A Republikánus Párt egy-egy súlyos belső és külső problémával néz szembe alig több mint egy hónappal a novemberi félidős választások előtt, amikor az összes kongresszusi képviselőről és a szenátorok harmadáról szavaznak.
- Egyrészt hiába a magas infláció és relatíve alacsony a demokrata párti kormány támogatottsága, az utóbbi időben jelentősen romlottak a jobboldal választási esélyei. Ugyanis komoly társadalmi visszatetszést keltett, hogy a legfelsőbb bíróság konzervatív többségét adó, republikánus elnökök által jelölt bírók a nyáron elvetették az abortuszhoz való jog szövetségi védelmét jelentő precedenst, ami után több republikánus vezetésű államban az abortuszt korlátozó és kriminalizáló törvényeket fogadtak el.
- Másrészt a párt két évvel Donald Trump elnökválasztási bukása és a washingtoni törvényhozás trumpista megrohamozása után sem tudja se lenyelni, se kiköpni a volt elnököt: bár a pártelit inkább szabadulna tőle, Trump népszerűsége a keménymag körében még mindig magas.
Ron DeStantis floridai republikánus kormányzó, aki már egy ideje látványosan próbál Trump babérjaira törni, a jelek szerint most a migrációs riogatás feltekerésével és a liberálisok heccelésével próbálja megoldani ezeket a kihívásokat. Ennek keretében DeStantis a múlt héten a floridai állam szervezésében ötven venezuelai menedékkérőt ültetett repülőre Texasban, hogy a massachusettsi elit üdülőhelyen, Martha’s Vineyard szigetén tegye ki őket.
Ez a taktika nem teljesen új: a Mexikóval határos Texas és Arizona republikánus kormányzói tavasz óta több ezer, javarészt venezuelai menedékkérőt buszoztattak New York és Washington liberális körzeteibe – újabban például Kamala Harris alelnök rezidenciájához is – azt hangoztatva, hogy szállásolja el őket a migránssimogató baloldal.
Ugyanakkor DeSantis fellépése jelentősen fokozta a bevándorlással összefüggő politikai csinnadrattát, és a novemberi voksolás előtt vélhetően újabb hasonló akciókra is készül.
Ez egyes vélemények szerint politikai szempontból előnyös lehet a republikánusok számára: a jobboldali tábor az infláció után a bevándorlást tartja a második legfontosabb nemzeti ügynek, így a tábor mozgósításában segíthetnek az ilyen akciók. Az már más kérdés, hogy a politikai kötélhúzás a latin-amerikai gazdasági és társadalmi válság elől menekülő embereken csattan, és hosszabb távon az amerikai gazdaságnak is árt.
Embercsempészek taktikájával vádolják
Jogvédők állítása szerint a Martha’s Vineyard szigetére reptetett venezuelaiakat félrevezették, azt mondták nekik, hogy ha felszállnak a repülőre, munkát és tartózkodási engedélyt kaphatnak Bostonban. Ehelyett végül a keleti parti elit egyik kedvelt üdülőhelyének számító szigeten tették ki őket.
A sajtónak nyilatkozó bevándorlók elmondásuk alapján nem teljesen vannak tisztában a helyzetük körüli politikai machinációkkal, és az ingyenes busz- vagy repülőjegy számukra egy jó ajánlatnak tűnik. Azt pedig eleve nem feltételezték, hogy amerikai hivatalos személyek félre akarják vezetni őket. Elmondásuk szerint két-három hónapja hagyták ott Venezuelát, ahonnan Kolumbiába, majd a dzsungelen keresztül Panamába mentek, onnan pedig Mexikóba, majd a zöldhatáron keresztül Texasba. DeSantis repülőjére San Antonio városában szálltak fel.
Ez bostoni jogvédők szerint a szövetségi bevándorlási eljárást és a venezuelai emberek emberi és polgári jogait is sérti.
A Fehér Ház szóvivője azt mondta, ez az embercsempészekéhez hasonló taktika. Egy floridai bevándorlásügyi ügyvéd az NPR közszolgálati médiának azt mondta, szerinte DeSantis tette kimeríti a csalás és az embercsempészet bűncselekményét. A floridai kormányzó ezzel szemben azt állította, hogy nem vezették félre a venezuelai embereket, mindegyikük önszántából szállt fel a repülőre, és még térképet is adtak nekik a szigetről.
A DeSantis által repülőztetett emberek a New York Times magyarázója szerint a zöldhatáron érkeztek az Egyesült Államokba, ahol feladták magukat a határőrségnek. Ezt követően idegenrendészeti őrizetbe kerültek, majd adataik felvételét követően szabadon engedték őket, ameddig ügyüket kivizsgálják. Ez a rendszer vonatkozik minden venezuelai és kubai érkezőre: miután az Egyesült Államok nem tart fent formális diplomáciai kapcsolatokat ezen országokkal, nem tudja visszaküldeni őket, és a tranzitország, Mexikó sem hajlandó visszafogadni őket. Venezuela és egyes más, erőszakkal sújtott latin-amerikai és egyéb országok polgárai számára az amerikai belügyminisztérium alanyi jogon munkaengedélyt és ideiglenes védelmet biztosít a kitoloncolás elől, arra hivatkozva, hogy hazatérésük veszélyes lenne.
Az ezen országokból, valamint más latin-amerikai autokráciákból érkező emberek nagy része menedékkérelmet nyújt be arra hivatkozva, hogy politikai üldöztetésnek és erőszaknak volt kitéve hazájában. Az ilyen ügyek elbírálása jelenleg éveket vesz igénybe az amerikai hatóságok leterheltsége miatt. Ezen idő alatt szabadon mozoghatnak az Egyesült Államokban, jellemzően közeli-távoli rokonok és ismerősök, illetve munka és megélhetés után kutatva.
Ezen belül egyre nagyobb csoportot tesznek ki a venezuelaiak: júliusban 17 ezer venezuelait tartóztattak fel a határon, ami a tavaly júliusi érték triplája. Venezuelában a bolivári szocializmus hosszú évek óta tartó súlyos gazdasági válsága és az autokrácia azt kísérő mélyülése a világ egyik legsúlyosabb migrációs hullámát indította el. Az ENSZ összesítése szerint közel hatmillióan – a lakosság ötöde – menekültek el az országból, közülük több mint 950 ezer ember kért menedéket egy másik országban.
Ez ugyanakkor az amerikai bevándorlási hullámnak csak az egyik összetevője. Idén az év első hét hónapjában 28 százalékkal nőtt a határon feltartóztatott illegális határátlépők száma, amely a jelenlegi tendenciák alapján az év végére elérheti a kétmillió főt.
Májusban egy hónap alatt 240 ezer embert tartóztattak fel, ami minden idők legmagasabb adata volt. Bár azóta valamelyest csökkentek a számok, a déli határon sok helyen kiélezett a helyzet.
A texasi El Pasóban a nyáron a hatóságok átlag napi 1300 illegális határátlépőt tartóztattak fel, akiknek elszállásolására már nincs elég férőhely sem az állami, sem a civil intézményekben. Emiatt migránsok ezreit kénytelenek útnak ereszteni, esetenként százakat tesznek ki a helyi buszpályaudvaron, hogy menjenek isten hírével. A helyzet miatt korábban El Paso demokrata párti polgármestere is beszállt a buszoztatásba Abbott kormányzóval együtt.
12 ezer dolláros repülőjegy
DeSantis szóvivője azt mondta, hogy a venezuelaiak repülőztetése egy állami program része, és Florida 12 millió dollárt (kb. 4,8 milliárd forintot) különített el arra, hogy úgynevezett menedéket nyújtó városokba és államokba (sanctuary city) szállítsák az irreguláris bevándorlókat. Hogy miért texasi bevándorlókat utaztattak a floridai költségvetésből, arra azt mondták, hogy olyan embereket toboroztak az útra, akik eredetileg Floridában terveztek letelepedni. Az NPR közszolgálati rádió szerint a repülőút 615 ezer dollárba, azaz fejenként 12 ezer dollárba (kb. 4,8 millió forintba) került.
„Az olyan államok, mint Massachusetts, New York és Kalifornia jobban el tudják látni ezeken a személyeket, akiket ők hívtak be az országunkba azáltal, hogy menedéket nyújtó állammá nyilvánították magukat, és támogatják, hogy a Biden-kormány megnyitotta a határokat” – mondta Taryn Fenske, a floridai kormányzó szóvivője.
A menedéket nyújtó államok alatt azokat a demokrata párti vezetésű államokat és városokat értik, ahol a helyi vezetés úgy döntött, hogy korlátozzák a szövetségi bevándorlási hivatallal való együttműködést a társadalomra nem veszélyesnek tartott (tehát például nem büntetett előéletű és bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított), tartózkodási engedéllyel nem rendelkező bevándorlók üldözését és kitoloncolását illetően.
Azaz ezeken a helyeken a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező bevándorlók addig háborítatlanul élhetnek és dolgozhatnak, ameddig nem kerülnek komolyabb jogsértés gyanújába.
Korábban a repültetés helyett a bevándorlók buszoztatásában utazó Greg Abbott texasi kormányzó is arról beszélt, hogy New York „ideális úti cél a migránsok számára, mert a városban rengeteg közszolgáltatás és lakhatás áll rendelkezésre, ahogy azzal (Eric) Adams polgármester hencegett ”. DeSantis ezzel szemben Floridában megtiltotta, hogy városok menedéket nyújtsanak a bevándorlóknak, és a helyi, republikánus többségű törvényhozás az utóbbi években több jogszabályban fokozta a migránsok felkutatására irányuló hatósági törekvéseket.
A floridai szóvivő nyilatkozatának másik eleme egy visszatérő republikánus vád Joe Biden elnökkel és kormányával szemben: miután Biden alatt enyhítettek az illegális bevándorlókra vonatkozó hatósági szigoron, és javítottak az elszállásolásuk körülményein (például a családok elszakításának gyakorlatán), a jobboldal azzal kezdte el vádolni a kormányt, hogy túl puhán kezeli a kérdést, és emiatt migránsok fogják elözönleni Amerikát. Abbott azzal indokolta, hogy Kamala Harris alelnök rezidenciájához buszoztatta a latin-amerikai embereket, hogy az alelnök lenne felelős a kormányban a bevándorlási helyzet kezeléséért.
Ezzel szemben a Demokrata Párt balszárnya szerint a kormány és a bevándorlási reform kérdésében évtizedek óta – és egyre jobban – megosztott kongresszus még most is szükségtelenül szigorú, sőt sok esetben kifejezetten kegyetlen és embertelen bevándorlási politikát folytat. A bírálók egyebek mellett felhozzák, hogy az amerikai határőrség 2020 óta egy második világháborús járványvédelmi törvényre hivatkozva rengeteg határsértőt fordít vissza és toloncol ki ügyük érdemi vizsgálata nélkül. Ezen a helyzeten pedig a Biden-kormány sem tudott változtatni: amikor ezt meg akarták lépni, egyes republikánus kormányzók beperelték a szövetségi államot, és az eljárás jelenlegi is tart.
Emiatt Biden elnöksége alatt eddig 1,7 millió embert toloncoltak ki, nagyrészt egyedül érkező felnőtteket.
A kérdéshez nem erkölcsi, hanem pusztán a gazdasági racionalitás szempontjából közelítő közgazdászok pedig manapság arról is gyakran cikkeznek, hogy a bevándorlás elfojtására tett kísérletek és a növekvő idegengyűlölet a hagyományosan a bevándorló munkaerőre építő amerikai gazdaság dinamizmusának is árt. (A kérdésről és az azt övező vitákról Biden beiktatása után részletesen is írtunk.)
A tábornak játszanak
Abbott és DeSantis opportunista lépései mögött egyes közvélemény-kutatások szerint van politikai ráció. A republikánus tábor közel kétharmada ellenzi, hogy az Egyesült Államok bármiféle menedékstátust nyújtson a Latin-Amerikából érkezők számára, 87 százalékuk túl magasnak tartja a bevándorlást, 56 százalékuk rendkívül aggódik az illegális bevándorlás miatt. Amikor pedig arra kérik őket, hogy jelöljék meg az országot fenyegető legsúlyosabb problémát, 16 százalékuk válaszolja a bevándorlást (ami nem csak az illegális bevándorlásra vonatkozik). Ez az utóbbi két arány azt jelenti, hogy az infláció mögött a bevándorlás a fő kérdés a republikánus szavazók számára.
A jelenlegi, növekvő bevándorlási adatok mindazonáltal nem csak a jobboldali táboron belül keltenek riadalmat. Az NPR és az Ipsos augusztusi felmérése szerint az amerikaiak 54 százaléka egyetért vagy valamelyest egyetért azzal az állítással, hogy a déli határon „invázió van”, 50 százalékuk szerint a bevándorlók opiátokat és illegális kábítószereket csempésznek át a határon, és 42 százalékuk szerint a déli határ nyitva áll a bevándorlók előtt. Bár a republikánus tábor mindegyik kategóriában jóval magasabb számokat produkált (76, 70, illetve 63 százalék), a demokraták és a pártfüggetlenek egy jelentős része, 30-45 százaléka is válságosnak tartja a helyzetet.
DeSantis mostani akciója pedig nemcsak a bevándorlás mint politikai kérdés meglovagolásáról szól, hanem a médiafigyelem megragadásáról is: az ilyen machinációinak köszönhetően
az utóbbi hat hétben jóval többet beszéltek róla a Republikánus Párt félhivatalos tévéjében, a Fox Newson, mint Trumptól eltekintve az összes többi potenciális jobboldali elnökjelöltről.
2016 előtt Trump kampányának is alapvető eleme volt, hogy reggeltől estig azt harsogta, falat épít a mexikói határra, DeSantis is hasonló felhajtást remél a 12 millió dolláros migránsutaztató programtól.
Hogy ez mennyire fog működni, az még kérdéses. Trump a 2018-as félidős választás előtt szintén a migrációs fenyegetés hangoztatásával próbálta megtámasztani gyenge számait, de a Republikánus Párt akkor ennek ellenére is nagyot bukott. Most sokáig úgy állt, hogy novemberben a törvényhozás mindkét házában többségbe kerülhet a jobboldal, de a nyári abortuszítélet óta nagyot javultak a demokraták esélyei, és a jelen állás szerint valószínű, hogy legalább a törvényhozás felsőházában megmarad a demokrata többség.
A hecc nem jött be
A liberálisok heccelésében mindenesetre nem volt annyira sikeres az akció. A Martha’s Vineyard-i lakosság helyi beszámolók szerint tárt karokkal fogadták a menedékkérőket, és helyi civil szervezetek, vállalkozások és vallási szervezetek is kivették a részüket az emberek elszállásolásából és megetetéséből.
Ezzel együtt a bevándorlók nem maradtak sokáig a szigeten, ahol a medián ingatlanár egymillió dollár körül mozog, és a nyári turisztikai szezon végével nem nagyon vannak szabad állások. Pénteken egy katonai támaszponton szállásolták el őket, és jogi segítséget is kaptak.
Ehhez hasonlóan korábban New Yorkban és más nagyvárosokban önkéntesek, civil szervezetek és vallási csoportok fontos szerepet vállaltak a bevándorlók segítésében és elszállásolásában. A republikánus vádak szerint a városi hatóságok nem voltak megfelelően felkészülve a helyzet kezelésére, Washingtonban például a nemzeti gárda segítségét kérte a polgármester.
Ehhez a demokrata vezetők szerint az is nagyban hozzájárult, hogy a texasi, arizonai és floridai hatóságok nem tájékoztatják őket a buszok és repülők érkezéséről.
DeSantis demokrata párti kihívója, Charlie Crist azzal vádolta a kormányzót, hogy fontosabbnak tartja a politikai pontszerzést az emberek sorsánál. „Kigúnyolja a szabadságért folytatott harcukat – rosszul vagyok tőle” – mondta egy friss hirdetésében. Joe Biden elnök azt mondta, hogy DeSantis lépése nem méltó az Egyesült Államokhoz, és a New York Times forrásai szerint a Fehér Házban úgy gondolják, az egész visszaütött rá, miután a buszoztatást/repülőztetést az emberek kegyetlen eljárásnak tartják.
A kérdés egy külön érdekes vetülete, hogy a republikánus politikusok hagyományosan kemény retorikát folytatnak a szélsőbaloldali venezuelai rezsimmel szemben, és szankciókat, sőt esetenként a rezsim megdöntését sürgetik. Ettől függetlenül a buszoztatás nem fog leállni: DeSantis már közölte, hogy a 12 milliós keretet az utolsó centig el fogják költeni.
