A Wagner vezetője szerint észszerű, hogy szankciókat vezettek be ellene

„Az ellenem és a PMC Wagner elleni szankciókat nem fogom megtámadni, mert úgy vélem, hogy teljesen észszerű, ahogy kiszabták őket” – mondta Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg vezetője az AFP szerint. Az ügy előzménye, hogy édesanyja, Violetta Prigozsina ellen egy luxemburgi bíróság megszüntette a szankciókat. A bíróság szerint a családi kötelék önmagában nem elég a szankcionáláshoz.

A börtönviselt Jevgenyij Prigozsin Putyin szakácsaként vált ismertté, ő vezeti az utóbbi években több háborúban is bevetett Wagner zsoldoshadsereget. A Wagner hónapok óta folyamatosan támadja Bahmutot, az offenzívában több mint harmincezer katonát veszíthettek már.

(Guardian)

A fronton találkozott egymással a sajtóban az elmúlt hónapokban többször szereplő Sándor Fegyir és Traski Viktor, akivel nemrég a Telex helyszíni tudósítói is beszéltek. A férfi most a Facebook-oldalán írt a találkozóról, ahol kiemelte, mindketten kárpátaljai magyarok, békeidőben az Ungvári Nemzeti Egyetemen tanítanak, a háború kitörése után pedig több száz társukhoz hasonlóan jelentkeztek a hadseregbe, hogy megvédjék Ukrajnát.

„Látjuk, hogy a gátlástalan politikusok mindent megtesznek azért, hogy a magyarok és az ukránok egymás ellen forduljanak. Mesterségesen botrányokat szítanak, konfliktusokat gerjesztenek. De az emberek bölcsebbek, mint a politikusok, és Magyarországon az emberek megértik, hogy a világ békéjének legfőbb veszélye Oroszország agressziója”

– írta Sándor, hozzátéve, hogy azzal, hogy megvédik Ukrajnát, egész Európát védik.

Traski a Telexnek ebben a témában azt mondta, a magyar kormány nyilatkozatai számára idegennek hatnak, és nem is érti azt a pozíciót, hogy ne kapjanak fegyvereket. Hozzátette, sosem érezte, hogy a magyar kormány politikája miatt őt magyar nemzetiségűként bizalmatlanul fogadták volna a fronton, de amikor októberben otthon járt, volt olyan érzése, hogy a kárpátaljai magyarok most „kényelmetlenebbül érzik magukat”.

Sándor friss posztjában ugyanakkor arról is írt, hogy a fronton viszont folyamatosan érzik a támogatást a magyarság részéről, Budapestről, Debrecenből, Nyíregyházáról, Záhonyból és más városokból, falvakból. Egy hónapja ő maga is beszámolt már erről, akkor arról írt, hogy zoknikat, éjjellátókat és hét darab drónt is vásároltak a magyarok adományaiból az ukrán fronton harcoló kárpátaljai katonáknak.

Sándorról tavaly májusban jelent meg egy fotó és a hozzá kapcsolódó hír, miszerint a harcok szüneteiben a lövészárokból, fegyverrel a kezében tart előadásokat a hallgatóinak. Civilben turisztikai szakértő, szociológus, városi és regionális projekteken dolgozik. Posztjában azt is leírta, hogy Traski az egyetemen az Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézet dékánhelyettese, és biztosan tudja, hogy hamarosan, a győzelmük után, újra az egyetem falai között találkoznak majd, és nem a fronthírekről, hanem az oktatási tervekről, tudományos konferenciákról fognak majd beszélni.

Az ukrán elnök szerdán Kijevben találkozott az ENSZ főtitkárával, António Guterressel, gondolatait pedig a találkozóról megosztott videóhoz mellékelte. Mint írta, Ukrajna jelenleg valódi háborút vív azokért az értékekért, amelyeken a nemzetközi együttélésünk alapszik, és hozzátette, szerinte az ENSZ és a szervezet tagjainak jövője is most, Ukrajnában dől el. Zelenszkij emellett köszönetet mondott a főtitkárnak és a szervezet küldöttségének, akik osztják ezt a nézetet.

A találkozón a Guardian beszámolója szerint szó esett többek közt arról, hogy Guterres és Zelenszkij egyetértettek abban, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodást ismét meg kell hosszabbítani, az ugyanis az egész világ számára kulcsfontosságú. A megállapodást március 18-án hosszabbíthatják meg ismét, ha egyik félnek sem lesz ellenvetése, az oroszok azonban már jelezték, hogy csak abban az esetben lehet erről szó, ha az orosz termelők érdekeit is figyelembe veszik, és elgördítik az orosz mezőgazdasági exportot gátló akadályokat.

Violetta Prigozsina, a hírhedt orosz zsoldoshadsereg vezér, Jevgenyij Prigozsin édesanyja azután fordult a luxemburgi általános bírósághoz, hogy tavaly februárban – az ukrajnai orosz invázió előestéjén – ő is felkerült az EU szankciós listájára.

Az uniós bíróság most kimondta: a családi kötelék önmagában nem elég a szankcionáláshoz, ezért le kell venni a szankciós listáról – írja a Guardian.

A bíróság azután hozta meg a döntés, hogy sem a döntéshozó testületnek, sem az uniós miniszterek tanácsának nem sikerült bizonyítania, hogy olyan cégek tulajdonosa lenne a nő, amelyek kapcsolatban állnak a fiával.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója és Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségese 2020-ban került fel az uniós szankciós listára, mivel szerepet játszott az emberi jogokat megsértő líbiai orosz harcosok finanszírozásában.

Az uniós tanács tavaly azzal az indokkal vette fel Prigozsinát a szankciós listára, hogy ő a fia által alapított és 2019-ig vezetett Concord Management and Consulting Group tulajdonosa. A bíróság szerdán hozott ítéletében viszont azt mondta, hogy Prigozsina 2017 óta nem volt a cég tulajdonosa, és

az uniós hatóságok nem tudták bizonyítani, hogy a szankciós listára való felvételének időpontjában más, a fiához kötődő vállalkozások tulajdonosa lett volna.

Állítólag más, a fiával kapcsolatban álló cégek is az ő tulajdonában vannak, amelyek orosz védelmi minisztériumtól is kaptak megbízásokat, miután Oroszország megszállta a Krímet és az oroszok által támogatott szakadárok megszállták Kelet-Ukrajnát – az uniós hatóságok azonban ezeket az állításokat sem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani.

„A családi kapcsolat önmagában nem elegendő ahhoz, hogy igazolja a listákra való felvételét” – áll az ítéletben.

A Krím 2014-es orosz annektálása óta az EU 1473 személyt és 205 szervezetet szankcionált, köztük az orosz elnököt, annak belső körét és a legfelsőbb katonai vezetőket. A szankciós listán szereplő személyek nem utazhatnak be az EU-ba, és az uniós tagországokban tárolt vagyonukat is befagyasztják.

Kedden két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) és a Die Zeit című hetilap közös cikkben írt arról hogy a hírszerzési információk azt mutatják, hogy az Északi Áramlat elleni 2022. szeptemberi szabotázsakciót egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből – írja az MTI.

A sajtó értesülései szerint hajó kapitányából, két búvárból, két búvárasszisztensből és egy orvosból álló egység tagjainak állampolgársága ismeretlen, mert hamisított útleveleket használtak. A cikkekből az sem derül ki, hogy ki adhatott megbízást a robbantásokra.

A The New York Times szerdán szintén amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót.

A vizsgálat jelenlegi állásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Guardian azt írja, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az uniós védelmi miniszterek stockholmi találkozója előtt a sajtónak azt mondta: „Az ukrán kormánynak nem volt köze az Északi Áramlat gázvezetékek tavalyi szabotázsához a Balti-tengeren. Ez nem a mi tevékenységünk”.

Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig azt nyilatkozta, „elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból”.

Bővebb beszámolónkat itt olvashatja.

Az ukrán hadsereg szerint folytatódnak és egyre intenzívebbek az orosz csapatok támadásai Bahmut környékén, viszont jelentős veszteségeket is szenvednek, és az ukrán erők szerint nem tudnak előrehaladni.

Az ukrán vezérkar szerdai jelentése szerint a város védői kedden több mint 100 ellenséges támadást vertek vissza. A jelentés nem tért ki a Wagner-csoport állítására, miszerint a város teljes keleti részét az ellenőrzésük alatt tartják.

A Bahmutért vívott csata kezdete óta több tízezren menekültek el a korábban 70 ezres lakosú városból. Mostanra mindössze 4000 civil maradt ott, közülük 38-an gyerekek. A Wagner zsoldoscsapat hetek óta tartó, az utóbbi napokban felgyorsult támadása ezreket szorított ki a városból, de az ukrán csapatok is kitartóan védik a területet.

(CNN)

Egyre élesebb a konfliktus az orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin és a Kreml között – áll a brit védelmi minisztérium napi jelentésében.

A múlt hét végén Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az ukrajnai frontra látogatott. Sojgu az egyik haderőcsoport egységének irányítóállását látogatta meg, ahol meghallgatta a parancsnok jelentését és kitüntetéseket is kiosztott a katonáknak.

A látogatás azért volt meglepő, mert a háború kezdete óta nagyon ritkán fordul elő, hogy orosz tisztviselők látogatást tesznek a fronton.

A brit hírszerzés azt írja, „reális az esélye”, hogy a védelmi miniszter utazásáról szóló videókkal a Kreml a Wagner-vezér Prigozsinnak akart visszavágni, aki jelentős mennyiségű időt tölt a frontvonalon a zsoldosok társaságában, és rendszeresen posztol magáról videókat is a közösségi médiában.

„A Wagner nagy horderejű vitában áll az orosz védelmi minisztériummal, és Sojgut feltehetően érzékenyen érinti, hogy Prigozsinhoz hasonlítják-e” – áll a jelentésben.

A védelmi miniszter látogatásáról készült felvételeken egyébként csak egy vezérezredes jelent meg, Rustam Muradov, aki a vuhledari szektorért felelős. „Egy olyan területért, ahol több támadás is kudarcot vallott az elmúlt három hónapban”.

A brit hírszerzés szerint ez jelezheti a dilemmát is, hogy „megkísérelnek-e egy újabb Vuhledar elleni támadást, vagy inkább támogassák az intenzív harcokat északabbra, Bakhmut és Kremina közelében”.

A 2023-as nemzetközi nőnap alkalmából „tisztelgek azok előtt a nők előtt, akik mindannyiunkat inspirálnak. Az ukrán nők. Azok, akik a hadseregbe való belépéssel összetörték az üvegplafont az orosz megszállók feje felett. És azok, akik a jó megtörhetetlen erejévé váltak”, mint pl. Olena Volodimirivna Zelenszka – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nőnap alkalmából közzétett videójában.

„Ő a legsötétebb órákban is Kijevben maradt, a férje mellett, és az urkán emberek bátorságának jelképévé vált. Ezek a nők mindannyiunk számára inspirálóak, és tisztelegetni szeretnék előttük” – fogalmazott von der Leyen.

A Fidesz alelnöke szerint atomháborúra lehet számítani, ha Oroszország elveszíti a háborút, márpedig akkor nem nyer senki, sőt, mindenki veszít. Ellenben ha Ukrajna lesz a háború vesztese, akkor is „teljesen nyilvánvaló, hogy Ukrajnából marad valami. Tehát az egy óriási ország, az oroszoknak meghaladja az integráció a képességét.” Az ukránok úgysem mennek el mind az utolsó szálig. „Tehát magyarul Ukrajna is lesz, ukránok lesznek. Jobb lenne már most azzal szembesülni, hogy oroszok is lesznek, ukránok is lesznek, próbáljunk meg valamit összehozni, hogy egyáltalán minél kevesebb kár legyen”. Kósa Lajos gondolatait bővebben itt lehet elolvasni.

Teljesen az irányításuk alá vonták Bahmut keleti részét – ezt állítja a város bevételéért harcoló orosz magánhadsereg, a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin szerdán. Prigozsin előző nap arról adott hírt, hogy az ukránok nem menekülnek, és sok utánpótlásuk van. A fejleményekről a Wagner-csoport alapítója egy Telegram-hangüzenetben számolt be. „A Bahmutka folyótól keletre minden teljesen a Wagner-csoport ellenőrzése alatt áll” – közölte.

A Bahmutért vívott csata kezdete óta több tízezren menekültek el a korábban 70 ezres lakosú városból. Mostanra mindössze 4000 civil maradt ott, közülük 38-an gyerekek. (Guardian)

Az orosz csapatok számára kapuként szolgál Bahmut, ha átveszik felette az ellenőrzést, akkor onnan számos más város felé nyitva áll az út számukra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erről a CNN-nek azt mondta még, hogy ezért Ukrajna számára kulcsfontosságú, taktikai kérdés Bahmut védelme, illetve az ukrán erők megtartása az ostromlott városban. Zelenszkij azután beszélt erről, hogy felmerült: a város a hetek óta tartó orosz támadások miatt az oroszok kezére kerülhetett, de Kijev mégis meghosszabbítja a város védelmét.

A Wagner zsoldoscsapatok hetek óta tartó, az utóbbi napokban felgyorsult támadása ezreket szorított ki a városból, de az ukrán csapatok is kitartóan védik a területet, megállítva az oroszok előrenyomulását. (CNN)

• Hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta, hogy kivonnák csapataikat Bahmutból, sőt azt mondta, megerősítik a város védelmét.
• A brit hírszerzés jelentése szerint Bahmut védelme felemészti mindkét oldal erőit. Nehezen tartható fenn a jelenlegi módon az orosz előrenyomuláshoz szükséges magas katonai létszám és lőszermennyiség.
• Nyugati becslések szerint 20-30 ezer orosz halhatott és sebesülhetett meg eddig a Bahmutért folyó harcokban.
• Az orosz Wagner-csoport alapítója szerint 12-20 ezer ukrán katona védheti Bahmutot, sok utánpótlásuk van, és nem menekülnek.
• A kínai külügyminiszter szerint egy láthatatlan kéz dolgozik az ukrajnai konfliktus elnyújtásán.
• Belarusz azt állítja, őrizetbe vették a Minszk mellett repülőgépet felrobbantó szabotőröket.
• Azonosították az oroszok által lelőtt fegyvertelen ukrán hadifoglyot, akinek a kivégzéséről megjelent egy videó.

A legfontosabb keddi eseményeket itt tudja visszaolvasni.