Eltűnt az orosz zászló a herszoni közigazgatási központ tetejéről

2022. november 3. – 07:25

frissítve

Eltűnt az orosz zászló a herszoni közigazgatási központ tetejéről
Egy lerombolt ortodox templom Dolinában, Donyeck megyében – Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Ukrajna szerint az ukrán állampolgárok elhurcolása az oroszbarát erők által megszállt régiókból „durván sérti a nemzetközi jogot”.

Oroszország az elmúlt hetekben utasítást adott, hogy evakuálják a civileket a dél-herszoni, Dnyipro folyó nyugati partján fekvő területekről. A héten a keleti part 15 kilométeres ütközőzóna lakóit is felszólították, hogy hagyják el a környéket.

Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a moszkvai erők a keletebbre fekvő Zaporizzzsja régió elhagyására kényszerítik az embereket. A Sky News szerint néhány hete filmre vették, ahogy a herszoni lakosokat egy hajó az oroszok által megszállt területek felé viszi. Az oroszok ezt azzal indokolták, hogy az ukránok a lakossági épületeket ágyúzhatják majd.

„Az, hogy Oroszország nagy szenvedést okoz ártatlan gyermekeknek, nőknek és időseknek, megsérti a népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt” – tette hozzá a külügyminisztérium.

Herszon stratégiai fontosságú mindkét fél számára, és elsődleges cél a folyója és tengeri kikötője miatt.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Irán azt fontolgatja, hogy Oroszországot ballisztikus rakétákkal látja el, a Teherán által már leszállított drónokon kívül.

„Ez elfogadhatatlan. Egyetlen ország sem nyújthat támogatást Moszkvának ebben a törvénytelen háborúban” – mondta egy sajtótájékoztatón Stoltenberg Isztambulban.

Tegnap az ENSZ főügyésze visszautasította az orosz érvelést, ami szerint Antonio Guterres főtitkár nem számolhat be azokról a vádakról, amelyek szerint Moszkva egy 2015-ös határozat megsértésével iráni gyártmányú drónokat használt Ukrajnában. Az oroszok szerint Guterresnek nincs felhatalmazása arra, hogy ENSZ-szakértőket küldjön Ukrajnába, hogy megvizsgálják a lelőtt drónokat.

Teherán tagadja, hogy Moszkvának szállította volna a drónokat, Oroszország pedig tagadta, hogy iráni drónokat használt volna a harcokban.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy ha Vlagyimir Putyin és Oroszország részt vesz a konferencián, akkor ő nem megy el a két hét múlva Balin sorra kerülő G20-csúcsra. Zelenszkij erről már Indonézia elnökével is beszélt, telefonon.

Azt egyelőre nem tudni, hogy Putyin megjelenik-e a csúcstalálkozón.

(Guardian)

Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere azt mondta, úgy véli, hogy az ukrán erők képesek visszafoglalni Herszont. Austin „módszeresnek” és hatékonynak nevezte munkájukat. „Úgy gondolom, hogy megvan a képességük erre. És ami a legfontosabb, az ukránok hisznek abban, hogy képesek erre” – mondta.

Herszonból egyébként ma már érkeztek olyan hírek is, hogy az ott állomásozó orosz katonák civil ruhába öltöztek és bujkálnak. A Kyev Post úgy értesült, hogy Moszkva a Krímhez közelebb telepíti át az embereit.

(Guardian)

Az Egyesült Államok oroszországi nagykövetségének tisztviselői ma meglátogatták Brittney Griner amerikai kosárlabdasztárt, aki kilencéves büntetését tölti orosz börtönben.

„Első kézből látták szívósságát és kitartását jelenlegi körülményei ellenére. Továbbra is szorgalmazzuk Brittney Griner és Paul Whelan azonnali szabadon bocsátását, valamint minden őrizetbe vett amerikai méltányos bánásmódját” – írta a látogatásról egy amerikai tisztviselő a Twitteren.

Ahogy arról korábban már írtunk, a 31 éves, kétszeres olimpiai bajnok, egyszeres női NBA-bajnok, nyolcszoros All-Star-játékos Grinert 2022. február 17-én, egy héttel az orosz–ukrán háború kitörése előtt tartóztatták le a Moszkva melletti seremetyjevói nemzetközi repülőtéren, miután hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. Griner a WNBA-szezonok közti szünetekben az orosz bajnokságban is játszott, ezért Oroszországban is ismert sportolónak számít.

A Fehér Ház korábban kirakatpernek nevezte az eljárást, tekintve, hogy még komoly bűncselekményeket elkövető emberek sem kapnak ilyen súlyos büntetést.

(Guardian)

A Fehér Ház azzal vádolja Észak-Koreát, hogy titkon „jelentős mennyiségű” tüzérségi lövedéket szállított Oroszországba Ukrajna inváziójának támogatására – írja a Guardian.

John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője azt mondta: úgy vélik, hogy Észak-Korea titokban lőszert ad Oroszországnak, de közben „igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha azokat a közel-keleti vagy észak-afrikai országokba küldenék”.

Kirby nem adott tájékoztatást arról, hogy a becsléseik szerint milyen mennyiségű lőszert küldhettek az oroszoknak. A szóvivő azt mondta, hogy az észak-koreai szállítmányok „nem fogják megváltoztatni a háború menetét”. Hozzátette: figyelemmel kísérik, hogy egyáltalán megérkeztek-e ezek a szállítmányok.

Svájc 106 millió dollárt ad Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására. A svájci szövetségi tanács elfogadta a téli segélyezési cselekvési tervet, hogy enyhítse a közelgő ukrán tél hatásait. (Guardian)

Eltávolították az orosz zászlót a Herszon nyugati oldalán álló regionális közigazgatási épületről, ahol a napokban az ukrán erők megvetették a lábukat. Az ukrán védelmi minisztérium alá tartozó ukrán nemzeti ellenállási központ szerint az orosz erők áthelyezték regionális főhadiszállásukat a Dnyeper folyón túlra, Herszon keleti részébe. (Guardian)

Szijjártó Péter külügyminiszter laoszi kollégájával, Szaleumxay Kommaszit külügyminiszterrel találkozott csütörtökön Budapesten, ami után közös sajtótájékoztatót is tartottak. Szijjártó itt beszélt a svéd és finn NATO-csatlakozás magyar ratifikációjáról is.

Azt mondta, a kormány elvégezte a maga munkáját ezzel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy már benyújtották az Országgyűlésnek az erről szóló javaslatot. „Láthatta mindenki, hogy az Országgyűlés nyár óta erőltetett menetben tárgyalja azokat a törvényjavaslatokat, amelyeknek egy jelentős részét Brüsszel miatt kell tárgyalni. Én a magam részéről semmiképpen sem választanám a sürgetés taktikáját a parlamenttel szemben. A parlament majd dönteni fog arról, hogy a kormány által már beterjesztett javaslatot mikor tűzi napirendre. Ezt elmondtam a svéd kollégámnak is, talán két hete. Az új svéd kormány megalakulását követően felhívott az új svéd külügyminiszter kollega (Tobias Billström), neki is elmondtam, hogy emiatt ne aggódjanak, a parlament napirendre fogja tűzni ezt a javaslatot” – mondta Szijjártó.

Szerdán Sauli Niinistö finn elnök osztotta meg a Twitter-oldalán, hogy telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki a poszt szerint megerősítette neki, hogy Magyarország támogatni fogja Finnország NATO-csatlakozását.

Szijjártó a sajtótájékoztatón kitért az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokra is. Erről azt mondta, a republikánusokkal egészen kiváló szakmai és politikai együttműködésük van. Szerinte a két ország közötti együttműködés akkor volt a legjobb, „akkor állt igazán a kölcsönös tisztelet talaján, amikor Donald Trump volt az Egyesült Államok elnöke”.

A Kijevi régió kormányzója, Olekszij Kuleba szerint a régióban mindenki számára helyreállt az áramszolgáltatás. Ennek ellenére a kormányzó arra is figyelmeztetett, hogy csütörtökön reggel 5 órától megkezdődtek az előre tervezett, úgynevezett stabilizációs leállások. „Erre azért van szükség, hogy csökkentsük a hálózatok terhelését és elkerüljük a vészhelyzeteket” – tette hozzá Kuleba.

A hétfői orosz légicsapások után az ukrán főváros térségében több tízezer háztartás maradt áramellátás nélkül. Az elmúlt hetekben az orosz hadsereg célzott csapásokat mért az ukrán energetikai infrastruktúrára, komoly áramkimaradásokat, víz- és fűtéshiányt okozva ezzel több régióban. Az ukrán hatóságok kitartást és energiatakarékosságot kérnek az emberektől, figyelmeztetve őket arra, hogy a tél közeledtével a helyzet rosszabbra fordulhat. Az áramkimaradásokról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

  • Az Ukrajnában szolgáló orosz katonák csalódottak, hogy a régi típusú, konzervdoboznak csúfolt harcjárművekkel kénytelenek harcolni.
  • Az ukrán támadásokban október közepére már napi 40-nél is több orosz páncélozott jármű semmisül meg, ez nagyjából egy zászlóaljnak felel meg.
  • Az elmúlt hetekben Oroszország legalább 100 harckocsit és gyalogsági harcjárművet szerezhetett be Belarusztól.
  • A páncélozott hadegységek és a tüzérség központi szerepet játszanak Oroszország hadviselésében, de Ukrajnában most nehézségekbe ütközik mind a lőszerek, mind a megfelelő mennyiségű, üzemképes páncélozott jármű utánpótlása.

Egy rendőr és egy ügyész jár házról házra az ukrajnai Herszon régió frissen felszabadított falvaiban, szexuális bűncselekmények nyomait keresik. Nagyon sok nyomra bukkannak, Oroszország háborús fegyverként, szándékos „katonai stratégiaként” alkalmazta a szexuális erőszakot Ukrajna meghódítása során, állítják az ENSZ nyomozói – írja a CNN.

Még olyan állításokról is beszámoltak, hogy orosz katonák Viagrát hordtak maguknál. A Kijevből érkező páros a Herszon régióban végzett két hetes munkája során hat szexuális erőszakra vonatkozó vádat dokumentált. A valós szám szinte biztosan sokkal magasabb, mondják. A CNN riportja kitér arra is: bár a nyomozók kifejezetten szexuális bűncselekmények bizonyítékait keresik, bárhová mennek, mindenhol a megszállás borzalmaival szembesülnek.

Orosz tisztviselők bejelentették, hogy a moszkvai hatóságok megkezdték a zaporizzsjai atomerőmű integrálását az orosz atomerőművet üzemeltető Rosznyergoatom fennhatósága alá – írja a Guardian. Az átadásra azután kerül sor, hogy az erőmű az összes rendelkezésre álló üzemanyag-tartalékot elhasználja.

Az orosz külügyminiszter-helyettes, Andrej Rudenko azt állította, hogy az erőmű személyzete, akik „kritikusak annak munkája szempontjából”, szerződést kötött a Roszsenergoatommal, és hogy az orosz hatóságok vizsgálják egy biztonsági övezet létrehozását a létesítmény körül.

Az ukrán Enerhoatom október 28-án közölte, hogy az erőműben maradt 6700 ukrán alkalmazott közül mindössze 100-an írtak alá új szerződést az orosz energetikai ügynökséggel, a Roszatommal (a háború előtt az erőműben még 11 000 alkalmazott dolgozott). Az ukrán nukleáris szabályozás állami felügyelete szerint az orosz erők a nukleáris biztonsági előírások megsértésével egy ismeretlen építményt építettek a ZNPP hét kiégett fűtőelem-tárolójának egyikénél.

A szerdai hírfolyamunkat itt lehet végigpörgetni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!