A legszorosabb képviselőházi és szenátusi versenyek vannak hátra, a kulcsfontosságú Pennsylvaniában a demokrata szenátorjelölt nyert
2022. november 8. – 23:52
frissítve
- Kedden félidős választásokat tartottak az Egyesült Államokban, ahol a törvényhozás alsóháza, a képviselőház összes tagjáról, továbbá a felsőház, a szenátus tagjainak harmadáról szavaztak.
- Felmérések és előrejelzések szerint a képviselőházban nagyon nagy valószínűséggel a republikánusok kerülnek többségbe, a szenátus feletti kontroll pedig néhány szoros versenyen dőlhet el.
- A demokraták megnyerték a kulcsfontosságú Pennsylvania állam szenátorválasztását, ahol egy visszavonuló republikánus helye volt a tét.
- A demokraták több fontos szenátusi versenyben is jól állnak, és képviselőjelöltjeik több meglepetést okoztak. Azonban négy fontos szenátusi verseny és több mint 40 kongresszusi körzet eredményére még várni kell.
- Arizonában és Nevadában is könnyen lehet, hogy csak szerdán vagy még később lesz végeredmény, Georgiában pedig valószínűleg december 6-i második fordulót kell tartani a szenátorválasztáson, mert egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot.
- A ciklusokon keresztül billegőnek tartott Florida állam szenátusi mandátumáról és kormányzói posztjáról szóló szavazást is nagyon magabiztosan republikánus jelölt nyerte.
- A további eredményekről külön cikkekben számolunk majd be.
Továbbra sincs még végeredmény több mint 40 kongresszusi körzetben és négy szenátusi versenyben sem.
A republikánusok nagy valószínűséggel megszerzik a többséget a képviselőházban, a kérdés inkább csak az, hogy ez a többség mekkora lesz – írta a BBC. Ehhez 218 mandátumot kell szerezniük, jelenleg 199 helyük van, a demokratáknak 178.
A szenátusban a kérdés nyitottabb: Pennsylvaniában a demokraták fontos győzelmet arattak, egy visszavonuló republikánus szenátor megüresedett helyét hódították el, így jelenleg 48-48 az állás a 100 fős – államonként két szenátort adó – felsőházban (Alaszkában sincs még végeredmény, de ott két republikánus között dől majd el a szenátori hely sorsa).
A többség sorsa tehát Arizona, Georgia, Nevada, Wisconsin államokban dől el. Ebből hármat kell nyernie a többséghez a republikánus oldalnak, a demokratáknak pedig kettőt, mert 50-50-es felállásnál Kamala Harris alelnök szavazata jelentené a mérleg nyelvét – ahogy az Joe Biden elnökségének első két évében is történt.
Arizonában 68 százaléknál jár a feldolgozottság, Mark Kelly demokrata szenátor 51,9, kihívója, Blake Masters 45,9 százalékon áll. A New York Times frissülő becslése 2,5 százalékos különbséggel Kelly győzelmét valószínűsíti majd.
Nevadában 80 százalékos feldolgozottság mellett a politikai dinasztiája reaganista gyökereit trumpizmusra váltó republikánus Adam Laxalt 49,9 százalékon áll, Catherine Cortez Masto demokrata szenátor pedig 47,2 százalékon. A New York Times szerint rettentő szoros, fél százalékponton belül lehet a vége.
Wisconsinban 94 százalékos a feldolgozottság, Ron Johnson republikánus szenátor 50,5 százalékon áll demokrata kihívójával, Mandela Barnesszal szemben, aki 49,3 százalékon van. A New York Times szerint itt végül szűken megőrzi szenátusi helyét Johnson.
Georgiában a jelek szerint egyik jelölt sem szerez 50 százalékot – ott 49,2-48,7 százalékos demokrata előnnyel áll a küzdelem, de Raphael Warnockon és a republikánus Herschel Walkeren kívül egy libertárius jelölt is kapott 2,1 százalékot. Ha pedig egyikük sem szerez legalább 50 százalékot, akkor a december 6-án esedékes második forduló dönt a szenátori mandátum sorsáról.
Közvetítésünket ezzel az állással most lezárjuk, de külön hírekben beszámolunk majd a fontos fejleményekről a Telexen!
A képviselőkön túl néhány államban bizonyos törvénytervezetekről is szavazást tartottak. Így például az észak-dakotai szavazók elutasították a rekreációs célú marihuána legalizálására irányuló szavazási kezdeményezést. Az állampolgári kezdeményezésű intézkedés lehetővé tette volna a marihuána-használat különböző formáinak engedélyezését a legalább 21 évesek számára. A tervezet legfeljebb egy uncia marihuána birtoklását tette volna lehetővé, és minden marihuána erősségét és minőségét egy erre kijelölt létesítményben kellett volna tesztelni.
Arkansas államban ugyancsak elutasították azt az alkotmánymódosítási javaslatot, ami lehetővé tette volna egy uncia kannabisz birtoklását és szabadidős fogyasztását felnőttek számára. A tervezet szerint a marihuána eladásából származó adóbevételek egy része hozzájárult volna a bűnüldözés finanszírozásához.
Maryland államban viszont elfogadták azt az alkotmánymódosítást, amely 21 év felett legalizálja a rekreációs célú marihuána fogyasztását. Ez a módosítás 2023. július 1-jén lép hatályba, és 1,5 uncia vagy két növény birtoklását teszi lehetővé. A kis mennyiségű marihuána birtoklása már korábban is dekriminalizált volt Marylandben. A módosítás értelmében azok, akiket korábban kannabisz birtoklásáért és terjesztési szándékért ítéltek el, kérvényezhetik majd a nyilvántartás törlését.
(CNN)
A republikánusok alsóházi frakcióvezetője, Kevin McCarthy azt közölte, hogy a republikánusok átveszik az irányítást a képviselőházban. Mint fogalmazott: „pártja visszavezeti Amerikát a helyes útra”. „Hadd mondjam el, hogy amikor holnap felébrednek, mi leszünk többségben, Nancy Pelosi pedig kisebbségben lesz” – mondta.
McCarthyt tartják a házelnöki poszt legfőbb várományosának, amennyiben a republikánusok többséget szereznek a képviselőházban. A házelnök személyéről szóló szavazás belső folyamat, csak a képviselőház tagjai fognak erről szavazni. A képviselőház jelenlegi elnöke a demokrata Nancy Pelosi.
Az eddigi eredmények alapján valószínűnek tűnik, hogy a republikánusok átveszik az irányítást a képviselőházban, de végleges eredmények még nincsenek.
(BBC)
A magyar származású Becca Balint nyerte Vermont állam egyetlen képviselőházi helyéért folyó versenyt. Az 54 éves, demokrata párti jelölt ezzel történelmet írt: ő lett az első nő és az első LMBTQ személy, akit Vermontból választottak be a képviselőházba. Vermont volt az utolsó olyan állam az USA-ban, ahol még nem választottak nőt a kongresszusba.
Az NBC News beszámolója szerint 72 százalékos feldolgozottságnál Balint a szavazatok 61,5 százalékát kapta, míg republikánus ellenfele, az iraki veterán Liam Madden csak 28,8 százalékot kapott.
Becca Balint eddig a vermonti szenátus elnöke volt, korábban pedagógusként dolgozott. Zsidó származású nagyapját megölték a holokauszt idején. Apja 1957-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, Becca viszont nem ott, hanem a nyugat-németországi Heidelbergben született 1968. május 4-én, mivel az apja akkor épp ott állomásozott.
Nevadában 74 százalékos a feldolgozottság, Catherine Cortez Masto demokrata szenátor fej fej mellett áll a politikai dinasztiája reaganista gyökereit trumpizmusra váltó Adam Laxalttal. A republikánus jelölt 48,6, Cortez Masto 48,5 százalékon áll. A New York Times frissülő becslése szerint is rettentő szoros lehet majd a vége, ők 0,5 százalékpontos előnyt jósolnak végül a demokrata szenátornak.
Georgiában a kormányzóválasztást meggyőző fölénnyel ugyan a republikánus jelölt nyerte – ez 2003 óta így van az addig 130 éven át demokrata kormányzó vezette déli államban –, egyelőre azonban nyitott a szenátori hely sorsa. A BBC több olyan szavazóról számolt be, aki a jelenlegi kormányzóra, a republikánus Brian Kempre adta szavazatát, viszont a szenátori versenyben inkább a demokrata jelöltet támogatta.
Jelenleg 96 százalékos a feldolgozottság a szenátusi választáson, Raphael Warnock demokrata szenátor 49,1, míg kihívója, a volt amerikai futballista Herschel Walker 48,8 százalékon áll. A harmadik, libertárius jelölt is 2 százaléknyi szavazatot kapott, ezért is valószínű, hogy egyik jelölt sem éri el a mostani győzelemhez szükséges 50 százalékot. Ha ez nem történik meg, akkor Warnock és Walker között december 6-án egy második forduló dönt majd.
Már a választás lebonyolításáért felelős egyik tisztviselő is kiposztolta a Twitterére, hogy ugyan folytatódik a szavazatok számlálása, de nagy valószínűséggel második körre lesz szükség.
A legszorosabb körzetek maradtak hátra a képviselőházi helyekért folyó versenyekből is, a CNN eddig 194-et adott oda biztosan a republikánusoknak, 174-et a demokratáknak. A FiveThirtyEight ABC-vel közös projektálásai 207-et adnak a republikánusoknak, 188-at a demokratáknak.
Az alsóházi többséghez legalább 218 helyre van szükség a 435-ből. A New York Times folyamatosan frissülő becslései szerint 219 olyan képviselő hely van, amit már megnyertek vagy valószínűleg megnyernek a republikánusok, míg a demokraták esetében 206 ilyen van. 10 körzet pedig rettentő szoros.
Kentuckyban a félidős választásokkal egy időben népszavazást is tartanak az abortusztörvény szigorításáról. Az állam ugyan jellemzően republikánus – itt a legutóbbi elnökválasztáson is Donald Trump szerzett többséget –, 86 százalékos feldolgozottság mellett 52 százalék elutasítja, hogy az abortusz lehetőségét tovább szűkítsék – írta a New York Times.
„Ha az eredmény így marad, akkor Kansas mellett Kentucky lehet a másik vörös (republikánus) állam, amelyik elutasítja a szigorítást” – jegyezte meg a Fivethirtyeight.
A nők abortuszhoz való jogának alkotmányos védelmét a nyáron vette ki a legfelsőbb bíróság az alapjogok közül, ami után egy sor republikánus állam hozott a korábbinál jóval szigorúbb szabályozást, élve a lehetőséggel, hogy az a döntés nyomán már nem szövetségi szintű hatáskör.
Kentuckyban a választóknak arról kell dönteniük, hogy az állami alkotmányban szerepeljen-e, hogy az abortuszhoz való jog nem élvez védelmet.
Beszédes, hogy miközben Kentuckyban a félidős választást a republikánus jelölt nyerte, a republikánusokhoz köthető, abortuszt érintő szigorítást a többség a jelek szerint elutasítja.
Ahogy egyre magasabbak a feldolgozottsági arányok országszerte, egyre inkább úgy tűnik, hogy a Republikánus Párt kiemelkedő floridai szereplése kakukktojás lesz. Az állam kormányzóválasztását 20 százalékos előnnyel nyerte Ron DeSantis jelenlegi republikánus kormányzó, aki jelenleg Donald Trump legfőbb kihívójának számít a 2024-es republikánus elnökjelöltségért. Miután Trump magát próbálta a republikánusok kampányának közepébe helyezni, és a republikánus jelöltek szereplése jelen állás szerint elmarad a vártaktól, a Floridában arató DeSantis dörzsölheti a tenyerét.
Trump várhatóan jövő kedden jelenti be hivatalosan is, hogy indul a republikánus jelöltségért (bár elképzelhető, hogy a kedd esti eredmények fényében elhalasztja majd a bejelentést). A korábbi elnök hétfő este egy Fox News interjúban néhány napon belül másodjára szólt be pártbeli riválisának. Az interjúban, melyet kedd este adott le a jobboldali hírcsatorna, Trump arról beszélt, hogy ha DeSantis elindul ellene a republikánus jelöltségért, akkor „keményen meg fogja ütni magát”.
„Olyan dolgokat mondanék róla, amelyek nem lennének túl hízelgőek. Többet tudok róla, mint bárki más, kivéve talán a feleségét”
– tette hozzá a korábbi elnök.
Beérkeztek az első részeredmények Nevadából, a csatatérállamok közé pedig bekúszott az előzetesen sima republikánus államnak jósolt Wisconsin is. Továbbra is a demokraták lehetnek boldogabbak a szenátusi versenyben Fetterman győzelme után.
- Nevada: Az állam szabályai szerint meg kellett várni az első részeredmények publikálásával a legutolsó embert is, aki még urnazárás előtt állt be a sorba. Így bár papíron már magyar idő szerint hajnali négykor véget ért a szavazás Nevadában, reggel hét előtt publikálták csak az első eredményeket. 42 százalékos feldolgozottságnál a demokrata Catherine Cortez Masto 11 százalékkal vezet, ám a New York Times előrejelzése szerint a végeredmény ennél jóval szorosabb lesz, és Cortez Masto mindössze 0,7 százalékkal nyer majd.
- Wisconsin: A választás előtt a FiveThirtyEight 81 százalékra tette Ron Johnson republikánus szenátor győzelmi esélyeit, és 5 százalékos előnyt jósolt neki. Ezzel szemben 93 százalékos feldolgozottságnál mindössze 1,4 százalék a demokrata Mandela Barnes lemaradása. Igaz, a New York Times szerint ez is marad majd az eredmény.
- Georgia: A demokrata Raphael Warnock egy hajszállal átvette a vezetést Herschel Walkertől. 95 százalékos feldolgozottságnál 0,8 százalékkal, azaz nagyjából 30 ezer szavazattal vezet a demokrata szenátor. A New York Times 0,6 százalékos győzelmet jósol neki, de nagyon úgy néz ki, hogy nem fogja elérni az 50 százalékot, így második fordulóra lesz szükség.
- Arizona: Nagyon lassan halad a szavazatszámlálás Arizonában. Három óra alatt mindössze 4 százalékot nőtt a feldolgozottság. 54 százalékos feldolgozottságnál továbbra is nagy előnnyel, 16 százalékkal vezet Mark Kelly, a New York Times 2,7 százalékos győzelmet jósol.
„Sosem hittem volna, hogy sikerül ezeket a vörös megyéket kékre változtatni” – idézte a CNN Pennsylvania győztes szenátorjelöltjét, utalva arra, hogy demokrataként olyan helyeken hozta el a szavazatokat a félidős választáson, amelyek a felmérések alapján a republikánusoknak kedveztek. John Fetterman így 49,9 százalékot szerzett reublikánus ellenfelével, Mehmet Ozzal szemben, aki 47,7 szavazatot gyűjtött be. Mögöttük 0,6-1,5 százalék között szerzett szavazatot három másik jelölt.
Oz vereségében szerepet játszhatott szigorú abortuszellenes álláspontja is, amelyről egy tévévitában úgy beszélt, mintha az nem lenne széles társadalmi vita témája. „Erről a nőknek, orvosoknak és a helyi politikusoknak kell dönteniük” – emlékeztetett a BBC. A nyilatkozatból elsősorban az utolsó kitétel volt hangsúlyos, jelezve, hogy ez jelenleg ismét nem szövetségi szinten szabályozott kérdés.
A szavazati arányok látványosan eltérnek a választók neme szerint is: Fetterman a nők szavazatának 57 százalékát hozta el, a férfiak között viszont csak 43 százalékot szerzett – ám győzelméhez már ez is elegendő volt.
Fetterman előzetesen kevéssé valószínűsített sikere fontos fegyvertény a demokratáknak, de az új szenátornak személyesen is, aki megemlítette, hogy májusban stroke-ot kapott így kampánya majdnem zátonyra futott. Feleségének külön köszönetet mondott, aki elmondása szerint megmentette az életét.
Az örök csatatérállam Wisconsinban újraválasztották a demokrata Tony Evers-t, írja a CNN. Az eredmény újabb jele annak, hogy messze nem nyernek akkorát a republikánusok a félidős választásokon, mint amekkorára számítottak.
A kanadai határ mellett lévő államban szenátusi választás is zajlik, ami szintén nagyon szoros, egyelőre nem hirdettek várható győztest.
Magyar idő szerint szerda reggel negyed nyolckor a CNN is a demokrata John Fettermant hirdette ki a pennsylvaniai szenátorválasztás győzteseként. Fetterman a republikánus színekben induló sztárdoktort, Mehmet Ozt győzte le a vártnál simábban. A demokrata politikus a visszavonuló republikánus Pat Toomey székét foglalhatja el, ami azt jelenti, hogy a demokratáknak sikerült teljesíteniük az egyik legfontosabb választási céljukat, és sikerült átfordítaniuk az egyik republikánus szenátusi helyet.
A 205 centiméter magas „progresszív óriás” ugyan jómódban nőtt fel és a Harvardon szerzett közpolitikai diplomát, mégis kallódó fiatalok felzárkóztatásával kezdett el foglalkozni, egy kvintesszenciális rozsdaövezeti kisvárosban, Braddockban, melynek 2006-tól 13 éven keresztül polgármesteri tisztségét is betöltötte. A hagyományosan a jobboldallal azonosított kemény, férfias, zord külső egy hiperprogresszív szívet takar; Fetterman ugyanis az amerikai baloldal összes kezdeményezését felvállalja a marihuána legalizálásától az óránkénti 15 dolláros minimálbér bevezetésén át a börtönbüntetéseket könnyű kézzel osztogató amerikai büntetőjog emberségesebbé formálásáig. Fetterman kampányára végig rányomta baljós bélyegét az a tény, hogy idén májusban sztrókon esett át, melynek következtében sérültek a hallás- és beszédfunkciói.
Az NBC és a Fox 90 százalékos feldolgozottságnál a demokrata John Fettermant hirdette ki a pennsylvaniai szenátorválasztás győzteseként, a CNN és az Associated Press egyelőre kivár. Fetterman jelenleg 1,3 százalékkal vezet a republikánus sztárdoktor Mehmet Ozzal szemben, ám a New York Times előrejelzése szerint végül 4,2 százalékkal nyerhet. A FiveThirtyEight előzetesen 0,5 százalékos Oz-győzelmet jósolt.
Ahogy jönnek be az eredmények a szenátusi és képviselőházi választásokról, egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem nyernek akkorát a republikánusok, mint amekkorára számítottak. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor, amikor azt mondta, “ez nem republikánus hullám, az biztos".
Ezzel párhuzamosan megjelentek az első szakértői vélemények is, kezdve a FiveThirtyEight választási aggregátor gyorselemzésével, ahol ezt írták:
"Ha az összképet nézzük, egyértelmű, hogy a republikánusok számára nem lesz olyan a 2022-es félidős választás, mint amilyet szerettek volna'
Alaszka nagy részén és Hawaiin is véget ért a szavazás. Már csak néhány szavazóhelyiség áll nyitva Alaszka nyugati felén. Alaszkában rangsorolásos szavazással (ranked-choice voting) döntenek a szenátor és az állam egyetlen képviselőjének személyéről is, a végeredményekre pedig valószínűleg heteket kell majd várni, ugyanis a levélszavazatokat várhatóan még két héten keresztül fogják számolni. Alaszka képviselői pozíciójáért indul Sarah Palin, az állam korábbi republikánus kormányzója és John McCain 2008-as alelnökjelöltje is. A székért legutóbb augusztusban volt szavazás, akkor Palin mindössze 3 százalékkal maradt alul a demokrata jelölttel szemben.
Georgia államban Stacey Abrams demokrata jelölt 2018 után újra elbukott Brian Kemp kormányzóval szemben, a néhány éve még a demokrata párt nagy reménységének tartott Beto O’Rourke-nak sem sikerült megszereznie Greg Abbott texasi kormányzó székét. Beto O’Rourke a 2018-as texasi szenátusi verseny és a 2020-as demokrata előválasztás után újabb megmérettetésen vallott kudarcot, pedig ellenfele a nagy áramkimaradásokkal, az uvaldei iskolai mészárlásra adott válaszával vagy a legfelsőbb bírósági abortuszdöntésnek megágyazó rendeletével számos támadási felületet nyújtott.
A CNN szerint Ohióban és Észak-Karolinában, két konzervatívabb csatatérállamban is republikánus szenátorjelöltek nyertek a félidős választásokon. Előbbiben a meglehetősen érdekes életúttal rendelkező J.D. Vance győzött.
A 38 éves James David Vance egy 50 ezres Ohio állambeli városkában, Middletownban született, de San Franciscóba költözött, hogy ott a kockázatitőke-befektető Peter Thiel befektetési cégénél kezdjen el dolgozni. JD Vance politikai tőkéjét azonban nem republikánus megadonorként több jelöltet is istápoló Thiel alapozta meg, hanem Hillbilly Elégia című önéletrajzi könyve, melynek megjelenése pont egybeesett Donald Trump elnökválasztási kampányával.
2016 környékén sokan próbálták megfejteni, hogyan is sodródtak az ún. rozsdaövezet hagyományos nagyiparukat elvesztő államainak melósai a republikánus párthoz, és a Hillbilly Elégia plasztikus leírását adta a Middletownban uralkodó létbizonytalanságnak, a fizikai munka leértékelődésének, a drogok és alkohol átható jelenlétének.
Vance 2016 utáni politikai hendikepjét az jelentette, hogy a kampányban nyíltan és élesen kritizálta Donald Trumpot, akinek elképzeléseiről azt mondta, hogy „az erkölcstelentől az abszurdig terjednek”, és egy barátjának megvallotta, nem tudja, hogy egy Nixonhoz hasonló „cinikus seggfejjel” van-e dolga, vagy egyenesen „az Amerikai Hitlerrel”. Persze a Trump-elnökség alatt Vance revideálta nézeteit, sőt, személyes és nyilvános önkritikát gyakorolt.
Thiel közreműködésével végül elnyerte a sokszereplős Ohio állambeli előválasztáson a jokerkártyának számító Trump-áldást, és így el tudta nyerni a jelöltséget; az exelnök nyilvánosan meg is alázta azzal a nyilatkozatával, hogy „JD annyira ácsingózik a támogatásomért, hogy még a seggemet is megcsókolja!”.
Vance a pártbéli riválisait Trump támogatásának köszönhetően legyőző többi újonchoz, Blake Masters-hez vagy Herschel Walkerhez hasonlóan kifejezetten gyenge jelöltnek tűnt, de Ohio annyira Trumphoz húzott 2020-ban, hogy nagyon valószínűtlennek tűnt egy republikánus jelölt veresége.
Magyar idő szerint kora reggel megnyugtatóak a részeredmények a demokraták szemszögéből a négy legszorosabbnak ígérkező szenátusi versenyben.
- Georgia: 86 százalékos feldolgozottságnál gyakorlatilag döntetlen az állás a republikánus Herschel Walker és a demokrata Raphael Warnock között. A New York Times előrejelzése szerint Walker kerülhet ki végül győztesen a versenyből 0,8 százalékos előnnyel, azonban valószínűleg nem fogja elérni az 50 százalékot, így második fordulóra lesz szükség.
- Pennsylvania: Bizakodhat a demokrata John Fetterman az első részeredményeket nézve. 79 százalékos feldolgozottságnál 1,6 százalékkal vezet a republikánus Mehmet Ozzal szemben, a New York Times jóslata szerint pedig akár 4,4 százalékkal is nyerhet majd a végén. Ami leginkább bíztató a demokraták számára, hogy Fetterman jobban teljesít eddig Joe Biden két évvel ezelőtti eredményénél azokban a megyékben, ahol már majdnem az összes szavazatot összeszámolták. Biden 2020-ban 1,2 százalékkal nyert az államban.
- Arizona: 50 százalékos feldolgozottságnál óriási az ex-űrhajós Mark Kelly előnye republikánus ellenfelével szemben. Jelenleg 18,3 százalékkal vezet, ám a New York Times előrejelzése szerint ez az előny 2,3 százalékig fog majd csökkenni, mire összeszámolják az összes szavazatot.
- Nevada: Egyelőre még nem érkeztek részeredmények Nevadából.
Az északkeleti New Hampshire államban a demokrata Maggie Hassan meg tudta védeni szenátusi mandátumát a republikánus Donald Bolduccsal szemben. Az előzetes esélylatolgatásokban New Hampshire egyike volt azon államoknak, ahol a republikánusokat képesnek látták arra, hogy elhódítsák a szenátusi többséghez szükséges egyetlenegy mandátumot.
Bolduc azonban túlságosan szélsőségesnek bizonyult az amúgy Joe Bidennel elégedetlen választóknak, és a kampány utolsó heteiben már pártja sem támogatta: Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője nyerhetőbbnek tartott versengésekre csoportosította át a New Hampshire-i kampányra elkülönített központi támogatást.
(Politico)
Újabb 4 államban történt urnazárás magyar idő szerint hajnali ötkor. Kaliforniában, Oregonban, Washingtonban és Idahóban is lezárult a szavazás. A legszorosabb nyugati parti verseny Washington államban ígérkezik, azonban Patty Murray demokrata szenátor az este eddigi trendjei alapján várhatóan simán meg fogja tartani székét republikánus kihívójával szemben.
Három fontos kongresszusi választókörzetben hirdettek várható győztest a CNN-en: kettőt a demokrata, egyet a republikánus jelöltnek adtak. Ezek azok a körzetek, ahol a képviselőházi többség várhatóan el fog dőlni.
Mindhárom körzetben Joe Biden demokrata elnök nyert a 2020-as választásokon, de egy várhatóan republikánus környezetben jó indikátorok arra, mekkora is lehet a republikánus többség.
A konszenzus szerint ez a kettő-egyes eredmény egy vártnál jobb demokrata képviselőházi szereplést vetít előre.
Újabb 3 államban zártak az urnák magyar idő szerint hajnali négy órakor. Köztük van Nevada is, mely az este egyik legszorosabb szenátusi versenyét hozhatja. A most záró államok között van Utah is, az egyetlen állam, ahol a demokraták nem indítottak saját jelöltet a szenátorválasztáson, hanem inkább a független Evan McMullin mögé álltak be. A felmérések szerint McMullin meglepően jó jelöltnek bizonyult. Trump több mint 20 százalékkal nyert az államban két éve, McMullin azonban akár 10 százalékon belülre is kerülhet. Igaz, a győzelemre gyakorlatilag semmi esélye sincs.
A Politico helyzetjelentése felhívja a figyelmet arra, hogy eddig csak a valódi verseny nélküli választókerületek képviselőházi mandátumainak sorsa dőlt el, a 71 billegő, illetve valamelyik párthoz csak enyhén húzó képviselői körzetből csupán egyetlenegyben hirdettek végeredményt.
Az Egyesült Államok jelentős kőolaj-kitermelő ország, és nem is rak annyi adót a benzinre és a dízelre, mint az európai államok. Mivel az országban a közlekedés alapvetően az autókon alapszik, a gázolaj árának változása szinte mindenkit érint.
Bár erről nagyrészt nem Joe Biden tehet, a benzin ára az energiaválság miatt idén nyáron az USA-ban is jelentősen megnőtt. Ugyan azóta a csúcsról már visszapattant, még mindig 3,8 dolláron áll a gallononkénti ár, ami jóval meghaladja a Biden beiktatásakor jellemző 2,4 dolláros átlagárat.
Ez európai szemmel persze még mindig elég olcsó, a 3,8 dolláros gallononkénti ár ugyanis valamivel kevesebb, mint 400 forintos literenkénti átlagárat jelent. Az amerikaiak ezt viszont sokallják, a republikánusok pedig sikeresen kenték a drágulást Bidenre és a demokratákra.
A New York Times, az Associated Press és az ABC News szerint 8 százalékos feldolgozottságnál kijelenthető, hogy a demokrata Maura Healey lesz Massachusetts következő kormányzója. Healey azon felül, hogy átbillenti az államot a republikánusoktól a demokrata oldalra, az első nő, akit kormányzónak választanak az államban, illetve ő lesz az Egyesült Államok első nyíltan leszbikus kormányzója is. Ráadásul Healey helyettese is nő lesz, ami szintén történelmi, ugyanis a mostani az első alkalom, hogy női tandem diadalmaskodik egy kormányzóválasztáson az Egyesült Államok valamelyik államában.
Folyamatosan számolják a szavazatokat olyan kulcsfontosságú csatatérállamokban, mint Pennsylvania és Georgia, illetve kisebb mértékben Ohio és Észak-Karolina. Ezek azok az államok, ahol a szenátusi többség várhatóan el fog dőlni.
Egyelőre túl szoros az eredmény ahhoz, hogy ezekben az államokban várható győztest hirdessenek. A legérdekesebbekről itt írtunk bővebben, például a harmadrészt feketék által lakott Georgiáról, ahol a republikánusok egy volt NFL-sztárt indítottak a demokrata párti volt hitszónok ellen.
A floridai eredményeket közelebbről megvizsgálva az látszik, hogy a republikánusok kifejezetten jól teljesítettek a latinók körében. Miami-Dade megyében, mely magában foglalja Florida második legnépesebb városát, Miamit is, hat év alatt tetemes hátrányból magabiztos előnyt kovácsoltak maguknak a republikánusok. A megye lakóinak 69 százaléka spanyolajkú, közülük a legtöbben kubai származásúak. A megyében 2016-ban Hillary Clinton 29 százalékkal nyert, Joe Biden előnye 2020-ban viszont 7 százalékra csökkent. Ron DeSantis 83 százalékos feldolgozottságnál pedig nem kevesebb, mint 21 százalékkal vezet jelen pillanatban a megyében.
Újabb 10 államban ért véget a szavazás magyar idő szerint három órakor, köztük New Yorkban, Wisconsinban, Coloradóban és a csatatér államnak számító Arizonában is. New Yorkban a vártnál szorosabbnak ígérkezik a kormányzóválasztás, azonban a demokrata Kathy Hochul várhatóan viszonylag simán behúzza majd a győzelmet, akár több mint 10 százalékos előnnyel. Wisconsinban a republikánus, Coloradóban pedig a demokrata szenátor fogja várhatóan visszaverni a kihívóját.
Az amerikaiak reáljövedelme (azaz az, hogy ténylegesen mennyit érnek a bevételeik) a 2020-as Covid-járvány idején jelentősen megnőtt a nagylelkű állami segélyeknek köszönhetően. Ezek az állami programok azonban azóta nagyrészt lejártak, és hiába hosszabbította volna meg őket a demokraták többsége, a republikánusokon elbukott ez a javaslat.
A segélyek megszűnésén kívül persze az infláció is hozzátesz ahhoz, hogy egyre kevesebbet érjenek a fizetések, emiatt pedig sokan elégedetlenek. Bár a Demokrata Párt igyekszik hangsúlyozni, hogy ezek globális folyamatok eredményei, a republikánusok szerint Biden elnöksége tehet a csökkenő reáljövedelmekről.