szívesen elmegyek Kijevbe. El is akarok menni Kijevbe. De csak akkor, ha Moszkváva is eljutok. Vagy mindkét helyre elutazom, vagy egyikre sem” – mondta az argentin La Nación című lapnak Ferenc pápa. Az interjút az MTI és a Vatican News is szemlézte.

A lap arról kérdezte a katolikus egyházfőt, nevezhető-e népirtásnak az ukrajnai háború. „Ez egy definiált szakkifejezés. Az viszont nyilvánvaló érzés, hogy amikor iskolákat, kórházakat, óvóhelyeket bombáznak, akkor azzal nem elfoglalnak, hanem elpusztítanak egy helyet. Nem tudom, hogy ez népirtás-e vagy sem, ezt tanulmányozni kell, és pontosan meghatároznia a szakértőknek. De az bizonyos, hogy ez nem az a háborús morál, amihez hozzászoktunk.”

Ferenc pápa arról is beszélt, hogy diplomáciai csatornákon keresztül próbálja a Vatikán elérni, hogy a két háborús fél nyitott legyen a párbeszédre. „Ezen dolgozik a Vatikán.” Elismerte, hogy míg Ukrajna szívesen látná őt Kijevben, Oroszország kevésbé befogadó:

„Nem lehetetlen [eljutni Moszkvába]. Nem azt mondom, hogy ez lehetséges is – de nem lehetetlen. Azt reméljük, hogy sikerülni fog – de erre nincs se ígéret, se semmi más.”

Az interjúban a pápa elmondta, hogy már az Ukrajna elleni invázió második napján felajánlotta, hogy Moszkvába utazik a béketeremtés jegyében, javaslatát viszont Szergej Lavrov orosz külügyminiszter visszautasította.

„Nem zártam be ezt az ajtót” – mondta Ferenc pápa, és reméli azt, hogy egyszer majd Putyin is kinyitja előtte az ajtaját. „Fáj nekem a háború. Ezt akarom elmondani. Fáj nekem a háború.”

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint „ukránpárti csoportok” robbantották volna fel az Északi Áramlat gázvezetékeit, írja a Guardian.

Kuleba a New Statesmanben adott interjút Bruno Macaes volt portugál külügyminiszternek, amiben arról beszélt: „Most hallok először arról, hogy egy ukránpárti vagy egy ukrán csoport képes lett volna egy ilyen léptékű és ennyire szofisztikált művelet végrehajtására.”

Szerinte „rendkívüli károkat okoz”, ha a robbanást ukrántámogató csoportokhoz kötik, mert ezzel „árnyékot vetnek Ukrajnára is”. Kuleba szerint nem zárható ki, hogy egy hamis zászlós művelettel próbálták egyesek így besározni Ukrajnát, és amíg nem zárulnak le a vizsgálatok az ügyben, addig a kormány sem foglal hivatalosan állást a kérdésben.

Szeptember végén robbant fel az Északi Áramlat 1 mindkét és az Északi Áramlat 2 egyik gázvezetéke. A Németország és Oroszország között a Balti-tengeren húzódó csövek a dániai Bornholm sziget közelében robbantak fel, közel ahhoz a ponthoz, ahol a csövek találkoznak a Norvégiát Lengyelországgal összekötő Baltic Pipe gázvezetékkel.

Míg a robbantás után többen Oroszországot tették felelőssé a robbantásért, február közepén egy amerikai újságíró az Egyesült Államokat vádolta meg a gázvezeték felrobbantásával. Hetekkel később, március elején az amerikai New York Times arról írt, hogy egy „Ukrajna mellett álló csoport” robbanthatta fel a vezetéket – ezzel egyidőben pedig a német közmédia és a Zeit tényfeltáró cikke is arról írt, hogy „a nyomok Ukrajnába vezetnek”.

Szerdán az ukrán védelmi miniszter tagadta, hogy Ukrajnának köze lett volna bármilyen szabotázsakcióhoz az Északi Áramlat ellen, és Zelenszkij elnök főtanácsadója is „mulatságos összeesküvés-elméletnek” nevezte a feltételezést.

Szu-35-ös vadászrepülőket vásárol Irán Oroszországtól, legalábbis erről számolt be az iráni állami média, írja a Guardian. Orosz részről viszont még hivatalosan nem erősítették meg a hírt, és Irán sem közölt további részleteket a megállapodásról.

Az iráni ENSZ-nagykövetség arról is beszámolt, hogy más, egyelőre meg nem nevezett országoktól is vásárolnának majd harci repülőket.

Teherán és Moszkva kapcsolata tavaly július óta lett egyre intenzívebb, amikor Vlagyimir Putyin találkozott Ali Hámenei ajatollahhal. Oroszország azóta gyakran vetett be iráni drónokat az ukrajnai fronton – igaz, ezek száma az utóbbi időben megcsappant, mutatott erre rá a Telexnek adott helyzetértékelésében Rácz András Oroszország-szakértő.

A szombati hír egy esetleges megállapodásról viszont előrevetítheti azt, hogy nemcsak Oroszország küldhet további eszközöket Iránnak, de Irán is új fegyverekkel láthatja el az oroszokat.

Négy civil halt meg szombaton orosz rakétatámadásokban: három embert Herszonban, egyet pedig a donyec-medencei Konsztyantinyivkában ölt meg az oroszok támadása, írja a Sky News.

Bár a dél-ukrajnai Herszont szeptemberben visszafoglalták az ukránok, folyamatosak a támadások a Dnyipro folyó túloldalát tartó oroszok felől. A szombati támadás egy bolt közelében történt, a három halálos áldozat mellett pedig több busz, egy autó és egy üzlethelyiség is megrongálódott, közölték a helyi hatóságok.

Konsztyantinyivka pedig szintén hónapok óta az oroszok célkeresztjében van: a város Bahmuttól és Csasziv Jartól nyugatra fekszik. Utóbbi településről küldtek szombaton helyszíni riportot a Telex tudósítói, amit itt nézhet meg.

„Engedély nélkül változtatnak” a megszálló orosz csapatok a zaporizzsjai atomerőmű hő- és áramellátó rendszerein, és ismeretlen szerkezeteket építenek az erőműben – állítja Oleg Korikov, az Ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Felügyelet vezetője.

Az erőműnél szinte az Ukrajna elleni invázió kitörése óta folyamatosak a harcok. Ezen a héten csütörtökön érte orosz rakétatámadás a környéket, ami miatt egy időre leállt az atomerőmű áramellátása is – azóta visszakapcsolták az ukrán energiahálózatra.

Korikov szerint nem is lehet felmérni a zaporizzsjai üzemet ért károkat mindaddig, amíg a terület orosz ellenőrzés alatt áll. „Nem vesztettük el a reményünket arra, hogy az erőmű a megszállás vége után újra biztonságosan üzemelhet” – idézi a felügyelet vezetőjének szavait a Sky News.

Egyetlen célja van a Wagner-csoport harcosainak: ne hozzák szégyenbe Oroszországot a nyugati országokkal szemben. Erről egy szombati Telegram-videóban beszélt a foglyokból toborzott milícia vezére, Jevgenyij Prigozsin, írja a CNN.

A Wagner-csoport hónapok óta harcol Kelet-Ukrajnában Bahmut megszerzéséért – eddig viszont csak a közeli Szoledart sikerült megszerezniük, ráadásul a bahmuti frontról ki is vonták már a csapataikat, mondta a Telexnek nemrég Rácz András. Az Oroszország-szakértő szerint a bahmuti helyzet a verduni vérszivattyúhoz hasonlítható: a Wagner zsoldosai közé toborzott közel 40 ezer orosz fegyenc több mint 80 százaléka meghalhatott a fronton.

A Putyin szakácsaként is ismert Prigozsin viszont azzal próbálta védeni a tevékenységét, hogy ő csak „a hazája érdekeit” tartotta szem előtt:

„Mi a célunk? Miért harcolunk? Egyszerű a célunk. Ne hozzunk szégyent az orosz fegyverekre, ne hozzunk szégyent Oroszországra. Ne hagyjuk, hogy Oroszország eljusson az összeomlás pontjára.”

Prigozsin azzal folytatta: „Valószínűleg ez az amerikai és a brit hírszerzés célja, amik hosszú távon dolgoznak azért, hogy tönkretegyék Oroszországot, hogy lerombolják a vezetőnk népszerűségét, egyre csak gyengítsék a hadseregünket, egészen addig a pontig, amíg az oroszok azt nem mondják: »mi a fene a mi öntudatunk?«, és hagyják majd, hogy uralkodjanak felettünk.”

Harminchárom évvel ezelőtt, 1990. március 11-én nyilvánította ki Litvánia a függetlenségét a Szovjetuniótól. Ezt megünnepelték szombaton a balti ország parlamentjében is, ahol Ingrida Simonyte arról beszélt, „az egység szelleme” járja be az országot ma is, hogy „egy gazdag, egy modern, és ami a legfontosabb, egy szabad Litvániában” élhessenek.

„Negyedik évtizede ünnepeljük a függetlenség napját, a megszállás alóli felszabadulást, és a demokrácia győzelmét” – idézet Simonyte szavait a Sky News. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a közeli Ukrajnában ugyanezen értékekért küzdenek most az orosz agresszióval szemben.

„Ma az ukránok súlyos árat fizetnek ezért, és ezzel mindannyiunk szabadságát védelmezik. Ezért is kell még a lehetőségeinknél is többet tennünk azért, hogy minél hamarabb elérjük a győzelmet, és hogy mindörökre sírba vigyük egy beteg ország birodalmi ambícióit” – mondta Oroszországról a litván miniszterelnök.

Norvégia két teljes NASAMS légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának – jelentette be Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter. A Sky News arról ír, hogy a rendszereket az Egyesült Államokkal való együttműködés keretében biztosítják Kijevnek.

A miniszter még a héten látogatott az ukrán fővárosba, ahol Volodimir Zelenszkij elnök mellett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is tárgyalt. Ukrajna már jó ideje kér szövetségeseitől légvédelmi rendszereket arra, hogy megvédje a városait és a létfontosságú infrastruktúráját az orosz rakétatámadásoktól.

„Nehéz felfogni az itt végzett a pusztítást. Mély benyomás volt mindezt a saját szememmel látni” – mondta Bjorn Arild Gram, aki szerint a NASAMS-rendszerek jelentősen javítják majd Ukrajna védelmi képességeit.

„Nyugi, ez messze van” – mondták ukrán katonák fotózkodás közben, miközben mögülük lehetett hallani, hogyan csapódott be egy rakéta nem túl messze Csasziv Jartól. A Bahmut melletti településen járnak most a Telex tudósítói, ahol a helyiek eligazították őket a zajokkal kapcsolatban: „Ha süvít, akkor oké, de ha zúg, akkor feküdj!”

Csasziv Jar az ukrán front egyik legforróbb pontja, a bahmuti vérszivattyú közelében áll. Az oroszok rakétái és aknavetői ellenére még mindig maradtak civilek, akik a menekülés helyett inkább a pincéikbe húzódva reménykednek abban, hogy az ukrán erők megállítják az orosz támadást Bahmutnál. Kollégáink helyszíni riportját itt nézheti meg.

Nyomásgyakorlást kér a brit kormány az olimpiát szponzoráló nagy nemzetközi cégektől a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra, hogy ne engedjék indulni az orosz és a belarusz sportolókat a 2024-es párizsi játékokon – írja a Guardian.

A NOB ugyanis azon dolgozik, hogy a nemzetközi versenyekről kitiltott két ország sportolói „semleges” színekben léphessenek jövőre pályára, a kvalifikációikat pedig Európa helyett Ázsiában teljesíthessék. Ukrajna és több más ország is tiltakozik a terv ellen, és bojkottal fenyegetnek – ami miatt a NOB elnöke feburárban felszólította Ukrajnát, hogy hagyjanak fel a fenyegetéssel.

Lucy Frazer brit kulturális miniszter szerint viszont nem érthető, milyen modell alapján léphetnének fel Oroszország és Belarusz sportolói „semleges” színekben.

„Tudjuk, hogy a két országban a sport és a politika mennyire összefonódik, és határozottan elutasítjuk azt, hogy az orosz és a belarusz rezsim a sportot saját propagandacéljaira használja” – írja a brit kormány a többek között a Coca-Colának, az Intelnek, a Samsungnak és a Visának címzett levelében.

Az elmúlt négy napban a Wagner-csoport erői ellenőrzésük alá vonták Bahmut keleti részének többségét – írja szombat reggeli jelentésében a brit hírszerzés. Információik szerint a városon belül a frontvonal már a Bahmutka folyónál húzódik.

Az ukrán erők továbbra is tartják viszont a város nyugati felét, és lerombolták a legfontosabb hidakat a folyó felett, amely észak-déli irányban szeli át a várost 200-800 méter szélességben.

„Mivel az ukrán egységek a város nyugati felének erődítményeiből tudnak tüzelni, ez a terület gyilkos zónává vált, ami valószínűleg nagy kihívást jelent a Wagner csapatai számára, akik továbbra is frontális támadással törnének nyugat felé”

– írja Twitterén a brit védelmi minisztérium. Hozzáteszik, hogy az ukrán haderő is sebezhető a nyugat felé vezető utánpótlási vonalakkal együtt, mivel az oroszok folyamatosan próbálják átkarolni északről és délről a várost.

A finn miniszterelnök, Sanna Marin kijevi látogatásáról, valamint a Norvégiától kapott támogatásokról is beszélt pénteki esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Azt mondta, Finnország igen aktívan támogatta Ukrajnát, és megköszönte Sanna Marinnak az eddigi segélycsomagokat. „Beszéltünk az Európai Unió struktúráiban való együttműködésről, valamint az orosz gyilkosok megbüntetésére irányuló kezdeményezéseink támogatásáról” – tette hozzá Zelenszkij.

Arról is beszélt, hogy pénteken találkozott Bjørn Arild Gram norvég védelmi miniszterrel. „Általánosságban elmondható, hogy Norvégiával számos területen rendkívül szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Ez a fegyverekre is vonatkozik: Norvégiának köszönhetően megerősítettük légvédelmünket, tüzérségünket és más csapatainkat.”

Zelenszkij kiemelte, hogy Norvégia hosszú távú költségvetési támogatási programot is indított, öt év alatt 7 milliárd dollárral fogják támogatni Ukrajnát. Zelenszkij szerint példaként szolgálhat más partnereik számára. „További lépéseket vitattunk meg, amelyeket Norvégiával közösen tehetünk annak érdekében, hogy ez a tavasz sikeres legyen mind az ukrán védelem, mind a páneurópai biztonság szempontjából.

Egyébként megkezdtük a kommunikációt Norvégiával a pilótáink kiképzési missziójának lehetőségeiről is”

– mondta az ukrán elnök.

Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken a Fehér Házban tartott megbeszélést, ahol természetesen az orosz-ukrán háborúrólis egyeztettek. Az Egyesült Államok és az Európai Unió „biztonsági, gazdasági és humanitárius támogatást” ígért Ukrajnának mindaddig, amíg arra szüksége van – áll a két vezető közös nyilatkozatában. Hozzátették, hogy a katonai segítségnyújtás és kiképzés is folytatódni fog.

Biden és Von der Leyen felvázolták az Ukrajna újjáépítésének segítését célzó kezdeményezéseket, és kiemelték azokat az erőfeszítéseket – köztük a szankciókat –, amelyek célja, hogy „tovább rontsák Oroszország képességét arra, hogy illegális háborút folytasson”.

„Putyin azt hitte, hogy meg fog osztani minket, mégis egységesebbek vagyunk, mint valaha. Együtt állunk Ukrajna rendíthetetlen támogatásában, ameddig csak szükséges” – áll a nyilatkozatban.

A Bizottság elnöke a Twitter-oldalán is kiemelte, hogy az EU továbbra is támogatni fogják Ukrajnát, és csökkenteni fogják Oroszország háborús képességét. „Fokozzuk szankcióink érvényesítését, hogy megakadályozzuk a kijátszást és a megkerülését. Meg kell szakítanunk azokat az ellátási útvonalakat, amelyek továbbra is táplálják Oroszország hadigépezetét, és szankcionálni fogjuk az érintetteket” – írta Von der Leyen.

Biden és Von der Leyen találkozójáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(CNN)

• Taktikai pihenőt tartottak a Wagner zsoldosai, valószínűleg erősítést várnak a Bahmut elleni további támadások előtt.
• Ferenc pápa szerint világháború zajlik, amelyben nagy birodalmak érdekei állnak szemben egymással.
• Sanna Marin finn miniszterelnök Kijevben találkozott Zelenszkijvel.
• 42 orosz városban nyitott toborzóirodát a Wagner.
• Eltemették Kijevben a Da Vinci becenevű ukrán önkéntest, aki 2014 óta harcolt az oroszok ellen és kedden Bahmutnál halt meg.

A legfontosabb pénteki eseményeket itt szedtük össze.