Mit is tud pontosan az izraeli Vaskupola-rendszer radarja, amit most megveszünk?

2020. december 16. – 20:00

frissítve

Mit is tud pontosan az izraeli Vaskupola-rendszer radarja, amit most megveszünk?
ELTA ELM-2084 – Fotó: IAI

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap mi is megírtuk, hogy a magyar hadsereg egy újabb nagyszabású beruházás keretében megvásárolja a kis hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó Vaskupola-rendszerben használt multifunkciós, EL/M-2084 névre hallgató radart a kanadai Rheinmetall Canadától. Az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Korom Ferenc magyar vezérkari főnök, az első új radareszközöket pedig 2022-ben kapja meg a honvédség. Az új rendszer a szovjet korszak óta Magyarország birtokában lévő régimódi légvédelmi radarokat váltja majd, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány radarról, illetve mekkora összegről van szó. De mi az a Vaskupola, miért jó az ebben használt radar, és mire fogja ezt használni a magyar hadsereg?

Mi az a Vaskupola?

Azt rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy a honvédség bejelentése nem azt jelenti, hogy a magyar hadsereg a teljes Vaskupola-rendszert vásárolja meg, csak az ebbe is integrált radar érkezik majd Magyarországra. Ezzel együtt az egyértelmű, hogy a radar képességeire leginkább a Vaskupola világított rá, ezért érdemes röviden összeszedni, hogy pontosan mi is ez.

A rendszer fejlesztése 2007-ben kezdődött, a tervezéskor pedig az a cél lebegett az izraeliek szemei előtt, hogy egy megfizethető rendszert hozzanak létre, amivel megakadályozhatják a beérkező rakéták becsapódását. Erre azért volt szükségük, mert a palesztin harcosok a kétezres évek eleje óta rengeteg rakétát halmoztak fel, a házilag barkácsolt Kasszámoktól a Katyusákon át az M-302-esig, és ezekkel rendszeresen indítottak támadásokat izraeli területek ellen. Ezek nagy része el sem jutott a célpontjáig, de a maradék éppen elég volt ahhoz, hogy épületeket semmisítsen meg, és veszélyeztesse a civilek életét.

Az izraeli kormány rengeteg pénzt tolt bele a projektbe, a radar prototípusát pedig már 2008-ban sikerrel be tudták vetni egy hadművelet során. Magát a rendszert több éves tesztelés után 2011 márciusában helyezték működésbe, kevesebb mint két héttel később már le is szedte az első rakétát, amit azóta több száz másik követett.

A rendszer repülőgépek, drónok, nagyobb aknák, de egy korábbi példa alapján még ballisztikus rakéták ellen is bevethető, bár utóbbi esetben annyira nem megbízható, nem véletlenül használja az izraeli hadsereg a Vaskupolát két másik légvédelmi rendszerrel tandemben. A rendszer az eddigi legfontosabb tesztjén is jól teljesített, 2014-ben a Gázai övezetben állomásozó Hamász elleni offenzíva során durván 85-90 százalékos hatékonysággal lőtték ki a válaszul indított rakétákat.

Benny Gantz, Izrael miniszterelnök-helyettese és védelmi minisztere, Mark Esper amerikai védelmi miniszternek és Tovah Winick hadnagy egy Iron Dome rakétavédelmi rendszerrel Tel Avivban, 2020. október 29-én – Fotó: Paul HANDLEY / AFP

Az Izraellel egyébként is szoros katonai kapcsolatot ápoló amerikai kormány több százmillió dollárral támogatja a sok katonai szakértő által a világ leghatékonyabb légvédelmi rendszerének kikiáltott Vaskupolát. A népszerűsége, és a korábbi sikerei ellenére nem mindenki van meggyőződve erről, de a részletesebb elemzések alapján a rendszer legrosszabb esetben is 59 százalékos hatékonysággal képes megakadályozni azt, hogy lakott területre csapódjon be egy rakéta, ami még mindig elég jó aránynak mondható. Az ugyanakkor biztos, hogy a rendszer kiépítése és üzemeltetése is iszonyatosan költséges, ami a Vaskupola-rendszerbe tartozó ütegek összetevőinek számba vétele alapján nem is olyan meglepő. Egy ilyen rendszer

  • három vagy négy rakétaindító állásból, illetve az ehhez tartozó húsz Tamir típusú elfogórakétákból;
  • az ellenséges rakétaindításokat figyelő EL/M-2084 névre hallgató radarból – ez az, amit a magyar honvédség most megvesz;
  • illetve a stratégiai és fegyverirányító rendszerből áll, ami a másik két elem koordinálásáért felelős.

A rendszer minden eleme szabadon mozgatható, ami amellett, hogy rugalmasabbá teszi, a kilövését is megnehezíti. A radar akár 70 kilométerről is képes észlelni az ellenséges rakétaindítást, ha pedig ez megtörtént, a keretszoftver azonnal kiszámolja a várható röppályát, hogy megállapítsa, lakott területre fog-e becsapódni a rakéta. Ha igen, a rendszer javaslatot tesz az elfogásra, amit a kezelőszemélyzetnek le is kell okéznia, innentől azonban minden automatizált, a Tamirok maguktól megkeresik, és elpusztítják a célpontot. A rendszer tényleg a haditechnika csúcsa, így rögtön érthető, hogy miért kerül egyetlen üteg több tízmillió dollárba, a költségeket pedig még tovább növeli, hogy az elfogó rakéták darabja alsó hangon is 35 ezer dollárba kerül. De az is lehet, hogy sokkal többe, a Pentagon tavaly például 150 ezer dolláros árcédulát biggyesztett a költségvetési kérelmében a Tamirok mellé. Ez hiába tűnik kevésnek a több millió dollárba kerülő amerikai Patriot rakétákhoz képest, még mindig nagyságrendekkel több pénz, mint a pár száz dollárból összeüthető Kasszámok, amikre kilövik őket.

Időszerű volt a frissítés

Az új radarrendszer láthatóan bizonyította már a hatékonyságát, a megvásárlása pedig az elmúlt évek intenzív fegyverkezésének, illetve korszerűsítésének fényében nem is túl meglepő. A honvédség 2018 óta rengeteg mindent vásárolt, vagy rendelt elő, többek közt helikoptereket, csapatszállító gépeket, tankokat és egy rakás lőfegyvert, november közepén pedig NASAMS légvédelmi rakétarendszerekre is beruháztak. Ezek hasznosságát lehet vitatni, különösen az utóbbiét, ami a 444 korábbi cikke alapján nem igazán biztosít új képességeket a honvédségnek, de azt azért érdemes kiemelni, hogy ez is nagyságrendekkel fejlettebb lesz a jelenleg használt szovjet Kub-oknál. A mostani beruházás ugyanakkor az általunk megkérdezett, a témában jártas szakértő szerint egyértelműen nagyon el lett találva. Az izraeli fejlesztésű radar korábban egyértelműen ki tudott ugrani a piacról, és mostanra még az ugyanilyen kategóriás amerikai radarokat is lekörözi, az pedig, hogy több országban, köztük az Egyesült Államokban is van már ilyen Izraelen kívül, nagyon jó referencia.

Egy norvég NASAMS légvédelmi rendszer – Fotó: Øvelse Seapie / Wikimedia Commons

Az EL/M-2084 egy ún. aktív fázisvezérelt antennarendszer, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ahelyett, hogy egy nagy teljesítményű adó mikrohullámú energiáját fókuszálnák, sugároznák ki és forgatnák körbe egy parabolikus reflektoros rendszerrel, sok kicsi, relatíve kis teljesítményű adó-vevő modulból felépítenek egy rácsot, mechanikus forgatás helyett pedig elektronikusan oldják meg a légtér pásztázását. Ez a megoldás lényegesen rugalmasabb, és sokkal gyorsabban tudja letapogatni a légteret, a legnagyobb előnye azonban az, hogy multifunkciós, vagyis különböző üzemmódokon különböző feladatokat lehet vele végrehajtani. A modernizált P-37, PRV-17 és ST-68U típusú lokátorokat váltó radarrendszer röviden összefoglalva bármilyen időjárási körülmények között képes alacsonyan repülő repülőgépek, helikopterek, pilóta nélküli légi járművek, rakéták és tüzérségi lövedékek észlelésére és bemérésére.

A beszerzés hátteréről a szakértő elmondta, hogy Magyarországon a katonai célú légtérellenőrzés a NATO-val talán leginkább összehangolt tevékenység, amit a belépésünktől kezdve magas szinten kellett tudni harmonizálni a szervezet közös légvédelmi rendszerének (NATINADS) tagjaként. Ehhez többek közt azzal járulnak hozzá a tagországok, hogy a a NATO által meghatározott követelmények alapján radarokat működtetnek a saját területük fölött, az így szerzett adatokat pedig továbbítják egy közös rendszerbe. A NATO-nak volt közös programja az új tagországok belépésekor arra, hogy korszerűsítse a rendszerüket, ami magába foglalta a meglévő szovjet radarok kompatibilissé tételét, másrészt pedig arra is biztosítottak lehetőséget, hogy a szervezet beszerzési rendszerén és az ő finanszírozásukkal vegyenek új lokátorokat.

ELTA ELM-2084 – Fotó: United States Missile Defense Agency / Wikimedia Commons

Magyarországon három radart fizetett ki a NATO, amiből kettő problémamentesen meg is valósult Békéscsabán, illetve Bánkúton, a Zengőre tervezett balsorsú radart azonban a környezetvédők tiltakozása miatt nem tudták megépíteni, és a kormány által később kijelölt Tubesen sem sikerült felhúzni. Végül kompromisszumos megoldással egy már létező magyar honvédségi radarszázad területére telepítették Medinára, ám így ahhoz, hogy a NATO minimális békeidős teljesítményét teljesíteni tudjuk, meg kellett tartani két olyan radarszázadot az ország nyugati felében – egészen pontosan Kup, illetve Juta községekben –, amiket optimális esetben ki lehetett volna vonni. Mindez azért fontos, mert a mostani beszerzéseket részben az tette indokolttá, hogy a két radarszázad által használt régi, elavult szovjet technika fenntartása egyre nehezebbé vált, és egyre sürgősebb lett a lecserélésük. Ha pedig cseréltek, akkor olyat akartak venni, ami a lehető legjobb,

így esett a választás az izraeli EL/M-2084-es radarcsaládra, ami a szakértő szerint ezen a téren a legelőrébb tartó, már szolgálatba állított technológia.

A két radaregység radarjainak korszerűsítésével a békeidős követelmények teljesítését garantálni lehet, készültség esetén azonban az elvárások is nőnek, megkövetelhetik például azt, hogy kisebb magasságokon, vagy egy adott területen lássuk a célokat. Erre a célra vannak a honvédségnek mobil radarcsoportjai, amik ideglenes helyszínekre kivezényelve eleget tehetnek ennek az elvárásnak, ám jelenleg ezek is szovjet radarokkal vannak felszerelve – a mostani beszerzés másik célja, hogy őket is ellássa az új technológiával. Az új radart tüzérségi felderítő lokátorként is lehet használni, mert nagyon gyorsan képes megállapítani, hogy honnan érkeznek és hova tartanak a lövedékek, emellett pedig – ahogy azt a Vaskupola-rendszer is bizonyította – a légvédelmi rakétaegységek támogatására is alkalmas.

Légtérellenőrzés, tüzérségi támogatás

A Vaskupola-rendszer arra is rávilágított, hogy ez a radar nagyon pontos célkoordinátákat tud előállítani, vagyis technikailag képes arra, hogy olyan adatokkal lásson el például rakétarendszereket, melyek alapján a rakéták képesek kirepülni, és elfogást végrehajtani. Mint mondta, akinek van ilyen radarja, annak van egy olyan eszköze, ami akár a fegyverirányítást is meg tudja oldani. Ez persze jelenleg nem aktuális szempont, összességében a hangsúly a békeidős légtérellenőrzés biztosításán, illetve a tüzérség támogatásán van, a mobil radar csoportok korszerűsítése, és a légvédelmi rendszerek kiegészítése másodlagos szempont.

Az első radareszközöket 2022-ben kapja majd meg a honvédség, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy összesen hány érkezik majd belőlük, ahogy azt sem, hogy mennyi pénzért. Némi fogódzót biztosít az, hogy az izraeli Jediót Ahronót újság hírportálja, a ynet szerint nagyobb ügyletről van szó, mint amikor két évvel ezelőtt a cseheknek adtak el nyolc radarrendszert 125 millió dollárért, vagyis több mint 36 milliárd forintért. A beszerzésen túl azt is érdemes kiemelni, hogy a Rheinmetall Canada és Magyarország megállapodása értelmében ipari együttműködés is létesül a felek között, részleges magyar gyártással indul majd a program és a teljes körű készre szerelés is Magyarországon zajlik majd.

A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a radaroknak természetesen nem egy laborban kell működnie, hanem a katonaságban, mindig a helyi követelmények szerint kell testre szabni a dolgokat. Ebben mindig jelentős tere van az ipari együttműködésnek az informatikai rendszerek finomhangolásától kezdve az adatszolgáltatáson át egészen addig, hogy milyen járműre akarják elhelyezni a radart. Szerinte nagyon sokféle lehet egy ilyen berendezés integrációja egy specifikus rendszerbe, ez pedig számos ipari együttműködésre ad teret. Az ELTA eddig több mint 100 radarrendszert adott el több mint 2 milliárd dollár (közel 600 milliárd forint) értékben, többek közt Kanada, India, Finnország és Szingapúr is vásárolt már belőle.

Egyik olvasónk küldött egy videót a Vaskupola működéséről, a felvétel tavaly novemberben készült, Tel-Aviv közelében semmisítettek meg egy kilőtt rakétát.