Telex Neked #2021 január: Rémó, gyere már, ezt nézzed, baszki

2021-re úgy fordultunk rá, hogy tudtuk, van nálunk egy fotó, ami nagyot szólhat majd, ha egyáltalán valaha eljön az idő, hogy közöljük.

Egy olvasónk még októberben fotózta le Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát együtt. Akkoriban a városi pletykák szerint már viszonyuk volt, de a Telex egyrészt pletykákat nem ír meg, másrészt nekünk a magánkapcsolatok csak akkor érdekesek, ha van valami közéleti vonatkozásuk is.

Januárban érkezett el a pillanat: Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea céges szinten összefonódtak, nem is akárhogy. Nem annyira magától értetődő ugyanis, hogy egy frissen szakmát váltó exműsorvezető négy hónapja alapított cége egy Andrássy úti palotába katapultálja magát, feltehetően gigantikus bérleti díjjal. Vagy nem annyira gigantikussal, ha éppen olyan a helyzet, ugye.

Így esett, hogy egy sima gazdasági lapszemlében megjelent a fotó, amely aztán egész sokáig az egyetlen jele volt annak az egész magyar sajtóban, hogy Mészáros és Várkonyi nem csak irodákban, tárgyalóasztalok mellett találkoznak.

Telex-exkluzív Sandhursttől Balatonhenyéig

Nagy dobásunk volt még az is, hogy egy semmitmondónak tűnő Népszava-cikk sorai között olvasva elkezdtük nyomozni, hogy vajon a közpénzből elit katonai akadémiát végzett magyarokról szóló cikkből fájóan hiányzó név Orbán Gáspáré-e, ahogy azt az évtizedes újságírórutin súgja. Aki keres, az pedig talál, kollégám mindenkit megelőzve kitúrta az internetről, hogy igen, Orbán Gáspárról van szó.

A jelenből, azaz decemberből, az igazságügyi tárcát elég rosszul érintő Völner-ügy közepéből visszatekintve különös fényt kap az egyik nagy januári sztorink. A Blikk írta meg, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterék jól bevásároltak lakásokból, ráadásul a 200 milliós lakásokra 192 milliós hitelt vettek fel, és mindennek nincs nyoma a vagyonnyilatkozatukban. Mi pedig megnéztük, akkor viszont mi van a vagyonnyilatkozatban, és elkezdtük összerakni az ingatlanportfóliójukat. Egy balatonhenyei ingatlant írt be a miniszter, mi pedig, ha jól emlékszem, némi olvasói segítséggel kiderítettük, hogy ez pontosan melyik ház.

Nem akarom fárasztani az olvasókat patetikus hülyeségekkel, de amikor egy miniszter balatoni nyaralójának frissen lekért tulajdoni lapján meglátja egy újságíró, hogy csokot vettek fel rá, az legalább akkora pillanat, mint amikor a krimiben a detektív valami régi családi fényképen meglátja a bizonyítékot rá, hogy a bébiszitter álnéven él, és ő a sorozatgyilkos. Oké, lehet, hogy a hasonlat egy kicsit erősre sikeredett, természetesen a miniszter asszony nem sorozatgyilkos, csak a heurékaélményt próbáltam átadni. Lett is utóélete, később Gulyás Gergely a szokásos tökéletességgel magyarázta el, miért nem téma ez az egész.

Üzemi étkezdének álcázták a budai éttermet

Ígérem, nem fogok nagyon koronavírusozni ebben a visszatekintésben, hiszen mindannyian eléggé belefáradtunk már, ráadásul mintha ugyanabban a masszában taposnánk folyamatosan, másfél éve, de a hónap legolvasottabb cikkét nem lehet és nem is akarom kihagyni. Ha emlékeznek még, januárban gyakorlatilag minden le volt zárva, 2020 novembere óta nem voltak rendezvények, nem működtek az éttermek, csak az üzemi étkezdék, online oktatás volt középiskolától felfelé, éjjeli kijárási tilalom volt, és így tovább.

A helyzetet nyögték a vendéglátósok, nyögte mindenki, nem csoda, hogy nagyot szólt, amikor egy rejtett kamerával lefilmeztük, hogy egy üzemi étkezdének minősített, minisztériumokkal és háttérintézményekkel teli környéken lévő étterem úgy működik, mintha nem is létezne vírus – kívülről is bárki bemehet enni, nincs távolságtartás, nincs semmi. Kollégáim is bementek, simán megebédeltek, és közben videóztak. A cikkre 350 ezren kattintottak, ami egész jó egy pár hónapos újságtól.

Muszáj egy kicsit még vírusozni, de tényleg ez lesz az utolsó. És nem azért hozzuk elő, hogy rettegtessünk bárkit, vagy szörnyülködjünk a koronahorroron, pont ellenkezőleg: majd' egy év távlatából érdekes, hogy mennyire megszokottá vált mindaz, ami egykor még óriási szenzáció volt. Egy nagy projektben tíz napon át kamerával követtünk le egy oltást kapó orvost. Olyan különlegességnek számított ez akkor, mint egy becsületes államtitkár. Ma meg már úgy nyomjuk magunkba a Pfizert, mintha csak levegőt vennénk – nemhogy tíznapos kamerás követés nem jutna eszünkbe, de még a rokonainktól sem kérdezzük meg az oltás után pár nappal, hogy jól vannak-e.

Rövidhírek NER-földről

Ha az ország általános működését és mentális állapotát akarjuk a januári hírekből összerakni, akkor egy olyan csomagot nyújtanék át, miszerint

• Kepes András valamit beszólt valakinek a neten, úgyhogy hirtelen eltűnt a könyvesboltokból a toplistás könyve, de aztán leszedte a posztot, a cég szerint pedig nincs itt semmi látnivaló, csak épp elfogytak a könyvek. Egyszerre, hirtelen.
• A rendőrök bezáratták a Központ nevű szórakozóhelyet, amely amolyan polgári engedetlenség gyanánt csinált a lezárások közepette egy több száz fős utcai bulit, azt állítva, hogy minden szabályt betartanak.
• Egy állami tévéműsorban cenzúrázták a Hétköznapi Csalódások raktárkoncertjét, az énekessel le akarták vetetni a „Soros” feliratú pólóját, a stáb bohócnak öltözött tagját pedig, aki kormányzati szlogenekkel konferálta fel a számokat, a felvétel után pár nappal kopasz verőemberek támadták meg a saját a lakása előtt.

Nincsen hónap Orbán Viktor nélkül

Létezhet-e január Orbán Viktor nélkül? Persze hogy nem, hiszen definíció szerint eleve nem létezhet Magyarország, sem a keresztény Európa Orbán Viktor nélkül. A miniszterelnök januárban azzal dobott nagyot, hogy asszonyságnak nevezte Karikó Katalint, mire felhördült a fél ország, én pedig megpróbáltam a politikai kommunikáció terében elhelyezni az asszonyságozást a pálinka, a kolbász és egyéb bukolikus, sokak szívének kedves dolgok között.

Ugorjunk egy nagyot, egyenesen Amerikába, ahol egyrészt egy új könyv 40 éves KGB-s összefonódással vádolta meg az elnöki poszttól búcsúzó Trumpot, másrészt a Capitoliumot ostromolták meg az exelnök pártján álló tüntetők. Egy csapásra világhíressé vált a félmeztelen, hülyekalapos QAnon Sámán, és sajnos mindkét oldalon volt halálos áldozata is a zavargásnak. Mivel szubjektív a visszaemlékezés, kivételesen nem is a komoly hírekkel terhelném önöket, hanem Grafitember lényeglátó és hazai koordinátarendszerbe átültetett összefoglalását ajánlom a figyelmükbe Rémó főszereplésével és gyorselemzésével.

„Leviszi a vízágyú a fejedről, te fasz!”

Kurvára Nemakarokbeleszólni, de nézzünk egy kis virálisat is

Bármelyik hónapban történhetett volna, szóval nem kapcsolódott különösebben a történésekhez, de nagyon szerettem még januárból a megunhatatlan abszurd elemzőműsor-paródiánkat, a Kurvára Egyenes Beszédet, a Nemakarokbeleszólni nevű hipersikeres blog három szereplőjének fotós bemutatását, illetve azt a projektet, melyben egy amerikai fotóművész nő lefotózta az utcán utána füttyögő férfiakat.

A végére pedig lazítsunk egy kis virális tartalommal, a borzongató, sok évtizedes Gyatlov-rejtélyt mindig szeretik az olvasók, így történt januárban is, a hónap legolvasottabb Észkombájnja az önmagát lelövő vadászgép lett, Szijjártó Péter tolmácsának toll(nem)lopása is nagyot ment, és a kesztyűben ücsörgő Bernie Sanders is ekkor lett mém.

Egy undok bagoly egyszer azt mondta, kvak, erre az összes többi kirepült

A hónap képét Barakonyi Szabolcs választotta ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) januárban tartotta az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos felmérését, amibe bárki becsatlakozhatott. Ehhez még csak ki sem kellett menni a vadonba, mert a baglyok ilyenkor a lakott területekre húzódnak be. Az ország két legbaglyasabb településén, Kisújszálláson és Túrkevén néztünk szembe fürtökben lógó baglyokkal Kovács Ágnes társaságában, aki az erdei fülesbagoly téli számlálásainak koordinátora.