Az ukránok megölték az orosz flotta parancsnokhelyettesét Mariupolnál, telitalálatot kapott egy kijevi bevásárlóközpont

A komoly városharcok által dúlt Szumi egyik vegyipari létesítményéből szivárog a gáz. Az ammónia egyébként nem csak az egyik legrégebb óta ismert gáz, de az ipari szivárgások egyik leggyakoribb tettese. Nagy mennyiségben és tartós kitettség esetén különösen káros az emberi szervezetre, nem véletelen, hogy a régió kormányzója felszólította a lakosságot, hogy kerüljék el a Szumikimprom gyárának 2,5 kilométeres körzetét, de azt is hozzátette, mivel az ammónia könnyebb a levegőnél, ezért az alagsorokban, pincékben nem csak a légicsapások, de az ammónia ellen is védelmet nyújt.

(BBC)

Miután a kormány úgy döntött, hogy az ukrán menekültek számára létrehoz egy központi tranzitvárót Keleti pályaudvar melletti BOK „B” csarnokban, hétfőre ki kellett üríteni a fővárosi pályaudvarokat; hajnalra el is tűntek a sátrak, önkéntesek – és a menekültek is.

Joe Biden a brüsszeli NATO- és EU-csúcson való részvételt követően érkezik az Ukrajnával szomszédos országba, ahol Andrzej Dudával tárgyal a humanitárius segítségnyújtásról. Az ENSZ vasárnapi adatai szerint már több mint tízmillió ember vált földönfutóvá az orosz inváziónak köszönhetően, és szombatig Lengyelországba több mint kétmillió menekült érkezett. Az európai út előkészítésére Biden hétfőn Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és a brit kormányfővel, Boris Johnsonnal tart telefonos egyeztetést. Ezt követően szerdán utazik Brüsszelbe a már említett csúcstalálkozókra. A Fehér Ház leszögezte, hogy az elnök nem követi a három közép-európai kormányfő példáját, és nem utazik el Kijevbe, hogy személyes jelenlétével demonstrálja elkötelezettségét az ukrán védelmi erőfeszítések mellett.

(Axios)

Az Oroszország elleni szankciókat tovább is lehet bővíteni, hogy elérjenek egészen a hatalom legfelsőbb szféráiba.

– nyilatkozta magyar idő szerint vasárnap éjjel az amerikai CBS televíziónak Daleep Singh, az Egyesült Államok helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója (a „ helyettes tanácsadó” kifejezés megtévesztő, mert a „deputy national advisor” valójában egyfajta titkosszolgálati-védelmi miniszterhelyettesi posztot takar). Singh szerint Oroszország a gyors és radikális nyugati szankciók miatt már eleve a gazdasági szakadék szélén tántorog, teljesítménye a felére zsugorodott, és „egyenes úton van a 80-as évek szovjet életszínvonala felé”, de még mindig van lehetőség újabb szankciók bevezetésére, például bankok, vagy „eddig nem érintett” olaj- és gázipari cégek ellen. A fehér házi illetékes nem akart neveket mondani, de állította „Putyin pontosan tudja, mely cégekre gondolok”. Az USA orosz elitet célzó fenyegetéseit érdemes némi távolságtartással kezelni, hiszen ahogy arról a szankciós stratégiák sikerességéről szóló cikkünkben is írtunk, a büntetőintézkedések egyik legrégebbi kritikája, hogy a szankciók a lakosságot sújtják, és nem az elitet, és rezsimváltás helyett csak súlyosbodó elnyomáshoz és mélyülő korrupcióhoz vezetnek.

(via BBC)

A orosz-ukrán háború egyik legfontosabb globális mellékhatásának számít a 2020 óta eleve meredeken emelkedő energiaárak újabb megugrása. Ahogy arról elemzésünkben részletesen írtunk, az amerikai kormányzat az orosz kőolaj és földgáz kiváltására kapacitálni kezdte a béke és demokrácia fenntartásában az elmúlt években Jementől Líbiáig elévülhetetlen érdemeket szerző Öböl-monarchiákat, hogy pörgessék fel a szénhidrogén-termelésüket. Azonban úgy tűnt, hogy a legnagyobb olajkitermelő, az olajár kifinomult manipulálásában 1973 óta igen nagy gyakorlatra szert tevő Szaúd-Arábia nem áll a kötélnek. Azonban Joe Biden, és a Rijádba a múlt héten személyesen is ellátogató Boris Johnson győzködésének köszönhetően a szaúdi állami energiaóriás, az Aramco vasárnap a BBC tudósítása szerint bejelentette, hogy felpörgeti a kitermelési kapacitás növelését szolgáló beruházásait, és 2027-re a jelenlegi napi 10 millió hordóról napi 13 millióra tornássza fel az olajkitermelést, földgázból pedig 2030-ban a jelenleginél 50 százalékkal többet akar kitermelni.

Szintén vasárnap Németország gazdasági minisztere Robert Habeck a katari Dohába utazott, hogy aláírja azt a cseppfolyós gázszállításról szóló szerződést, amivel hazája hosszú távon ki tudja váltani majd az orosz vezetékekből érkező gázt. Európa orosz gázfüggőségéről, és a függőség enyhítésével kapcsolatos dilemmákról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Március 17-ig 119 ezer díjmentes szolidaritás-menetjegyet adott ki a MÁV-Start az Ukrajnából menekülőknek, a jegyek értéke eléri a nettó 152 millió forintot.

– szemlézte vasárnap éjjel az MTI a Világgazdaság hétfői számát. A MÁV adatai szerint a menekültek leginkább Ausztria, Németország, Lengyelország felé utaznak tovább. A vasúttársaság négyóránként közlekedtet különvonatot Záhony és a Keleti pályaudvar között, a járműveket alapvetően a tartalékok mozgósításával biztosítja, így az jellemzően nem befolyásolja a menetrend szerinti járatok meghatározott, előírt kapacitással való közlekedését.

Több ukrán lap szerint feltörték az orosz VKontakte közösségi hálózat biztonsági kódjait, és több mint 12 millió orosz felhasználónak küldtek valós információkat az Ukrajna elleni orosz agresszióról. Az egyelőre ismeretlen hekkerek által küldött szöveg – melyet több felhasználó is kiposztolt – a civil infrastruktúra elpusztításának mértékéről és az odahaza eltitkolt orosz katonai veszteségekről közöl adatokat, melyet megfűszerez azzal a fenyegetéssel, hogy a címzett adataihoz a hekkerek hozzáfértek, és „a háború támogatói elnyerik büntetésüket”.

Ahogy azt a globális internetről a szankcióknak és a Kreml cenzúrájának köszönhetően leváló Oroszországról szóló cikkünkben írtuk, a VK (korábban VKontakte) közösségi médiaplatform – egyben óriási illegális online tartalommegosztó – a Yandex keresővel együtt az orosz online ökoszisztéma gerincét alkotja, azonban használata nem olyan kizárólagos, mint mondjuk Kínában a Weibóé.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap esti ultimátumában hétfő hajnal óráig adott időt az ukrán kormánynak, hogy feladja az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost, melynek bevételével létrejönne a donbasszi szakadár „népköztársaság”-ok és az Oroszország által annektált Krím-félsziget közti korridor. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes azonban leszögezte, hogy szó sem lehet a fegyverletételről, és erről tájékoztatta az orosz felet is. Verescsuk azonban arra is felszólította Oroszországot,

ahelyett, hogy nyolc oldalnyi szöveggel húzza az időt, azonnal nyisson humanitárius folyosókat

a gyakorlatilag teljesen szétlőtt város civil lakossága számára. Szombaton néhány ezer embernek már sikerült elhagynia a félmilliós várost, azonban a menekültek egy részét Oroszországba deportálják.

Több híroldal is megerősítette Vitalij Klicsko kijevi polgármester közleményét, mely szerint vasárnap este a főváros Podilszkij kerületében orosz rakétatalálat ért egy bevásárlóközpontot, és a Retroville pláza körül álló lakóépületek is megsérültek. Eleinte a hatóságok azt közölték, hogy a térfigyelő kamerák felvételei által is rögzített rakétacsapásban „legalább egy ember” életét vesztette (a kijárási tilalomnak köszönhetően vasárnap este az épületben nem tartózkodtak vásárlók), később ezt a számot négyben konkretizálták.

Ha már elfáradt a keze a scrollozásban, akkor itt egyben megtalálja az összes vasárnap esti hírt.

Az orosz-ukrán háború általam olvasott legvisszafogottabb, legrealistább elemzője Michael Kofman, az amerikai haditengerészet elemzőközpontjának Oroszország-szakértője, aki magyar idő szerint vasárnap este egy twitter-threadben foglalta össze (valaki magyarázza már el, miért jöttek divatba a posztokra szabdalt elmélkedések), katonai szempontból hol is tartanak a harcok. Kofman az orosz pozíciókat egy, általa megbízhatónak tartott térképen is bemutatja:

Fő megállapításai pedig:

• Kijevet továbbra sem sikerült nem sikerült bekeríteni, és nincs nagy esély az ukrán főváros elleni támadásra. Sőt, az az Odessza felé tartó előrenyomulás is megállt. Az ukrán erőkre jelenleg a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy kelet-ukrajnai csapatokat bekerítik a délről és északról lassan, de előrenyomuló oroszok.
• Az orosz offenzíva sok egyéb hibája mellett eddig nélkülözte a letisztult és reális stratégiai célokat, az ezek eléréséhez elegendő erő összpontosítását. Úgy tűnik, a vezérkar korrigált, és Kelet-Ukrajnára koncentrál.
• Ez összevág azzal a spekulációval, hogy Putyin átfogó győzelem helyett egyetlen jól kommunikálható részsikert akar kicsikarni a konfliktusból, és ez a szakadár „népköztársaságok” területi megerősítése lehet – de Kofman hangsúlyozza, hogy ez csak feltételezés, és a Putyin által érzékelt katonai és politikai helyzet lehet, hogy teljesen eltér attól, amit a nyugati elemzők gondolnak
• Oroszország a „demilitarizáció” követelésének megvalósítását a saját kezébe veszi, mivel jól látható célja az ukrán katonai infrastruktúra lerombolása. A háború új, szisztematikus pusztításra és kivéreztetésre játszó szakasza nem csak az ukrán, de az orosz félnek is komoly veszteségeket fok okozni, de Kofman arra figyelmeztet, hogy még azt sem tudni „a háború elején, a közepén vagy már a végén járunk”

A Fortnite-ból március 20 és április 3 között befolyó bevételét Ukrajnát segítő humanitárius célokra fordítja az Epic Games. Közleményükben azt írják, hogy nem várják meg, hogy a tranzakciók valóban át is jussanak, így amint regisztrálnak egy vásárlást, néhány napon belül már küldik is az azzal megegyező összeget négy szervezet valamelyikének.

Ez a négy szervezet a Direct Relief, az UNICEF, az ENSZ Világélelmezési Programja és az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága.

A kezdeményezéshez az Xbox is csatlakozott, az ebben az időszakban befolyó Fortnite-os nettó bevételét ők is hasonló célokra fordítják. A befolyó összeg bármilyen vásárlásból származhatnak, beleértve a V-Buckok és a Battle Passokét.

A brit hírszerzés vasárnap esti jelentése szerint a Krím félszigetről előre törni próbáló orosz erők még mindig igyekeznek megkerülni Mikolajivot – ahol tudósítóink is jártak –, hogy eljussanak Odesszához, de nem sokat haladtak az elmúlt héten.

Az orosz flotta még mindig blokád alatt tartja Ukrajna partvonalát, innen folyamatosan lövik a városokat. Az ukrán erők vasárnap jelentették be, hogy megölték az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettesét.

A blokád nemcsak a folyamatos bombázással okoz károkat Ukrajnában, hanem azzal is, hogy emiatt nem jutnak be a lerohant országba a szükséges segélyszállítmányok.

Az orosz védelmi minisztérium hétfő hajnalig adott időt az ukrán kormánynak, hogy feladják Mariupolt – írja a Sky News. Volodimir Zelenszkij korábban többször megjegyezte, hogy nem megy bele olyan alkuba, ami sérti Ukrajna területi egységét.

Eközben az Orosz Védelemirányitás Nemzeti Központjának főparancsnoka, Mihail Mizintszev felszólította a város védőit, hogy tegyék le a fegyvert. Megjegyezte, hogy egy „szörnyű humanitárius katasztrófa bontakozott ki”, bár azt nem kommentálta, hogy Ukrajna és a világ legtöbb országának politikusai és katonai vezetői szerint emögött az áll, hogy Oroszország három hete lerohanta Ukrajnát és rendszeresen lövi a civilekkel teli városokat.

Azt ígérte, hogy aki leteszi a fegyvert, az szabadon távozhat a városból a moszkvai idő szerint reggel tízkor megnyíló evakuációs folyosón keresztül. A Reuters azt írja, hogy Mizintszev szerint kelet és nyugat felé is megnyitják a folyosót, így mindenki eldöntheti, hogy merre akarja elhagyni az ostromlott várost.

Az ukrán hatóságok vasárnap délelőtt jelentették, hogy sikerült egy újabb magas rangú orosz katonát megölniük, méghozzá Andrej Palijt a Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettesét. Ezt vasárnap este a Szevasztopol kormányzója megerősítette – írja a Guardian.

A Kommersant szerint Palij a Mriupolnál zajló harcokban esett el. 1971-ben született Kijevben, 1992-ben végezte el a helyi tengerésztiszt-képzőt. 1993-ig az Ukrán Nemzeti Gárdánál szolgált parancsnokhelyettesként, de nem volt hajlandó felesküdni Ukrajnára, ezért inkább az Északi Flottánál folytatta pályafutását. 2020-ban a szíriai orosz csapatok parancsnokhelyettese volt.

Az oroszok szerint Palij egy humanitárius folyosó biztosításán dolgozott, bár érdemes megemlíteni, hogy az ukrán hatóságok szerint nem mindenki önként menekült Oroszországba.

Mariupol az orosz bombázás miatt gyakorlatilag elpusztult, szinte naponta lőnek civil óvóhelyekre. Vasárnap egy 400 főnek menedéket adó iskolát bombáztak le, még nem tudni az áldozatok számát.

A Forpost szerint Palijt mostanában akarták előléptetni ellentengernaggyá.

Több orosz fennhatóság alatt álló ukrán városban is tüntettek a helyiek vasárnap, a herszoni tömeg még két orosz katonai teherautót is visszafordított. Miközben azt kiabálták, hogy „Haza”, elállták a teherautók útját, majd elkezdtek az ellenkező irányba sétálni.

Az orosz sofőrök nem hajtottak bele a tömegbe, hanem először csak elkezdtek tolatni, majd megfordultak és elindultak a másik irányba.

A homeli kórház egyik dolgozója szerint már több mint 2500 orosz katona holttestét szállították a belarusz kórházba és onnan tovább Oroszországba – írja a Szabad Európa Rádió, bár megjegyzik, hogy ugyan több forrásból is ugyanazt hallották, a számokat nem tudták megerősíteni.

Harkiv közel van a Belarusz határhoz, és a háború kezdete óta folyamatos harcok dúlnak a környékén. A helyiek beszámolója szerint az a menetrend, hogy először Mazirba szállítják a halottakat és sebesülteket, onnan viszik őket tovább Homelbe. Eleinte mentőautókkal és vonattal szállították a testeket, de miután kikerült erről egy felvétel, elvileg már éjszaka csinálják, hogy ne legyenek szemtanúk.

A Maziri halottasház elvileg tele van orosz katonák holttesteivel. Homeli orvosok szerint legalább egy labort már átalakítottak kórteremmé, és több kórházi dolgozó is megemlítette, hogy kiengedik a korábban befeküdt betegeket, hogy helyet csináljanak az orosz sebesülteknek.

Az orosz megszálló csapatok elengedték az elfoglalt csernobili atomerőműben rekedt ukrán szakemberek egy részét – írja a BBC. Az oroszok február 24-én foglalták el az atomerőművet, akkor 200 alkalmazottat és az ukrán nemzeti gárda katonáit gyakorlatilag fogságba ejtették.

Egy idő után ugyan megengedték, hogy estére hazamenjenek, de nem tudták garantálni a biztonságukat. A most kiszabadult 64 alkalmazottat 46 önkéntes váltja. A dolgozók egy hete már abba is hagyták a munkát, mert kimerültek. Alig volt élelmük, és rendes ágyak sem voltak. Három hétig éltek így.

Bár 1986-ban az erőmű egyik reaktorának meghibásodása súlyos katasztrófához vezetett, az erőmű 2000-ig üzemelt. Azóta egy karbantartó személyzet dolgozott az állomáson. Az ő legfontosabb dolguk az volt, hogy biztosítsák a nukleáris hulladék hűtőberendezésének működését.

Ez az elmúlt hetekben még fontosabbá vált, mert a harcok során megsérült az üzem áramellátásáért felelős egyik vezeték. Azóta megjavították.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi beszédében azt kérdezte az izraeli parlament, a Kneszet képviselőitől, hogy Ukrajna miért nem kaphat fegyvereket Izraeltől, valamint azt, hogy a közel-keleti ország miért nem vet ki komoly szankciókat Oroszországra – írja a Sky News.

„Mindenki tudja, hogy az önök légvédelmi rendszere a legjobb. Mindenki tudja, hogy ki tudnak állni magukért és meg tudják védeni a nemzeti érdekeiket. Nekünk is segíthetnének megvédeni az életünket, az ukránok és az ukrajnai zsidók életét”

– mondta.

Az izraeli Vaskupoláról ebben a cikkben írtunk.

„Lehetnek közvetítők két ország között, de nem lehetnek közvetítők jó és rossz között.”

A beszédét azzal kezdte, hogy párhuzamot vont a zsidók és az ukránok elleni támadások között. Megemlítette, hogy 1920 február 24-én alakult meg a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, Oroszország pedig 2022 február 24-én indított inváziót Ukrajna ellen. Azt állítja, hogy Moszkvában sokan végső megoldásként utalnak az akcióra.

„A népünk szétszéledt a világban, menedék után kutatva, pont úgy, ahogy önök voltak kénytelenek, de az orosz invázió nem csak egy katonai művelet, ahogy Moszkvában mondják. Ez egy teljes mértékű háború azzal a céllal, hogy elpusztítsák a nemzetünk, a gyermekeinket, a családjainkat, az államunkat, a falvainkat, a városainkat, közösségünket, kultúránkat és mindent, amitől az ukránok ukránok.”

Peking semmilyen katonai segítséget nem nyújt Oroszországnak ukrajnai háborújához, az ezzel ellentétes értelmű információk hamisak – írja az MTI Kína washingtoni nagykövetének interjúja alapján, amit a CBS-nek adott.

„Kína élelmiszert, gyógyszert, hálózsákot és tejport szállít, fegyvert vagy lőszert nem a konfliktusban részt vevő feleknek, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy enyhüljön a szembenállás”

– mondta Csin Kang az interjúban.

Arról nem beszélt, hogy terveznek-e a jövőben katonai eszközöket adni Oroszországnak.

Joe Biden amerikai elnök pénteken egy videohívásban figyelmeztette kínai partnerét, Hszi Csin-ping elnököt, hogy következményei lesznek annak, ha Peking „anyagi támogatást” nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni invázióhoz.

A kínai kommunista vezetés Moszkvához hasonlóan rossz viszonyban van az Egyesült Államokkal. Noha a nyilatkozatok szintjén a feszültségcsökkentés mellett áll ki, még egyszer sem szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja ki az orosz erőket Ukrajnából – jegyezte meg az AFP. Csin Kang nagykövet védelmébe vette az interjúban, hogy Kína nem ítéli el az orosz inváziót.

„Nem oldaná meg a problémát, ha elítélnénk. Csodálkoznék, ha ennek hatására Oroszország kivonulna”

– mondta.

Hszi Csin-ping a háború második napján beszélt Vlagyimir Putyinnal, és arra kérte, hogy gondolja meg a visszatérés lehetőségét a béketárgyalásokhoz.

Több százan tüntettek a zaporizzsjai atomerőműtől nem messze található Enerhodarban, mert az oroszok foglyul ejtették a polgármester-helyettest, Ivan Szamojdjukot – írja a CNN.

Szamojdjuk fia szerint az apja szombaton épp egy beosztottjával beszélt telefonon, amikor egyszer csak mondta, hogy orosz katonák megállítják. Akkor megszakadt a vonal, és azóta senki nem tudja, hol van. Még követeléseket sem kaptak.

Ifjabb Szamojdjuk szerint ez azért nagy probléma a város számára, mert az apja felelt Enerhordan mindennapos ügyeiért, többek között a közeli erőmű alkalmazottainak ellátásáért.

A vasárnapi tüntetés kezdete után fél órával egy orosz katonai jármű hajtott a tüntetőkhöz, és néhány katona megpróbált letartóztatni egy-két résztvevőt. Ezt a tömeg Szamojdjuk szerint nem hagyta, így nem sokkal később már egy páncélos csapatszállító jelent meg több tucat katonával, akik már feloszlatták a tömeget.

Az orosz elit azon gondolkozik, hogyan tudnák megölni Putyint – írja az ukrán hírszerzés a Facebookon. Szerintük befolyásos politikai és gazdasági szereplők egy kis csoportja állt össze az elnök ellen, méghozzá a háború miatt.

Az a céljuk, hogy minél előbb félreállítsák az elnököt és újraépítsék a gazdasági kapcsolatokat a nyugattal. Az ukránok szerint már Putyin utódját is megtalálták: az FSZB-t vezető Alekszandr Bortnyikovot, aki kikerült az elnök kedvencei közül, miután a titkosszolgálatok nem úgy teljesítettek, ahogy a vezetés azt elvárta. Erről bővebben itt írtunk.

Az ukrán hírszerzők szerint az összeesküvők mérgezésben, fertőzésben és megrendezett balesetben gondolkodnak.

Azt írják, hogy azért rendelték vissza a csecsen katonákat a frontról, hogy inkább az elnököt védjék. Az ukránok szerint az infó közvetlenül az FSZB-től származik, valószínűleg azért, hogy meggyengítsék a csecsen vezető befolyását és javítsák a viszonyukat a nyugattal.

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter a Facebookon számolt be arról, hogy a Patriot légvédelmi rendszer telepítéséért felelős egységek érkeznek a Szlovák Köztársaságba. A folyamat a következő napokban folytatódik. A rendszert ideiglenesen a szliácsi légibázison helyezik el. A többi pontot a szakértők úgy jelölik majd ki, hogy a védőernyő Szlovákia lehető legnagyobb területét fedje le, különös tekintettel a kiemelt védelmi pontokra.

A miniszter köszönetet mondott Németországnak és Hollandiának, hogy elfogadták Szlovákia védelme megerősítésére irányuló kérését. Közölte azt is, hogy a Patriot légvédelmi rendszer nem az ország által már tulajdonolt orosz S-300-as légvédelmi rendszer felváltását szolgálja, hanem annak telepítése tovább erősíti Szlovákia légterének védelmét, majd az írta:

„Az S-300-as rendszer kora, műszaki állapota, elégtelen képességei és Oroszországtól való függősége miatt (és mert az ukrajnai agresszió után bármilyen katonai együttműködés teljesen kizárt Oroszországgal), a jövőben szeretnénk lecserélni a rendszert a szövetségeseinkkel teljesen kompatibilis megoldásra.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin állítását, miszerint Ukrajna tele van neonácikkal – írja a CNN. az elnök vasárnap adott interjút az adónak.. Zelenszkij nem tudja ezt komolyan venni, de attól tart, hogy ha Putyin egy információs buborékban ül és valóban azt gondolja, hogy valóban nácik irányítják Ukrajnát – és ez számára nem csak egy koholt vád egy indokolatlan háború elindítására –, akkor szörnyű tettekre lehet képes, hogy elérje a célját.

„Szörnyű lépésekre lehet hajlandó, mert azt jelentené, hogy ez nem egy játék számára. Ha ez csak egy játék neki, akkor kénytelenek leszünk küzdeni ellene. De ha komolyan gondolja, ha azt hiszi, hogy hogy elfoglalja a területünket és neonácikra utaló jeleket talál, akkor sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mi másra képes az ambíciói kielégítése és a küldetésének teljesítése érdekében”

– mondta az ukrán elnök.

Továbbra is folynak a harcok Mariupolban, miközben a várost körülvevő orosz erők tovább bombázzák a cilvi lakosságot – írja a régiós vezetés közleménye alapján a Sky News. Vasárnap reggel az oroszok egy 400 civil menedékéül szolgáló iskolát bombázott le.

A városvezetés szerint az oroszok több ezer civilt akaratuk ellenére Oroszország távoli városaiba szállítottak. Ha Oroszország elfoglalja a várost, akkor lesz egy szárazföldi átjárója a 2014-ben annektált Krím félszigetre.

Az orosz csapatok – ahogy korábban is írtuk – több ezer mariupoli lakost szállítottak át először egy táborba, onnan pedig a Taganrog nevű orosz kikötővárosba. Ljudmjla Deniszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerint innen néhányukat átvitték Oroszország más pontjaira – írja a BBC.

A város gyakorlatilag elpusztult a bombázások során. Az oroszok azzal vádolják az ukrán védőket, hogy emberi pajzsként próbálják használni a lakosságot, de mégis úgy tűnik, hogy nem válogatnak a célpontok között.

A Reuters tudósító tudtak váltani néhány szót néhány menekülttel egy taganrogi sportközpontban. Egy idős házaspár azt mondta, hogy az orosz katonák mindössze 10 percet adtak nekik, hogy összepakoljanak, és vitték is őket a buszokhoz.

Orosz médiumok szerint 500 menekült már Jaroszlavlban van – egy orosz városban, ami 1500 kilométerre van Mariupoltól. Az nem derül ki az orosz híradásokból, hogy a menekültek szándékosan Oroszországba menekültek, ahogy az sem, hogy az állam hogyan segíti az áttelepítésüket.

David Beckham vasárnap átadta a több mint 70 millió követővel rendelkező Instagram-fiókját egyi harkivi szülészeti klinika vezetőjének. Az instasztoriban Irina elmondja, hogy már az Oroszországgal vívott háború első napján az összes terhes nőt a kórház pincébe kellett költöztetni.

„Szörnyen nehéz órákat töltöttünk együtt” – mondta. „Az első napok voltak a legnehezebbek. Meg kellett tanulnunk a bombázások és a légicsapások közepette dolgozni”.

Irina ezután bemutatta Beckham követőinek Janát, akinek fia a háború második napján született, légzési problémákkal küzd, de hazamenni nem tudnak, mert az otthonuk megsemmisült a bombázásban.

„Valószínűleg az életünket kockáztatjuk, de egyáltalán nem gondolunk erre. Szeretjük a munkánkat” – mondta Irina. „Az itteni orvosok és nővérek, aggódunk, sírunk, de egyikünk sem adja fel” – kérte Irina adakozásra Beckham követőit.

Ebben a cikkben szedtük össze a legfontosabb eseményeket, amik vasárnap reggeltől délutánig történtek.

A háború kezdete, vagyis február 24-e és március 19-e között legalább 902 civil halt meg Ukrajnában, 1 459-en pedig megsérültek, állítja az ENSZ. Ugyanakkor hozzáteszik azt is, hogy a valós halálos áldozatok száma valószínűleg sokkal magasabb. A legtöbb áldozatot robbanófegyverek, például nehéztüzérségi lövedékek, valamint rakéta- és légicsapások okozták.

Az ENSZ korábban azt is mondta, a halottak közül legalább 150 gyerekek, 160 gyerek pedig megsebesült. Az ukrán parlament vasárnap ennél kicsit alacsonyabb számról beszélt: szerintük 115 gyerek halt meg, 140 pedig megsérült. (BBC, Guardian)

Volodimir Zelenszkij készen áll tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, de figyelmeztetett, ha bármilyen tárgyalási kísérlet kudarcot vall, az azt jelentheti, hogy a két ország közötti harc „egy harmadik világháborúhoz” vezethet. Az ukrán elnök erről a CNN-nek adott vasárnapi interjújában beszélt.

Mint mondta, „készen állok a tárgyalásokra vele. Készen álltam az elmúlt két évben. És úgy gondolom, hogy tárgyalások nélkül nem tudjuk befejezni ezt a háborút. Mindazok, akik azt gondolják, hogy ez a párbeszéd sekélyes, és hogy nem fog megoldani semmit, egyszerűen nem értik, hogy ez nagyon értékes. Ha csak egy százalék esélyünk van arra, hogy megállítsuk ezt a háborút, akkor élnünk kell ezzel a lehetőséggel, meg kell tennünk. Nem tudom megmondani, hogy mi lesz a tárgyalások eredménye – mindenesetre naponta veszítünk embereket, ártatlan embereket a helyszínen” – mondta.

Zelenszkij itt azt is mondta, „az orosz erők azért jöttek, hogy kiirtsanak minket, hogy megöljenek minket. Mi pedig bebizonyítottuk népünk és hadseregünk méltóságát, képesek vagyunk erőteljes csapást mérni, képesek vagyunk visszavágni. De sajnos a méltóságunk nem fogja megőrizni az életüket. Minden esélyt fel kell használnunk, hogy legyen lehetőségünk tárgyalni, hogy legyen lehetőségünk Putyinnal beszélni. De ha ezek a kísérletek kudarcot vallanak, az azt jelentené, hogy ez egy harmadik világháború”.

Pénteken Putyin telefonon hívta Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, akinek elmondta, milyen követelései vannak Ukrajnával szemben. Ezek között van például, hogy Ukrajna legyen semleges állam, és ne kérje a felvételét a NATO-ba; demilitarizálják az országot, hogy ne jelentsen fenyegetést Oroszországra nézve; hajtsanak végre egyfajta nácimentesítést; valamint adja fel a kelet-ukrajnai szakadár területek, azaz a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságok” által uralt megyék feletti fennhatóságát.

Minderről Zelenszkij most a CNN-nek azt mondta, „vannak olyan kompromisszumok, amelyekre független államként nem lehetünk készek”, és „nem lehet csak úgy, erőszakkal rávenni egy másik ország elnökét, hogy elismerjen bármit is”. Az ukrán elnök szerint az ukrán nép is kifejezte a véleményét, mert „nem virágcsokorral, hanem bátorsággal, fegyverrel a kezükben üdvözölte az orosz katonákat”. Zelenszkij szerint ha Ukrajna NATO-tag lenne, ez a háború nem történt volna meg.

Putyin azt is mondta a török elnöknek, ezekben a kérdésekben hajlandó személyesen is tárgyalni Zelenszkijjel, aki napok óta hangsúlyozza, hogy készen áll találkozni orosz kollégájával. Erdoğan török elnök fel is ajánlotta, hogy találkozhatna az orosz és az ukrán elnök egymással akár Isztambulban, akár Ankarában.