Helyreállt az áramellátás Kijevben, a Wagner-csoport toborzóirodákat nyitott Oroszországban

Március 7-én a Bahmut közeli harcokban meghalt a 27 éves Dmitro Ivanovics Kocsubajlo, az ukrán hadsereg 27 éves alhadnagya, aki a sereg első gépesített zászlóalját vezette. A Da Vinci becenéven ismert önkéntes évek óta önkéntes az ukrán hadseregben és a szélsőjobboldali Jobboldali Szektor tagja volt. A temetését március 10-én pénteken Kijevben tartották.

Helyreállították Kijev áramellátásának nagy részét pénteken, írja a Guardian helyi tisztviselők közlése alapján. „Az ország ismét gyorsan és kihívóan reagált a kritikus infrastruktúrát célzó legújabb orosz támadásokra”, írják.

Október eleje óta bevett orosz taktika, hogy a Kreml erői messziről támadnak az ukrán részre, miközben a keleti részen zajló háborúk továbbra is patthelyzetben állnak. A legutóbbi bombázásokra az ukrán erők próbáltak reagálni, helyreállították az áram- és vízellátást Kijevben. A fővárosban lakók 30%-a fűtés nélkül maradt egyelőre. Harkivban az áramellátás 90%-át sikerült helyreállítani.

Az orosz állami tulajdonú TASSZ hírügynökség Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gondolatairól számolt be – a külügyminiszter a grúziai és a moldovai helyzetről, a mostani tüntetésekről beszélt.

Mint az MTI írja, a külügyminiszter szerint a Tbilisziben zajló események „nagyon emlékeztetnek a 2014-es kijevi fordulatra”, ő úgy gondolja „mindkét esetben kívülről vezényelték az események menetét.” Lavrov nyugatot vádolta a helyzetekhez való hozzáállásukkal, „képmutatással”.

Lavrov arról is beszélt, hogy „Moldovában elítélik a jelenlegi kormány elleni tiltakozást”, de „a nyugat támogatja a grúziai tiltakozást, mert a grúziai ellenzék a nyugati érdekeket tükrözi”. Úgy vélekedett, Tbiliszi nem oroszbarátságból nem csatlakozik a Moszkva elleni szankciókhoz, hanem mert „az Oroszországgal folytatott kereskedelemből származik külkereskedelmi bevételeinek oroszlánrésze, most pedig nemzeti érdekek feláldozására kényszerítik”. „Mindez nagyon hasonlít a kijevi Majdanhoz”, tette hozzá. A külügyminiszter ismét arról beszélt, hogy az ukrán-orosz tárgyalásokat „Ukrajna zárta ki”.

Tbilisziben a tüntetők azután vonultak utcára, hogy a parlament első olvasatban megszavazta a „külföldi ügynökökre” vonatkozó törvényt, amely kritikusai szerint az orosz ügynöktörvényre hasonlít, és ahhoz hasonlóan korlátozná a sajtószabadságot és csorbítaná a polgárok szabadságjogait. A törvényt a tüntetések hatására visszavonták.

42 orosz városban nyitott toborzóközpontot a Wagner zsoldoscsoport, mondta a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin pénteken. Prigozsin megköszönte a kormánynak a „lőszergyártás hősies növekedését”, bár hozzátette, „továbbra is aggasztja, hogy harcosai és az orosz hadsereg egésze is hiányt szenved” lőszerből.

A zsoldoscsapat alapítója nagy ukrán ellentámadásról beszélt, illetve arról, hogy „nagy mennyiségben gyártanak lőszert” Oroszországban, írja a Guardian.

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin a legutóbbi olyan külföldi vezetőpolitikus, aki Kijevbe látogatott. Marin péntek reggel találkozott Zelenszkijvel.

A két politikus egy istentiszteleten is részt vett a kijevi Szent Mihály-székesegyházban. A szertartáson Dmytro Kotsiubaylo katonára emlékeztek, akit kedden öltek meg Bahmut közelében. Kotsiubaylo a legfiatalabb kitüntetett parancsnok lett, menyasszonya, Alina szintén a fronton harcol.

Rishi Sunak brit miniszterelnök péntek délelőtt Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy egy sor témáról, többek között az orosz-ukrán háborúról tárgyaljanak.

Sunak azt mondta, Nagy-Britannia és Franciaország is támogatja Ukrajnát, és minden országot arra fognak felszólítani, hogy ne nyújtsanak támogatást Oroszországnak. A céljuk, hogy megadják Ukrajnának azt a támogatást, amellyel „döntő harctéri előnyre” tehetnek szert.

„Élen jártunk a harckocsik biztosításában, ami hasznos volt ahhoz, hogy katalizáljuk a többieket, hogy ugyanezt tegyék. A nagy hatótávolságú fegyverek egy másik terület, ahol ismét előreléptünk, mert úgy gondoljuk, hogy a harckocsik mellett ez a képesség a konfliktus jelenlegi szakaszában kulcsfontosságú” – mondta Sunak. A brit miniszterelnök szerint ennek a háborúnak is a tárgyalóasztalnál lesz vége, mint minden konfliktusnak, „de ezt a döntést Ukrajna hozza meg” – tette hozzá.

(Sky News)

Interjút adott Ferenc pápa az olasz CSR tévének, amiben elmondta: világháború zajlik, a csatatér pedig Ukrajna. Azt is kifejtette, hogy nemcsak az orosz birodalmi érdekek érvényesülnek, másoknak is vannak törekvéseik, az európai fiatal politikusoknak pedig beszélniük kellene egymással, attól függetlenül, hogy melyik oldalon állnak.

Az interjúból egy rövidebb kivonatot itt tud elolvasni.

„Jelentem, hogy ma reggel helyi idő szerint reggel 5 óra körül a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása megszakadt” – mondta tegnap Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője az igazgatótanácsnak címezve. Hozzátette, hogy a telephelyen található 20 dízelgenerátorból 8 biztosította az energiaellátást az atomerőmű számára, és 15 napra elegendő dízel állt rendelkezésre. Ez volt az első olyan eset, hogy az atomerőmű teljesen elveszítette az áramellátását 2022. november 23-a óta.

Bár délutánra sikerült visszakapcsolni a hálózatra az erőművet, Grossi arra figyelmeztetett: előbb-utóbb el fog fogyni a szerencsénk, és komolyabb baj történik.

„Ez a hatodik alkalom… hadd ismételjem meg: a hatodik alkalom, hogy a zaporizzsjai atomerőmű teljes áramellátása megszakadt, és vészhelyzeti módban kellett üzemelnie” – mondta Grossi. „Emlékeztetném önöket: ez a legnagyobb atomerőmű Európában. Mit csinálunk? Hogy ülhetünk itt, ebben a szobában, és engedhetjük meg, hogy ez megtörténjen? Ez nem mehet így tovább. Megdöbbentő az önelégültség – igen, az önelégültség. Mit teszünk, hogy ez ne forduljon elő többet? Mi vagyunk a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, nekünk kell foglalkoznunk a nukleáris biztonsággal.”

„Minden egyes alkalommal kockáztatunk, és ha megengedjük, hogy ez így folytatódjon, akkor egy nap kifogyunk a szerencséből” – tette hozzá.

A zaporizzsjai atomerőműről szóló elemzésünket itt olvashatja el.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közölte, hogy a tegnapi rakétatámadások áldozatainak száma 11-re nőtt, ami két fővel több, mint a segélyszolgálatok legutóbbi, csütörtöki jelentése.

Oroszország összesen 81 rakétát lőtt ki csütörtök éjszaka Ukrajnára. A támadások érintették az északi Harkivot, a délen található Odesszát és a nyugaton lévő Zsitomir városát is.

Az Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) amerikai agytröszt szerint a Wagner-csoport taktikai szünetet tart Bahmutban, a zsoldosok addig várnak, amíg elegendő erősítés érkezik a hagyományos orosz csapatokból, majd háttérbe vonul a háború eddigi legvéresebb harcában.

Az intézet azt is megjegyzi, hogy a bahmuti harcok valószínűleg jelentős erőforrásokat emésztettek fel a magánzsoldoscsoportnál. A hagyományos csapatok jelentős számban érkeznek, ez azt mutathatja, hogy az oroszok így akarják ellensúlyozni azt, hogy a Wagner innentől hátrébb vonulna.

• Legkevesebb kilenc ember halt a csütörtökön Ukrajnát ért orosz támadássorozatban, amelyekben az orosz és ukrán nyilatkozatok szerint a Kinzsal hiperszonikus rakétát is bevetették.
• Az ukránok szerint összesen 81 rakétával támadtak az oroszok. Az ukrán légierő egyik szóvivője azt mondta, hogy az oroszok először vetettek be annyi különböző típusú rakétát egy adott támadássorozatban, mint csütörtökön.
• Egy időre az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű áramellátása is megszakadt, de aztán visszakapcsolták az ukrán hálózazatra.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem szeretne találkozni Vlagyimir Putyinnal, mert szerinte az orosz elnökben nem lehet megbízni.
• A Kreml nem hiszi el, hogy ukránbarát magánszemélyek állhattak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni robbantások mögött, mert szerintük ilyenre csak kevés különleges erő képes.
• Több fesztiválon, kulturális rendezvényen is bejelentkezett Zelenszkij videón, de a Variety szerint a vasárnapi Oscar-díjátadón a szervezők most is visszautasították a kérését.
• A litván katonai hírszerzés szerint Oroszországnak elég forrása lehet ahhoz, hogy még további két évig folytassa a háborút Ukrajnában.

A legfontosabb csütörtöki híreket itt olvashatják vissza.