A legszorosabb képviselőházi és szenátusi versenyek vannak hátra, a kulcsfontosságú Pennsylvaniában a demokrata szenátorjelölt nyert
2022. november 8. – 23:52
frissítve
- Kedden félidős választásokat tartottak az Egyesült Államokban, ahol a törvényhozás alsóháza, a képviselőház összes tagjáról, továbbá a felsőház, a szenátus tagjainak harmadáról szavaztak.
- Felmérések és előrejelzések szerint a képviselőházban nagyon nagy valószínűséggel a republikánusok kerülnek többségbe, a szenátus feletti kontroll pedig néhány szoros versenyen dőlhet el.
- A demokraták megnyerték a kulcsfontosságú Pennsylvania állam szenátorválasztását, ahol egy visszavonuló republikánus helye volt a tét.
- A demokraták több fontos szenátusi versenyben is jól állnak, és képviselőjelöltjeik több meglepetést okoztak. Azonban négy fontos szenátusi verseny és több mint 40 kongresszusi körzet eredményére még várni kell.
- Arizonában és Nevadában is könnyen lehet, hogy csak szerdán vagy még később lesz végeredmény, Georgiában pedig valószínűleg december 6-i második fordulót kell tartani a szenátorválasztáson, mert egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot.
- A ciklusokon keresztül billegőnek tartott Florida állam szenátusi mandátumáról és kormányzói posztjáról szóló szavazást is nagyon magabiztosan republikánus jelölt nyerte.
- A további eredményekről külön cikkekben számolunk majd be.
Alabamában, Oklahomában, illetve Dél-Karolinában is nyertek a republikánus szenátorjelöltek a CNN szerint. Ezek jellemzően mélyen konzervatív államok, úgyhogy az eredmények nem meglepőek.
A déli államok mellett republikánusok vitték el Indiana és Kentucky szenátori helyeit is.
Több tévécsatorna is biztosra veszi, hogy Indiana állam 5. választókerületének republikánus képviselője, Victoria Spartz legyőzi demokrata kihívóját, Jeaninne Lee Lake-et. A 44 éves politikus az ukrajnai Csernyihiv régiójában született, és 2000-ben emigrált az Egyesült Államokba. 2017-től tagja a képviselőháznak, ahol – néhány párttársával ellentétben – Ukrajna katonai támogatásának egyik legelkötelezettebb szószólója.
Magyar idő szerint fél háromkor Arkansas államban is bezártak a szavazóhelyiségek. A FiveThirtyEight előrejelzése szerint a republikánusok magabiztosan behúzzák majd a kormányzói és a szenátusi pozíciót is, valamint a négy képviselői helyet is. A Fox News az urnazárás után azonnal oda is adta a győzelmet Sarah Huckabee Sanders republikánus kormányzójelöltnek (Donald Trump korábbi fehér házi sajtófőnökének) és John Boozman szenátornak.
A republikánus Marco Rubio nyerte a szenátori, a republikánus Ron deSantis pedig a kormányzói választást Floridában. Sokáig a csatatérállamok csatatérállamaként gondoltak Floridára, ami az utóbbi időben viszont egyre biztosabban a republikánusokhoz húz.
Ron deSantis az egyik nagy favorit a Republikánus Párt 2024-es elnökjelöltségi versenyében, ezzel párhuzamosan pedig Donald Trump volt elnök egyik legfőbb riválisa a pártban. A kultúrharcos politikus felemelkedéséről itt és itt is írtunk.
Idén első két negyedévben zsugorodott az Egyesült Államok gazdasága, ami recessziót jelent, a harmadik negyedévre azonban sikerült összehozni egy 2,6 százalékos éves alapú növekedést. Ezzel együtt elég alacsony a munkanélküliség, az októberi 3,7 százalékos munkanélküliségi ráta körülbelül a koronavírus-járvány előtti szintnek felel meg.
Októberben 153,3 millió ember dolgozott (nem mezőgazdasági munkakörben) az Egyesült Államokban, amely az eddigi legmagasabb szám, 800 ezerrel több, mint a koronavírus-járvány kezdete előtt. A jó foglalkoztatási adatok Bidennek kedveznek, erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Magyar idő szerint hajnali kettőkor 19 államban és Washington, D.C.-ben is véget ért a szavazás. A 19 most záró állam között van a nagyon szorosnak ígérkező Pennsylvania, valamint Texas és Michigan is.
Texasban a korábbi demokrata elnökjelölt-aspiráns és szenátorjelölt Beto O'Rourke indult el a kormányzói székben ülő republikánus Greg Abbott-tal szemben, azonban a felmérések szerint várhatóan 9 százalékkal alulmarad majd. Michiganben 5 százalékkal vezet az állam jelenlegi demokrata kormányzója, Gretchen Whitmer, akit 2020-ban anarchista és Trump-támogató milicisták akarták túszul ejteni.
Az abortusz a választási kampány egyik legfontosabb témája volt (főként a demokrata oldalon), Kentuckyban viszont fizikailag is a szavazólapra került az ügy. Az állam szavazói arról szavazhattak kedden, hogy az állami alkotmányban szerepeljen-e, hogy az abortuszhoz való jog nem élvez védelmet. 5 százalékos feldolgozottságnál a javaslat elutasítása vezet.
Magyar idő szerint fél kettőkor Észak-Karolinában, Ohióban és Nyugat-Virginiában is bezártak a szavazóhelyiségek. A CNN azon nyomban oda is adta a győzelmet Mike DeWine ohiói kormányzónak a pozícióért folyó versenyben.
A szokásosnál is árgusabb szemekkel figyelhetik a félidős választások eredményeit a közvélemény-kutatók, akik idén jellemzően pár százalékos fölényt mértek a republikánusoknak a demokratákkal szemben. A kutatók hírnevét ugyanis rendesen megtépázták az elmúlt évek eseményei, amikor 2016-ban és 2020-ban is alulmérték a republikánusok (és Donald Trump elnök) támogatottságát.
Arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy mik okozták a korábbi nagy tévedéseket, de az idei választásokra ez több módon is kihatott: egyrészt kevesebb felmérés született, és amik voltak, azok gyakran nem minősültek szakmailag teljesen kifogástalannak.
A közvélemény-kutatások kérdését átfogó választási felvezetőnkben, illetve a kampányfinisről szóló cikkünkben is érintettük.
Donald Trump volt amerikai elnök 2020 után idén is azt állítja, a CNN szerint alaptalanul, hogy csalások történhetnek a választásokon.
Trump ezt az üzenetet tette ki Truth Social nevű közösségi média platformjára:
„Ugyanaz történik a választási csalással, mint ami 2020-ban???”
A 2020-as csalásra semmi bizonyíték nincs, és pusztán logisztikailag sem megoldható a dolog. A 2020-as választások után számos szövetségi és állami bíróság rengeteg trumpista csalásvádat kivizsgált, és egyik esetben sem találtak számottevő csalást.
Az előrejelzések szerint a következő 4 államban dől majd el a szenátusi többség sorsa.
- Pennsylvania: A republikánus sztárdoktor Mehmet Oz 0,5 százalékkal áll a 205 centis, 205 centis progresszív óriás John Fetterman előtt, akinek a kampányát májusi sztrókja vetette vissza.
- Georgia: A republikánus színekben induló Herschel Walkernek, az amerikai futball valaha volt egyik legjobb futójátékosának 1 százalékos előnye van a felmérések szerint a két éve megválasztott Raphael Warnockkal szemben, annak ellenére, hogy a kampány során egymást érték a botrányai.
- Nevada: A republikánus Adam Laxalt, az állam korábbi főügyésze 1,4 százalékkal vezet a demokrata Catherine Cortez Masto előtt, aki a 2016-os választás után került be a szenátusba.
- Arizona: A hagyományosan konzervatív államban két éve választották meg a demokrata színekben politizáló Mark Kelly korábbi űrhajóst. Most a Republikánus Párt radikálisabb tagjaihoz sorolható Blake Masters-zel szemben kell megvédenie a székét. Kelly 1,5 százalékkal vezet a legutolsó felmérések alapján.
Bővebben itt olvashatnak a legszorosabb versenyek jelöltjeiről.
Ahogy arról néhány perce írtunk, zárnak a szavazókörök az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért államban, a keleti-parti Georgiában. Az állam kormányzói posztjáért már 2018-ban is nagy harcban maradt alul a demokrata párti Stacey Abrams a republikánus Brian Kemppel szemben, Abrams idén próbál visszavágni négy évvel ezelőtt – általa azóta sem elismert – vereségéért. A meglehetősen konzervatív Kempnek sikerült az, ami kevés republikánusnak: egy Donald Trump által támogatott riválissal szemben is elnyerte a jelöltséget, sőt, a 2020-ban is csatatér-államnak számító Georgia nagy részén sikerült megakadályozni a választás legitimitását megkérdőjelező trumpisták jelölését.
A másik fontos Georgia állambeli versenyről részletesen is írtunk. Ez az egyik szenátusi mandátumért zajlik, melyet 2021-ben az egykori atlantai hitszónok, Raphael Warnock húzott be a demokratáknak, és melyet a republikánusok Trump régi barátja, valósághow-szereplője, Herschel Walker egykori NFL-sztár bevetésével akarnak visszaszerezni. Ugyan a magát keresztény-konzervatívnak valló, radikálisan abortuszellenes Walkert saját volt barátnői vádolták meg azzal, hogy abortuszra kényszerítette őket, és saját fia határolódott el tőle, az exsportoló nevét minden háztartásban ismerik és – ha másért nem is, karrierje miatt – tisztelik. És ez a hírnév a demokrata jelölteket sújtó általános trendekkel karöltve a felmérések szerint jobban motiválja a szavazókat a botrányoknál.
Magyar idő szerint éjjel egykor zárultak a szavazókörök Indiana és Kentucky maradék részén túl Dél-Karolinában, Georgiában, Vermontban és Virginiában.
A CNN ezek közül Dél-Karolinát adta oda Tim Scott hivatalban lévő republikánus szenátornak, de a többi közül is Georgia lesz várhatóan igazán szoros, ahol Raphael Warnock demokrata szenátor kihívója Herschel Walker volt amerikaifutball-játékos. A várhatóan 1 százalékpontos különbségű csatájukról itt írtunk részletesebben. Ha nagyon szoros lesz, akkor egy harmadik, libertárius jelölt szereplése is befolyásolhatja, hogy eléri-e valaki az 50 százalékot, ami nélkül csak egy második forduló döntene a szenátusi helyről december 6-án.
Hat szavazókörben egyébként tovább lehet szavazni Georgiában még egy órán át, mert ezek reggel később tudtak csak kinyitni.
Újabb adatokat közölt a CNN a saját exit polljában, ami alapján idén idősebbek és fehérebbek a szavazók, mint a 2018-as félidős választásokon.
Az idei választáson a szavazóknak csak mintegy tizede volt 30 év alatti, míg nagyjából egyharmada volt 65 éves vagy idősebb. 2018-ban körülbelül 13 százalékuk volt 30 év alatti, és körülbelül 26 százalékuk 65 éves vagy idősebb.
A fehér szavazók arányát 76 százalékra teszik, ami magasabb, mint a négy évvel ezelőtti 73 százalék. Ezzel párhuzamosan csökkent a színesbőrű és latínó szavazók aránya. Utóbbiak körében a demokraták hagyományosan erősek, bár a latínók az elmúlt években valamennyire elfordultak a párttól.
Az exit poll emellett jól bemutatja a két párt választóinak különböző prioritásait. A Republikánus Párt képviselőházi jelöltjét támogató szavazók közel fele az inflációt nevezte meg a legfontosabb kérdésnek, és kevesebb mint 15 százalékuk választott mást legfőbb prioritásként. A demokrata jelöltet támogató szavazók 44 százaléka az abortuszhoz való jogot tette első helyre, és 15 százalékuk vagy annál kevesebb választott mást.
Az amerikai legfelsőbb bíróság június végén eltörölte az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmét. Az exit poll szerint a választók kevesebb mint 40 százaléka örült a döntésnek, és több mint 60 százalékuk mondta azt, hogy az abortusznak a legtöbb vagy minden esetben legálisnak kell lennie.
Érdemes lehet az első eredmények között figyelni, hogyan alakul majd Indiana államban Frank Mrvan demokrata kongresszusi képviselő és kihívója, a republikánus Jennifer Ruth-Green, egy volt vadászpilóta csatája, emlékeztet rá a BBC is. Az érintett körzet ugyanis hagyományosan a demokratákra szavazott korábban, most azonban előzetesen szoros versenyre számítottak, miután az infláció fontos kérdés volt a helyi szavazóknak is.
Az első részeredmények félrevezetőek lehetnek több államban is, figyelmeztet a Reuters. Az első eredmények több államban is félrevezetően az egyik vagy a másik párt előnyét mutathatják majd attól függően, hogy hogyan dolgozzák fel a levélszavazatokat, mellyel várhatóan nagy többségben a demokraták voksoltak országszerte.
Floridában és Észak-Karolinában például várhatóan „kék délibábbal” szembesülünk majd az első részeredmények beérkezésekor, ugyanis ezekben az államokban már a választás napja előtt ki lehetett venni a borítékokból a szavazatokat, és be lehetett őket tárazni a szavazógépekbe. Így itt várhatóan nagy demokrata előnnyel indul majd az este. Ezzel szemben Pennsylvaniában és Wisconsinban a levélszavazatokat számolják majd utoljára, így ezekben az államokban érdemes lesz fenntartásokkal kezelni a republikánus előnyt.
Bár Magyarországról nézve ez tűnhet kevésnek, az amerikaiak sokallják az utóbbi hónapokban 8 százalék körüli inflációt, ami így is negyvenéves csúcs az Egyesült Államokban. A Pew októberi felmérése szerint a válaszadók 95 százalékát aggasztja a termékek és szolgáltatások árának emelkedése, 93 százalékukat a benzin- és energiaárak növekedése, és mindössze 17 százalékuk szerint jó a gazdasági helyzet.
A drágulást – a benzin árának növekedésével együtt – a republikánusok igyekeznek Biden intézkedéseivel összefüggésbe hozni. Az, hogy ez mennyiben sikerült, jelentősen befolyásolni fogja a félidős választások eredményeit.
A szavazás gazdasági előzményeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.
A legszorosabbnak ígérkező versenyek, így például Georgia, Pennsylvania és Arizona eredményeire elképzelhető, hogy napokat kell majd várni. A 2020-as elnökválasztáson Pennsylvaniában 4, Arizonában 9, Georgiában pedig csak 16 nappal a választás után dőlt el, hogy melyik elnökjelölt nyert.
Igaz, idén több állam is azt ígéri, hogy gyorsabban végeznek majd a számolással. Többek között arra alapoznak, hogy a félidős választásokon hagyományosan alacsonyabb a részvétel, mint az elnökválasztásokon, ráadásul a koronavírus-járvány visszaszorulásával várhatóan kevesebben szavaztak levélben, mint 2 évvel ezelőtt. Georgiában pedig most már legkésőbb szerdán délután ötig be kell majd fejezniük a számolást.
Viszont ha a georgiai szenátorválasztáson egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot, akkor második fordulót kell majd rendezni az állam törvényei szerint, melyet december 6-án tartanak majd. Így lehet, hogy egy teljes hónapot kell majd várni arra, hogy kiderüljön, kié lesz a szenátusi többség.
Az első nagyobb adag előzetes eredmény magyar idő szerint hajnali egy és kettő között várható majd, hajnali 4-5 körül pedig az sem kizárt, hogy elemzők már oda fogják tudni adni a képviselőházi többséget az egyik pártnak, ha valamelyik párt látványosan jól szerepel, Kyle Kondik, a Virginiai Egyetemen működő Center for Politics elemzője szerint.
A 2024-as republikánus elnökjelöltséget minden bizonnyal megcélzó exelnök is leadta szavazatát a floridai Palm Beachben, méghozzá elmondása szerint az újrázni vágyó Ron DeSantis kormányzóra. Önmagában persze semmi furcsa nincs abban, ha egy republikánus exelnök egy republikánus jelöltre adja le a voksát (sőt, inkább ennek ellenkezője lenne a furcsa), azonban mégis pikáns ízt kölcsönöz a szavazatnak, hogy DeSantist – akiről itt írtunk részletesen – hónapok óta Trump legesélyesebb potenciális kihívójának tartják/mérik a 2024-ben esedékes republikánus előválasztáson.
Kijött az este első exit pollja a CNN-től, amiben a választók az inflációt és az abortuszhoz való jogot nevezték meg, mint az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket. Előbbi 32 százalékkal, utóbbi 27 százalékkal vezette a listát. Jóval lemaradva következett a fegyvertartás (12 százalék), a bűnözés (12 százalék) és a bevándorlás (10 százalék) kérdése.
A republikánusok megpróbálták a világszinten magas inflációt Joe Biden demokrata elnökhöz kötni, míg az abortuszhoz való jog azután vált fontos témává, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság június végén eltörölte annak alkotmányos védelmét. A demokrácia és a jogállamiság védelme, amely a másik téma, amit a demokraták erősen sulykoltak, nem került fel a listára.
A választók nagy része borúlátó az ország gazdasági állapotával kapcsolatban, körülbelül csak negyedük vélekedett róla pozitívan. Ez rosszabb arány, mint akár a 2020-as, akár a 2018-os választásokon. Több mint háromnegyedük pedig azt válaszolta, az infláció nehézséget okozott neki és családjának az elmúlt évben.
Ezenkívül több mint 70 százalékuk azt állította, hogy nem elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok, Joe Biden népszerűségi mutatója pedig 45 százalékon áll a felmérésben.
Meg kell jegyezni, hogy az exit pollok nem mindig teljesen pontosak, és érdemes velük óvatosan bánni.
A választások alapvetően rendben zajlanak, a CNN élő tudósítása alapján eddig a következő incidensek történtek:
- Wisconsin állam legnagyobb városában, Milwaukee-ban egy késsel fenyegetőző ember akarta bezáratni az egyik szavazókört, azonban a rendőrség még azelőtt letartóztatta őt, hogy bármiféle kárt okozhatott volna, és a voksolás is csak fél órára állt le.
- A texasi Bell megyében a helyi bíróság egy órával meghosszabbította a szavazókörök nyitvatartását, mivel ennyi ideig nem működtek a választók azonosítására szolgáló gépek.
- Az Arizona állambeli Maricopa megyében a nyomtatóbeállítások okoztak bonyodalmat, ugyanis a szavazólapokra túl halványan ütötték rá a voksolás időpontját. A mindenhol csalást szimatoló Trump-hívők közül néhányan már rá is repültek az esetre, és a republikánus választók elriasztására tudatosan kitervelt csúszásokról és kétórás sorbanállásokról kezdtek el posztolni. Az állam republikánus kormányzójelöltje, Kari Lake azt nyilatkozta, hogy „nem bízik azokban, akiket a választók a szavazás lebonyolításával bíztak meg”, és ha megválasztják, akkor prioritásai között lesz az állam választási eljárásainak reformja is. A szélsőjobboldal ideológiai iránytűjévé vált QAnon összeesküvés-elmélethez több szálon kapcsolódó Lake egyébként Joe Bident illegitim elnöknek tartja, aki egy elcsalt választáson bitorolta el az elnökséget Donald Trumptól. A problémát egyébként helyi illetékesek nem tartották sem rendkívülinek, sem váratlannak, a szavazás gyorsan újraindult.
- Ohio államban a választási hatóságnak több álhírre is azonnal rá kellett vetnie magát: Twitteren cáfolták például azt, hogy elromlottak volna a szavazógépek vagy hogy utolsó pillanatban helyeztek volna át szavazóköröket. Az államban egy gyorsreagálású twitter-kommandóval készültek a készültek a tömeges dezinformációra.
Így fog kinézni a menetrend:
- Elsőként Indianában és Kentucky állam keleti felében zárnak majd be a szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor, így innen érkezhetnek majd az első részeredmények több kongresszusi körzetből.
- Őket követi majd Florida, Georgia, Dél-Karolina, Virginia, New Hampshire és Vermont hajnali egykor.
- A kulcsfontosságú államok közül Pennsylvaniában hajnali kettőkor, Arizonában hajnali háromkor, Nevadában pedig hajnali négykor zárul a szavazás.
- A nyugati parti államok, így Kalifornia magyar idő szerint hajnali ötkor végez, a sort pedig Alaszka és Hawaii zárja reggel hatkor.
Kedden félidős választásokat tartottak az Egyesült Államokban, a törvényhozás alsóháza, a képviselőház összes tagjáról, továbbá a felsőház, a szenátus tagjainak harmadáról szavaznak. Az Economist modellje 225 helyet jósol a republikánusoknak és 210-et a demokratáknak a képviselőházban, a szenátusi előrejelzésük 51-49-es republikánus többséget vár. A FiveThirtyEight modellje 84 százalékra teszi annak az esélyét, hogy republikánus többség lesz a képviselőházban, míg a szenátusban 59 százalékot ad a republikánus hatalomátvételre.
Azaz a képviselőház szinte biztosan elúszik Joe Biden pártja számára, a szenátus pedig néhány, nagyon szorosnak ígérkező versenyen múlik majd.
A félidős választásokon általában is jellemző, hogy az elnök pártja veszít kongresszusi helyeiből, idén pedig a négy évtizedes csúcson álló infláció is nagyot ártott a demokratáknak. A republikánusok megítélésén azonban sokat rontott a legfelsőbb bíróság konzervatív fordulata, az abortuszhoz való hozzáférés szövetségi védelmének eltörlése, és az összeesküvés-hívő jelöltek is számos esetben ártottak nekik.
A félidős választás jelentőségéről és tétjéről itt írtunk részletesen>>>