Kinzsal hiperszonikus rakétákat is bevetettek a csütörtöki támadássorozatban az orosz erők

Az AFP azt írta egy litván hírszerzési jelentés alapján, hogy Oroszországnak annyi erőforrás van, hogy nagyjából két éven át tudja folytatni a háborút Ukrajna ellen.

Elegijus Paulavicius katonai hírszerző azt mondta, hogy Oroszország a hidegháború alatt halmozott fel fegyvereket és felszerelést, és ha hasonló intenzitású marad a háború, mint ma, akkor még két évig kihúzzák a készleteikkel. Ez persze csak akkor igaz, ha idegen államok nem segítik fegyverekkel az oroszokat.

A litván hírszerzés úgy véli, hogy a betartalékolt fegyverekkel még óriási károkat képes okozni Oroszország, és növelni fogják a helyreállítás költségeit.

A polgári hírszerzőik azt állítják, hogy az ukrajnai háború támogatottság, nem olyan nagy az oroszoknál, mint ahogy azt a propaganda próbálja beállítani.

„A rezsim politikájával szembeni elégedetlenség jelenleg egy
passzív formát ölt: többnyire kerülik a mozgósítást, panaszkodnak a gyenge
ellátásra és a hadseregben uralkodó zűrzavarra” – áll a dokumentumban, ami azt is felveti, hogy a hadszíntéri kudarcok további mozgósítással vagy gyorsan romló gazdasági helyzettel a rendszer stabilitására is negatív következményekkel lehetnek.

(via Guardian)

Kérdéses annak az ukrán hadifogoly katonának a személyazonossága, akinek a kivégzéséről a hét elején jelent meg egy videó. Az ukrán hadsereg vezérkara kedden azt közölte, hogy a férfi neve Tyimofij Mikolajovics Sadura volt, és február 3-án eshetett fogságba Bahmut térségében.

Szerdán ezzel szemben az ukrán fegyveres erők északi különítményének regionális parancsnoksága az édesanyjára és katonatársaira hivatkozva Olekszandr Macijevszkij azonosította a kivégzett katonát. Facebook-bejegyzésükben azt írták, hogy Macijevszkij a csernyihivi területen harcoló 119. különleges harckocsizó dandár 163. zászlóaljának volt a katonája, és 2022. december 30-án, Szoledar külterületén három katonatársával együtt keveredett tűzharcba a túlerőben lévő oroszokkal. A beszámoló szerint 12 óra körül megszakadt velük a kapcsolat, az erősítés a folyamatos aknavetőtűz miatt nem tudta őket kimenteni.

„Ennek a csatának a részleteit nem ismerjük teljesen. Nem tudni, hogy ki és hogyan halt meg, nem tudni, hogy Olekszandr hogyan került fogságba, sajnos nem maradtak szemtanúk, mindenki halott vagy eltűnt. Ami a videót illeti: Olekszandr édesanyja, fia, Mihajlo és az egységének katonái felismerték bajtársukat ezen a felvételeken” – írták.

A Szuszpilne ukrán közszolgálati tévécsatorna videóinterjút közölt Macijevszkij édesanyjával. Elmondása szerint Macijevszkij az orosz invázió előtt villanyszerelőként dolgozott Kijevben. A háború kitörése után önként jelentkezett a csernyihivi régió területvédelmi erőihez. A beszámoló szerint a holttestét az Oroszország és Ukrajna közötti halottcsere részeként adták át a családnak, és a rokonai egy kijevi hullaházban azonosították őt – írja a Meduza orosz hírportál.

(Meduza, USA Today)

Több fesztiválon, kulturális rendezvényen is bejelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már videón, de a vasárnapi Oscar-díjátadón a szervezők most is visszautasították a kérését, írja a Variety információira hivatkozva.

Zelenszkij felszólalt már a Grammy-díjátadón, a Golden Globeson, a Cannes-i filmfesztiválon, és legutóbb a Berlinalén is. Utóbbin bemutatták Sean Penn színész-rendező orosz-ukrán háborúról forgatott dokumentumfilmjét, amiről itt írtunk részletesebben. Penn tavaly azt mondta, hogy beolvasztja az Oscar-díjait, ha Zelenszkijnek nem adnak lehetőséget felszólalni a gálán. (Variety, Guardian)

Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban tárgyalt Herbert Kickl-lel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, frakcióvezetőjével, tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A két fél egyetértett abban, hogy egyre nagyobb az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye, ezért minden lehetséges fórumon fel kell szólalni az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások érdekében.

A Brüsszel által kierőszakolt háborús szankciók ráadásul példátlan áremelkedéseket hoztak Európában. Ha béke lenne, és megszűnnének a szankciók, az infláció is azonnal lemenne – mondták.

A Fidesz és az Osztrák Szabadságpárt elnöke üdvözölte Ausztria és Magyarország stratégiai együttműködését az illegális migráció elleni küzdelemben. Sürgették az Európai Bizottságot, hogy végre tegyen megfelelő lépéseket a külső EU-határok védelméért, és pénzzel járuljon hozzá a tagállamok által felhúzott kerítések építéséhez és fenntartásához.

Legkevesebb kilenc ember halt a csütörtökön Ukrajnát ért orosz támadásokban, amelyekben az orosz és ukrán nyilatkozatok szerint a Kinzsal hiperszonikus rakétát is bevetették.

Az ukránok szerint összesen 81 rakétával támadtak az oroszok csütörtökön, ezek között hat Kh–47M2 Kinzsal volt. Később Igor Konasenkov, az orosz külügyminisztérium szóvivője is azt mondta, hogy bevetették a hiperszonikus rakétát is. A magyarul Tőrként nevezhető Kinzsalt itt mutattuk be részletesebben.

Putyin büszkeségéről, a Kinzsal bevetéséről tavaly márciusban számolt be az orosz védelmi minisztérium, a kifejezetten modernnek mondható haditechnikai eszközt akkor Nyugat-Ukrajnában, a magyar határtól mintegy 250 kilométerre fekvő Ivano-Frankivszk közelében, a Deljatin településen található földalatti katonai lőszerraktár ellen használták. Később arról szóltak a hírek, hogy valami nagyon nem stimmelt az orosz hiperszonikus rakéta bevetése körül.

A Kinzsal ellen hatástalan az ukrán légvédelem, de a közleményük szerint összesen 42 rakétát és négy drónt semmisítettek meg. Az ukrán légierő egyik szóvivője azt mondta, hogy az oroszok először vetettek be annyi különböző típusú rakétát egy adott támadássorozatban, mint csütörtökön.

Ukrajna-szerte rakétákat lőtt ki Oroszország az éjjel. Kijevben ketten megsérültek, a lakosság 15 százalékánál megszűnt az áramellátás, Lvivben öt ember meghalt a támadásokban, amelyek érintették az északi Harkivot, a délen található Odesszát és a nyugaton lévő Zsitomir városát is. Egy időre az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű áramellátása is megszakadt, de aztán visszakapcsolták az ukrán hálózazatra. (BBC, Guardian)

Az oroszok által korábban elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet visszakapcsolták az ukrán energiahálózatra, jelentette be az Enerhoatom állami vállalat. Korábban arról számoltak be, hogy csütörtök hajnali orosz rakétatámadások alatt szűnt meg az atomerőmű áramellátása. (Guardian)

Lettországban idén elkezdték lefoglalni a súlyosan ittas vezetők autóit, és mivel a hatóságokhoz került járművek százai miatt megteltek a raktárak, úgy döntöttek, hogy ezeket a járműveket elküldik az ukrán hadseregnek és kórházaknak, írja a Reuters. Szerdán hét ilyen autót raktak fel egy autószállítóra, és indították útnak Ukrajnába.

Az 1,9 millió lakosú balti országban két hónap alatt kétszáz autót foglaltak le azoktól a járművezetőktől, akiknél 0,15 százalék feletti véralkoholszintet mértek. Reinis Poznaks, a Twitter Convoy nevű civil szervezet alapítója, akit a kormány azzal bízott meg, hogy szállítsa a járműveket Ukrajnába, azt mondta, ijesztő a felismerés, hogy milyen sok az ittas sofőr.

(Reuters)

A Kreml nem hiszi el, hogy ukránbarát magánszemélyek állhattak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni robbantások mögött, mert ilyenre csak kevés különleges szolgálat képes – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak. Peszkov az Austin Powers kémparódiára utalva reagált az amerikai és a német sajtóban megjelent értesülésekre, amelyek szerint egy titokzatos ukránbarát oligarcha állhatott a csővezetékek elleni merényletek mögött.

„Ami pedig az állítólagos ukránbarát Dr. Genyát illeti, aki mindezt megszervezte: ez nehezen hihető, ez egy nagyon bonyolult feladat volt, amelyet csak egy jól kiképzett különleges állami szolgálat tudott volna végrehajtani, amilyenből a világon nem sok van” – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző országokban „szinkronban jelentek meg” a médiajelentések arról, hogy ki állhatott a támadás mögött.

„Láthatjuk, hogy az angolszászok, akikről kezdettől fogva beszélünk, nagy hűhót keltenek. Nyilvánvalóan sok minden kínos nekik a németekkel szemben ezzel a terrortámadással kapcsolatban” – mondta.

Szerdán az ukrán védelmi miniszter is tagadta, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióhoz.

Az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantásokról itt írtunk részletesebben.

(MTI)

Miközben az Egyesült Államok a nyilvánosság előtt rendszeresen az Ukrajnában háborús bűnöket elkövető oroszok felelősségre vonását ígéri, addig az amerikai védelmi minisztérium hírszerzési adatai visszatartásával hátráltatja a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) orosz háborús bűnök feltárására irányuló tényleges erőfeszítéseit.

Ez a fő megállapítása a New York Times kedd esti cikkének, mely szerint a Pentagon azért utasítja vissza a nyomozást segítő információk átadását, mivel vezetői attól tartanak, hogy ha az Egyesült Államok részt vesz az igazságszolgáltatás folyamatában, akkor hallgatólagosan elfogad olyan nemzetközi jogelveket, melyekre hivatkozva „az USA ellenségei” később amerikai katonák elleni büntetőeljárást kezdeményezhetnek. Az amerikai hadügyminisztérium döntésével konfliktusba keveredett az igazságügyi és a külügyi tárcával, melyek már több alkalommal jelezték, hogy az USA részt kíván venni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az invázió után a civil infrastruktúra elleni támadások, az ukrán lakosság tömeges elhurcolása, illetve egyes atrocitások ügyeiben indított vizsgálataiban. A konfliktust a lap információi szerint egyelőre az adminisztráció feje, Joe Biden elnök nem simította el.

A Pentagon precedensektől való ódzkodása bizonyos szempontból túlbiztosításnak tűnik, hiszen az ICC csak olyan országok állampolgárai felett bír joghatósággal, melyek aláírták a szervezet alapokmányának számító Római Statútumokat. Márpedig annak ellenére, hogy az USA a Clinton-adminisztráció alatt tevékenyen hozzájárul a háborús bűncselekmények, népirtások és más efféle bűncselekmények büntetésének nemzetközi jogi kereteit meghatározó dokumentum kidolgozásához, a 2001-ben hivatalba lépett George W. Bush visszavonta az USA aláírását, és a republikánus kormányok azóta is sokat kritizálják az ICC tevékenységét (főleg, amikor az amerikai katonák szennyesének előtúrásával fenyeget); a Trump-kormányzat a testület egyes tagjait szankciókkal sújtotta, miután 2020 elején elkezdték feltárni az Afganisztánban a különböző felek által elkövetett háborús bűnöket.

Oroszország 81 rakétát lőtt ki csütörtök éjszaka Ukrajnára – közölte az ukrán hadsereg vezetője, írja a CNN.

Valerij Zaluzsnij szerint a rakéták a kritikus infrastruktúrát célozták. A támadásokban legalább öt ember meghalt Lvivben, Kijevben pedig többen megsérültek. Az ukrán légierő szóvivője szerint most először használtak az oroszok ennyire különböző típusú rakétákat.

„Ez olyan, mint a lottó, egy rakéta bármikor becsapódhat” – panaszolja Vjacseszlav ukrán üzletember, akinek a gyára minden egyes áramkimaradáskor több tízezer eurós veszteséget szenved el. Egy évvel a harcok kitörése után az üzeme már valamennyire alkalmazkodott a háborús körülményekhez, de most az elbizonytalanodott európai megrendelőiket is elveszítik. Az ukrán gazdaság tavaly 30 százalékkal zsugorodott az IMF szerint. Hogyan lehetséges termelni az orosz front árnyékában? A Deutsche Welle riportja.

Oroszország valószínűleg nem fog jelentős nyereséget elérni idén Ukrajnában – állítja az amerikai hírszerzés. Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója szerint inkább kimerítő háború várható. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin még mindig úgy véli, hogy az idő az ő oldalán áll, írja a Guardian.

Az értékelésben nem szerepelt az, hogy Ukrajna a tavasszal tervezett ellentámadásakor visszavehet-e területeket. Haines szerint ez több tényezőtől függ, például attól, hogy az ukrán csapatok mennyi veszteséget szenvednek el addigra.

„Jelenleg egy őrlődő, kimerítő háború zajlik, amelyben egyik fél sem rendelkezik határozott katonai előnnyel”

– mondta Haines a szenátus hírszerzési bizottságának nyílt ülésén.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg arra figyelmeztetett, hogy a keleti fronton lévő, régóta ostromlott Bakhmut városa néhány napon belül eleshet. Haines az orosz előrenyomulást „fokozatosnak”, Bakhmutot pedig „nem különösebben stratégiai célpontnak” minősítette.

A hírszerzés szerint az oroszok személyzeti és lőszerhiánnyal küzdenek, a katonai veszteségük működési zavarokat okoz, kimerültek és sok katonát vesztettek.
„Putyin valószínűleg jobban megérti, hogy a hadserege milyen határokat képes elérni, és úgy tűnik, hogy egyelőre szerényebb katonai célokra összpontosít” – mondta Haines. Ezért szerinte az elkövetkezendő időszakban az oroszok átállhatnak arra, hogy az eddig megszerzett területeiket megvédjék.

Makszim Kozickij, Lviv kormányzója bejelentette, hogy már öten haltak meg Lvivben az éjszakai támadásokban, írja a Guardian. Az ötödik áldozat egy 1963-ban született férfi, akinek holttestét a romok alatt találták meg. Eddig két férfi és két női halottról lehetett tudni.

Vlagyimir Szolovjov televíziós műsorvezető az állami Oroszország-1 csatorna vendégeinek azt mondta, hogy a szovjet diktátor, Sztálin által használt brutális módszereket kellene bevetni a háborúban, írja a Newsweek.

„Háborúban állunk a terroristákkal, és ezt nagyon világosan meg kell érteni. És alkalmaznunk kell azokat a módszereket, amelyeket Sztálin idejében alkalmaztak.”

Szolovjov rendszeresen felszólal a Kreml narratívája mellett, ami szerint Oroszország inváziójának célja a „nácimentesítés” és a terrorista fenyegetés eltávolítása az országból. A műsorvezető korábban azt mondta, hogy Oroszország „szembeszáll a NATO-val”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem szeretne találkozni Vlagyimir Putyinnal, mert szerinte az orosz elnökben nem lehet megbízni, írja a CNN.

Zelenszkij a CNN egyik műsorában arról beszélt, hogy az orosz elnök nem tartja be a szavát, és ahhoz, hogy tárgyalni tudjanak, előbb az orosz katonáknak el kell hagyniuk Ukrajna területét.

„Győzelmet akarunk. Nem akarjuk megszokni a háborút, de megszoktuk a kihívásokat. Mindenki egy dolgot akar: véget vetni a háborúnak” – mondta.

Négy ember meghalt a Lviv nyugati régiót ért orosz rakétacsapásokban – írta Makszim Kozickija, a régió kormányzója a Telegramon.

A négy halott közül két férfi és két nő. Mindannyian otthon voltak, amikor a rakéta lezuhant

– írta Makszim Kozickij.

Az orosz rakétatámadás miatt megszűnt az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű elektromos áramellátása – közölte csütörtökön az Enerhoatom állami vállalat.

„Megszakadt az utolsó kapcsolat a megszállt zaporizzsjai atomerőmű és az ukrán villamosenergia-rendszer között” – írták.

Az Enerhoatom közölte, hogy az ötödik és a hatodik reaktort leállították, és az erőmű működéséhez szükséges elektromos áramot 18 dízelgenerátor biztosítja, amelyekben tíz napra elegendő üzemanyag van.

(Guardian)

A légitámadások eltalálhattak egy hőerőművet is Kijevben, erről a Times újságírója számolt be a Twitteren, ahol egy videót is közzétett a messze látható gomolygó fekete füstről.

Vitalii Klicsko, Kijev polgármestere megerősítette, hogy újabb robbanás történt a városban, ezúttal a Szvjatoszin kerületben. Elmondása szerint ketten megsérültek, nekik az orvosok nyújtanak segítséget, a lakosság 15 százalékánál megszűnt az áramszolgáltatás.

Megszólaltak a légiriadót jelző szirénák Mikolajivban is – közölte Vitalii Kim kormányzó a Telegramon.

(Guardian)

Ukrajna-szerte rakétákat lőtt ki Oroszország az éjjel, a támadások érintették az északi Harkivot, a délen található Odesszát és a nyugaton lévő Zsitomir városát is, írja a BBC. Harkivban és Odesszában lakóépületeket és energietikai létesítményeket is eltaláltak, több helyen áramszünet van.

„A második hullám most várható, ezért arra kérem a régió lakóit, hogy maradjanak az óvóhelyeken” – írta Makszim Marcsenko, Odessza katonai kormányzója a Telegramon. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Harkivnál az infrastruktúrát vették célba, és egy lakóházat is eltaláltak, ott is további támadásokra figyelmeztetnek.

A szerdai hírügynökségi fotók közül az alábbi képet választottuk: a Reuters fotóriportere Bahmut térségében, Császiv Jár városkánál fotózott. Az ukrán katonák egy egysége ide tért vissza a bahmuti frontvonalban vívott harcokból.

• Zelenszkij: Taktikai kérdés Bahmut védelme
• Zelenszkij: Most Ukrajna védi az ENSZ Alapokmányában lefektetett célokat és alapelveket
• A Wagner vezetője szerint észszerű, hogy szankciókat vezettek be ellene
• Az ukrán védelmi miniszter is tagadja, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióhoz

A legfontosabb szerdai híreinket itt olvashatja.