Az USA azzal vádolja Észak-Koreát, hogy megpróbálja elrejteni az Oroszországnak szánt lőszerszállítmányokat

Mintegy 14 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból Ukrajnában a háború kitörése óta – mondta szerdán Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén (BT) az MTI beszámolója szerint.

Grandi úgy fogalmazott, hogy évtizedek óta nem tapasztalt gyorsaságú és nagyságú menekültáradatról van szó, amely nyomán világszerte több mint 103 millióra emelkedett a menekültek és otthonukat elhagyni készerültek száma. Arról is beszélt, hogy Ukrajna lakossága „a világ egyik legkeményebb telével kénytelen szembesülni rendkívül nehéz körülmények között”.

Grandi azt is mondta, hogy a humanitárius szervezetek „drámai mértékben fokozták segítségnyújtásukat, de ennél sokkal többet kell tenni, azzal kezdve, hogy le kell állítani ezt az értelmetlen háborút”. A konfliktus valószínű elhúzódására való tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felkészül a további menekülthullámokra Ukrajna területén belül és kívül is.

Spanyolország újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának, amely Aspide típusú légvédelmi rakétarendszerhez tartozó akkumulátort, Hawk légvédelmi rendszereket, páncéltörő rakétarendszereket, egyéb fegyvereket és a hozzájuk tartozó lövedékeket tartalmaz – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben spanyol hivatali partnerével, José Manuel Albaresszel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Az ukrán tárcavezető szerint az újabb fegyverszállítmány már úton van Ukrajna felé. A miniszter megjegyezte: Spanyolország azon döntése, hogy Hawk rendszereket ad Ukrajnának, jelzés volt más országok számára, hogy ők is elkezdjék keresni a lehetőségét Hawk rendszerek Ukrajnába történő szállításának. „Pontosan ezt kértük Spanyolországtól, ez segít megvédeni polgári infrastruktúránkat” – hangsúlyozta Kuleba.

Az Aspide rendszereket stratégiai létesítmények, például ipari vállalatok, repülőterek, tengeri kikötők védelmére tervezték. Réteges légvédelmi rendszer részeként is működhetnek, mivel képesek adatokat cserélni más típusú légvédelmi rendszerekkel. A Hawk légvédelmi rendszer az Egyesült Államokban gyártott Patriot rakétavédelmi rendszer elődjének tekinthető. Az Egyesült Államok is fontolgatja ilyen rendszerek átadását Ukrajnának.

(MTI)

Amerikai és európai hírszerzési információkra hivatkozva arról ír a CNN, hogy a korábban Putyin szakácsa néven elhíresült Jevgenyij Prigozsin arra használja az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltéréseket, hogy a Kremlben nagyobb befolyásra tegyen szert.

Prigozsin a Wagner-zsoldoshadsereg vezetőjeként Putyin egyik legközelebbi szövetségesének számít. Egy amerikai forrás úgy írta le a helyzetet a CNN-nek: „Ez egy valóságos House of Cards, csak a Kremlben. (…) Mindenki hátba szúrja egymást”. Az amerikai lapnak nyilatkozó források szerint Prigozsin szembesítette Putyint azzal a meggyőződésével, hogy az ukrajnai háborút rosszul irányítják a jelenleg vezető tábornokok.

A Kreml tagadta, hogy Prigozsin vagy más orosz tisztiviselő bírálta volna a háborús műveletek irányítását. „Ez az információ alapvetően téves” – mondta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN-nek.

Prigozsin súlya azzal is nő, hogy miközben az oroszok komoly létszámhiánnyal küzdenek céljaikhoz képest, a Wagner egyre több zsoldost vet be a front közelében, nemrég egyebek mellett börtönökben is toboroztak katonákat. A zsoldossereg vezetőjének súlya pedig növekedhet a komoly kritikákat kapó orosz védelmi miniszterrel, Szergej Sojguval szemben.

A források szerint Prigozsin azt az álláspontot képviseli Putyin köreiben, hogy az orosz erőknek agresszívabb taktikát kellene alkalmaznia Ukrajnában.

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat-1 megsérült részénél a gázvezetéket üzemeltető társaság szerdai közleménye szerint, írja az MTI.

A svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG tájékoztatása szerint befejezték az Északi Áramlat-1 szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén.

A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két „technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.
A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, „darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter” – áll a közleményben, amely szerint a társaság szakértői folytatják a felmérési adatok elemzését. További részletek ebben a cikkünkben.

Az Egyesült Államok azzal vádolja Észak-Koreát, hogy titokban jelentős mennyiségű tüzérségi lövedéket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúban való felhasználásra, és a szállítmányokat úgy próbálja elrejteni, hogy azt a látszatot kelti, mintha a lőszert közel-keleti vagy észak-afrikai országokba küldenék – írja a CNN amerikai hírszerzési jelentésekre hivatkozva.

Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a titkos észak-koreai szállítmányok – az Oroszország által Iránból beszerzett drónokkal és más fegyverekkel együtt – újabb bizonyítékai annak, hogy még Moszkva hagyományos tüzérségi arzenálja is megfogyatkozott a nyolc hónapos harcok alatt.

Nyugati médiumok amerikai titkosszolgálati információkra hivatkozva már két hónappal ezelőtt is arról adtak hírt, hogy Oroszország több millió rakétát és tüzérségi lövedéket vásárolhat Észak-Koreától.

Még két héttel ezelőtt Avril Haines, az USA hírszerzési igazgatója arról beszélt, hogy a kereskedelmi korlátozások arra kényszerítik Oroszországot, hogy olyan országokhoz forduljon utánpótlásért, mint Irán és Észak-Korea.

(CNN)

Az Egyesült Államok nem látja jelét annak, hogy Oroszország nukleáris fegyverek bevetésére készülne az Ukrajnában folyó háborúban – jelentette ki John F. Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője. Azt mondta, nem kommentálja a New York Times szerdán megjelent cikkét, amely szerint az orosz katonai vezetők között megbeszélések folytak a nukleáris fegyverek használatáról.

„Kezdettől fogva világossá tettük, hogy a nukleáris fegyverek lehetséges bevetésére vonatkozó orosz megjegyzések mélyen aggasztóak, és komolyan vesszük ezeket, és továbbra is a lehető legnagyobb figyelemmel kísérjük. Jelenleg nem látjuk semmi jelét annak, hogy Oroszország ilyen fegyverek használatra készülne” – mondta Kirby.

A New York Times azt írta, hogy magas rangú orosz katonai vezetők a közelmúltban megbeszéléseket folytattak arról, hogy Moszkva mikor és hogyan vethetne be taktikai nukleáris fegyvert Ukrajnában. A cikk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem volt részese ezeknek a beszélgetéseknek. A New York Times forrásai szerint a beszélgetésekről szóló értesüléseket október közepén terjesztették az amerikai kormányzaton belül.

(Guardian, New York Times)

Sauli Niinistö finn elnök a Twitter-oldalán osztotta meg, hogy telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki megerősítette, hogy Magyarország támogatni fogja Finnország NATO-csatlakozását. „Jó, hogy Finnország számíthat Magyarországra a NATO-csatlakozásról szóló ratifikációban. Örömmel várom, hogy szövetségesként is tovább erősítsük a finnugor kapcsolatainkat” – írta Niinistö.

Sanna Marin finn miniszterelnök kedden egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy fontos lenne, hogy Magyarország és Törökország minél hamarabb ratifikálja a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelmeket. „Mindenki Magyarországra és Törökországra figyel, ezekre az országokra várunk, hogy ratifikálják a kérelmeinket” – mondta.

Finnország és Svédország múlt héten megerősítette, hogy egyszerre akarnak belépni a katonai szövetségbe, ahova májusban adták be csatlakozási kérelmüket. A törökök fenntartásai után június végén a finn és svéd kérelmek megkapták a harminc tagország támogatását. Ennek véglegesítéséhez azonban a tagországok törvényhozási jóváhagyása is kell, ami Magyarország és Törökország esetében még nem történt meg.

Szijjártó Péter külügyminiszter már július 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló törvényjavaslatokat, de a kérdés azóta sem került napirendre a parlamentben. Szeptemberben kérdésünkre az Országgyűlés sajtóosztálya annyit válaszolt, hogy az őszi napirendben szerepel majd a ratifikáció tárgyalása.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 22-i kormányinfón azt mondta, hogy december közepéig tart az őszi ülésszak, addig „jó eséllyel” ratifikálja az Országgyűlés a csatlakozási javaslatot.

Oroszország folytatja részvételét a fekete-tengeri gabonaexportban – jelentette szerdán a TASZSZ állami hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

A védelmi minisztérium közleménye szerint az ENSZ és Törökország részvételének köszönhetően írásos garanciákat kaptak Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy Kijev nem fogja a „gabonafolyosót” Oroszország elleni katonai műveletek végrehajtására használni. Azt írták, úgy vélik, hogy a kapott garanciák egyelőre elegendőnek tűnnek, és folytatják a megállapodást. A minisztérium szerint ezt az orosz álláspontot közölték António Guterres ENSZ-főtitkárral és az ENSZ Biztonsági Tanácsával is.

Az orosz megerősítés pillanatokkal azután történt, hogy Törökország bejelentette, Moszkva beleegyezett, hogy visszatérjen a Törökország és az ENSZ által közvetített fekete-tengeri gabonaexport-kezdeményezéshez. Az alku lehetővé teszi több millió tonna ukrán gabona szállítását a Fekete-tengeren keresztül.

Oroszország a hétvégén függesztette fel részvételét a megállapodásban, mondván, hogy nem tudja garantálni a Fekete-tengeren áthaladó polgári hajók biztonságát a Fekete-tengeri Flotta elleni támadások miatt. Moszkva azzal vádolta Kijevet, hogy dróncsapásokat mértek a hajóikra a Krím félszigetnél.

(Sky News, Interfax)

Lengyelország ideiglenes határzárat épít ki az orosz exklávéval, a Kalinyingrádi területtel határos, 210 kilométer hosszú szakaszon – közölte Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter szerdán. Hozzátette: a 2,5 méter magas szögesdrót kerítés építése azonnal megkezdődik.

A lépésre azért került sor, mert Varsó azt gyanítja, hogy Oroszország azt tervezi, hogy megkönnyíti az ázsiai és afrikai menekültek illegális határátlépését. Błaszczak szerint a határt le kell zárni ahhoz, hogy „Lengyelország biztonságban érezhesse magát”. A munkálatok már szerdán elkezdődtek, és a tervek szerint 2023 végére készül el a kerítés.

A lengyel védelmi miniszter azt mondta, hogy az orosz légügyi hatóság közelmúltbeli döntése, miszerint a Közel-Keletről és Észak-Afrikából Kalinyingrádba indítanak járatokat, arra késztette, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek „ennek a határnak a lezárásával” erősítik a biztonságot.

A kalinyingrádi kerítés hasonló lesz ahhoz, amelyet Lengyelország tavaly állított fel a belarusz határ mentén. 2021 őszén a belarusz hatóságok segítségével közel-keleti menekültek ezrei érkeztek a lengyel-belarusz határra. A lengyel és más uniós vezetők azzal vádolták a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szövetséges belarusz kormányt, hogy a migrációt válságot azért szervezték meg, hogy káoszt és megosztottságot teremtsenek az Európai Unión belül.

(ABC News)

Irán arra készül, hogy további fegyvereket, köztük rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat és több támadó drónt küldjön Oroszországnak – mondták a CNN-nek egy meg nem nevezett nyugati ország tisztviselői, akik szorosan figyelemmel kísérik az iráni fegyverprogramot.

A CNN beszámolója szerint a nyugati szövetségesek azért figyelik szorosan az iráni fegyverszállítmányt, mert ez lenne az első eset, hogy Irán fejlett precíziós rakétákat küld Oroszországnak, ami jelentős lökést adhat az orosz hadseregnek a harctéren. Bár a szállítmány Oroszországba érkezésének pontos időpontja nem világos, a tisztviselők úgy vélik, hogy a fegyvereket minden bizonnyal még az év vége előtt leszállítják. A legutóbbi iráni fegyverszállítmány mintegy 450 drónt tartalmazott – mondták a tisztviselők.

Az ukrán katonai hírszerzés kedden azt közölte, hogy Irán több mint 200 harci drónt tervez Oroszországba küldeni, köztük az Arash-2-t, amelyet az iráni hadsereg a világ egyik legnagyobb hatótávolságú harci drónjaként reklámoz. „A tervek szerint november elején több mint 200 darab Sahed-136, Mohajer-6 és Arash-2 típusú harci drónokból álló tételt küldenek Oroszországba” – áll az ukrán hírszerzés jelentésében.

Az ukránok szerint a drónokat szétszerelt állapotban szállítják le, és amint orosz területre érnek, összeszerelik, átfestik és orosz jelzésekkel látják el azokat. A hírszerző ügynökség nem pontosította, hogy honnan szerezték ezt az információt a szállítmányokról. Független források nem ellenőrizték ezt az információt.

(CNN)

Olekszij Kuleba, Kijev kormányzója szerdán tájékoztatást adott a régió energetikai helyzetéről, és elmondta, hogy 16 ezer háztartás továbbra is áram nélkül van. A Telegramon közzétett üzenetében azt írta, hogy a mérnökeik már harmadik napja megállás nélkül dolgoznak. „A nap folyamán minden előfizető számára helyreállítjuk az áramszolgáltatást” – ígérte, ám egyben arra is kérte a lakosságot, hogy készüljenek fel az esetleges áramkimaradásokra.

Az elmúlt hetekben az orosz hadsereg célzott csapásokat mért az ukrán energetikai infrastruktúrára. A támadások közvetlenül a Krími híd megrongálása után kezdődtek, és részei voltak a szabotázs utáni orosz megtorlásnak. Bár a polgári infrastruktúra célba vétele háborús bűncselekménynek minősül, Vlagyimir Putyin orosz elnök maga ismerte be, személyesen ő rendelte el a csapásokat. A támadások következtében az ukrán energiahálózat több mint 30 százaléka megrongálódott, komoly áramkimaradásokat, víz- és fűtéshiányt okozva több régióban. Az ukrán hatóságok kitartást és energiatakarékosságot kérnek az emberektől, figyelmeztetve őket arra, hogy a tél közeledtével a helyzet rosszabbra fordulhat. Az áramkimaradásokról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzőintézet jelentése szerint számos orosz forrás arról számolt be, hogy az orosz sorozótisztek továbbra is mozgósítják a férfiakat, annak ellenére, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban bejelentette, hogy október 28-án befejeződött a részleges mozgósítás.

„Helyi orosz csatornák arról számoltak be, hogy október 31-én Tyumenben és Szentpéterváron mozgósítási értesítést kaptak a férfiak. Az orosz Központi Katonai Körzet állítólag azt mondta egy orosz hírügynökség újságíróinak, hogy a mozgósítási folyamatok Oroszország-szerte folytatódnak mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök alá nem írja a mozgósítási időszakot lezáró rendeletet” – áll az ISW jelentésében. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt közölte, hogy erre a rendeletre nincs is szükség.

Az ISW hozzáteszi, hogy a melitopoli és a mariupoli hatóságok arról is beszámoltak, hogy az orosz megszálló hatóságok továbbra is önkéntes zászlóaljakba és területvédelmi egységekbe kényszerítik az ukránokat.

(Sky News)

Csak Oroszország teljes és végleges ukrajnai győzelme garantálja a védelmet egy globális konfliktustól, amelybe a Nyugat taszítja a világot – jelentette ki kedden Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője.

„Nevezzük nevén a dolgokat. A nyugati országok globális háborúba taszítják a világot. Csak Oroszország teljes és végső győzelme jelenthet biztosítékot a világkonfliktus ellen”

– mondta a politikus az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ jelentése szerint. Medvegyev azt mondta: ha valaki Ukrajnától várja a győzelmet, annak tudnia kell, hogy Ukrajna célja a háborúban az összes olyan terület visszafoglalása, amely korábban az övé volt. Ez tehát ezen területek Oroszországtól való elcsatolását jelenti, ami veszélyezteti az orosz állam létét és a mai Oroszország összeomlásával fenyeget. Medvegyev szerint az ellenfél akar kiprovokálni egy nukleáris konfliktust. Az orosz állam létét fenyegető agresszív cselekményekkel olyan feltételeket akarnak teremteni, amely az orosz törvények szerint lehetővé teszik a nukleáris fegyverek bevetését.

• Medvegyev szerint csak Oroszország végső győzelme nyújt védelmet egy globális háború ellen.
• Klicsko kész ezer melegedőt nyitni a kijevieknek.
• Az ukrán külügyminiszter szerint az oroszok népirtást folytatnak.
• Boris Johnson szerint Putyin nem fog atomfegyverhez nyúlni.
• Franciaország segíteni fog Ukrajnának átvészelni a telet.
• 70 ezer embert telepítenek még távolabb az oroszok a Herszoni régióból.
• Irán újabb drónokat küld Oroszországnak az ukránok szerint.
• Az orosz bíróság rászállt a Wikipediára a háborúról szóló szócikkek miatt.
• Lemond állampolgárságáról az egyik legnagyobb orosz bank alapítója.
• Újabb orosz rakétacsapások érték Mikolajivot.
• Putyin szerint garantálni kell a polgári hajók biztonságát.

A keddi híreket itt tudja elolvasni.