Nagy sikert könyvelhetett el Trump a választások előtt egy héttel

Az amerikai szenátus republikánus többsége helyi idő szerint hétfőn este megszavazta Amy Coney Barrettet a legfelsőbb bíróságba, amivel a konzervatív bírónő alig több mint egy héttel a november 3-i elnökválasztás előtt került be a testületbe. A legfelsőbb bíróságban innentől már 6:3-as többségben vannak a republikánus elnökök által kinevezett bírák, amivel Donald Trump még akkor is akár évtizedekre meghatározhatja az Egyesült Államok legfontosabb társadalmi, politikai kérdéseiben döntő testületének ideológiai irányvonalát, ha jövő héten alulmarad az elnökválasztáson demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben.

Barrett mindössze egy hónap alatt levezényelt elfogadási folyamata a kampányhajrá egyik központi témája lett, többek között erre is hivatkozva próbál még jobban mozgósítani a felmérésekben vezető Biden, de a republikánusok is abban reménykednek, hogy plusz szavazatokat szerezhetnek.

>>>Kattintson ide, ha a legfrissebb híreink közül válogatna!<<<

Egy hónap alatt végigvitték a jelölést

Trump azután jelölte Barrettet a legfelsőbb bíróságba, hogy szeptember 18-án 87 éves korában meghalt a liberálisok ikonjának számító Ruth Bader Ginsburg bírónő. Barrett jelöltségét kezdettől viták övezték, amihez az is hozzájárult, hogy feltehetően pont a Fehér Ház rózsakertjében tartott bemutatása volt az egyik koronavírus-gócpont a Fehér Házban, amit később Anthony Fauci, az Egyesült Államok fővirológusa is szuperterjesztő eseménynek nevezett.

A demokraták azzal támadták a jelöléssel gyorsan előrelépő republikánusokat, hogy 2016-ban pont arra hivatkozva nem tartottak még csak meghallgatást sem Barack Obama legfelsőbb bírósági jelöltjéről nyolc hónappal a szavazás előtt, hogy választási év van, és a következő elnöknek kellene majd döntenie. Akkor republikánus szenátorok megígérték, hogy ha esetleg előfordulna az, hogy 2016-ban a republikánus jelölt nyer az elnökválasztáson, és 2020-ban megüresedik egy legfelsőbb bírósági pozíció, ők nem fognak a novemberi választás előtt új legfelsőbb bírót jelölni és jóváhagyni. A republikánusok most ezt az ellentmondást azzal próbálták kikerülni alig másfél hónappal a választás előtt, hogy ugyanaz a párt adja az elnököt és a szenátusi többséget is, és szerintük hasonló helyzetben a demokraták is így járnának el. Miután akkor blokkolták Obama jelöltjét, végül a mostanival együtt három konzervatív legfelsőbb bírót is sikerült beszavazniuk az elmúlt ciklusban a testületbe.

A százfős szenátusban 53-an vannak a republikánusok, és az is hamar kiderült, hogy nem lesznek tömeges kiszavazások, ezért a demokratáknak nem volt semmilyen igazi lehetőségük lassítani a lecsupaszított folyamatot. Próbáltak viszont minél hangosabban tiltakozni, az igazságügyi bizottságban Barrett meghallgatása után tartott szavazást pedig bojkottálták. Maguk helyett olyan emberekről raktak ki képeket a székeikbe, akiket szerintük érintene Obama egészségügyi reformjának eltörlése, amennyiben a Barrettel kiegészült legfelsőbb bíróság elkaszálná azt (az egészségügy körüli vitáról itt írtunk részletesen).

Végül Barrett jelöltségét nagyrészt pártvonalak mentén szavazták meg hétfő este 52-48-ra a szenátusban, egyedül a szoros újraválasztási küzdelemmel szembenéző Susan Collins maine-i republikánus szenátor voksolt ellene a lebonyolítást bírálva. Ennyire közel a választáshoz még soha nem szavaztak meg legfelsőbb bírót, Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője pedig nem győzte hangsúlyozni, mekkora győzelemként tekintenek erre. „Fontos hozzájárulásunk ez az ország jövőjéhez” – jelentette ki. Szerinte nagyon sok mindent előbb vagy utóbb semmissé tesznek a választási eredmények alapján azokból a döntésekből, amiket az elmúlt négy évben hoztak. „Ezzel viszont nem sokat tehetnek majd hosszú ideig.”

Chuck Schumer, a kisebbségben lévő demokraták szenátusi vezetője viszont úgy fogalmazott, hogy ez a hétfő a legsötétebb napok közé tartozik majd a szenátus 231 éves történetében. Szerinte a republikánusok brutális politikai erővel, saját elveikkel szembemenve nyomták át a bírát ennyire közel egy választáshoz.

Trump alatt már a harmadik

Barrettel 6:3 arányú többségbe kerültek tehát a republikánus elnökök által jelölt bírók, miután pedig a bírák kinevezése élethosszig szól, a Trump alatt bekerült három bíróval hosszú időre konzervatív irányba billenthetik az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő testületet. Barrett lett a legfiatalabb a kilenc tag közül 48 évesen, míg a legidősebb a liberális Stephen Breyer 82 évesen.

Ilyen sok legfelsőbb bírót utoljára Ronald Reagan nevezett ki. Összehasonlításképpen, míg Trump kevesebb mint négy év alatt már három kinevezésnél jár, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is csak két-két legfelsőbb bírót küldött a testületbe elnöksége során, és ők mindhárman nyolc év alatt.

Hasonló a helyzet a szintén nagyon fontos szövetségi bírókkal is, akik alacsonyabb szinten lehetnek hatással egy-egy ügy kezelésére.

Trump október 1-ig 218 szövetségi bírót nevezett ki, amire legutóbb Jimmy Carter alatt volt példa (ő 260-at). A fellebbviteli bíróságokra eddig 53 bírót nevezett ki Trump (Carter elnökségének ezen pontján 55-nél járt, az őt követő elnökök pedig 30-40-nél), ami a 179 fellebbviteli bírósági pozíció 29 százalékát jelenti. Ezek a kinevezések a legfelsőbb bírósági pozíciókhoz hasonlóan élethosszig szólnak az amerikai alkotmány harmadik cikkelyének értelmében.

Trump az első elnökjelölti tévévitán azon élcelődött, hogy Obama és Biden 128 szövetségi bírói pozíciót hagyott betöltetlenül maga után (valójában csak 105-öt). Azt már nem fűzte hozzá, hogy ennek az az oka, hogy a szövetségi bírói kinevezéseket a szenátusnak kell jóváhagynia, márpedig ott a republikánusok vannak többségben 2015 óta, akik az Obama-adminisztráció utolsó két évében alig hagytak jóvá a demokrata elnök által jelölt szövetségi bírót. Obama elnökségének utolsó két évében 70 bírót jelölt szövetségi bírói pozícióra, ám ebből a republikánus többségű szenátus csak 20-at engedett át.

Az Obamacare mellett az abortusz is előkerülhet

Az elmúlt 19 legfelsőbb bíróból 15-öt republikánus elnökök neveztek ki, és az elmúlt 50 évhez hasonlóan a konzervatívok már Ruth Bader Ginsburg halála előtt is többségben voltak. Azonban számos esetben voltak átszavazások, betöltötte már az inga szerepét a 2018-ban lemondott Anthony Kennedy, vagy az utóbbi időben a mérsékelt konzervatív John Roberts főbíró is. Hosszú évtizedek után most lesz az első alkalom, hogy ebben a formában megszűnik az ingadozó bíró szerepe.

Volt ugyan már arra is példa, hogy két konzervatív bíró szavazott a liberálisokkal: éppen idén júniusban a bíróság kimondta, hogy egy munkáltató sem diszkriminálhatja alkalmazottját annak nemi identitása miatt, ami komoly győzelemnek számított az LGBTQ-közösség számára. A döntésnél John Roberts és a Trump által elsőként kinevezett Neil Gorsuch is a liberális bírókkal szavazott. Azonban az eddigiekhez képest egyértelműen még jobbra tolódik a testület, hiszen Ginsburg volt az egyik legbiztosabb liberális szavazat, míg Barrettet hasonlóan biztos voksnak várják a konzervatív oldalon.

Az új felállásban tárgyalja hamarosan a legfelsőbb bíróság a Barack Obama egészségügyi reformja ellen beadott újabb republikánus keresetet, de civil szervezetek attól is tartanak, hogy újra a testület elé kerülhet akár az abortusz ügye is, ami a legfelsőbb bíróság egyik korszakos döntésének köszönhetően 1973 óta legális az Egyesült Államokban. Amy Coney Barrett korábban ellenezte az Obamacare ügyében hozott legfelsőbb bírósági döntéseket és az abortuszt is, habár az igazságügyi bizottsági meghallgatásán a korábbi bírójelöltekhez hasonlóan kitért az elől, hogy egyenes választ adjon arra, hogyan ítélkezne egyes ügyekben.

Akár már a választásnál szerepe lehet a legfelsőbb bíróságnak

Azonban ennél sokkal hamarabb is főszerep juthat az új legfelsőbb bírónak és az egész testületnek is. Idén a koronavírus-járvány miatt is rengeteg a levélszavazat az amerikai elnökválasztáson, az előzetesen leadott több mint 68,5 millió voksból 45,9 milliót így adtak fel. Ezeknek azonban egy sor szigorú formai követelménynek kell megfelelniük, érvényességük mentén borítékolható, hogy bírósági keresetek indulnak majd. Ez pedig a legszorosabb csatatérállamok esetében akár az egész választás eredményére hatással lehet.

Trump már korábban is utalt arra, hogy szerinte a legfelsőbb bíróságon köthet majd ki az eredmény, és ehhez ott akarja tudni Barrettet is. A bizottsági meghallgatásán a demokraták arról is kérdezgették a jelöltet, hogy kivonná-e magát az ítélkezésből, amennyiben a megválasztása után alig egy héttel tartott elnökválasztáshoz kötődő ügyekben kellene döntenie. A bírónő annyit mondott, hogy komolyan átgondolná a kérdést, de semmilyen politikai, de még személyes meggyőződés sem befolyásolná a döntésekben.

Közben már van is olyan konkrét ügy, amiben ez az egy szavazat változtathat meg korábbi döntést. A Republikánus Párt október elején kezdeményezte, hogy a csatatérállamnak számító Pennsylvaniában ne fogadják el azokat a levélszavazatokat, amelyeket ugyan még a választás napjáig bezárólag kitöltöttek és feladtak, ám a posta nem szállította őket be a szavazatszámláló központokba urnazárásig. A szavazás eredménye döntetlen lett (Ginsburg halála miatt csak 8 bíró szavazhatott), ennek értelmében pedig John Roberts főbíró szavazata döntött, aki itt is a liberális bírókkal szavazott. Azonban fellebbeztek, és ha az ügy még a választás napja előtt a bíróság elé kerül, akkor nagy az esély arra, hogy Barrett segítségével 5:4 arányban már a Republikánus Pártnak adnak majd igazat, ami szoros állás esetén sokat számíthat a talán legfontosabb csatatérállamban, ahol Biden a RealClearPolitics átlagában 3,8, a FiveThirtyEight mérésében 5,3 ponttal vezet, de előnye csökkent az előző héthez képest.

Egyébként a legfelsőbb bíróság szintén a napokban döntött arról, hogy Pennsylvaniával ellentétben Wisconsinban vissza kell utasítani az urnazárás után beérkező levélszavazatokat. Wisconsin szintén csatatérállamnak számít, ráadásul az áprilisi demokrata előválasztás során 80 ezer szavazat érkezett meg a választás napja után, noha még azelőtt feladták őket. Az áprilisi előválasztáson 925 ezren szavaztak, az egy hét múlva esedékes választáson viszont legalább 3 millió szavazatot várnak az államban, amit Trump négy éve kevesebb mint 23 ezer szavazattal nyert meg. Az ez esetben a konzervatívokkal szavazó John Roberts azzal indokolta a döntést, hogy különböző törvénytárak és precedensek vezérelték a két döntést.

A levélszavazatok kérdésén kívül van esély arra is, hogy a választás után a legfelsőbb bíróságnak kell majd arról döntenie, hogy legyen-e újraszámlálás abban az esetben, ha egy államban nagyon szoros lenne az eredmény, mint az 20 éve Floridában történt. 2000-ben 537 szavazatos különbség döntött az államról, és így az elnökségről a republikánus George W. Bush és a demokrata Al Gore között előbbi javára.

Fontos kampánytéma lett

A hétfői szavazás előtt, és kedden is mindkét jelölt kampánycsapata a legfelsőbb bíróság körüli szavazás jelentőségéről beszélt. Trump nagy napnak nevezte ezt Amerikának, Biden viszont elsietettnek és példa nélkülinek minősítette a döntést ennyire a választási kampány végén. Az biztos, hogy az egész fontos érv lesz a kampány utolsó hetében mindkét oldalon a szavazók mozgósítására. A demokratákhoz közeli Data for Progress októberi felmérése szerint a valószínű demokrata szavazók 47 százaléka, a republikánusok 47 százaléka és a függetlenek 32 százaléka mondta, hogy Barrett jelölése hatással lesz a döntésükre a szavazásnál.

A Gallup októberi felmérése szerint az amerikai szavazók 51 százaléka támogatta Amy Coney Barrett megszavazását, míg 46 százalékuk ellenezte. De alapvetően az egészet a pártvonalak mentén ítélték meg: a demokratáknak a 15 százaléka, a függetleneknek az 52, a republikánusoknak pedig a 89 százaléka gondolta, hogy Barrettet jóvá kéne hagynia a szenátusnak. A szavazás időzítése már más kérdés. A New York Times felmérése szerint a szavazók 47 százaléka vélekedett úgy, hogy a lehető leggyorsabban jóvá kell hagyni Barrett jelölését, míg 39 százalékuk mondta azt, hogy meg kéne várni, hogy Trump vagy Biden nyer-e a választáson. A republikánusok 86 százaléka támogatta a gyors beiktatást, míg a demokraták csupán 13 százaléka.

A felmérések szerint négy éve többek között annak reményében támogatták elsöprő többségben evangéliumi keresztények Trumpot, hogy majd megváltoztathatja az amerikai bírósági rendszer ideológiai egyensúlyát. Korábban voltak már arra utaló felmérések, hogy a vallási konzervatívok között is veszített Trump a népszerűségéből, a legfelsőbb bíróság és a fellebbviteli bírói testület konzervatív bírókkal feltöltése viszont fontos érv lehet a szemükben. Trump kampánycsapata és a republikánusok azért azt sem akarják, hogy a már lefutott döntés után a szavazóik hátradőljenek, ezért is kampányoltak azzal, hogy mindez csak akkor biztos, ha a demokraták nem tudják megszerezni a Fehér Házat és a szenátust is jövő héten.

Biden viszont Barrett megszavazásáról azt mondta, hogy ez is emlékeztessen minden amerikait, hogy mennyit számít a szavazata.

Több demokrata politikus is arról beszélt, hogy fel kellene pumpálni a legfelsőbb bíróság létszámát – ez ugyanis egyáltalán nincs kőbe vésve. Ez abban az esetben merülhetne fel, ha Biden legyőzné Trumpot, és a demokratáknak sikerülne a szenátusban szűk többségbe kerülniük, amikre a felmérések szerint van esélyük.

A kérdés meglehetősen megosztó és kockázatos is lenne politikailag – a New York Times október közepi felmérése szerint a szavazóknak csak a 31 százaléka támogatná a legfelsőbb bíróság létszámának növelését –, nem véletlen, hogy Biden és alelnökjelöltje, Kamala Harris kaliforniai szenátor sem akart ilyet kijelenteni a kampányban. Biden a napokban arról beszélt a CBS 60 minutes című műsorában, hogy olyan törvényeket akar, amik akkor is biztosítják a nők jogát az abortuszhoz, ha a legfelsőbb bíróság ellene döntene, emellett pedig felállítana egy pártokon átívelő szakértői bizottságot, hogy általánosságban tegyenek javaslatokat a bírósági rendszer reformjára. Azt mondta, nem szabad politikai futballá silányítani a legfelsőbb bíróságot.

Az elmúlt héten mind az országos felmérésekben, mind fontos csatatérállamokban csökkent Biden előnye Trumppal szemben, a RealClearPolitics felméréseket összesítő átlaga szerint a hat legfontosabb államban 3,6 pontos az előnye, míg október közepén még 5 volt. A republikánus jelölt közelebb került például Pennsylvaniában és Floridában is ellenfeléhez, és lehet még szorosabb az állás az utolsó napokban. Biden viszont olyan hagyományos republikánus államokban is jól áll, mint Georgia, néhány ponton belül van Texasban, és egy héttel a választás előtt a FiveThirtyEight felméréseket is súlyozó modellje szerint száz esetből 88-ban ő nyerne.