Az amerikai hírszerzés szerint Putyin május 9-én győzelmi parádét akar rendezni, Litvánia teljesen felhagyott az orosz gáz importjával

Oroszország felülvizsgálta az eddigi háborús stratégiáját, és május elejéig a Donbasz és más kelet-ukrajnai régiók ellenőrzésének átvételére összpontosít – állítja több, a legfrissebb amerikai hírszerzési jelentéseket ismerő tisztviselő a CNN-nek. A beszámolók szerint nagy nyomás nehezedik Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy valamilyen győzelmet mutasson fel, ennek elérésére pedig Kelet-Ukrajnában van a legnagyobb esélye.

Az amerikai hírszerzés lehallgatásai szerint Putyin május 9-re, a „győzelem napjára” összpontosít különösen. Oroszországban és a többi szovjet utódállamban ezen a napon ünneplik a második világháborúban a németek felett aratott győzelmet és az európai háború végét. Amerikai tisztviselők szerint Putyin ezen a napon újabb háborús győzelmet akar ünnepelni Moszkvában. Más tisztviselők azonban megjegyzik, hogy még ha lesz is orosz ünneplés, a tényleges győzelem még odébb lehet.

„Putyin május 9-én győzelmi parádét fog tartani, függetlenül a háború vagy a tárgyalások helyzetétől” – mondta egy európai védelmi tisztviselő. Ugyanakkor bármilyen határidőt is szab retorikailag, az nem változtat azon a tényen, hogy Oroszország a jelek szerint egy elhúzódó konfliktusra készül. Egy európai diplomata szerint miközben a Kreml optimistán nyilatkozik, Putyin egy „csecsenföldi típusú, hosszú, elhúzódó háborúra készül”.

A májusi időpont mögött több ok is áll, mondják a tisztviselők. Ahogy a téli fagy véget ér, a talaj felolvad, a nehéz orosz szárazföldi egységek számára nehezebb lesz a manőverezés, vagyis létfontosságú, hogy ezek az erők minél hamarabb a helyükre kerüljenek – értékeli az amerikai hírszerzés.

(CNN)

• Erősen megvágott, az oroszok narratívájába illeszkedő videóban tűnt fel a lebombázott mariupoli kórházból kimentett terhes ukrán nők egyike, akivel szülése után az AP is beszélt.
• Litvánia az EU-ban elsőként bejelentette, hogy teljesen felhagyott az orosz gáz importjával, az ország gázellátását a jövőben cseppfolyósított földgázzal oldják meg.
• Az oroszok a Krím félsziget kérdését leszámítva szóban állítólag már elfogadták az ukránok diplomáciai álláspontját, így felmerült egy potenciális, Törökországban tartandó elnöki találkozó.
• Az ukrán védelmi miniszterhelyettes a délelőtti hírek után este azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták a teljes kijevi régiót.
• Holtan találták az ukránok egy Kijevhez közeli település korábban elrabolt polgármesterét, akit még március 23-án raboltak el az oroszok. A Kijev környékéről elvonuló orosz erők az ukránok szerint más városokban is kivégzett holttesteket hagytak hátra.
• Zelenszkij ismét keményen kritizálta Orbán Viktort, aki szerinte továbbra sem igazán érti, hogy mi történik – nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában.

Szombat éjjel is megejtette a szokásos bejelentkezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyben ezúttal kifejezetten sok dologról beszélt, és külön részt szentelt annak, hogy korábbi beszéde után ismét számon kérje Orbán Viktort, aki szerinte továbbra sem igazán érti, hogy mi történik. Nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában, mert Zelenszkij szerint Orbán lényegében az egyetlen vezető Európában, aki nyíltan támogatja Putyint.

„Pedig mi nem kértünk valami rendkívülit Budapesttől. Viszont nem kaptuk meg azt sem, amit mindenki mástól, azért, hogy béke lehessen. Nem kaptuk meg a létfontosságú tranzitot a védelem megsegítéséhez, nem láttunk erkölcsi vezetői szerepet, nem láttunk egyetlen erőfeszítést sem a háború megállítására! Miért?”

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy egész Európa békét akar, és senki nem akarja, hogy a mariupoli harcmezők Budapestre kerüljenek, vagy Harkivból Krakkóba, vagy Csernyihivből Vilniusba.

Szerinte egész Európa azon van, hogy megállítsa a háborút és visszahozza a békét, ezért nem érti, hogy Budapest miért áll ellen egész Európának, minden civilizált országnak. Zelenszkij szerint az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, ugyanúgy értékelik a békét és a szabadságot, és ez mindig is így lesz. Mint mondta, a két ország mindig jó szomszédja lesz egymásnak, és biztos benne, hogy a kisebbségek olyan hidak lehetnek, amelyek még jobban egyesítik őket.

Zelenszkij azt is hozzátette, hogy mindig azt mondja, amit gondol – amikor Magyarországról beszél, akkor Magyarországra gondol, ha háború van, akkor azt háborúnak nevezi, nem pedig különleges katonai műveletnek. Ha egész Európát fenyegető veszély van, akkor azt egész Európát fenyegető veszélynek nevezi. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: „Ezt nevezik becsületességnek, ami Orbán úrból hiányzik. Talán elvesztette valahol, miközben Moszkvával tartotta a kapcsolatot.”

Ukrajna elnöke korábban két dolgot kért Magyarországtól: egyrészt azt, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól, másrészt pedig azt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor mindkét kérést elutasította, mert úgy látja, azok ellentétesek Magyarország érdekeivel, de jelezte, hogy minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik.

Zelenszkij szombati beszédében emellett arra kérte az ukránokat, tartsanak ki és támogassák egymást, és elítélte azt az előterjesztést, melyben több politikus azt szerette volna elérni, hogy változtassák meg az ukrán himnusz szövegét. Mint mondta, soha nem írna alá egy erre vonatkozó törvényt, az előterjesztőknek pedig feltette a kérdést, hogy milyen alapon gondolják azt, hogy megváltoztathatják a himnuszt.

Ezt az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja, David Arakhamia mondta el az ukrán köztévében, ahol arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán tárgyalásokhoz hasonlóan a Putyin-Zelenszkij találkozó is Törökországban valósulhat meg. Arakhamia elmondása szerint az orosz fél a Krím-félsziget ügyét leszámítva az ukránok által Isztambulban felvetett összes pontot elfogadta. Ez egyelőre csak szóban hangzott el, írásban még nincs rögzítve, de a várakozások szerint hamarosan ez is megtörténhet majd.

Az ukrán fél szerint a Krím félsziget kapcsán azt javasolták, hogy 15 éven belül, diplomáciai úton rendezzék a státuszát, de az oroszok ezt nem erősítették meg. Az orosz fél hivatalosan továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a terület Oroszország része, Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, ez nem is képezheti a tárgyalások részét.

Ebben tehát a jelek szerint nincs egyetértés, Arakhamia elmondása alapján azonban az oroszok is úgy gondolják, hogy az eddig kidolgozott tervek olyan szinten vannak, hogy már lehet értelme a két ország vezetői közötti közvetlen tárgyalásoknak. Az ukrán delegáció tagja szerint most az a feladatuk, hogy a vitás ügyekben is találjanak valamilyen megoldást, és előkészítsék Putyin és Zelenszkij találkozóját.

(LB.ua / CNN)

Erről a Crimea nevű ukrajnai muszlim zászlóalj számolt be Telegramon, ahol azt írták, szombat délután halott civileket találtak a fővárostól nem messze található Motizsin külterületén. A poszt szerint két nőt és négy férfit találtak, akiket a beszámoló szerint hátulról fejbe lőttek, néhányuknak pedig a keze is hátra volt kötve – hasonlóan azokhoz az áldozatokhoz, akiket korábban az ugyancsak a kijevi régióban lévő Bucsában találtak meg az ukránok. Az áldozatok között állítólag ott volt a települést vezető Olha Szuhenko, illetve a családja is.

Szuhenkót családjával együtt március 23-án rabolták el az oroszok, azóta nem érkezett róla hír. Az ENSZ március 25-én azt közölte, hogy legalább 36 ukrán civilt rabolhattak el az oroszok, köztük Viktorija Roscsina újságíróval, aki néhány nappal később egy feltehetően erőszak hatására készült videóban arról beszélt, hogy az oroszok valójában megmentették az életét.

Szuhenko mellett több polgármestert is elraboltak, Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot például fényes nappal, kamerák előtt. Őt végül sikerült kiszabadítani az ukránoknak, az akkori híradások szerint kilenc fogságba esett orosz katonát engedhettek el cserébe.

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes néhány órája azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták a teljes kijevi régiót, de szombaton Zelenszkij, illetve helyi polgármesterek is arról beszéltek, hogy az oroszok rengeteg halottat hagytak hátra, emellett pedig állítólag aknákkal is telerakták Kijev környékét.

A parlament szombaton Twitteren tett közzé egy gyűjtést arról, hogy milyen hatással volt a háború az egészségügyi szektorra, ebben szerepelt ez a két szám is. A kép alapján emellett 274 kórházban keletkezett kár és 70 mentőautó semmisült meg.

Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja, David Arakhamia az Interfax-Ukraine beszámolója szerint szombaton, az ukrán köztévében beszélt erről. Mint mondta, nagyon valószínű, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij is Törökországban fognak találkozni egymással.

Azt is hozzátette, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken az orosz és az ukrán felet is felhívta, és erősen utalt arra, hogy a maga részéről kész megszervezni egy találkozót a közeljövőben. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor és hol kerülhetne sor erre, de Arakhamia szerint Isztambul vagy Ankara jöhetnek szóba.

(Interfax-Ukraine)

Hanna Maljar szombat este Facebook-oldalán azt írta, hogy Irpiny, Bucsa, Hosztomel és a teljes régió felszabadult.

Ahogy arról korábban írtunk, az orosz csapatok újrarendezése jegyében látványos visszavonulás kezdődött Kijev környékéről, a hosztomeli repteret is elhagyták a katonák. A brit hírszerzés szerint az ukrán erőknek sikerült több falut is visszafoglalniuk a keleti frontvonalnál.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk közlése szerint egészen pontosan 4217 embert sikerült evakuálni az ostromlott városokból. Verescsuk Telegramon azt írta, 1263 ember jutott el autóval Zaporizzsjába Mariupolból és az orosz kézen lévő Bergyanszkból. Emellett egy több mint 300 embert szállító, tíz buszból álló konvoj is a város felé tart. A luhanszki régió városaiból összesen 2650 embert mentettek ki.

Törökország korábban felajánlotta, hogy hajóval segítené Mariupol evakuálását. Az ukrán kikötőváros civiljeit hosszú ideje igyekszik Ukrajna mellett több szervezet is menekíteni, a Vöröskereszt például pénteken elindult Mariupol felé, de végül nem jutott el odáig. A város vezetése szerint az oroszok többször is akadályoztatták már a humanitárius segélyek behozatalát és a civilek menekítését.

(CNN)

A litván energiaügyi minisztériumának szombati bejelentése alapján az ország április 1-je óta egyáltalán nem importál gázt Oroszországból. Az ország gázellátását cseppfolyósított földgázzal oldják meg, az ottani terminált üzemeltető Klaipedos Nafta közlése alapján havonta három szállítmány érkezik majd Klaipėdába, ami a tervek szerint ki is elégíti majd az ottani igényeket. Ha extra gázra lesz szükség, Lettország és Lengyelország felől oldják majd meg a dolgot.

Dainius Kreivys energiaügyi miniszter elmondta, ez fordulópontot jelent az ország energiafüggetlenségének történelmében. Mint mondta, Litvánia az első olyan, Gazprom által kiszolgált EU-s ország, amely függetlenné tudott válni az orosz gáztól, amit a kitartó energiapolitikának és a jókor meghozott infrastrukturális döntéseknek köszönhetnek.

A közleményből kiderült az is, hogy így természetesen nem érinti őket hátrányosan az sem, hogy a Gazprom nemrég bejelentette, rubelben kéri majd a gáz árát a „barátságtalan” országoktól. A cég a lépésre válaszul arról tájékoztatta a litván földgázszállítást végző Amber Gridet, hogy a továbbiakban nem kívánja igénybe venni az ukrán-belarusz gázvezetéket. Gitanas Nausėda litván elnök egyébként éppen csütörtökön beszélt arról egy sajtótájékoztatón, hogy Európának fel kell hagynia az oroszországi olaj- és gázvásárlással, és újabb szankciókat kellene bevezetni.

Újabb fordulatot vett a márciusban az egész világsajtót bejáró ukrán nő, Marianna Visemirszkaja ügye, akit több másik terhes nővel együtt mentettek ki a bombatalálatot kapott szülészeti klinika romjai közül Mariupolban. Az a nő, akit hordágyon vittek ki a kórházból, a támadás után nem sokkal meghalt, Visemirszkaja azonban kisebb sérülésekkel megúszta a dolgot és egy nappal a bombázás után egészséges kislánynak adott életet.

A szépségápolással foglalkozó bloggert a londoni orosz nagykövetség azzal vádolta, hogy nem is sérült meg és azt is állították, hogy egyszerre két terhes nőnek adta ki magát a „megrendezett támadást” dokumentáló felvételeken, amelyeket kamunak neveztek. Az oroszok akkor azt is közölték, hogy a klinika felett ukrán szélsőségesek vették át az irányítást, így már rég nem voltak ott orvosok és páciensek sem. Visemirszkaja az AP-nek nyilatkozott is, azt mondta, hogy a robbanáskor a szobáikban feküdtek, és nem tudják, hogy pontosan hogyan történtek a dolgok.

A nőt a jelek szerint azóta az evakuációs erőfeszítések keretében vagy Oroszországba, vagy a szeparatista Donyecki Népköztársaságba vihették, pénteken ugyanis ismét feltűnt, ezúttal azonban az oroszpárti médiának adott hosszú interjút. A nő itt is megerősítette a robbanás tényét, illetve megerősítette, hogy a kórház működött, ott szülés előtt álló nők voltak, de katonák is érkeztek oda.

Azt is cáfolta, hogy egy másik terhes nőnek adta volna ki magát. Mint mondta, két robbanást hallottak, de a katonák azt mondták, nem történt légicsapás – szerinte egyébként inkább ágyúlövések érhették a kórházat, de azt nem mondta, hogy melyik részről. Állítása szerint azt, hogy nem volt légicsapás, az AP-nek is elmondta, de később nem találta meg az interjút. Egy ponton egyébként azt is kimondta, hogy elképzelhető az is, hogy az ukránok provokációjáról van szó, de ezt csak másodjára mondta ki, egy érezhetően irányított kérdésre.

A videót ugyanakkor nem érdemes bizonyítékként kezelni. Ahogy az a teljes felvételből is látszik, számos ponton meg lett vágva az anyag, így nem tudni, hogy pontosan mi hangzott el, és az sem világos, hogy milyen körülmények között készült az interjú. Az ukrán Obozrevatel cikke szerint a nő rokonai állítólag arra kértek önkénteseket, hogy segítsenek neki ukrán kézen lévő területre jutni, mert az oroszok propagandacélokra akarják felhasználni, de ezt az információt nem lehet megerősíteni. A Sky News cikke szerint éppen emiatt több nyugati szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy orosz propagandáról lehet szó.

Az ukrán elnök mellett dolgozó Olekszej Aresztovics szombaton arról beszélt, hogy szerinte vissza fogják foglalni a teljesen szétlőtt, jó ideje már a rendre kudarcba fulladó evakuációs akciók miatt a hírekbe kerülő Mariupolt, illetve az ország keleti és déli részét, de hozzátette, hogy ez nem lesz egyszerű. Mint mondta, ezekben a régiókban továbbra is komoly harcokra lehet majd számítani.

Aresztovics emellett beszélt arról, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek több nehézfegyveret kellene küldenie Ukrajnába, és hozzátette azt is, hogy azokon a helyeken, ahol offenzívát indítottak a visszavonuló oroszok ellen, számos harci eszközt zsákmányoltak tőlük. A tanácsadó emellett arra kérte az ukránokat, hogy azokon a területeken, amelyek nincsenek közvetlen veszélyben, térjenek vissza a normális élethez, mert a gazdaság talpra állítása minden szempontból kulcsfontosságú.

Aresztovics rendszeresen beszél az ukrán köztévében, legutóbb szerdán azt mondta, a háború még legalább egy hétig aktív fázisban lesz, valamint hozzátette, hogy Ukrajna az orosz invázió kezdete óta javította tárgyalási pozícióját, hajlandóak megígérni az ország semleges státuszát, de csak akkor, ha erre biztonsági garanciákat kapnak.

(CNN)

Dnyipropetrovszk régiójának regionális katonai vezetője arról számolt be, hogy az orosz támadások miatt szüneteltetniük kell a vasúti közlekedést. Valentyin Reznicsenko arról beszélt, hogy egy rakéta találta el a vasutat Pavlohrad körzetében, tűz is ütött ki.

A vezető szerint a vágányok súlyosan megsérültek, a vonatkocsik egy része felrobbant. A tűzoltás folyamatosan tart. Reznicsenko előzetes információi szerint senki nem halt meg, egy ember megsérült a támadásban.

Törökország felajánlotta, hogy hajóval segíti Mariupol evakuálását, jelentette be szombaton az ország védelmi minisztere. Hulusi Akar arról beszélt, hogy „hajótámogatást tudunk nyújtani a mariupoli evakuláshoz, különös tekintettel a civilek, a sérültek, valamint a török állampolgárok és más nemzetek polgárai számára”.

Az ukrán kikötőváros civiljeit hosszú ideje igyekszik Ukrajna mellett több szervezet is menekíteni, a Vöröskereszt például pénteken elindult Mariupol felé, azonban nem jutott el odáig. A város vezetése szerint az oroszok többször is akadályoztatták már a humanitárius segélyek behozatalát és a civilek menekítését. Törökország továbbította kérését-döntését az orosz hatóságok felé is.

(cnn)

A luhanszki régió katonai vezetője arról beszélt, hogy szombaton 2700 civil menekült ki a régióból. Hozzátette azonban, hogy az oroszok „szándékosan lőnek az emberekre”, és az evakuálási konvojokat is megtámadták a régióban. „Szerencsére azonban egyelőre mindenki jól van”, tette hozzá.

(cnn)

Az ukrán főügyészség jelentése szerint orosz erők ölték meg Maksym Levint, a több nemzetközi ügynökségnek, például a BBC-nek és a Reutersnek is dolgozó ukrán fotóriportert. Holttestét Kijevtől északra találták meg, két lőtt sebbel. „Előzetes információink szerint az orosz fegyveres erők két lövéssel megölték a fegyvertelen Makszim Levint” – állt a főügyészség közleményében.

• Hét humanitárius folyosón menekítik az ukránokat szombaton.
• A pénteki sikertelen kísérlet után a Vöröskereszt szombaton is útnak indult, hogy megpróbáljon civileket evakuálni Mariupolból. A konvojok elindultak, egyelőre a szervezet pontosabb információt nem tud róluk.
• Kijev körül egyre látványosabb az orosz visszavonulás – az ukránok szerint csapataik eddig több mint 30, főváros környéki települést foglaltak vissza. A hosztomeli repteret is elhagyták az oroszok.
• Zelenszkij arra figyelmeztette a lakosságot, hogy ennek ellenére legyenek óvatosak: az oroszok aknákat hagyhattak maguk után.
• Újra Ukrajnáé a csernobili atomreaktor is. Szombaton felvonták az ukrán zászlót, elénekelték a himnuszt Csernobilban.
• Ukrajna szerint az oroszok eközben két várost is lebombáztak. Egy oroszok által meghódított ukrán településen az orosz erők lövésekkel és füsttel vertek szét egy Ukrajna mellett kiálló tüntetést.
• Németország pénteki bejelentése után az USA is tankokat küld Ukrajnának;
• Emellett további 300 millió dollár értékű biztonsági támogatást ígértek az ukránok részére. A pápa eközben kijevi utazást fontolgat.
• Tízezer ukrán menekült jött pénteken Magyarországra. Ukrajna adatai alapján eddig 412 gyerek halt meg a háborúban. Budapesten békésen meneteltek az ukrán anyákért szombaton, az orosz agresszióra és gyermekek háborúban elszenvedett sorsára hívva fel a figyelmet.

A Vöröskereszt csapatai Zaporizzsjából Mariupolba indult, hogy újra megpróbálják evakuálni Mariupolt. A menekítési akció azután került át péntekről szombatra, hogy habár a segélyszervezet csapatai megpróbáltak eljutni Mariupolba pénteken, de nem sikerült elérniük a várost.

A Vöröskereszt egyelőre nem tud további tájékoztatást adni csapatai jelenlegi helyzetéről.

Az ukrán csapatok több mint 30 települést foglaltak vissza Kijev régióban, Ukrajna fővárosa körül, közölte az ukrán elnöki tanácsadó. Ukrajna péntek este-szombat hajnalban visszafoglalta Buchát és Brovarit is, szombaton a hosztomeli repülőtérről is kivonultak az oroszok.

Az atomerőmű a CNN-nel közölte, hogy felvonták az ukrán zászlót Csernobilban azután, hogy az orosz erők elhagyták azt. „Ma, április 2-án 11 órakor felvonták az ukrán zászlót a csernobili atomerőmű felett, és elénekelték a himnuszt”, állt az Energoatom közleményében.

Az orosz agresszióra és gyermekek háborúban elszenvedett sorsára hívja fel a figyelmet az UNICEF irodája elé szervezett békés felvonulás. Az Anyák Menete azokért az ukrán nőkért és gyermekeikért áll ki, akik a háború miatt elhagyni kényszerültek hazájukat.

A menet 14 órakor indult a Wesselényi, Károly, Rákóczi utcákon át a Ferenciek terére, ahol csatlakoznak a „Legyen végre vége” című tüntetéshez, amit Juhász Péter szervezett.

Az oroszok által megszállt ukrán városban, Enerhodarban demonstrációt szerveztek Ukrajna mellett, az oroszok azonban a tüntetést feloszlatták. Videófelvételeken látszik, ahogy fehér füst lepi be a várost, a helyi hatóságok szerint többeket elfogtak, illetve lövésekkel és kisebb robbantásokkal oszlatták szét a tömeget.

A lakosok azért gyűltek össze a déli városban, hogy közösen elénekeljék az ukrán himnuszt. A déli város a Dnyipro folyó partján fekszik, a közeli Zaporizzsja atomerőmű dolgozóinak ad otthont.

Az alábbi – a Sky News által ellenőrzött – felvételek a Kijevtől északnyugatra fekvő Borodjanka városában készültek. A városban korábban kemény harcok dúltak, az orosz hadsereg szó szerint rommá lőtte az épületeket és az infrastruktúrát.

A napokban megkezdődött az orosz hadsereg újraszervezése és átcsoportosítása, aminek folyományaként a katonáik kivonulnak Kijev környékéről, az ukrán csapatok pedig visszavesznek városokat.

Carla Del Ponte volt háborús bűnöket vizsgáló ügyész felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen – jelentette az AFP.

„Putyin háborús bűnös” – mondta egy interjújában a 75 éves Del Ponte, aki többek között Ruandában és a volt Jugoszláviában is vizsgált háborús bűnöket, illetve éveken át tagja volt a szíriai háborúban elkövetett jogsérelmeket vizsgáló ENSZ-bizottságnak is. Az exügyész hangsúlyozta, hogy a letartóztatási parancs kiadása fontos jelzés lenne arról, „hogy a nyomozati munkát elvégezték”. „Ez az egyetlen létező eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egy háborús bűncselekmény elkövetőjét letartóztassák és a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák” – mondta.

Ugyanakkor Del Pont elismerte, hogy az elfogatóparancs nem feltétlenül jelenti azt, hogy Putyint sikerülne is őrizetbe venni. „Ha Oroszországban marad, akkor ez soha nem történne meg. De ellehetetlenítenék számára az országa elhagyását, az egy erős jelzés lenne, hogy sok állam van ellene” – mondta.

(via The Guardian)

Jelentős ukrán olajfinomítóra mértek légicsapást az orosz erők szombat reggel – közölte Oroszország hadseregének szóvivője.

A közép-ukrajnai Kremencsuk városában található finomítót „nagy pontosságú, nagy hatótávolságú légi és tengeri fegyverekkel” támadták – mondta Igor Konaszenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombati tájékoztatóján.

Konaszenkov azt állítja, hogy az orosz hadsereg megsemmisítette azokat a benzint és dízelüzemanyagot tároló raktárakat, amelyek az ország keleti és középső régióiban lévő ukrán csapatokat látták el.

Dmitro Lunin, az ukrajnai Poltava régió kormányzója, ahol a finomító található, korábban elmondta, hogy három orosz repülőgép hajtotta végre a csapást helyi idő szerint reggel 6 óra körül. Lunin elmondta, hogy nem tudni, hogy a támadásban megsérült-e valaki, de a mentőszolgálat szombat reggel tűzoltást végzett. Állítása szerint hajnali 2 óra körül négy orosz rakéta más célpontokat is eltalált Poltavában.

(CNN)

Ahogyan az orosz hadsereg fokozatosan vonul vissza az ukrán főváros környékéről és az ukránok visszamerészkednek, riporterek is bejutnak a korábban intenzív harci cselekmények által sújtott területekre.

A német BILD riportere a Twitteren posztolt egy videót az oroszok által hátrahagyott, kiégett, elpusztult tankokról és egyéb felszerelésről Kijev mellett.

A Sky News nemrég visszafoglalt Makarivból is kapott képeket, amelyeken szintén tönkrement katonai járművek láthatók és az infrastruktúra súlyos megrongálódásáról tanúskodnak.

Ferenc pápa mérlegeli, hogy ellátogasson-e Kijevbe, szombaton egy újságírói kérdésre válaszolva mondta el, hogy az asztalon van ennek lehetősége – írja a Sky News. Egy ilyen út nem lenne kockázatmentes figyelembe véve, hogy Kijevet is rendszeresen rakétázzák az orosz csapatok.

A pápa korábban szégyenteljesnek minősítette és elítélte az Oroszország által indított inváziót és arról is beszélt, hogy ez a háború mindannyiunk veresége.

Az UNESCO szerint a háború kezdete óta legalább 53 kulturális szempontból fontos helyszín – 29 templom, 16 történelmi épület, 4 múzeum és 4 műemlék – rongálódott meg.

Számos károsodott helyszín Ukrajna két legnagyobb városában – Kijevben és Harkivban – található, de érintett az egyik legrégebbi város, Csernyihiv is. A szervezet műholdfelvételek és szemtanúk beszámolói alapján listázza, ellenőrzi a keletkezett károkat.

(BBC)

Az Európai Unió további szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, de az esetleges új intézkedések nem érintik az energiaágazatot – jelentette ki Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa szombaton Cernobbióban.

A biztos szerint az uniónak az ukrajnai háború miatt a növekedés lassulására kell készülnie, de recesszióra nem számít. Gentiloni azt mondta, a korábbi, 4 százalékos növekedési előrejelzés túl optimista, és az EU nem fogja elérni azt.

Az uniós vezetők körében az orosz invázió kezdete óta fel-felmerül, hogy szükséges lenne az energiaszektor szankcionálása is, ám ezt a tagországok többsége nem támogatja, mert az azonnali leválás az orosz fosszilis energiahordozókról súlyos következményekkel járna az európai gazdaság számára. Az EU azt azért már eltökélte, hogy 2030-ig függetleníti magát az orosz energiaimporttól.

Az ukrán gazdasági miniszter friss közlése szerint 16 százalékot zsugorodott az ukrán gazdaság 2022 első negyedévében. Az EBRD néhány nappal ezelőtt a teljes évre becsült 20 százalékos visszaesést Ukrajnában, de az ukrán gazdasági tárca ennél sokkal súlyosabb forgatókönyvvel számol, a Reuters szerint -40 százalékos előrejelzést közöltek.