2022: így változik az élet mától Magyarországon

2022. január 01. – 07:25

Másolás

Vágólapra másolva

2022. január elsején egy rakás adózási, valamint egyéb szabályváltozás lép hatályba, amelyek alapjaiban is befolyásolhatják a mindennapokat. Választási év dacára nemcsak kedvező változásokat hoz az újév, a jogrendi veszélyhelyzet pedig még több bizonytalanságot is rejteget. Összeszedtük a legfontosabb változásokat és tudnivalókat, hogy Ön a fotelból készülhessen fel az évkezdésre.

Noha az idei választási év, a szemmel látható, az országgyűlési választások elé beiktatott pénzesőt megszorító intézkedések is kiegészítik 2022 elején. Ráadásul a jogrendi veszélyhelyzetet június 1-ig meghosszabbították, így hiába döntött ősszel egy rakás adóügyi és egyéb szabályról az Országgyűlés kormánypárti többsége, a következő hónapokban bármikor változhatnak a közteherviselést érintő és egyéb törvények és rendeletek, ami egyáltalán nem teszi könnyen tervezhetővé az új évet. A 2022. beköszöntével életbe lépő, az életet alapjaiban meghatározó változások ugyanakkor az alábbiakban foglalhatóak össze:

Csökkennek a tb-terhek

Január elsejével megszűnik a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke pedig 13 százalékra csökken az eddigi 15,5 százalékról. Ezzel egyidejűleg a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékra csökken. A babakötvény után járó állami támogatás összege a duplájára – 6000 forintról 12 000 forintra nő.

Nő a minimálbér és a bérminimum

2022. január elsejétől a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedett, ami viszont ezt egy kicsit reálisabban értékelhetővé teszi: a havi legkisebb bér nettó összege 133 000, a garantált bérminimum 172 000 forint lesz 2022-ben. Így egy év alatt 32 600 forinttal nőtt a minimálbér. A minimálbér emelkedésével a családtámogatások összege is nő január elsejétől, így például 50 ezer forintra emelkedik az árvaellátás minimuma.

A munkáltatók és a kormány között megkötött alku része volt az is, hogy a kormány jövőre 650 milliárdot hagy a munkáltatóknál, aminek a forrása részben az önkormányzatoktól elvett iparűzési adó lehet.

Adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok

2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak, ez a kormány szerint 22 százalékos pluszt jelenthet nekik, és 130-150 milliárd forintos kiesést a központi költségvetésnek. A kormányzati intézkedés legfeljebb 280 ezer dolgozó fiatal számára jelenthet kedvezményt, amely a tárgyévet megelőző július hónapban regisztrált bruttó átlagkereset szintjéig érvényesíthető. Ez 2021 júliusában 433 700 forint volt.

A kedvezményt automatikusan érvényesítik, és a fiatalok utoljára abban a hónapban vehetik igénybe, amikor betöltik a 25. életévüket, de azokra a a 25 év alattiakra is vonatkozik a kedvezmény, akik a felsőoktatásban tanulnak, már persze ha van jövedelme vagy fizetése a hallgatónak.

Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatót tart a 25 év alattiak szja-mentességéről, a kormányülés szünetében, a Karmelita kolostorban 2021. január 27-én – Fotó: Kékesi Donát / Miniszterelnökség / MTI
Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatót tart a 25 év alattiak szja-mentességéről, a kormányülés szünetében, a Karmelita kolostorban 2021. január 27-én – Fotó: Kékesi Donát / Miniszterelnökség / MTI

Visszafizetik az szja-t a gyereket nevelőknek

Ugyan nem január elsejétől, de mindenképpen az új évvel életbe lépő változás, hogy a tervek szerint februárban visszakapják a 2021-ben befizetett szja-t azok, akik 18 éven aluli vagy iskolás gyermeket nevelnek. Az adó-visszatérítés éves maximuma 809 ezer forint, ez összesen mintegy 600 milliárd forintot tesz majd ki, és a visszatérítés minden olyan gyermekes szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult – ha mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindkettőnek.

Orbán Viktor még júniusban ígért be jelentős adókedvezményt a gyereket nevelőknek: azt mondta, a kisgyerekes szülők visszakaphatják azt az átlagjövedelem alatti szja-t, amit 2021-ben befizettek. Később kiderült, hogy a várandósoknak, az ekhósoknak (az ekho kétharmada) és katásoknak (a tételes adó negyede) is jár az adókedvezmény, a részletekről pedig még itt és itt is írtunk. Az szja-visszatérítés részleteiről már magyarázót is írt a NAV októberben.

Stoppolják a lakossági kamatot

December 22-én Orbán Viktor újabb „népjóléti” intézkedést jelentett be, a kormány az október végi szinteken rögzítette a jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés január elsején lépett hatályba, és az első fél év végéig tart.

Noha a részletszabályok még nem voltak ismertek, a bejelentést követően az OTP részvényei az egész BUX-indexet lehúzó súlyos mélyrepülésbe kezdtek.

Változnak a vállalkozói értékhatárok

Idén az egyéni vállalkozók bevételi értékhatára az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig (ami 2022-ben 20 millió forint) emelkedik, miközben az egyéni vállalkozók is jogosultak lehetnek a visszatérítésre a tavalyi évben befizetett szja-juk nyomán.

Létrejött az üvegkapu

2022 január 1-ével lépett életbe az úgynevezett üvegkapu-rendelet, mely a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozza. A rendelkezés szerint a törvény hatályba lépését követően induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari cégeknek folyamatos nyilvántartásban kell vezetnie az építkezés területére belépő foglalkoztatottak és alvállalkozók ki- és belépési adatait.

A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe (Üvegkapura) valamennyi foglalkoztató köteles regisztrálni, és a regisztrációját szükség szerint frissíteni. Így a kormány tervei szerint valós idejű információk állnak majd rendelkezésre arról, hogy egy adott építési területen éppen hányan és kik dolgoznak, milyen adó- és járulékfizetéssel párosulva.

Nagyobb nyugdíjemelés érkezik

Három százalék helyett öt százalékkal nőnek a nyugdíjak januártól, ráadásul az ígéretek szerint februárban a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik a járadékra jogosultaknak. A rokkantsági járadék havi összege 43 100 forint lett ez évtől, ami azt is jelenti, hogy miután a kormány 4,8%-os inflációt vár 2022-ben, ebből a szempontból túlkompenzálja a nyugdíjasokat a választást megelőzően.

Az eredeti 3%-os nyugdíjemelésen felüli 2 százalékpont a költségvetésnek 80 milliárd forintjába kerül, a 13. havi nyugdíj februári kifizetése pedig további 160 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent az adófizetőknek.

Orbán Viktor kormányfő (j3) és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, az Idősek Tanácsa alelnöke (j4) fogadja az Idősek Tanácsának tagjait a Karmelita kolostorban 2021. december 7-én – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor kormányfő (j3) és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, az Idősek Tanácsa alelnöke (j4) fogadja az Idősek Tanácsának tagjait a Karmelita kolostorban 2021. december 7-én – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Nőnek a bérek a közszférában

2022 januárjától a szakorvosok, hanem az alapellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók bére is nő, az ápolók fizetése 21%-kal, a bölcsődei dolgozók, a szociális dolgozók és a kulturális szférában dolgozók bére 20%-kal lesz magasabb, de január elsejétől január elsejétől az alapbér 10%-áról az alapbér 20%-ára nő a pedagógusok bérpótléka. (Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában pontatlanul béremelést írtunk, de olvasóink felhívták a figyelmet arra, hogy a pedagógusok nem 10%-os béremelést kapnak, hanem a 10%-os ágazati bérpótlék 20%-osra emelését. Ez az emelkedés pl. 230.000 Ft alapbér + 23.000 Ft-os bérpótlék esetén 230.000 Ft alapbér + 46.000 Ft bérpótlék formában jelenik meg, tehát a 253.000 Ft-os fizetés 276.000 Ft-ra emelkedik, ami a teljes fizetést tekintve csak 9,09%-os emelést jelent. Azok számára, akik további pótlékokat is kapnak (osztályfőnöki, vezetői) ez az emelés még kisebb %-os mértékű. A hibáért elnézést kérünk.)

A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók „fegyverpénz” címén most januárban egy összegben 6 havi fizetésüket kapják meg (már ha beoltatták magukat), továbbá január elsejétől 10%-os béremelésben részesülnek.

Az utóbbi napok osztogatós híreihez tartozik, hogy hosszú hónapok után sikerült a kormánynak arról is dönteni, hogy az orvosok ügyeleti alapdíja óránként bruttó 6000 forint január 1-jétől, amelyen túl az ügyeleti feladatok progresszivitási szintjeire és szakmai különbözőségére tekintettel 15, 30 vagy akár 45 százalékkal magasabb kiegészítő juttatás jár.

Adómentes bicikli járhat cafeteriaként

Adómentesen, vállalati juttatásként biztosíthatnak a cégek elektromos vagy hagyományos kerékpárt dolgozóiknak január 1-től, sőt, a munkavállalók cafeteriaelemként, maguk is igényelhetnek kerékpárt, amennyiben az adott vállalat felveszi azt a választható cafeteriajuttatások listájára. A juttatás feltétele, hogy a cafeteria-bicikli magáncélú használatra legyen alkalmazható.

Élelmiszert SZÉP-kártyáról csak februárban vehet, akinek van ilyesmije

Mától a Széchenyi pihenő (Szép) kártya éves rekreációs kerete újra 450 ezer forint valamennyi munkáltatónál, költségvetési szervnél egységesen. A Szép-kártya három alszámlája idén is átjárható marad, viszont a vendéglátás alszámlára utalható 150 ezer forint 2022. február 1. és május 31. között a boltokban élelmiszerre is költhető (alkoholra és dohányra nem).

Drágulnak az autópályadíjak, újabb utak válnak fizetőssé

2022 érkezésével drágulnak az autópálya-matricák, mától 4,9 százalékkal kerülnek többe, mint a 2021-ben érvényesek. Január 1-jétől ráadásul a korábbi autóutak és autópályák mellett fizetőssé válik az M4-es autóút Abony és Törökszentmiklós-nyugat közötti szakasza, az M30-as autópálya Miskolc-észak és Tornyosnémeti közötti szakasza (az M30-as autópálya Miskolcot elkerülő szakasza továbbra is díjmentes), az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Keszthely-Fenékpuszta közötti szakasza és az M85-ös autóút Sopron-kelet és Sopron-észak közötti szakasza is.

Magasabb lehet az iskolai menza ára

Egy, már 2020 végén kiadott kormányrendelet értelmében 2022. január elsejétől a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60%-ának hazai forrásból kell származnia (ún. rövid ellátási láncon keresztül, amikor az élelmiszer és a konyha között csak egy szereplő van), majd ezt 2023. január elsejétől már 80%-ra emelik. Ennek hatására szakmai szervezetek szerint akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek majd az ebédárak, amit a szülőknek kell kifizetniük, ha az önkormányzat a teljes áremelkedés költségét átterheli rájuk.

Ellehetetlenül a gyógyszerrendelés

Január 1-től gyakorlatilag megszűnik a gyógyszerek csomagküldése, hiszen egy novemberi törvénymódosítás értelmében már nem csak a vényköteles termékek, hanem bármely gyógyszer házhoz szállítását csak patikai szakdolgozók végezhetik. Ezeket korábban interneten keresztül rendelhették a betegek és csomagküldők segítségével szállították ki azokat a patikák. Ez a változás egyaránt hátrányosan érinti a betegeket és a gyógyszertárakat is.

Újabb kötelezettségeket róttak a háziorvosokra

2022 januárjában minden háziorvosnak kötelező lesz legalább egy hétvégét vállalnia (pénteken 14–18 óra, szombaton 10–18 óra közötti időszakban), amikor koronavírus elleni oltásokat ad be. Amennyiben valaki nem tesz eleget a kötelezettségnek, 30 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedő egészségügyi bírságot kaphat. Eközben Kásler Miklós az omikron vírusvariáns terjedésére készülve utasítást adott ki, amely szerint a háziorvosoknak január 1-től online vagy telefonos elérhetőséget kell biztosítaniuk a pácienseik számára, és a beérkező, ám nem fogadott hívásokra mihamarabb kötelesek lesznek reagálni, akár visszahívással, vagy bármilyen érdemi visszajelzéssel.

Lubics György háziorvos előkészít a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a hahóti rendelőjében 2021. november 25-én – Fotó: Varga György / MTI
Lubics György háziorvos előkészít a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a hahóti rendelőjében 2021. november 25-én – Fotó: Varga György / MTI

Budapesten a sárga szelektív kukába kell dobni az italos kartondobozokat

Január 1-jétől a fővárosban az italos kartondobozok mindegyike átkerül a kevert csomagolási hulladékok közé, azaz a sárga fedelű kukákba kell ezeket dobni, a kék fedelű tartályokban ezentúl kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.