Nem lesz egyszerű feladat az államnak a februári szja-visszatérítés

2021. szeptember 27. – 19:40

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A napokban újabb részletek láttak napvilágot a gyereket nevelőknek beígért adóvisszatérítéssel kapcsolatban. Az már biztos, hogy az országgyűlési választások elé beiktatott pénzeső tényleg lesz (hiszen a gazdasági növekedés várhatóan jóval meghaladja majd az 5,5%-os határértéket), és azt is megtudtuk, hogy a korábban feltételezettnél több embert érinthet.

Azt szintén lehet tudni, hogy ha nem jön további kiigazítás, akkor kik járnak a legjobban és a legkevésbé jól, de arról csak találgathatunk, hogyan oldja majd meg a NAV és a Pénzügyminisztérium a nehéznek ígérkező feladványt jövő év elején. Mindemellett a pénz esetleges visszaszedéséről terjedő okoskodásoknak semmilyen politikai realitása nincsen.

A nyár elején bejelentett intézkedés még mindig nem öltött jogszabályi formát, így pontos számításokkal egyelőre nem szolgálhatunk. (Ami korábbi kalkulációk alapján viszont tudható, és az újonnan közöltek fényében sem változott, hogy mivel a 2021-es átlagbért fogják alapul venni, a maximálisan visszakapható összeg fejenként 750-800 ezer forint körül alakulhat.) Varga Mihály pénteki nyilatkozatából ugyanakkor néhány fontos részletre ismét fény derült:

  • Összesen 1,9 millió szülőt érint az intézkedés,
  • ami a költségvetést 600 milliárd forinttal terheli meg.
  • A visszafizetés felső határa az átlagbér éves adótartalma.
  • Már februárban megkezdődhet a pénzek kiutalása.
  • A visszatérítés jár a vállalkozóknak is, amennyiben van gyerekük, így tehát az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, az ingatlan-bérbeadók, a katás és az ekhós adózók visszakapják a 2021-ben befizetett szja-t.
  • A visszatérítés minden olyan gyerekes szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult.
  • Ha a családban mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindketten visszakapják az adót.
  • A katás vállalkozók az év során fizetett tételes adójuk negyedét, az ekhósok pedig a befizetett 15 százalékos ekhójukban megfizetett 9,5 százalék szja-t, azaz a befizetett adó kétharmadát kaphatják vissza.

Ezek a közlések egy sor korábbi kérdésre választ adnak, így például nagyjából kiderült, hogy mi lesz az egyéni vállalkozókkal és az ágazati engedmény jóvoltából rendhagyó módon adózókkal. Kiderült néhány módosulás illetve teljesen új elem is. A korábbi, szintén a kormánytól származó információ az volt, hogy 1,5 millió főt érinthet a visszafizetés, ehhez képest most már 400 ezer emberrel többről van szó.

Új elem az is, hogy az szja-köteles, ingatlan-bérbeadásból származó bevétel beleszámít a visszatérítésbe. Emellett fontos tisztázó kitétel, hogy mindenki benne van a kedvezményezetti körben, aki családi pótlékra jogosult, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nem lesz előfeltétel az egy háztartásban élés vagy az, hogy a közös gyereket eredményező házasság még érvényben legyen (elvált, a kiskorú/még tanuló gyereket közösen nevelő szülők mindketten megkaphatják a pénzt).

Mindebből az látszik, hogy a kormány amennyire csak lehetséges, szeretné kiterjeszteni az intézkedéssel megcélzott kört. Ettől függetlenül ebben a körben rengeteg embert nem lehet érdemben „jutalmazni”, és ők sajnos pont azok, akikhez a legkevesebb jövedelem folyt be az év során (pl. aki 2021-ben munkanélküli volt, közmunkában dolgozott, rokkantnyugdíjas, gyed-en volt). A 600 milliárdos pénzosztás esetleges további inflációgerjesztő hatása viszont őket is érinteni fogja, ami így különösen fájdalmas lehet – nem véletlen, hogy a kormányközeli intézetektől származó, elsöprő támogatást mutató mérések mellett voltak olyanok is, amelyek szerint sokan nem örülnek a tervnek, mert igazságtalannak tartják azt.

Nyugi, nem fogják visszakérni

Fontos leszögezni, hogy bár a sajtóban több helyen is napvilágot láttak olyan kommentárok, amelyek miatt egyesek aggódni kezdtek, hogy talán az egész intézkedés csak egy trükk, ez a józan ész, a politikai logika és az általunk megkérdezett szakértők szerint is elképzelhetetlen. Az érvelés – amelynek lebutított változata ellenzéki és/vagy konteós közösségimédia-körökben is terjed – úgy szól, hogy a februárban kiutalt összeget májusban majd vissza kell utalnia mindenkinek, mivel az nem egy valódi adóvisszatérítés lesz (lévén az adóbevallást csak később, májusban lehet beadni, és ha visszakapja valaki a befizetett adóelőleget, akkor azt ismét be kell majd fizetni).

Az ezen problémázók szerint a jelenlegi jogszabályok szerint nem oldható meg a visszatérítés a 2021-es adómegállapítás előtt, egyetlen alkalom miatt pedig nem várható szabályváltozás, és visszamenőleges hatályú szja-törvényt amúgy sem lehet hozni. Volt, aki ebben odáig ment, hogy aki elővigyázatos, az el sem kezdeni költeni május végéig a pénzt. Az aggodalmaskodók ellenében több érvet is fel lehet hozni, a legfontosabb talán az, hogy ha politikai akarat van az szja (vagy nevezzük a pontosság kedvéért adóelőlegnek) visszafizetésére, akkor

semmilyen racionális érv nem szól amellett, hogy ezt a kormány ne tudná véghezvinni.

„Akik jelenleg ebben a témában véleményt formálnak, azok úgy teszik ezt, hogy még nincs kész jogszabály. Egyelőre csak a terv politikai részét ismerjük, így felesleges jogi eszmefuttatásokba bocsátkozni” – mondta a Telexnek Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó ügyvezető partnere. „Ez egy szabályozási probléma, de ebből még nem következik, hogy a kapott összeget vissza kellene adni, a jogalkotó ezt valószínűleg meg fogja oldani”, erősítette meg ugyanezt Fajcsák Gábor, az RSM Hungary partnere, adóüzletág-vezetője.

Az adószakértők szerint az valós és komoly kérdés, hogyan fogja a gyakorlatban megoldani az állam a kifizetést még a hivatalos adómegállapítás (tehát a májusi adóbevallás) előtt, ezzel a feladattal „fel lett adva a lecke a Pénzügyminisztériumnak és a NAV-nak” Radnai megfogalmazása szerint. A számítási és jogi kérdések megléte ugyanakkor nem egyenlő sem a feladat lehetetlenségével, sem azzal, hogy a pénzt esetleg a későbbiekben „visszakérné”, megadóztatná az állam. Technikailag – mivel februárban még amúgy sem lehetséges a szó szoros értelmében adót visszatéríteni – simán lehet, hogy valamiféle támogatási jogcímen érkezik majd az embereknek az adóelőlegük alapján megállapított összeg.

Kihívások az állam előtt

Technikai oldalról a fő kihívás ismert, előre kell hozni a kifizetést az adóbevalláshoz képest. A legtöbb bérből élőnél ez nem nagy probléma, hiszen az év minden hónapjában ugyanannyi érkezik a számlájára, de vannak azért kivételek, ahol bonyadalmakra kell számítani. „Ilyenek például a külföldi munkaadónak dolgozók, akik ugyanúgy fizetnek szja-t, de ezt negyedévente önállóan teszik, de a befizetésekhez év közben nem kapcsolódik semmilyen tájékoztatás a NAV felé, ezért a NAV-nak nincs arról információja, hogy mihez kapcsolódnak az adófolyószámlájukon megjelenő összegek”, mondta Fajcsák Gábor. Az ilyen munkavállalók az adóbevallásukban szokták jelezni, mi a helyzet, de ez most a visszafizetés idejéig nem opció. Ugyanez a probléma az ingatlan-bérbeadókkal is fennáll, akik – mint most kiderült – beletartoznak az érintett körbe.

Mivel az adónak logikusan a családi adókedvezménnyel csorbított összege jár majd vissza, szintén lehet gond abból, hogy a családosok közül vannak, akik nem jelzik az év elején idejében, hogy élni szeretnének az adókedvezménnyel. „A megfelelő bérszámfejtéshez a magánszemély nyilatkozata szükséges, ha ez elmarad, akkor a munkáltató már nem tudja azt visszamenőlegesen figyelembe venni, így aki lemaradt, az csak utólag, az adóbevalláskor kérheti a gyerekei alapján járó kedvezmény visszatérítését”, hozott egy másik példát ugyanerre a problémára Radnai Károly.

Megoldás lehetne az ilyen esetekre, ha az érintettek előre nyilatkoznának az esetükben várható kimenetekről, ám

a szakértők tippje szerint ettől függetlenül valószínűleg kétlépéses rendszerben kerül majd sor a kifizetésre: az első, februári körben az érintettek megkapják, ami valószínűsíthetően, az adóelőleg alapján kalkulált referenciaszám alapján jár nekik, majd az adóbevallás idején jöhetnek az egyéni korrekciók.

(Itt előfordulhat olyan is, hogy valaki még visszakap pénzt, de azt sem lehet kizárni, hogy valakitől visszakérnek, ha jogosulatlanul jutott a visszatérítés egy részéhez.)

Ki hogyan jár ezzel

Örök kérdés az intézkedés kapcsán, hogy „igazságos-e”, már amennyiben ez a felvetés egyáltalán releváns egy ennyire nyilvánvalóan a választásokra időzített pénzosztás esetében. Ha valamiért mégis érdemes ezen gondolkodni, az a 600 milliárdos kiadás hivatalos indoklása, miszerint azért van szükség a befizetett adó visszaadására, mert sok családot anyagilag megviselt a koronavírus nyomán kibontakozó gazdasági válság.

Ha ezt a szempontot komolyan vesszük, továbbra is nehezen érthető, mit miért tesz a kormány. Az újonnan bejelentett részletek értelmében sem az anyagilag leginkább hátrányos helyzetű rétegeknek (pl. azoknak, akik ténylegesen elvesztették a munkájukat vagy le vannak százalékolva) adnak valamit, hanem azok helyzetét tisztázták, akik azért vélhetően kevésbé sebezhetőek (pl. egyéni vállalkozók). Illetve az is tény, hogy az alacsonyabb keresetűek kevésbé „járnak jól”, mint azok, akik eleve jobban élnek.

Szigorúan adószakmai szempontból ugyanakkor Radnai Károly jó döntésnek nevezte azt, hogy nincs az intézkedési tervben olyan típusú rászorultsági küszöb, hogy csak egy bizonyos fizetési szint alattiaknak járna vissza a pénz. Egy ilyen ugyanis abba az irányba tolná az érintetteket, hogy megpróbáljanak trükközni, és – a visszatérítés reményében – alacsonyabb jövedelmet bevallani.

Hogy kik ezzel szemben az intézkedés legnagyobb nyertesei, arra a jogszabály megléte nélkül egyelőre csak becsléseket lehet adni. Az biztos, hogy a legálisan dolgozó, jól kereső rétegről van szó, és – feltételezve, hogy a Varga Mihály által elmondottakat fogalmazzák majd a törvénybe –, úgy néz ki, bizonyos szempontból az átlag feletti jövedelmű ekhós adózók járnak majd a legjobban. Ide azok tartoznak, akik azokban az iparágakban dolgoznak, amelyeknél a kormány korábban megengedte, hogy a dolgozók egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózzák le a jövedelmük minimálbér feletti részét (pl. média, kultúra).

Az ekhózók nyugdíj, gyes-gyed szempontjából egyébként „rosszabbul járnak” a simán bejelentett munkavállalóknál (ez teszi lehetővé számukra az ugyanakkora bruttó mellett magasabb nettó fizetést), de ez a mechanizmus a mostani visszafizetéskor éppenséggel még jól is jön: az ekhósok mintegy 2 millió forinttal magasabb, éves szinten több mint 7 millió forintos nettóval tudják „kimaxolni” az átlagbér után járó visszatérítést (tehát a legnagyobb összeget, amit bárki kaphat). Ők tehát a 2021-es évben hozzájuk befolyó nettó összeg szintjén ezzel a konstrukcióval igencsak jól járnak.

Összességében: mindenképp pozitív fejlemény, hogy az új bejelentésekből már tudjuk, nem maradnak ki a körből az atipikus munkaviszonyokban dolgozók. Az viszont továbbra is áll, hogy a legjobban azok a szülők járnak a pénzesővel, akik akár jóval a magyar átlagjövedelem feletti nettót kerestek, a legkevésbé jól pedig azok, akik eleve alacsony keresetűek (vagy valami okból nem is volt szja-köteles jövedelmük), és ezt ebben az intézkedéscsomagban nem úgy tűnik, hogy ezt bármivel kompenzálnák.