Lebeszélem a diákjaimat, hogy pedagógusnak menjenek – Pintér nem ment el a szakszervezethez

2022. június 15. – 17:28

frissítve

Lebeszélem a diákjaimat, hogy pedagógusnak menjenek – Pintér nem ment el a szakszervezethez
A két miniszter helye a névtáblával üresen maradt az asztalnál – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tanévzáró kerekasztal-beszélgetést tartott szerdán a Pedagógusok Szakszervezete, (PSZ) ahol általános és középiskolai tanárok, gyógy- és óvodapedagógusok számoltak be azokról a nehézségekről, amelyekkel munkájuk során szembesülnek nap mint nap. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta, azért szervezték a sajtónyilvános beszélgetést, hogy:

„szembesüljön ország-világ, és a meghívott miniszterek, hogy a végeken dolgozó pedagógusoknak milyen kihívásokkal kell megküzdeniük.”

Ez csak félig jött össze, mert hiába hívták meg Pintér Sándor belügyminisztert, akihez a közoktatás tartozik, és Csák János innovációs és kulturális minisztert, akinek tárcája szintén kapcsolódik az oktatáshoz, egyikük sem jelent meg a rendezvényen. A két miniszter helye a névtáblával üresen maradt az asztalnál. Pintér más elfoglaltsága miatt nem tudott elmenni, Csák nem is válaszolt a megkeresésre, mondta Totyik. Szerinte szomorú, hogy nem is küldtek valakit maguk helyett. A PSZ-nél abban bíznak, hogy talán a sajtón keresztül hatni tudnak a kormányra, ezért is szervezték a beszélgetést.

Megalázó gesztusok

Szóba került a Belügyminisztérium által kiküldött elektronikus kérdőív is, amiben többek között arra is rákérdeztek a pedagógusoknál, hogy segítséget jelentene-e számukra, ha az állam csökkentené a hiteltörlesztési terheiket. A PSZ alelnöke „álkonzultációnak” nevezte a kérdőívet, és arról beszélt, hogy egy pályakezdő pedagógus hitelképtelennek számítana az alapfizetésével, ami szerinte szégyen, Európában nincs még egy olyan ország, ahol így megalázzák a tanárokat.

A szakszervezeti vezető azt is megalázónak gondolja, hogy egyes iskolaigazgatók masszázsutalványt kaptak pedagógusnap alkalmából a tankerülettől. Emlékezetes, hogy a budapesti XVIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Ének-Zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium 70 fős tanári kara egy cserepes virágot kapott a jeles nap alkalmából. Máshol ezer forintot kaptak munkájuk megbecsüléseként a tanárok.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Munkaerőhiány, utánpótláshiány, alacsony bérek

A beszélgetés elején Totyik Tamás bemutatott pár statisztikát, hogy érzékeltesse a közoktatás problémáit.

  • A kötelező tanítási órák száma Magyarországon a legmagasabb Európában, közelít a 25,6-hoz. Elviselhetetlennek és az egészségre veszélyesnek nevezte a pedagógusokra nehezedő munkaterhet a PSZ alelnöke.
  • 8 százalékról 6 százalék alá csökkent a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya 2010 és 2019 között. A pedagógusok medián átlagéletkora 53 év, vagyis néhány éven belül rengetegen mennek majd nyugdíjba, utánpótlás pedig alig van.
  • Több mint 15 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból, ami a főállású pedagógusok 11 százaléka. Totyik szerint a második világháború óta nem volt ilyen magas ez az arány. (Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy több mint háromezer tanárt és tanítót keresnek az iskolák a szeptemberi tanévkezdésig.)
  • 6 ezer óvodapedagógus hiányzik, az általános iskolákban és gimnáziumokban 8 ezer betöltetlen állás van, és körülbelül 1500 nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak az intézmények.
  • 873-an tanítanak úgy a hazai oktatási intézményekben, hogy nincs pedagógiai végzettségük, csak érettségijük. Minden ötödik általános iskolában dolgozik végzettség nélküli pedagógus.
  • Szakos tanárokból is hatalmas hiány van, amit jól mutat, hogy 2278 olyan pedagógus volt, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanított, ami a teljes általános iskolai pedagógus létszám 3 százaléka. 921 intézményben, az általános iskolák 37 százalékában fordult elő ilyesmi.

Totyik Tamás azt mondta, hogy 80 százalékos béremelésre lenne szükség, hogy a fiatalok számára is vonzóvá tegyék a pályát, azaz hogy a pedagógusok átlagkeresete elérje a hazai diplomás átlagkeresetet. Korábban azt nyilatkozta, hogy

ha mindenkit felvennének, aki pedagógusképzésre jelentkezik, és közülük mindenki le is diplomázna, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására.

Idén 11 978-an jelentkeztek pedagógusképzésre, míg 2019-ben még több mint 17 ezren. Ugyanakkor az a tendencia, hogy a hallgatók fele el sem jut a diplomáig, és akik végigcsinálják a képzést, azok sem feltétlenül a közoktatásban helyezkednek el. (A tanár- és utánpótláshiány hosszú távú hatásairól korábban Lannert Judit oktatáskutató írt részletes elemzést a Telexen.)

Lebeszélem a tanítványaimat arról, hogy a pedagógus pályát válasszák

Totyik Tamás után vidéki és budapesti pedagógusok meséltek a leterheltségükről és az alacsony fizetésekről. Baranyai Klára, a fővárosi Berzsenyi Dániel Gimnázium matematika-fizika szakos tanára azt mondta: ő le szokta beszélni a tanítványait, hogy a pedagóguspályát válasszák. Szerinte nem csak a pályakezdő pedagógusok fizetése megalázóan alacsony. A tanárképzés is rossz, mert nem vár el több tudást a tanároktól, mint ami az érettségihez elég. Ez azt mutatja, hogy a döntéshozók nem értik, miről szól az oktatás, tette hozzá.

„Ha így marad, mindent megteszek, hogy egyetlen gyerek se menjen erre a képzésre.”

Náluk mostanában állt fel egy matematika-fizika és egy matematika-informatikai szakos tanár, és elment az énektanár is az iskolából, mert fizikailag nem bírta a terhelést. Braxátor Mariann, a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanára arról beszélt, hogy egy pályakezdő, pedagógus 1. kategóriába tartozó tanár 14 évig ugyanazt a fizetést kapja. Idén mondott fel egyik kollégája, akinek hat éve nem változott a fizetése, és ezt már nem bírta anyagilag. „Elment hat órában egy multihoz, kétszer annyi fizetésért.”

Dr. Baranyai Klára és Braxátor Marianna – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Dr. Baranyai Klára és Braxátor Marianna – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Tóth Tünde, a Kőbányai Általános Iskola tanára és megbízott igazgatóhelyettese nemrég lépett elő gyakornokból pedagógus 1. besorolású pedagógussá. Még így is ki kellett egészíteni a fizetését, hogy elérje a garantált bérminimum összegét, ami 2022-ben bruttó 260 ezer forint. Szerinte ilyen körülmények között lehetetlen 21. századi színvonalú oktatást nyújtani a gyerekeknek. Nem béremelésre van szükség, hanem arra, hogy a mindenkori minimálbérhez kössék a vetítési alapot, ami alapján a pedagógusok bérét meghatározzák. A vetítési alap ugyanis ma is a 2014-es minimálbér, 101 500 forint, a kormány ugyanis ezt ezen a szinten befagyasztotta. A pedagógusbérek alakulásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A jáki általános iskolából Hende István főleg arról beszélt, hogy milyen bosszúságokat és abszurd helyzeteket okoz a túlcentralizált bürokrácia, ami miatt egy 1200 forintos izzó beszerzése is hetekig tart. Mondott egy másik példát is: az egyik teremben hónapokig nem tudták használni a digitális táblát, mert a tankerület nem cserélte ki a projektort.

Elérték azt a pontot, ahol már elég

Fejlesztő- és gyógypedagógusok terén sem jobb a helyzet, ha a szakemberhiányt nézzük, pedig egyre nagyobb szükségük van a munkájukra, mondta a debreceni illetőségű Lakatosné Deák Ágnes gyógypedagógus. A törvény megyénként szabályozza, hány szakemberre van szükség az alapellátás biztosítására. Hajdú-Bihar megyében 369 ilyen pedagógusnak kéne lennie, ehhez képest 180-an vannak, ami mutatja a probléma nagyságát.

Verba Magdolna orosházai óvodapedagógus szerint a bölcsődék is generálják a munkaerőhiányt, mivel a bölcsődékben több pótlékot és magasabb fizetést lehet kapni, mint az óvodákban. Ezt a kormány úgy próbálta enyhíteni, hogy csak 8-12 óra között kell szakképzett óvodapedagógust biztosítaniuk az óvodáknak, a nap többi részében elég egy pedagógus asszisztens is a gyerekek mellé. „Olyan mélyen vagyunk, hogy ennél mélyebben már nem lehet lenni.” Verba Magdolna szerint vissza kell adni a szakma presztízsét, mert sokszor elsikkad az óvodai nevelés fontossága. Azt is problémának nevezte, hogy az óvodapedagógusoktól elvették az iskolaérettség megállapításának a jogát.

A sajtótájékoztató végén Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta: a PSZ és a másik pedagógus-szakszervezet, a PDSZ újrakezdte a sztrájktárgyalásokat az új kormánnyal. Már túl vannak az első megbeszélésen, június 28-án lesz a következő kör. Az az elvárásuk a kormánnyal szemben, hogy az oktatásban dolgozók még a nyáron megtudják, mi vár rájuk a következő tanévben. „Az utolsó pillanatokban járunk, a türelem és a megértés elfogyott” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Január 31-én figyelmeztető sztrájkot, március 16-án pedig határozatlan idejű sztrájkot tartottak a pedagógusok, előbbin 20 ezren vettek részt. Azóta a kormány hozott egy törvényt, ami gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy a jövőben a pedagógusok sztrájkoljanak. Szabó Zsuzsa úgy látja, hogy a kormány kizsigereli az oktatásban dolgozókat, és arra játszik, hogy a pedagógusok kötelességtudatból majd ugyanúgy teszik tovább a dolgukat. Szerinte a szerdai kerekasztal-beszélgetés is bizonyítja, hogy:

„Van az a pont, ahol elég, és ezt a pontot elértük.”

Mindeközben Szlovákiában is több ezer oktató tüntetett szerdán a jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért, írja a Bumm.sk. A demonstrációt a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete hívta össze Pozsonyban. Több iskola emiatt igazgatói szünetet hirdetett, máshol megszakították a tanítást, törölték a délutáni foglalkozásokat, hogy a dolgozók részt vehessenek a tüntetésen. Aki nem tudott ott lenni, sárga színű ruhát vagy szalagot viselt a szolidaritás jeléül. A szlovák miniszterelnök, Eduard Heger a szerdai kormányülés után azt mondta, intenzíven tárgyalnak a pedagógusbérek emeléséről. A szakszervezeti elnök szerint ugyanakkor ha most nem járnak eredménnyel, akkor lehet, hogy szeptemberben sztrájkolni is fognak.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom