A nemi erőszak áldozatait sem kímélő texasi törvény után újra lángra kapott az abortuszháború

2021. szeptember 10. – 13:27

frissítve

A nemi erőszak áldozatait sem kímélő texasi törvény után újra lángra kapott az abortuszháború
Tüntetők a New York-i Times Square-en 2021. szeptember 4-én – Fotó: Tayfun Coskun / Anadolu Agency via Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Trükkös módon, a bíróságokat megkerülve léptette életbe a republikánus vezetésű Texas állam a terhességmegszakítást szinte teljesen ellehetetlenítő jogszabályát, aminek hatályba lépése elé múlt héten nem gördített akadályt a konzervatív többségű szövetségi legfelsőbb bíróság.

Kritikusai szerint az állampolgárokat feljelentésekre biztató törvény egymásnak ugrasztja a csaknem harmincmillió texasit, új szintre lökte az amúgy is kiélezett politikai ellentéteket, a legfelsőbb bíróság lépése pedig abortuszellenes lavinát indíthat el egy sor államban, de egészen más ügyekre nézve is hirtelen rengeteg kérdést vetett fel. Most mindenki azt találgatja, hogy felrúgja-e a legfelsőbb bíróság jövőre az abortuszt lassan ötven éve szabályozó precedenst is.

48 éves mérföldkő az abortuszkérdésben

1973-ban egy kétgyerekes texasi anya el akarta vetetni magzatát, és amikor szándéka jogi akadályokba ütközött, akkor (szívós ügyvédei segítségével) egészen addig folytatta a tárgyalótermi küzdelmet, mígnem ügye az alapjogi kérdésekben is illetékes, az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság elé került.

A testület azután a Roe v. Wade néven elhíresült ügyben – ahol a Jane Roe-ként szereplő, inkognitóját őrző Norma McCorvey és Henry Wade dallasi kerületi ügyész állt egymással szemben – 7-2-es arányban azt a precedensértékű határozatot hozta, miszerint a nőknek joguk van állami korlátozás nélkül az abortuszra egészen addig, amíg a magzat nem érte el azt a fejlődési szintet, hogy életben maradhasson a méhen kívül. Ez a döntés alapján a 22–24. hét körül következik be, bár a döntés óta eltelt ötven év orvostudományi fejlődésének köszönhetően ennél jóval korábban születetteket is sikerült életben tartani.

Norma McCorvey és Gloria Allred ügyvédnő felemelik a karjukat az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának épülete előtti tüntetésen, Washingtonban, 1989. április 26-án – Fotó: Mark Reinstein / Corbis via Getty Images
Norma McCorvey és Gloria Allred ügyvédnő felemelik a karjukat az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának épülete előtti tüntetésen, Washingtonban, 1989. április 26-án – Fotó: Mark Reinstein / Corbis via Getty Images

Csakhogy miközben az abortuszt legalizáló alkotmánybírósági döntések más országokban – például Németországban vagy Kanadában – kiemelték a kérdést a napi politikai viták közül, addig az Egyesült Államokban az abortusz jogának támogatása (eufemisztikusan: „pro-choice”, azaz „választáspárti”), illetve másik oldalon az abortusz gyilkosságként való megbélyegzése és szigorú tiltása (hasonló eufemizmussal „pro-life”, azaz „életpárti”) a liberális, illetve konzervatív identitás egyik legfontosabb elemévé vált.

A váratlan áttörés

2010, a nagy szövetségi és tagállami republikánus előretörés óta egy sor konzervatív vezetésű tagállam próbálta kiherélni az abortuszhoz való alapjogot. A tagállami törvényhozások republikánus többsége tudatosan (és szándékát nem is titkolva) drágábbá, körülményesebbé és megalázóbbá tette a terhességmegszakítás folyamatát. De sehol sem magához az alapjoghoz nyúltak hozzá, hanem inkább újabb és újabb akadályokat gördítettek az egyéni döntés és a megvalósítás közé a kötelező tanácsadástól az abortuszklinikák ellehetetlenítéséig (Missouri államban 12 év alatt sikerült elérni, hogy a nyolcból egy olyan egészségügyi szolgáltató maradt, mely vállal terhességmegszakítást).

Természetesen eddig is voltak olyan próbálkozások is, melyek a terhesség művi megszakításának közvetlen szabályozására irányultak. 2013-ban Dakota volt az első állam, amely elfogadott egy ún. „Heartbeat bill”-t, vagyis „szívveréstörvényt”, ami az első szívhangok megjelenésétől tiltotta volna meg az abortuszt, később Mississippi, Alabama, Louisiana és Dél-Karolina is követte ezeket a törekvéseket. Ugyanakkor az egymásra licitáló drákói szabályozások voltaképpen ideológiai melldöngetések voltak csupán, hiszen mindenki tudta, hogy ezeket a Roe v. Wade precedense alapján úgyis blokkolják a bíróságok.

2021-ben azonban meglepetésszerűen bekövetkezett a konzervatív áttörés, méghozzá ugyanonnan, ahonnan csaknem ötven évvel korábban az abortusz alkotmányos liberalizációja elindult: Texasból.

Texas régóta a pro-life lobbi egyik fellegvárának számít. A csaknem 30 milliós déli állam mindkét szenátora és kormányzója (azaz a tagállam igen erős jogosítványokkal rendelkező kvázielnöke) is republikánus párti, törvényhozásában pedig 2020-ban némi meglepetésre megerősödött a jobboldali többség, mely idén – összhangban a republikánus párt általános radikalizálódásával – rárepült az olyan kultúrharcos témákra, mint a faji diszkrimináció történelmi szerepét az oktatásban hangsúlyozó critical race theory elleni fellépés vagy pedig az abortusz ellehetetlenítése. Az állami kongresszus idén tavasszal szépen le is másolta a többi déli állam heartbeat billjét, amit májusban alá is írt Greg Abbott kormányzó.

A jogszabály utána a várakozások szerint mehetett is volna szépen az állami levéltár archívumába, mivel az abortuszt szolgáltató klinikák azonnal beadtak egy sürgősségi kérelmet, hogy zárolják a törvényjavaslatot. Az elmúlt évek republikánus szempontból szerencsés időszakban beálló üresedései lévén ultrakonzervatív bírókkal feltöltött legfelsőbb bíróság (erről bővebben itt) azonban általános meglepetésre elutasította a kérvényt, így szeptember 1-én életbe léphetett az abortusz csaknem teljes ellehetetlenítését eredményező és ezt a célt nyíltan vállaló törvény Texas államban.

A kilenctagú testületben öt konzervatív bíró szavazott a kérvény elutasítása mellett, viszont a kisebbségben maradt három liberális bíróhoz csatlakozott a legfelsőbb bíróság főbírája, John Roberts, akit még 2005-ben nevezett ki George W. Bush republikánus elnök. A többségi vélemény szerint „az abortuszszolgáltatóknak nem sikerült meggyőzően a bíróság elé terjeszteniük az ügyet ahhoz, hogy közbelépjenek”. A testület ugyanakkor elismerte, hogy a terhességmegszakítást végző klinikák komoly kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy alkotmányos-e a texasi abortusztörvény.

Tüntetés a New York-i Times Square-en 2021. szeptember 4-én- – Fotó: Tayfun Coskun / Anadolu Agency via Getty Images
Tüntetés a New York-i Times Square-en 2021. szeptember 4-én- – Fotó: Tayfun Coskun / Anadolu Agency via Getty Images

Egy csapásra illegálissá vált az abortuszok négyötöde

Az általános megdöbbenés nemcsak a legfelsőbb bíróság tartózkodásának szólt, hanem annak, hogy a texasi törvény (melynek hivatalos neve SB 8) attól a ponttól tiltja az abortuszt, hogy kimutatható a szívműködés, ami a hatodik hét. Ez egyébként nem egyenlő a szívhanggal, és azzal sem, hogy a magzat életképes lenne, vagyis a szívverésre hivatkozó elnevezés is félrevezető. A terheség ezen szakaszában sok nő még nem is tudja, hogy terhes. A várandósság egyik legelső jele a negyedik hét körül jelentkezik, amikor elmarad a menstruáció, de ez időnként megeshet teherbeesés nélkül is, ezért csak emiatt nem feltétlenül kezdenek gyanakodni a nők (az is előfordulhat, hogy valaki a terhesség mellett is tapasztal vérzést). Az SB 8 alapján a menstruáció elmaradása után egy nőnek körülbelül két hete lenne arra, hogy felismerje állapotát, megerősítse a terhességet egy teszttel, és döntsön a magzatról és az abortuszról.

„Nagyon is lehetséges és gyakori, hogy az ember eléri a hathetes határt anélkül, hogy tudná hogy terhes”

szögezte le dr. Jennifer Villavicencio, az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Kollégium egyik vezető munkatársa, aki szerint nem etikus, hogy ennyire rövid idő áll a nők rendelkezésére.

A texasi abortuszszolgáltatók becslése szerint a terhességmegszakításra jelentkezők 85 százaléka legalább hathetes terhes, és ők szinte kivétel nélkül elesnek a legális abortusz lehetőségétől.

A törvény ráadásul nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén sem tesz kivételt.

Egészségügyi okokból ugyan megengedi a terhességmegszakítást, de csak nagyon egyedi esetekben, ha a terhesség veszélyeztetheti az anya életét, vagy „egy jelentős testi funkció lényeges és visszafordíthatatlan károsodásához” vezethet – ezek a feltételek viszont a törvényt véleményező szakemberek szerint csak nagyon kevés esetben állnak fenn.

Az SB 8 kritikusai azt is sérelmezik, hogy a szabályozás a legsebezhetőbb társadalmi csoportokat fogja a leghátrányosabban érinteni, például a tinédzsereket, akik gyakran csak a terhesség későbbi szakaszában jönnek rá, hogy gyereket várnak, vagy az alacsonyabb jövedelmű állampolgárokat, akiknek sebtében kell összeszedniük 550 dollárt (kb. 163 ezer forint) a beavatkozásra, nem is beszélve a papírokkal nem rendelkező bevándorlókról vagy a krónikus betegségeknek jobban kitett feketékről. Az állam azt is előírja, hogy a kiskorúaknak engedélyt kell szerezniük egy szülőtől vagy gyámtól, hogy abortuszt végeztethessenek. Ha ők nem adnak erre engedélyt, akkor bírósághoz kell fordulniuk érte, ami viszont tovább késlelteti a beavatkozást.

Amikor a törvény elveszti törvény jellegét

Na, de nem arról volt szó a cikk elején, hogy a Roe v. Wade döntés alkotmányos szinten garantálja az egész Egyesült Államokban az abortuszhoz való jogot?

A texasi törvény fifikás része, hogy nem jelöl meg a végrehajtásért felelős állami szervet, és ha nincs, aki vagy ami betartatná a tilalmat, akkor nagyon nehezen lesz támadható a jogszabály. Az alkotmányellenesnek tűnő törvényekhez fűződő pereknél ugyanis az állami szerveket perelik, itt azonban nincs ilyen lehetőség. A mostani törvény az állami szervek helyett a magánszemélyeknek ad felhatalmazást polgári per indítására bárki ellen, aki megsérti a törvényt azzal, hogy „segíti vagy támogatja” az abortuszt a terhesség hatodik hete után. Egészen pontosan tehát azokat lehet beperelni, akik segítik vagy végrehajtják az abortuszt, tehát nem a terhes nőket, de az orvosokon kívül a családtagokat vagy egyes értelmezések szerint akár azt a taxisofőrt is, aki elviszi a nőt a klinikára. A sikerrel járó polgári perek kezdeményezőit tízezer dollár (kb. 2,9 millió forint) jutalomra jogosítja fel.

Viharfelhők gomolyognak az amerikai legfelsőbb bíróság felett Washingtonban, 2021. szeptember 1-jén – Fotó: Tom Brenner / Reuters
Viharfelhők gomolyognak az amerikai legfelsőbb bíróság felett Washingtonban, 2021. szeptember 1-jén – Fotó: Tom Brenner / Reuters

Azaz az SB 8-cal a texasi törvényhozók voltaképpen nem is a jogi kiskaput találták meg, hanem felépítettek egy jogi labirintust, melynek mélyén gondosan elrejtették az alkotmányossági kifogással megtalálható Minótauroszt.

Ezért hiába sejti mindenki, hogy a törvény alkotmányellenes, addig biztosan nem lehet ellene fellépni, amíg a fent említett magánúton folyó perek nem kezdődnek meg. Ugyan a legfelsőbb bíróság végső soron véget vethet ennek a gyakorlatnak – nehéz is elképzelni, hogy a bíróság megengedné bírói felülvizsgálati jogkörének ilyen jelentős mértékű csorbulását –, de az biztos, hogy Texasban még legalább hosszú hónapokig életben marad az abortusztilalom, ami százezrek életét keserítheti meg közvetlenül vagy közvetve (az államban az elmúlt években évi 50 ezernél több művi terhességmegszakítást hajtottak végre, ami a regisztrált terhességek 12-13 százalékát teszi ki).

Több klinikán már most is kaotikus állapotok uralkodnak, személyes drámák tucatjai bontakoznak ki a jogszabály életbe lépése miatt – egyébként egyes értelmezések szerint a bíróságok pont a terhes nőket az abortusz késlekedése vagy ellehetetlenülése révén fenyegető egészségügyi kockázat miatt nem rázhatnák le magukról a felülvizsgálat terhét.

Mit vetít előre a későbbiekre?

Tehát nemcsak maga a törvény tartalma, hanem azt ezt világra hozó jogi konstrukció is igen fenyegető.

Esélyes ugyanis, hogy a „Heartbeat bill”-t becikkelyező többi állam is lemásolja a texasi modellt. Közben a texasi törvényhozók elé kerül nemsokára egy olyan törvényjavaslat is, ami a terhességet korai szakaszban megszakító tabletták használatát korlátozná.

A legfelsőbb bíróság múlt heti, 5-4 arányú felsorakozását pedig sokan már jelzésértékűnek érzik egy ennél is fontosabb döntés előtt. A testület ugyanis 2022 júniusában dönt majd arról, hogy alkotmányellenes-e a Mississippiben blokkolt törvény, amely a 15. héttől tiltaná az abortuszt. A nagy különbség, hogy ott az állam azonban azt is kérte a bíróságtól, hogy teljesen szüntesse meg Roe v. Wade döntést, mivel az egy „súlyos tévedés”. Azok, akik a legfelsőbb bíróságban Trump alatt kialakult 6-3-as konzervatív abszolút többség (illetve a konzervatív szövetségi bírók kisebb visszhangot kiváltó, de mégis fontos tömeges kinevezése) láttán azt jósolták, hogy hamarosan megtörténhet az abortusz szigorítására, most

úgy látják, a texasi jogi mocsárszörny életben hagyása csak a főpróba volt az alkotmányjogi ellenforradalom, a Roe v. Wade felülírására.

Sokan sérelmezik azt a jogi abszurdumot is, hogy a törvény tulajdonképpen elvesztette törvény jellegét. Ha ugyanis az érvelés alapján a legfelsőbb bíróság zöld utat ad annak, hogy polgári peres eljárásokat szabadítsanak rá alapjogokat érintő gyakorlatokra, akkor hamarosan alkotmányos válságok sora alakulhat ki – nemcsak republikánus, hanem demokrata többségű államokban is, ahol a fegyvertartási jogok korlátozását megcélzó törvényhozás magánvádak tucatjait zúdíthatja minden olyan ember nyakába, aki fegyvert tart az otthonában. És ha ez nem lenne elég, a perek fenyegetése és a törvényileg ösztönzött feljelentgetések még egészségtelenebbé teszik a légkört az amúgy is pattanásig feszült amerikai közéletben.

Kockázatok és mellékhatások

Republikánus oldalról nagy győzelemként élhetik meg, hogy beigazolódott, Donald Trump elnökségének egyik legfontosabb öröksége a legfelsőbb bíróság erősen konzervatív irányba billentése lehet, amikor már John Roberts centrista egyensúlyozó szavazatai sem jelentik a mérleg nyelvét.

Az említett mellékhatások azonban nem feltétlenül kedveznek a republikánusoknak. Egyfelől ugyanis a kampányokban a demokraták joggal riogathatják azzal a szavazókat, hogy a mostani törvény gordiuszi csomóként esélyt jelenthet arra, hogy más államok is megpróbálják egyénileg beszabályozni a terhességmegszakítás körülményeit. A BBC szerint így az abortuszhoz való hozzáállás a texasi törvény miatt már nemcsak elméleti kérdés lehet a szavazók számára, hanem egy olyan probléma, ami őket is komolyan érintheti, ez pedig rekordszámban mozgósíthatja a szavazókat az amúgy általában alacsony részvételi arányt hozó félidős választásokra (ami 2022 végén esedékes).

Ráadásul a legfelsőbb bíróság passzivitása új lendületet adhat az afganisztáni fiaskó miatt defenzívába szorult Biden-kormányzatnak is. Az amúgy katolikus Joe Biden kijelentette, az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának a texasi abortusztilalomra vonatkozó ítélete példátlan támadás a nők alkotmányos jogai ellen, és arra utasította az igazságügyi minisztert, keresse meg annak módját, hogyan tudnák biztosítani a texasi nők számára, hogy hozzájuthassanak a biztonságos és legális abortuszhoz, és hogyan lehetne a Roe v. Wade ítéletet szövetségi szintű törvénnyé emelni.

Felerősödtek a kilenctagú legfelsőbb bíróság kibővítését követelő hangok is – a testület felduzzasztására az elnöknek megvan az alkotmányos lehetősége, más kérdés, hogy egy ilyen lépéshez nélkülözhetetlen lenne egy stabil szenátusi többség, miközben az 50-50-es felállás mellett csak Kamala Harris alelnök döntő szavazatával van többségük a demokratáknak. A legfelsőbb bírósággal kapcsolatos dilemmákról, a szövetségi bírói kar konzervatív jogászokkal való feltöltéséről a 2020 őszén, Amy Coney Barrett legfelsőbb bíró kinevezése kapcsán írtunk részletesen.

Vállalatok és tiktokkerek is beszálltak az abortuszvitába

A texasi törvény életbe lépése után nagyon hamar elkezdtek szaporodni azok a weboldalak és közösségi médiafelületek, ahol az állampolgárok bejelenthetik, hogy szerintük ki végez abortuszt, kit lehet emiatt perbe fogni. A GoDaddy domainnyilvántartó nemrég letiltani kényszerült egy olyan weboldalt, amelyen elkezdtek tobzódni a feljelentéseket gyűjtő abortuszellenes aktivisták.

„Nem az állam tulajdona”, Houston, Texas, 2021. szeptember 5. – Fotó: Reginald Mathalone/ NurPhoto via AFP
„Nem az állam tulajdona”, Houston, Texas, 2021. szeptember 5. – Fotó: Reginald Mathalone/ NurPhoto via AFP

„Nem fognak elhallgattatni minket! Ha az életellenesek le akarják lőni a honlapunkat, akkor is helyre fogjuk állítani!” – írta válaszul közleményében a Texasi Jog az Élethez szervezet kommunikációs igazgatója, Kimberly Schwartz.

A törvény ellen kikelt az Uber és a Lyft is. Mindkét telekocsis szolgáltató kijelentette, hogy amennyiben valamelyik texasi alkalmazottjuk bajba kerülne a terhesség megszakítás miatt, kifizetik a perköltségeit. Nem kell azonban nagyvállalatnak lenni ahhoz, hogy megnehezítsék a pereskedők dolgát.

Egy fiatal aktivista például scriptet írt egy olyan texasi honlaphoz, ami az abortuszt végzők információit gyűjti össze. A script 10-15 percenként kitölti a weboldal bejelentő űrlapját, és valódinak tűnő, de hamis információkat ad meg, aminek köszönhetően nehezebb lesz megtalálni, hogy ki az, akit tényleg fel lehetne jelenteni. Miután letiltották az IP-címét, a fejlesztő csinált egy IOS parancsfájl-alkalmazást is, amivel más is ugyanezt teheti, mindezt pedig a virális tartalmak fészkének számító TikTokon magyarázta el.

Mit mondanak a felmérések?

Az abortuszkérdés az amerikai politika lövészárokrendszere elé feszített drótakadály, így érthető, ha a közvélemény-kutatók az elmúlt évtizedekben minden oldalról alaposan megvizsgálták annak feszességét és átjárhatóságát. A közvélemény nagy része pedig stabilan támogatja a legfelsőbb bíróság 1973-as döntését, 1989-ben ugyanúgy 58 százalék volt mellette, mint idén májusban. Ez azonban nem jelenti az abortusz többségi támogatását is; tény, hogy az amerikaiak kevesebb mint 20 százaléka tiltaná a terhességmegszakítás minden formáját, de további 48 százalékuk mindenképpen valamilyen korlátozással tudja csak elfogadni az abortuszt – a választóvonalat a texasi szabályozástól eltérően leginkább az első trimeszternél húzzák meg. (Magyarországon egészséges magzat esetén a 12. hétig lehetséges az abortusz.)

Szóval az abortusz mint alapjogvédelem alapvetően egy népszerű ügy, és különösen azzá válhat, ha egyre több nőt érint majd akár közvetlenül, akár közvetve – például akkor, ha sorozatban kerülnek nyilvánosságra a garantáltan megugró illegális magzatelhajtásokból, a kényszerű abortuszturizmusból fakadó tragédiák. Az pedig elég biztosan látszik, hogy az abortusz körüli vita a legfelsőbb bíróság jövő júniusi döntése előtt olyan szintre fog lépni már a következő hetekben, hónapokban az Egyesült Államokban, amire ötven éve nem volt példa.