Véget ért az augusztus 20-i tűzijáték

„Magyarország évezredes történelme bizonyítja, hogy a háború nem érdekünk, Magyarország nem a hódításaira büszke, hanem a szabadságharcaira” – mondta Gulyás Gergely az államalapítás napján tartott ünnepségen Budapesten.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezer esztendő alatt a magyarok látták a béke évszázadait, háborúkat és testvérharcokat, „államiságunk második fél ezrede pedig a megmaradásért vívott küzdelem volt”, majd hozzátette, hogy Szent István óta „szilárd alap és mozdíthatatlan cél” az, hogy Magyarország sorsáról Magyarországon döntsenek.

„Büszkék vagyunk arra, hogy ezer évvel ezelőtt Szent István szilárd alapra helyezte a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette” – jelentette ki Gulyás.

(MTI)

Integető pandák, tündérek és postások, kosárlabdázók és egy űrhajós is megjelentek az 58. debreceni virágkarneválon. Az esemény támogatója, az ellentmondásos akkugyárával ismertté vált kínai CATL hozta az említett pandákat, de rajtuk kívül is több, helyben fontos cég megjelent a BMW-től a Teváig. Itt bővebben olvashat az idei karnevál történéseiről.

A kormány 2038-ra Esztergom Szentkirály nevű városrészét nemzeti emlékhellyé kívánja fejleszteni, amely méltóképpen szolgálja a múltat és az eljövendőt – jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Esztergomban. Szent István 1038. augusztusában halt meg, ennek az ezredik évfordulóját ünnepelné így a kormány.

Hankó beszélt arról, hogy „a nemzetet formáló, nemzetet erősítő keresztény hitünkön alapuló értékek, amelyeket továbbra is vallunk, őrzünk, sőt erősítünk” fontosak, a magyar nemzetnek pedig „nincs szüksége iránymutatásra”.

(MTI)

Szent István ugyan 1038. augusztus 15-én halt meg, de 1083-ban augusztus 20-án avatták szentté, így azóta ezen napon emlékezünk meg róla. Minden korban eltérően tartották meg az ünnepet elődeink, de a programok mindig tömegeket vonzottak.

1860-ban a feljegyzések szerint például a Lánchídon 88 557 egyén kelt át, ami az akkor 200 ezer körüli népességhez viszonyítva olyan, mintha most 700 ezren sétálnának át a hídon. Az első világháború után anyagi okok miatt évekig nem rendeztek nagyobb szabású ünnepséget, de 1926-ban már egyenesen Szent István hetet tartottak: a tűzijáték és az ünnepség mindig fontos eleme volt Magyarország augusztusának, erről itt olvashat régi augusztus huszadikai képeket nézve.

Ma Magyar Péter is mond beszédet a saját rendezvényén a Margitszigeten. Mivel estére esőt/vihart mondtak, így a kezdést két órával korábbra, délután négyre hozta eredetileg, aztán mégis visszarakta délután 6-ra, de ez már csak a helyszínen derült ki. Itt úgy fogalmaztak: „szerencsére az időjárás nekünk kedvez, tartjuk az eredeti menetrendet”.

Hogy az átszervezés miatt van-e, azt nem tudni, de délután négy előtt egyelőre elég szellős a Nagy-rét. Egyébként egy elég nagy szeletet kerített le a Magyar a szigeten, ahova csak beléptetőkapukon keresztül lehet belépni. A Margit-hidat délutántól le is fogják zárni a tüzijátékok miatt, így kifelé már csak az Árpád-híd felől lehet kijutni.

Megelevenedett a magyar történelem augusztus 20-án a budai Várban. A Tóth Árpád sétányon 150 szereplő – hagyományőrzők és színészek – 10-15 perces jelenetekben adták elő történelmünk sorsfordító pillanatainak, hét hősies tettének a történetét. Megelevenedett többek között Szent István király, Szent László és Hunyadi János is. A Hősök útján volt minden, ami szem és szájnak ingere: csatajelenetek, kardcsörgés, de még puskaropogás is:

A Hősök útja program részeként történelmi filmeket is nézhettek a látogatók a Kapisztrán téri óriás kivetítőn. Sőt még közös fotót is készíthettek kedvenc történelmi alakjuk virtuális verziójával a Hősök útja szelfipontján.

Kétségkívül a budapesti mellett az egyik leglátványosabb helyszín tűzijátékos nézőpontból a Balaton. Nem feltétlen a ráköltött milliárdok és a hiperlátványos showműsor miatt, hanem a természeti környezet, és az elég sűrűn kilőtt tűzijátékok okán.

A rutinos tűzijátéknézők tudhatják, hogy egy jól megválasztott panorámapontról – legyen az kilátó vagy egyszerűen egy kopaszabb hegycsúcs – egyszerre több település műsorában lehet gyönyörködni.

Több lap is összeszedte már, hol lesz látható a kilőtt rakétákból kipattanó színes műcsillagpor, a CsodálatosBalaton.hu listája például így fest (zárójelben, ha alternatív vizuális látványosság lesz az adott településen):

• Alsóörs, augusztus 20., 22.00,
• Balatonalmádi, augusztus 20., 21.00 (tűzzsonglőr),
• Balatonberény, augusztus 20., 21.30,
• Balatonföldvár, augusztus 20., 21.00,
• Balatonfüred, augusztus 20., 22.00,
• Balatonlelle, augusztus 20., 21.00,
• Balatonszemes, augusztus 20., 22.00,
• Balatonvilágos, augusztus 20., 22.00,
• Csopak, augusztus 20., 21.30,
• Fonyód, augusztus 20., 22.00,
• Keszthely, augusztus 20., 21.00,
• Siófok, augusztus 20., 22.00 (lézershow),
• Sümeg, augusztus 20., 21.00,
• Szigliget, augusztus 20., 21.00,
• Tihany, augusztus 20., 21.15 (fényszínház),
• Zamárdi, augusztus 20., 21.00,
• Zánka, augusztus 20., 21.30.

Nem véletlen maradtak ki fontos települések, például Balatonboglár és több másik falu vagy város már 19-én megtartotta a maga tűzijátékát.

A We Love Balaton cikke azt is megjegyzi, hogy 19-én és 20-án este is kifutnak a kikötőkből a Bahart tűzijátéknéző hajói. Badacsony, Révfülöp, Balatonboglár, Balatonlelle, Keszthely, Fonyód és Siófok állomásairól is indulnak járatok, a fedélzeten pedig a személyzet egy pohár pezsgővel is kedveskedik az utasoknak – írja a lap.

Az Időkép balatoni előrejelzése szerint kedden felhők zavarhatják meg a napsütést, helyenként futó zápor és zivatar is kialakulhat a térségben. Élénk északi-északnyugati szél várható, ami a zivatarok térségében viharos lökésekké is fajulhat. Délután 31-33 fok várható. Posztunk írásakor egyébként kristálytiszta az ég a Balatonnál, viharjelzés sincs érvényben, de a környező vármegyékre figyelmeztetést adtak ki: zivatar miatt mindhárom környező vármegyére elsőfokú, felhőszakadás miatt Veszprémre másod-, Zalára elsőfokú jelzés érvényes a Met.hu honlapja szerint.

A hosszú hétvége miatt több terelést elbontottak vagy átépítettek, hogy zavartalan legyen a közlekedés. Ezeket augusztus 20-a után fogják visszaépíteni.

Egyelőre sem torlódásról, sem balesetről nem tud az Utinform, zavartalanul megy minden. A kamionstop is módosult a nemzeti ünnepre a hőségriadó miatt, de reggel 6-tól este 10-ig érvényben van a tilalom.

Szegeden a meteorológiai előrejelzések szerint ma nem várható vihar, még eső sem, így nem valószínű, hogy az esti rendezvényeket el kellene halasztani. Este 9-től negyedórás tűzijáték lesz a Tisza fölött, a Belvárosi hídnál, amit arra az időre a lezárnak az autóforgalom elől, mint korábban a rakpartot is, ahonnan a közönség nézheti a látványosságot.

Tízkor kezdődik a hosszú hétvége utolsó programja, az Útközband együttes ad koncertet. Az ünnepi hétvégén három alkalommal nézhette meg a közönség a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri nagyszínpadán Szörényi-Bródy: „István, a király” című darabjának előadását Novák Péter rendezésében, ma lesz utoljára, de erre korábban kellett jegyet venni.

A nemzeti trikolórban úszó Lánchídról posztolt képet Karácsony Gergely a Facebook-oldalán, a főpolgármester ezzel a fotóval és a következő sorokkal kívánt boldog születésnapot Magyarországnak: „Budapesten a történelmi hagyományainkat a jövő szolgálatába állítjuk, ahogyan erről a megszépült Lánchíd is mesél. A városok egykoron fallal vették körül magukat, hogy megvédjék értékeiket és elveiket. Ma inkább hidakat építünk – vagy újítunk fel – helyettük. Hidakat ember és ember között. Hisz ez a dolga a nemzet fővárosának, ünnepnapon és hétköznap egyaránt.”

„Úgy készülünk, hogy megtartjuk a tűzijátékot”

– mondta az operatív törzs nevében Kovács Zoltán az M1-nek. Kovács arról is beszélt, hogy látják a bizonytalanságot a légkörben, sok előrejelzés is erre utal, de közben süt a nap. „Nem látjuk még pontosan előre az estét, ezért úgy döntöttünk, hogy óránként értékeljük a helyzetet” – mondta. A rendőrség és a szervezők fel vannak készülve arra, hogy az időjárási viszonyokat figyelembe véve alkalmazkodjanak, tette hozzá.

Cikkünket itt olvashatja.

„A Budapest felé tartó zivatarlánc miatt várhatóan legalább két órával előre kell hoznunk az ünnepi beszéd kezdetét” – írta Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésben, azaz Magyar nem este hatkor, hanem délután négykor fog beszédet mondani. A Tisza Párt vezetője a posztban egy fotót is megosztott a frissen sült Tisza cipóról, ami számára az „összetartozás és a hazaszeretet jele.”

A zivatarlánc nemcsak Magyar Péter beszédének időpontját írhatta felül, hanem azt is, hogy megtartják-e este a tűzijátékot Budapesten.

Az augusztus 20-i rendezvények lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője, Kovács Zoltán államtitkár nemrég a következőket írta Facebookon: a meteorológiai előrejelzések szerint a délutáni órákban több hullámban záporok, zivatarok érkeznek a fővárosba, és az esti időjárás egyelőre még bizonytalan. „Az operatív törzs az időjárás függvényében 15 órakor hozza meg a tűzijátékkal kapcsolatos döntéseket.”

A zivatarok miatt a Hungaromet Zrt. elsőfokú, citromsárga riasztást adott ki.

Budapesten Duna feletti légiparádéval ünnepelték meg augusztus 20-át. A Budapestet átszelő gépek között felszállt a kecskeméti repülődandár három Gripen harcászati repülőgépből álló csapata, amely trikolór színben repült végig a Kossuth tér fölött. A magyar honvédség ünneplését tömegek nézték, kiment rá Sulyok Tamás köztársasági elnök is.

Az államalapítás ünnepén a tűzijáték és az olcsó sör kortyolgatása mellett a kenyérsütés és kóstolás is állandó program. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc is erről az ünnepi hagyományról emlékezett meg egy Facebook-posztban, amiben három kérdést tett fel a követőinek. Na jó, igazából három plusz egy kérdés lett, de hát a közmondás is úgy szól, hogy: három a magyar igazság plusz egy a ráadás.

Arról, mi köze az új kenyérnek Szent Istvánhoz, itt olvashat. Ebben a cikkünkben pedig megmutatjuk azt a kenyeret, amit bárki meg tud sütni.

„A katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel” – mondta augusztus 20 alkalmából Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédemi miniszter a Bálnában. Az általános békepárti kormánykommunikáció mellett Szalay-Bobrovniczky arról is beszélt, hogy „Magyarország háborúban született, fegyverrel szereztük meg és fegyverrel is védtük meg”.

A honvédelmi miniszter ezután a világ hatalmi átrendeződéséről beszélt az orosz-ukrán háborút példának hozva. Hozzátette: emiatt van szükség Magyarországnak is hadseregre.

(MTI)

„Szent István hagyatéka minden magyar számára iránytűként szolgál” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, amikor kitüntetéseket adott át az állami ünnep alkalmából.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy az augusztus 20-i kitüntetések és azok átadása Szent István hagyatékának ápolásába illeszkedik. Szent István hagyatékának és hagyományának folytatása ugyanis nem pusztán sikeres csatákat és átfogó reformokat jelent, hanem olyan hétköznapi cselekedeteket is, amelyekkel folytatjuk elődeink munkásságát.

„Akik elismerésben részesülnek, azok ilyen értelemben is Szent István örökösei, mert mindenki a saját területén tett azért, hogy Magyarország összetartó és nemzetközileg is elismert közösségként létezzen, egy olyan időszakban, amely válságoktól terhes, amikor sokak számára a jövő bizonytalan” – mondta a miniszter. (MTI)

Jelenleg Pásztó környékén van egy kis fennforgás. (Időkép)

Száz kiló paprika, ötven kiló paradicsom és hagyma, huszonöt kiló császárhús és tizenöt kiló kolbász felhasználásával készült a lecsó a Csárdafesztiválon. Az itt gőzölgő klasszikus magyar étel ráadásul csak egy a tizenkét féle, különböző recept alapján készülő lecsóvariációból, amelyek közül választhatnak a látogatók.

„A lecsó számos magyar és kimondottan csárda étel alapja, alappillére. A császárhúsos, kolbászos verzió mellett személyes kedvencem a Füstölt szalonnás tökös lecsó is, amely főként zöldségekből áll, de mégis van benne egy kis szalonna” – mondta a Csárdafesztivál házigazdája, Kovács Lázár. (Szent István Nap)

Ebben a hírfolyamban igyekszünk gyakran beszámolni a közlekedésről is. Akik most autóban ülnek, azoknak jó hírünk van: nincsenek komoly fennakadások az autópályákon. „Az országos gyorsforgalmi-. és főúthálózatot érintő, a folyamatos közlekedést jelentősen befolyásoló balesetről, torlódásról nem kaptunk információt” – olvasható a 13:26-kor kiadott tájékoztatóban. (Útinform)

Augusztus 20., az államalapítás ünnepe jóval többről szól, mint a kenyérfesztiválról, a tűzijátékról és az arról való vitáról, vagy épp Szent István ünnepléséről. Egyáltalán: hogyan jött össze Szent István, a kenyér és az államalapítás? Valóban Rákosi kommunista kreálmánya lenne az egész? Vagy egy sok évszázados, végig a magyarokkal élő keresztény hagyomány? Igazából egyik sem – mindkettőnél jóval bonyolultabb, hogy mit is ünneplünk és miért pont augusztus 20-án. Archív cikkünket itt olvashatja el>>>

Továbbra sem tudni, hogy megtartják-e az esti tűzijátékot Budapesten. Az augusztus 20-i rendezvények lebonyolításáért felelős operatív törzs folyamatosan nézi az előrejelzéseket. A Hungaromet Zrt. elsőfokú, citromsárga riasztást adott ki a zivatarok miatt.

Az operatív törzset vezető Kovács Zoltán államtitkár azt írta Facebookon: a meteorológiai előrejelzések szerint a délutáni órákban több hullámban záporok, zivatarok érkeznek a fővárosba, és az esti időjárás egyelőre még bizonytalan. „Az operatív törzs az időjárás függvényében 15 órakor hozza meg a tűzijátékkal kapcsolatos döntéseket.”

„A gyermekeink és unokáink boldogulása bizonytalan” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter, térségi országgyűlési képviselő a makói augusztus 20-i ünnepségen. Úgy gondolja, az olyan kihívások, mint a pandémia, a klímaválság vagy az ukrajnai háború, néha lehetőséget jelenthetnek. Ezekre ő a szuverenitást tartja megfelelő megoldásnak, szerinte „minden józan gondolkodású ember egyetérthet az önrendelkezés fontosságában”.

„Veled, Uram, de nélküled” – idézte Szent István legendabeli szavait, Lázár szerint a monarchia, sőt a kommunizmus idején is volt, és ma is van ennek a mondatnak jelentősége. „Elfogadjuk az európai szövetséget, de úgy, hogy számunkra elsődleges a nemzeti érdekünk” – magyarázta. Nem gondolja, hogy Magyarország elárulja a Nyugatot azért, mert néha „kételkedik abban, amit Brüsszel diktál”, vagy támogatja a tűzszünetet. Úgy látja, a politika lényege a szembenállássá, tagadássá egyszerűsödött, ám Buzás Péter egykori MSZP-s makói polgármester személye és kitüntetése mutatja, hogy Makó olyan város, ahol ezen felülkerekedtek, és az együttműködés, a kompromisszumok, az „élni és élni hagyni” kultúrája él, ami szerinte „a józan ész diadala”.

Szegeden ötnapos az Államalapítás Ünnepéhez kapcsolódó programsorozat, a fő helyszíne a belváros központja a városháza előtt, a rendezője pedig az önkormányzat cége, a Szegedi Városkép és Piac Kft. Az önkormányzat ünnepsége délután négykor kezdődik, este kilenckor pedig negyedórás tűzijáték lesz. Péntek délutántól a hatalmas fákkal jól beárnyékolt Széchenyi téren sokféle programra várták és várják ma is a közönséget.

Italok:

• 0,5 literes ásványvíz 500 Ft
• fél literes üdítők 700
• a limonádé 200 Ft/deci
• a gyümölcsborokból 1 deci 400-1000 Ft
• szőlőborok 600-2000 Ft/dl,
• a csapolt világos sör 1000 Ft/korsó
• a házi meggysör 1200 Ft/korsó.

Ételek:

• sima lángos 1300 Ft
• sajtos-tejfölös lángos 1700 Ft
• nutellás palacsinta 500 Ft/db
• gyros pitában 3000 Ft
• hamburger 3000 Ft,
• rétesek 850 Ft/db.

Az idén ötvenegy mentőegység vigyáz az augusztus 20-i fővárosi tűzijáték nézőire, írta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője. Ezen a térképen meg lehet nézni, hol lehet tőlük segítséget kérni>>> (MTI)

„A szabad keresztény haza nem választható lehetőség, hanem elengedhetetlen a létezéshez” – mondta Farkas Éva Erzsébet makói polgármester a Városháza dísztermében az augusztus 20-ai ünnepségen. Farkas átadta a díszpolgári címet a korábbi MSZP-s polgármester Buzás Péternek, akit a Hagymatikum márciusi átadásán váratlanul megjelent Orbán Viktor is dicsért, mondván Buzás elismerést érdemel azért, hogy akkor is adott megbízásokat Makovecz Imre építésznek, amikor ő szinte sehonnan sem kapott felkérést Magyarországon. Az június végén derült ki, hogy Buzás díszpolgári címet is kap a fideszes várostól.

Farkas szerint a volt polgármester azokat kérte fel közéleti elköteleződéstől függetlenül regnálása idején, akik a legjobbak szakmájukban, utalt Makovecz Imrére. Buzás volt az, aki felismerve egy lehetséges új korszak beköszöntét, a város turizmusának alapjait fektette le. Farkas szerint Lázár Jánosnak köszönhetően ez az idei évben érte el a legfőbb mérföldkövet, a Hagymatikum átadását.

Megállt a szíve egy idős nőnek a budai felső rakparton, a Batthyány tér közelében délelőtt. Az ünnepi rendezvények biztosításában részt vevő rendőrök azonnal megkezdték az újraélesztését, amit a perceken belül a helyszínre érő mentők folytattak. A 72 éves nőt stabil állapotban vitték a Honvédkórházba. (Police.hu)

A Magyar Szent István Rend díjátadóján köszönetet mondott Orbán Viktornak is. Cikkünk a témában>>>

A Szentlélek templomban tartották az ünnepi szentmisét, amelyet már nem a kényszernyugdíjazott és a misézéstől ebből a templomból is eltiltott Benkovich Ferenc plébános tartotta. Kenyéráldásra is sor került, amely a tradíció része. A misére a templomnak talán a felét töltötték meg a hívek, a helyi közéleti személyiségek közül a városrész önkormányzati képviselőjét láttuk.

Már augusztus 20-án megszűnik néhány szálláson a menekültek ellátása, miután a kormány egy nyári rendelettel módosította rendszert, amelyből így kiszorulhatnak a kárpátaljaiak, köztük sok magyar roma család. Országszerte szűnnek meg eddig ellátást biztosító szállások, ezrek kerülhetnek utcára, akiknek paradox módon a menekültként való ellátásuk egyik akadálya épp a kettős állampolgárságuk lehet. Akinek a támogatása megmarad, az sem lehet biztos abban, hogy egy újabb módosítás nem fosztja meg tőle. Riportunk>>>

A Belaruszt harminc éve vaskézzel vezető Alekszandr Lukasenko gratulált Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek Szent István napja alkalmából, jelentette a Belta belarusz állami hírügynökség. Orbán Viktornak szóló gratulációjában Lukasenko azt írta, a modern Magyarország következetesen békeszerető, az állam nemzeti érdekeit elsősorban kielégítő politikát folytat. Hangsúlyozta, minden nemzetközi nehézség ellenére Minszk és Budapest hű marad elveihez, kölcsönösen előnyös, egyenrangú együttműködést alakít ki, amely a tiszteletre és a nézetek hasonlóságára épül számos kérdésben.

Csaknem évvel azután, hogy több százezres tüntetéssorozat söpört végig Belaruszon a hatalmát hatodik ciklusra, vitatható tisztaságú választáson megerősítő Lukasenko ellen, idén is folytatódtak az ellenzéki aktivisták, civilek elleni eljárások, letartóztatások. (Népszava)