A G7-ek súlyos következményekkel fenyegették meg Oroszországot, ha tömegpusztító fegyvereket vet be, Németországból megérkeztek az első korszerű légelhárító rendszerek

Megérkezett Ukrajnába a Németország által küldött IRIS-T SL légelhárító rakétarendszer első négy darabja.

– erősítette meg a német védelmi minisztérium a Spiegel értesüléseit. A fegyvereket Németország az ígértnél korábban szállította le, a német fegyverszállításokra eddig nem jellemző sietséget az magyarázhatja, hogy Ukrajna légvédelme az ország energiaellátását célzó orosz rakétacsapások miatt mielőbbi megerősítésre szorul. A szállítmányért Volodomir Zelenszkij kedden a G7-ek videokonferenciáján személyesen is köszönetet mondott Olaf Scholz német kancellárnak.

Az IRIS-T alapvetően egy infravörös célrávezetéssel rendelkező rövid hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet Magyarország is megrendelt a Gripenek számára. Azonban a gyártó Diehl a rakétán néhány fontos módosítást eszközölve 2015-ben kialakított egy föld-levegő változatot is, melyet egy nyolc rakétát tartalmazó indítókonténerből lehet kilőni. Az IRIS-T SL alapvetően radarirányítással fogja be célpontját, és a rakéta csak az elfogás végső fázisára vált infravörös célkövetésre.

A rakétának ukrán szempontból talán az a legfontosabb erénye, hogy gázsugár-kormányzásának köszönhetően apró célpontokat, rakétákat, öngyilkos drónokat is képes megsemmisíteni (mondjuk a német adófizetőknek minden egyes elfogás 400 ezer eurójába kerül), így a remények szerint az összesen 11 igényelt indítórendszer képes lesz elfogni az orosz irányított rakétákat és robotrepülőket. Arról azonban nem tudni, hogy az IRIS-rendszerek használatára már megtörtént-e az ukrán személyzet kiképzése, márpedig ez a tényező meghatározza, mikor vetheti be Ukrajna az új fegyvereket.

Oroszország kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden Szentpéterváron fogadta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját. Az orosz elnök „aggasztónak” nevezte az Ukrajna legnagyobb, az orosz hadsereg által március óta megszállt atomerőművénél kialakult helyzetet – melyért egyébként nagyrészt az erőművet élő pajzsnak használó, az egyik turbinacsarnokban járműveket állomásoztató orosz hadsereg a felelős.

Az orosz elnök október 5-én rendelte el az erőmű létesítményeinek orosz szövetségi tulajdonba vételét, és az ukrán személyzetet az ukrán Enerhoatom vádjai szerint kínzással és megfélemlítéssel akarják a Roszatom orosz atomenergetikai konszernbe átigazolni.

Putyin a Grossival folytatott megbeszélés kamerák előtt folytatott részében arról is beszélt, hogy a nukleáris tevékenységet túlzottan átpolitizálták:

Számítunk az önök erőfeszítéseire, hogy a retorikát lecsillapítsuk, és tevékenységünknek és együttműködésünknek ezt a területét normalizáljuk, a világ színpadán zajló zavaros és bonyolult folyamatok ellenére.

A találkozóról a NAÜ is csak a zaporizzsjai atomerőmű térségében folyó harcok veszélyességét ecsetelő közleményt adott ki, és megírta, hogy Grossi Putyinnak is megismételte kérését egy, a létesítmény körüli biztonsági zóna kialakítására – amire Oroszország a nyilvános nyilatkozatok alapján nem mondott semmit.

Véget ért a hét fejlett ipari ország gazdasági együttműködési szerveződése, a G7-ek keddi, rendkívüli videókonferenciája, melyen az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán vezetői Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel kiegészülve tárgyalták meg az orosz agresszió legújabb fejleményeit.

A G7-ek közös állásfoglalásban álltak ki Ukrajna mellett, elítélték a Kercsi-szoroson átívelő hídon történt szombati szabotázsakcióra hivatkozva elrendelt, a civil infrastruktúrát célzó orosz rakétacsapásokat, és leszögezték:

• „amíg csak szükséges” folytatni fogják az ország pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi támogatását
• megadnak Ukrajnának minden szükséges segítséget, hogy megőrizhesse szuverenitását és területi épségét
• „egy életképes, háborút követő rendezést szem előtt tartva”, készek megállapodásokat kötni az érdekelt országokkal, intézményekkel és Ukrajnával, segítséget nyújtani Kijevnek abban, hogy biztosíthassa a „szabad és demokratikus jövőt” és elejét vehesse „mindenfajta jövőbeli orosz agressziónak”

A G7-ek ezen kívül figyelmeztették Oroszországot, hogy ha vegyi-, biológiai- vagy nukleáris fegyvert vet be, akkor „komoly következményekkel” kell szembenéznie (mondjuk az elmúlt napok-hetek-hónapok hasonló fenyegetéseihez hasonlóan a mostani állásfoglalás is jótékony homályban hagyta a „komoly következmények” pontos jellegét). Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyébként szintén kedden közölte, hogy a katonai szövetség tagjai „szorosan követik az orosz nukleáris erőket”, melyek azonban nem mutatják annak jelét, hogy a Kreml valóban be akarná vetni őket. Rácz András Oroszország-szakértő kedden megjelent elemzésében pedig úgy vélte, hogy az ukrajnai megyék annexiója és az oroszországi mozgósítás pont arra utalnak, hogy Putyin egyelőre konvencionális eszközökkel is elérhetőnek tartja a győzelmet.

A videokonferenciához csatlakozó Volodomir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztette külföldi kollégáit, hogy Putyin uralma utolsó fázisát éli, és „mindannyiunk számára veszélyt jelent”. Az ukrán elnök köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek és Olaf Scholz német kancellárnak az Ukrajnának küldött modern légvédelmi rendszerekért – az USA az orosz precíziós rakéták elfogására is alkalmas Nasams rendszereket ígért, Németország pedig a napokban szállította le a korábban ígért nagy manőverezőképességű IRIS-T SL légvédelmi rakétákat.

de arra kérte a G7-eket, hogy az újabb orosz rakétacsapások megelőzése érdekében biztosítsanak további légvédelmi eszközöket Kijev számára. Zelenszkij ezen kívül javaslatot tett egy nemzetközi megfigyelő misszió telepítésére a fehérorosz-ukrán határon, hogy ezen az úton lehessen csökkenteni az esetleges provokációk esélyét, illetve azt, hogy Fehéroroszország közvetlenül is belépjen a konfliktusba Oroszország oldalán.

(MTI, BBC)

Ihor Murasovot, a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját október elején rabolták el, őt még kínzás nélkül bocsátották szabadon. Az ukrán atomenergia-vállalat szerint a háttérben a sokat szenvedett erőmű Roszatomnak való átjátszása állhat. A fejleményekről ebben a cikkben olvashat.

Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot kedden az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

Az MTI tudósítása szerint a meghökkentő minősítést amiatt kapta a többek között a Facebook és az Instagram közösségi oldalakat üzemeltető vállalat, mert egy orosz bíróság szerint a két említett oldal több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében. Az orosz főügyészség szerint

a Meta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig „alternatív valóságot” hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen.

Az orosz katonák gyilkolására vonatkozó felszólításokat tartalmazó posztokat 12 országban, – köztük Magyarországon – engedélyezték. A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni „uszítást” pedig az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé.

Az ítélet értelmében a két platformnak megtiltották, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, valamint hogy irodákat működtessenek Oroszországban. Az Instragramot erőszakra való felbujtás, a Facebookot orosz médiumok „letiltása” (a platform címkézni kezdte az álhíreket terjesztő orosz híroldalak linkjeit) címén szankcionálták. Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengert a verdikt nem érintette.

A Meta Platforms természetesen fellebbezett (az egyébként a háború kitörése után blokkolt) Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményező március 21-i ítélet ellen, egyik jogi képviselője egyebek mellett azzal érvelt a bíróság előtt, hogy „a vállalat megváltoztatta a politikáját, és elfogadhatatlannak nyilvánítja a ruszofóbiát, valamint a felhívásokat az oroszok elleni erőszakra”.

A Facebook blokkolásának lehetősége már 2017-ben felmerült Oroszországban mert a vállalat nem tartotta be a személyes adatok helyi tárolására vonatkozó törvényt. A bíróság többször is megbírságolta a közösségi hálózatot, amely a bírságokat ki is fizette.

Oroszország globális internetről való leválási törekvéseiről itt írtunk részletesen.

Diplomáciai frontjelentésünk következik:

• A vezető demokratikus piacgazdaságok szervezete, a G7 kedden dél körül ült össze egy virtuális válságtanácskozásra, melyen Zelenszkij is részt vesz, és melyen értelemszerűen az ukrajnai helyzetet tárgyalja meg az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán vezetője. Az ukrán elnök újabb katonai segélyeket kér az egyébként országát egytől-egyig támogató tagoktól, melyek közleményben fogják figyelmeztetni az Oroszországgal a szoros katonai kooperációt tervezgető Belaruszt, maradjon távol az orosz-ukrán háborútól.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön találkozik Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a kazahsztáni Asztanában, ahol a két vezető még csak nem is az ukrajnai béke lehetőségeiről cserél eszmét, hanem arról, hogy Törökország hogyan tudna közvetíteni Moszkva és az Ukrajnát támogató nyugati hatalmak között. Ugyan Törökország a NATO tagja, az ukrán légierő egyik fő drónbeszállítója és Oroszország riválisa Líbia és Szíria kliensháborúiban, de közben Erdoğan mindig is nagy gondot fordított arra, hogy megtartsa a Putyinnal ápolt személyes jó kapcsolatát, és megtartsa közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között (a bonyolult török-orosz viszonyról a márciusi fegyverszüneti próbálkozások kapcsán írtam). Putyin és Erdoğan legutóbb a Sanghaji Együttműködési Szervezet szeptemberi, üzbegisztáni csúcstalálkozóján beszélt, akkor a török elnök felfedezte tárgyalópartnerében a békevágy jeleit (a találkozó után azután jött a feketeleves, Putyin annektált négy ukrán megyét és elrendelte a tartalékosok mozgósítását).
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország komoly érdeklődés esetén „nem zárkózik el” egy Putyin-Biden-csúcstalálkozótól a november G20- konferencián, azonban a Kreml és a Fehér Ház jelenleg ott tart, hogy egymást vádolják a kapcsolatfelvétel elmulasztásával. A világ 19 jelentősebb gazdasági hatalmát és az egységes entitásként megjelenő Európai Uniót tömörítő szervezet Balin tartja csúcstalálkozóját november 15-16-án. Az esemény pikantériáját az adja, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök és az Ukrajna államiságának megsemmisítésére törő Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszerre vehetnek részt rajta.

Kedden egy „létfontosságú objektumot” ért orosz rakétacsapás következtében a nyugat-ukrajnai Lviv egy része áram nélkül maradt.

– közölte Andrij Szadovij polgármester, aki Telegram-posztjában azt írta, hogy a 720 ezres várost délelőtt ért rakétacsapás következtében Lviv 30 százaléka áram nélkül maradt, a város két kerületében a vízellátás is szünetel. A támadásoknak összesen egy sérültje volt. Jevhenyij Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes szerint a régió néhány településén is áramszünet állt be. A magyar határtól 200 kilométerre található várost és környékét hétfőn is több találat érte, a város teljes sötétben töltötte az éjszakát.

Oroszország legutóbb márciusban támadta a Lengyelország felől érkező katonai segélyszállítmányok fontos átrakodóállomásának számító nyugat-ukrajnai várost, Putyin most a Kercsi-szoroson átívelő hídon történtszombati szabotázsakcióra megtorlásaként rendelt el az ukrán civil infrastruktúrát célzó orosz rakétaoffenzívát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Oroszországi Energiahét szerdai eseményén Moszkvában – jelentette a Kreml sajtószolgálata. A fő téma a „globális energia a többpólusú világban” lesz, áll a közleményben.

A fórumon részt vesznek a legnagyobb orosz energetikai vállalatok és szervezetek vezetői és képviselői, valamint energetikai szakértők is. A hivatalos program részeként panelbeszélgetéseket, kerekasztal-beszélgetéseket és üzleti eseményeket terveznek az iparág legfontosabb szereplőivel. Csütörtökön Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vesz a rendezvényen.

(Interfax)

Miközben kedden folytatódtak a Kercsi-szoroson átívelő hídon történt szombati szabotázsakcióra hivatkozva elrendelt orosz rakétacsapások, az ukrán hatóságok sorra azonosítják a hétfői megtorló akciók áldozatait.

Okszana Leontyieva például Ukrajna legnagyobb gyerekkórháza, a márciusi harcok idején tudósítóink által is meglátogatott Ohmatdit orvosa volt, és rákos gyerekeken végzett csontvelőátültetéseket. Munkahelye bejelentése szerint azonban hétfőn munkába menet az egyik „precíziós” orosz rakéta detonációja végzett vele. Anton Gerascsenko, Volodomir Zelenszkij tanácsadója azt az információt is megosztotta a nyilvánossággal, hogy Leontyieva egy ötéves árvát hagyott maga után, ugyanis férje hat hónappal ezelőtt vesztette életét [az egyelőre nem derült ki, hogy a harcokban vagy más okból kifolyólag]:

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egyébként kedden háborús bűncselekményekkel vádolta meg Oroszországot;érvelése szerint a civil infrastruktúra támadásával „elviselhetetlen körülményeket teremt” a polgári lakosság számára.

(Guardian)

Sir Jeremy Fleming, a brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő és felderítő szolgálatának (GCHQ) igazgatója szerint az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok kezdenek kifogyni a hadianyagból és egyéb ellátmányból. „Tudjuk, és az orosz parancsnokok is tudják, hogy a készleteik és a lőszereik kifogyóban vannak.”

Úgy véli, az orosz fél szempontjából kétségbeejtő helyzetről árulkodik az a tény, hogy Moszkva már börtönökből toboroz erősítést a hadsereg számára, emellett több tízezer tapasztalatlan sorkatonát mozgósít. A GCHQ vezetője azt állítja, hogy az orosz nép most kezdi megérteni a problémákat, amelyeket Vlagyimir Putyin „választási háborúja” okoz, ahogy ő fogalmazott.

(BBC, MTI)

Romba dőlt hidak, szétlőtt házak, autók, életek – a háború pusztítása képekben, szavakban és videón. A Telex tudósítói az elmúlt hetekben ismét bejárták Ukrajnát, és ezúttal olyan területekre is eljutottak, ahová a nyugati sajtó a háború kitörése óta nem, és azokra a településekre is, amelyeket alig néhány nappal korábban szerzett vissza az ukrán hadsereg félévnyi orosz megszállás után. Nyilas Gergely és Huszti István érzékletes beszámolóikkal tették mindannyiunk számára valósággá az orosz-ukrán összecsapások civileket ért borzalmait, a távolból talán sokszor felfoghatatlan pusztítás mértékét, és azt, hogy milyen egy háború valósága a 21. században.

És hogy mindez mennyire nem csak háborús propaganda, azt Kramatorszk, Kozacsa Lopany, Kupjanszk, Kamjanka, Izjum, Mala Komisuvaha valósága, és a múlt héten már „háborúmentesnek” látszó Kijev – ahol Ukrajna egyik legbefolyásosabb politikusához, Mihajlo Podoljakhoz is bejutottak a Telex tudósítói – mindennapjai bizonyíthatják.

A beszámolók sora azonban itt nem áll meg: hazatérő kollégáinkkal Munk Veronika készít interjút legutóbbi útjukról. Kérdezni azonban ezúttal olvasóinknak is lesz lehetősége, várjuk tehát a Nyilas Gergelynek és Huszti Istvánnak szánt kérdéseket, felvetéseket szerda délig az ugyelet+interju@telex.hu címre, és igyekszünk ezek közül minél többet megválaszolni a hamarosan megjelenő interjúban is.

Legalább egy halálos áldozata van a dél-ukrajnai Zaporizzsja városát kedden ért légicsapásoknak – erősítette meg az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat. Hozzátették, hogy tizenkét rakéta csapódott be közintézményekbe. A regionális kormányzó közlése szerint a haláleset egy autókereskedésben történt. Oroszország egyelőre nem kommentálta a legutóbbi csapásokat.

(BBC, Sky News)

Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat frissítette a hétfői légicsapások halottainak és sebesültjeinek számát. A hivatal Telegram-csatornája azt írta, hogy „az előzetes adatok szerint 19 ember meghalt, további 105-en megsebesültek” a támadásokban. Azt is közölték, hogy hétfőn országszerte több mint ezer ember és 120 egység vett részt a tűzoltásokban és a sürgősségi mentési műveletekben.

(Guardian)

Az éjszaka folyamán 15 robbanást észleletek Zaporizzsjában – közölte Emine Dzseppar ukrán külügyminiszter-helyettese. Beszámolója szerint a dél-ukrajnai városban egy oktatási intézményt, egy egészségügyi intézményt és lakóházakat találtak el az orosz rakéták. Áldozatokról egyelőre nem írt a Twitter-oldalán.

(Guardian)

Joe Biden amerikai elnök ígéretet tett arra Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítja Kijev számára a szükséges segítséget, beleértve a légvédelmi rendszereket – közölte a Fehér Ház.

„Biden elnök ígéretet tett arra, hogy továbbra is biztosítja Ukrajnának az önvédelemhez szükséges támogatást, beleértve a fejlett légvédelmi rendszerek biztosítását” – áll a közleményben, amelyet a két elnök telefonbeszélgetése után adtak ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szentpéterváron találkozik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával, Rafael Grossival. Korábban a NAÜ azt közölte, hogy Grossi Oroszországban várhatóan tárgyalásokat folytat majd a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzetről és a körülötte kialakítandó biztonsági övezetről. A főigazgató múlt héten Kijevbe is ellátogatott, hogy konzultáljon az erőmű körüli biztonsági övezet kialakításáról.

„Az atomerőművet meg kell védeni. Hamarosan Oroszországba, majd Ukrajnába látogatok, hogy megállapodjunk a biztonsági övezetről. Ez sürgős feladat” – írta Grossi múlt szombaton a Twitteren.

A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, február 28. óta áll az orosz hadsereg ellenőrzése alatt. Az erőmű körül kialakult helyzetről itt írtunk bővebben.

(Interfax)

Moszkva a Kercsi-szoroson átívelő orosz híd megrongálására válaszul hajtotta végre a támadásokat. Igaz, az öt óra alatt kilőtt 83 rakéta, amelynek több mint felét megsemmisítette az ukrán légvédelem, nem változtat a katonai helyzeten, amelyben Oroszország visszaszorulóban van az általa megszállt területeken, és egyre messzebb kerül eredeti céljától, Ukrajna kapitulációjától – írtuk hétfői elemzésünkben.

• Átfogó rakétatámadást hajtott végre Oroszország hétfő reggel Kijev és több más ukrán nagyváros ellen, az akcióknak civil halálos áldozatai is voltak.
• Putyin szerint ukrán terrortámadás történt a Krímbe vezető Kercsi hídnál szombat reggel, ukrán politikusok szerint a hétfő reggeli rakétatámadás volt terrorista akció.
• Az oroszok három rakétát Moldova légterén lőttek át.
• Belarusz nyugati határára közös orosz–belarusz haderőt telepítenek, Lengyelország a növekvő feszültség miatt hazahívja Belaruszból állampolgárait.
• Helyreállították a zaporizzsjai atomerőmű áramellátását, ugyanakkor Ukrajna leállította az európai áramexportját.

Az ukrán elnök a hétfő esti beszédében elmondta, hogy mindent helyre fognak állítani, amit a „terroristák” tönkretettek, és arra kérte a lakosságot, hogy figyeljenek oda az áramfogyasztásra csúcsidőben. Itt meg lehet nézni a beszédét.