Az orosz Wagner-csoport alapítója szerint az ukránoknak sok utánpótlása van, és nem menekülnek Bahmutnál

Jelenleg 12-20 ezer ukrán katona is lehet Bahmutban (orosz nevén Artyomovszkban), és Zelenszkij ukrán elnök nem fog kifogyni az emberekből, újabb ezreket dobnak be a „húsdarálóba” – mondta Jevgenyij Prigozsin, a város bevételéért harcoló orosz magán zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport alapítója.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítása szerint Prigozsin elismerte, hogy rendkívül nehéz harc folyik a városért.

„Rendkívül nehéz harc folyik éjjel-nappal, de az ukránok nem menekülnek.”

Prigozsin szerint az orosz erők Bahmutnál „teljes mértékben érzik Zelenszkij dühét”, és az ukránok nem fognak kifogyni a fegyverekből és lőszerekből.

A TASZSZ azt írja: Bahmut az önkényesen Oroszországhoz csatolt „Donyecki Népköztársaság” Kijev által ellenőrzött részén található, és a donbászi ukrán erők ellátásának egyik fő logisztikai csomópontjaként működik. Korábban ugyanakkor több elemzés is szólt arról, hogy a város bevételének nem lenne igazi stratégiai jelentősége. Az ukrán erők főként azért tartják ezt a pozíciót hónapok óta, hogy minél több orosz egységet kössenek le és semmisítsenek meg, és így nyerjenek időt a nyugati harckocsik és más fegyverek megérkezéséig.

Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország, aminek köszönhetően 130 ukrán katona térhetett haza -köztük 4 nő –, cserébe Kijev 90 orosz katonát engedett szabadon. Az ukrán kormány több adatot is megosztott a nyilvánossággal a hazatérőkről: az ukrán katonák közül 87-en még a tavasszal, Mariupol védelmében estek fogságba – közülük 71-en a végső menedékként szolgáló Azovsztal üzemben –, 35-en pedig a szintén kelet-ukrajnai Bahmut és Szoledar városok védelmében vettek részt. A legfiatalabb hazatérő még nem töltötte be a 21. életévét, a legidősebb pedig nemsokára 64 éves lesz.

Az ádáz ellenségeskedés ellenére a két fél között 2014 óta rendszeresek a fogolycserék, havonta mindkét oldalról néhány tucatnyi katona szokott hazatérni a hadifogságból.

(MTI)

Oroszország eddig 20-30 ezer halottat és sebesültet veszthetett a békeidőben 70 ezres kelet-ukrajnai városért, Bahmutért folyó harcokban.

– tájékoztatták a Guardian tudósítóját „nyugati illetékesek”. Az ukrán veszteségekről az „illetékesek” nem bocsátkoztak becslésekbe, csak annyit árultak el, hogy „jelentősen alacsonyabbak”. Hétfőn a NATO egyik tisztségviselője a CNN-nek ötszörös veszteségarányról beszélt.

Ahogy arról a bahmuti helyzetet elemző cikkünkben is olvashatnak, az orosz veszteségek többségét azonban a Wagner csoport börtönökből toborzott, öngyilkos rohamokra küldött emberei teszik ki. Azonban ahogy a Wall Street Journal tudósításából kiderül, a védők kifárasztását-felőrlését célzó stratégia annyiban működik, hogy az ukrán csapatok kezdenek kimerülni – volt olyan nap, hogy egyetlen lövészárok ellen 18 támadás indult –, és attól lehet tartani, hogy a stratégiailag amúgy nem jelentős város megtartása az ukrán hadsereg tavaszi offenzívára tartogatott erőit is felemészti.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes által kedden ismertetett adatok alapján a háború előtti 70 ezer lakójából csak 4000 maradt az oroszok által hónapok óta ostromolt Bahmutban – köztük Irina Verescsuk szerint 38 gyerek.

Annak ellenére, hogy a stratégiai szempontból jelentéktelen, ámde verduni értelemben vett vérszivattyúvá vált Bahmut védői március elejére szorult helyzetbe kerültek, Volodimir Zelenszkij hétfő este bejelentette, hogy a vezérkar egyetértésével friss csapatokkal erősítik meg a város védelmét. Különböző orosz források egymásnak sokszor ellentmondva ábrázolják a harci helyzetet; azonban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden magabiztosan állította, hogy Bahmutot (melyet az oroszok a szovjet időkből származó nevén, Artyemovszként emlegetnek) el fogják foglalni, és ez a győzelem lehetővé teszi további támadó hadműveletek végrehajtását.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szerdán Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkijjel, hogy megvitassák a Moszkvával kötött fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás esetleges meghosszabbítását – írja a Reuters.

„A főtitkár éppen most érkezett Lengyelországba, Ukrajnába tart” – közölte kedden Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő, hozzátéve, hogy Guterres a megállapodás meghosszabbításáról fog tárgyalni „annak minden aspektusát figyelembe véve”, de egyéb kérdések is napirendre kerülnek a megbeszéléseken.

Az ukrán hadsereg Bahmut térségében harcoló 30. gépesített lövészdandára azonosította azt a katonát, aki a fogságba esés után dohányzás közben odaveti az orosz katonáknak, hogy „Dicsőség Ukrajnának”, mire fogvatartói heves káromkodások közepette közvetlen közelről tüzet nyitnak rá, és több sorozattal kivégzik. Az esetről készült videó a napokban szivárgott ki egy Telegram-csatornán, és azonnal bejárta a világsajtót. Bernard Henri-Lévy francia író-filozófus-dokumentumfilmes szerint a katona flegma hősiességét megörökítő felvétel felveheti a versenyt Robert Capa spanyol polgárháborúban készített „A milicista halála” című képével.

Ukrajna felszólította a hágai nemzetközi büntetőbíróságot, hogy vizsgálja ki az esetet, Volodimir Zelenszkij pedig megfogadta, hogy „megtalálják a gyilkosokat”. Az alakulat szerint a férfi neve Tyimofij Mikolajovics Sadura volt, és február 3-án eshetett fogságba, de személyazonosságát minden kétséget kizárólag csak akkor tudják megállapítani, amikor a katona holttestét megtalálják. A 30. gépesített lövészdandár részvétét nyilvánította ki a hősnek nevezett Sadura családjának.

Az ukránoknak vagy nekünk dolgozik az idő? – tették fel a kérdést az orosz állami tévében. A választ Mihail Kodarjonok katonai megfigyelő, tartalékos ezredes adta meg:

„Úgy látom, hogy minden egyes nyugati fegyver növeli az ukrán hadsereg támadóerejét, vagyis az idő nekik dolgozik. Véleményem szerint pontot kell tennünk a konfliktus végére, amilyen gyorsan csak lehet” – mondta az ezredes, aki már többször is kritizálta az orosz katonai vezetés döntéseit.

Belarusz azt állítja, hogy őrizetbe vették azt a – szerintük a kijevi titkosszolgálatokkal együttműködő – ukrán terrorista szabotőrcsoportot, amely orosz repülőgépeket vett célba Minszk közelében. Kormányellenes aktivisták februárban azt állították, hogy drónokkal felrobbantottak egy orosz katonai repülőgépet a belarusz főváros közelében lévő repülőtéren. Akkor Moszkva és Minszk is tagadta a történteket.

Alekszandr Lukasenko belarusz államfő szerint eddig több mint 20 érintett személyt tartóztattak le. „Ukrajna biztonsági szolgálata a CIA vezetésével titkos műveletet hajt végre országunk ellen, amihez egy terroristát képeztek ki. A Berijev A-50-es felderítőgép elleni támadás miatt őrizetbe vett gyanúsított orosz-ukrán kettős állampolgár, az informatikai szakembert valószínűleg még 2014-ben szervezte be az ukrán titkosszolgálat” – idézte Lukasenkót a Belta.

Lukasenko szerint az érintett repülőgép csekély károkat szenvedett a támadásban, amelyet egy kisméretű drónnal hajtottak végre.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden arról beszélt, hogy Bahmut elfoglalása lehetővé teszi további támadó hadműveletek végrehajtását. Az orosz erők hónapok óta intenzív harcokat folytatnak a város elfoglalásáért, ami tavaly nyár óta az első komolyabb előrenyomulásuk lenne. Sojgu azt is közölte, hogy

a Nyugat növelheti ugyan a fegyverszállításait Ukrajnának, de ez nem fogja megváltoztatni a harcok menetét.

„Artemovszk felszabadítása folytatódik, a város fontos védelmi pont az ukrán erők számára” – mondta Sojgu a város szovjet korszakból származó nevét használva.

Egy tank vagy egy amerikai gyártmányú HIMARS elvesztése kevésbé fáj egy hadseregnek, ha az eszköz igazából csak egy olcsó, felfújható csali, amelyet az ellenség megtévesztésére használnak. A ukrajnai háború miatt megnőtt a kereslet a katonai járművek, fegyverek és repülőgépek iránt, ami a katonai álfelszereléseket gyártó cseh Inflatech Decoy cég forgalmára is jótékony hatással volt.

A vállalat most HIMARS-rendszerrel egészítette ki a több mint harmincféle felfújható, életnagyságú harci eszközből álló kínálatát – mondta Vojtech Fresser vezérigazgató hétfőn a Reuters hírügynökségnek. Az Inflatech ugyan nem erősítette meg, hogy Ukrajnába is szállítanának, de Fresser arra számít, hogy az eszközök oda is eljutnak.

A felfújható eszközök nemcsak ránézésre hasonlítanak megszólalásig az eredeti járművekre, hanem hőgenerátor is van bennük, így a radarokon is megjelennek, megtévesztve ezzel az ellenséges felderítőket. A hordozható zsákokba csomagolt eszközöket néhány katona tíz perc alatt harckésszé tudja tenni, pontosabban felfújni. A felfújható HIMARS a hőgenerátor és a kompresszor nélkül 43 kilogramm.

A csalik ára 10 ezer és 100 ezer dollár között van, ami elsőre soknak tűnhet. Viszont ha az ellenség többször, akár hússzor ennyit költ a megsemmisítésükre, máris megérte a befektetés. Az Inflatech forgalma az ukrajnai orosz inváziót követően fellendült, havonta több tucat darabra növelték a gyártást, és idén további növekedésre számítanak, akár meg is duplázhatják eladásaikat. A katonai szállítmányokat koordináló cseh védelmi minisztérium nem kommentálta a hírt.

„Ezt a válságot nem Kína teremtette. Kína nem részese a konfliktusnak, és egyik félnek sem szállított fegyvert” – mondta a kínai külügyminiszter kedden. Csin Kang értetlenségét fejezte ki, hogy miért kellene Kínát hibáztatni, szankcionálni vagy fenyegetni az ukrajnai háború miatt, miután az USA és más nyugati országok az elmúlt hetekben többször kilátásba helyezték, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Kínát, ha fegyvert szállít Oroszországnak.

„Úgy tűnik, van egy láthatatlan kéz, amely a konfliktus elnyújtásán és eszkalációján dolgozik, és egy bizonyos geopolitikai terv érdekében használja az ukrajnai válságot” – mondta Csin Kang, aki szerint vagy helyreáll a béke, vagy „még több olajat öntenek a tűzre”, és a konfliktus kiszélesedik és ellenőrizhetetlenné válik.

Csin a kínai-orosz kapcsolatokat a „nemzetközi kapcsolatok új modelljének” nevezte, nincs szó katonai szövetségről, és egyetlen más országgal sem keresik a konfliktust. „Minél turbulensebbé válik a világ, annál jobban fejlesztenünk kell a kínai-orosz kapcsolatokat” – mondta Csin Kang.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

Bahmut ukrán védelme felemészti mindkét oldal erőit. A napokban az ukránok valószínűleg stabilizálták védelmi vonalaikat, korábban az oroszoknak sikerült előrenyomulniuk a város északi részén.

Március elején az oroszok leromboltak egy hidat az egyetlen ukrán ellenőrzés alatt álló, Bahmutba vezető, szilárd burkolatú út felett. A sáros földutak használata valószínűleg hátráltatja az ukránok utánpótlási erőfeszítéseit.

A Wagner-csoport és az orosz védelmi minisztérium közötti, a lőszerellátással kapcsolatos nyilvános nézeteltérések rávilágítanak, hogy nehezen tartható fenn a jelenlegi módon az előrenyomuláshoz szükséges magas katonai létszám és lőszermennyiség.

Hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta, hogy kivonnák csapataikat Bahmutból, sőt azt mondta, hogy megerősítik a város védelmét. A döntést azután hozta meg, hogy hétfőn az ukrán hadsereg főbb vezetőivel megvitatták a helyzetet.

„Ma a vezérkari értekezleten személyesen kérdeztem meg a parancsnokokat, hogyan tovább Bahmutnál? Visszavonulás vagy a város további védelme és megerősítése? A tábornokok válasza egyhangú volt: nem a visszavonulásra és igen a védelem megerősítésére. Ezt a véleményt a vezérkar egyhangúlag támogatta.

Utasítottam a főparancsnokot, hogy keressen további erőket a bahmuti srácok megsegítésére.

Ukrajnának nincs olyan része, amelyről azt lehetne mondani, hogy feladható. Nincs olyan ukrán lövészárok, amelyben harcosaink kitartását és hősiességét semmibe lehetne venni.

Megvédjük Ukrajna minden részét, felszabadítjuk országunk minden városát és faluját. És felelősségre fogjuk vonni a megszállókat, ha megy törvényesen, akkor törvényesen, ám ha csak fegyverrel tehetjük meg, akkor megtesszük fegyverrel.”

• Nagy árat fizethetnek az oroszok Bahmutért az elemzők szerint. Az ukrán erők könnyen magukhoz ragadhatják majd a kezdeményezést, és ellentámadásokat indíthatnak közvetlenül Bahmut elfoglalása előtt vagy után – írták az Institute for the Study of War elemzői.
• 60 éves T–62-es tankokat vetnek be az oroszok a britek szerint. Az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenved páncélozott járműveiben, ezért nyúlnak a régi technikához. Ezek a típusok azonban eléggé sebezhetőek a mai harctéren, többek között nélkülözik a modern, robbantásnak ellenálló reaktív páncélzatot.
• Prigozsin megvizsgálja, a bürokrácia vagy árulók akarnak-e keresztbe tenni a Wagner-csoportnak.
• Hat év kényszermunkára ítéltek egy orosz férfit, amiért úszva próbált dezertálni Ukrajnába.
• Mariupolban járt az orosz védelmi miniszter.
• A NATO szerint Oroszország ötször több katonát vesztett Bahmutban, mint Ukrajna.
• Putyin vár az újabb mozgósítás bejelentésével, mivel fél az esetleges zavargásoktól, állítja egy elemzőközpont.

A legfontosabb hétfői eseményeket itt tudja visszaolvasni.