Szél Bernadett szerint Magyarországot egy fortélyos hatalom irányítja, Hadházy szerint nem Márki-Zay a kudarc oka, Navracsics meglepődött

„Továbbra is hiszek az összefogás erejében, abban, hogy csak így lehet bármilyen eredményt elérni” – írja közösségi oldalán Kunhalmi Ágnes. „A legfontosabb, hogy a több százmilliós egészségügyre, új villamosra, Üllői útra hozott támogatás után továbbra is forrásokat hozzunk a kerületbe, és a jövőben megőrizzük az önkormányzatok függetlenségét. Minden önkormányzatét” – teszi hozzá.

Mint budapesti választási elemzésünkben írtuk, Kunhalmi Ágnes, az MSZP egyik legismertebb arca, majdnem beleszaladt egy pofonba választókerületében, ahol négy éve még simán nyert. Míg korábban több mint 6 százalék volt a különbség közte és fideszes ellenfele között, most 1 százalékon belülre került kihívója, Lévai István.

Az ellenzéki egységbe tömörült pártok vasárnapi bukása után Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház egykori igazgatója is megszólalt. Alföldi előbb Schilling Árpádtól kölcsönzött, majd egy kisvakondos viccet is elővett, bár a tréfát ebben most valószínűleg nemigen értik a kormányváltást óhajtók:

„Kisvakond és anyukája feljönnek a föld alól.
Kisvakond kérdezi, mi ez a nagy, szép, kék búra itt felettünk?
Ez az ég. – mondja anyukája.
És mi ez a nagyon selymes zöld szőnyeg, amiben olyan jó heverészni?
Ez a fű. – mondja az anyukája.
És mi az a nagy, meleget árasztó fényesség?
Az a nap! – mondja a Kisvakond anyukája.
És ha itt ilyen csodálatos, miért élünk akkor mi a föld alatt?

MERT AZ A MI HAZÁNK.”

Történelmi győzelmet aratott a Fidesz-KDNP a vasárnapi országgyűlési választáson – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Karmelita kolostorban tartott kormányülés után a Facebook-oldalán megosztott videóban. Szijjártó Péter a videóban köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a szavazáson. „Nagyon köszönjük a bizalmat, amit kaptunk a tegnapi napon”. A miniszter köszönetét fejezte ki a határon túli szavazóknak is, azoknak, akik fontosnak tartották, hogy részt vegyenek „ezen a sorsdöntő” parlamenti választáson, amely „nemzetünk jövőjét hosszú távra meghatározza”. Hozzátette, nemcsak a kormánypártok támogatottságában született rekord, hanem a határon túli magyarok szavazatainak számában is, hiszen 315 ezren voksoltak, ami a duplája a 2014-ben leadott szavazatoknak, és 50 ezerrel haladja meg a 2018-as szavazatszámot. Szijjártó Péter úgy értékelte, vasárnap a béke vagy háború kérdésében kellett döntést hozni, és a magyar nemzet világos választ adott: a békét és a biztonságot választotta. (MTI)

Az első urnák New Yorkból, Chicagóból, Washingtonból, Montrealból, Abu-Dzabiból és Szentpétervárról érkeztek meg. Ezen a hat külképviseleten összesen 1884-en szavaztak az országgyűlési választáson és a népszavazáson. A 145 külképviseleten szombaton és vasárnap 57 623, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szavazott.

A külképviseleteken nem számolják meg a voksokat, hanem csütörtök éjfélig a Nemzeti Választási Irodába szállítják, ahol választókerületenként szortírozzák és az átjelentkezők szavazataival együtt eljuttatják a megfelelő választókerületekbe. Itt átadják az „utazó” szavazatokat a kijelölt szavazatszámláló bizottságnak, amely felbontja a szavazás éjszakáján lezárt urnát, a tartalmát összekeveri az „utazó” szavazatokkal, és így számlálja meg a voksokat, majd a szavazóköri eredményről jegyzőkönyvet állít ki. A választókerületi választási bizottság szombaton megállapítja a választókerületi eredményt, azt, hogy ki nyerte a mandátumot a választókerületben. (MTI)

Köszönetet mondott mindenkinek, aki az Egységben Magyarországért szövetségre szavazott, és megköszönte az ellenzéki szavazatszámlálók, civilek és aktivisták munkáját is Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője. Egyúttal azt is írta: letaglózóm fájó eredmény született, de „egyetlen fojtogató rezsim sem tart örökké.”

„Ugyanakkor nem spórolhatjuk meg azt a munkát, ami vár ránk a következő napokban, hetekben, hónapokban: mindannyiunknak magunkba kell néznünk. Át kell gondolnunk, mit tehettünk volna még, át kell beszélnünk, mit fogunk tenni most.
Tudtuk, hogy egy olyan rendszerben kell megküzdenünk a Fidesszel, amit ők a saját kényük és kedvük szerint alakítottak az elmúlt tizenkét évben. Hogy a közmédia még véletlenül sem független, hanem a Fidesz kiszolgálója, ahol négy év alatt öt perc jut az ellenzéknek. Hogy egy brutális propagandagépezet támad mindenkit, aki a Fidesz ellenfele. Hogy állami erőforrások százmilliárdjai fölött rendelkeznek Orbánék, miközben az egyetlen céljuk az, hogy minden eszközzel kivérteztessék ellenfeleiket.
De így is felmentünk a pályára és küzdöttünk. Küzdöttünk egy szabad, demokratikus és nyugati Magyarországért – és ez a jövőben is így lesz” – írta Cseh, és azt is, hogy az ellenzék egységes, érdemes ezt megőrizni. Szerinte fontos, hogy elmondják mindenkinek, Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, és megjegyezte azt is: A népszavazás eredménytelen lett. (Facebook)

A Hvg szerint a kormányközeli médiumok csak elvétve számolnak be arról, hogy érvénytelen lett a vasárnapi gyermekvédelminek nevezett népszavazás.

A vg.hu és az Origo címlapján egyáltalán nem találni erről szóló hírt, csak a válaszok százalékos viszonyulását tették közzé. A 888.hu, és a PestiSrácok.hu is azt emeli ki, hogy elsöprő a nemek aránya a gyermekvédelmi népszavazáson.

A Mandiner címlapjának tetején rögtön a népszavazásra leadott válaszok arányával találkozik az ember, az érvénytelenséget azonban csak lejjebb írták meg egy külön hírben. A Magyar Nemzet pedig azt írta, hogy bár az országos népszavazás érvénytelen, a kérdésekre adott válaszokra az elsöprő többség nemmel válaszolt, így az eredményesnek számít, hiszen „az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”

A népszavazás eredményéről, és arról, hogy miért nehezebb referendumot nyerni, itt írtunk bővebben.

A Fidesz-KDNP immár negyedszer győzött egyhuzamban a magyarországi parlamenti választásokon, ezt a demokratikus magyar választást tiszteletben kell tartani – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn. Az ukrajnai háború fejleményeiről szóló sajtókonferencián Morawieckit újságírók az ez ügyben képviselt lengyel álláspontról kérdezték.

„Elsősorban észre kell venni, függetlenül attól, ki hogyan viszonyul Magyarországhoz, hogy a Fidesz-KDNP immár negyedik alkalommal győzött a választásokon, mégpedig a lehető legjobb eredménnyel, megszerezve az alkotmányos többséget” – válaszolt Morawiecki, hozzátéve, hogy a demokratikus választást tiszteletben kell tartani.

A Moszkvával szembeni uniós intézkedésekről a lengyel kormányfő azt mondta, felesleges, hogy „Magyarországgal fedjék el azok szemét, akik az európai helyzetet homályosan látják”. Arra kérte a sajtó képviselőit, hogy „ne próbálják mellékvágányra terelni a közvélemény figyelmét”. Azt is mondta, hogy Európában nem bonyolult a helyzet, ez világosan látható az Európai Tanács ülésein is.

„Mindenki, aki elolvassa az értekezletek jegyzékét, tudja, hogy Németország a fő késleltetője a nagyon határozott szankcióknak” – mondta. Hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnök nem akadályozta az eddigi szankciókat, ezek „fő késleltetői valójában a nagy államok, amelyek üzleti kapcsolataikat féltik”. Újságírói kérdésre azt is mondta, hogy kérni fogja Orbán Viktortól, hogy támogassa az újabb, még súlyosabb szankciók kivetését Oroszországgal szemben.

(MTI)

Az óbudai Pais Dezső Általános Iskolában egy lezárt, szavazólapokkal teli dobozt talált egy takarítónő – írja az Index.

A szavazatszámláló bizottság már úton van a helyszínre, hogy ellenőrizzék a dobozt, ugyanakkor a Nemzeti Választási Iroda a lap megkeresésére azt írta, hogy a szállítódobozból ítélve már megszámlált szavazatokról van szó. Az előírások szerint ezeket mind el kellett volna szállítani, de valószínűleg ezt elfelejtették elvitetni. Az NVI szerint a választási eredményt az ügy nem befolyásolhatta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Orbán Viktornak az országgyűlési választáson aratott győzelméhez – írja a Taszsz orosz állami hírügynökség.

„Vlagyimir Putyin, az Oroszország elnöke gratuláló táviratot küldött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek” – áll az üzenetben. Az orosz elnök emellett kifejezte abbéli reményét, hogy a „bonyolult nemzetközi helyzet” ellenére a két ország partneri kapcsolata összhangban lesz mind az orosz, mind a magyar nép érdekeivel.

Összesen 65 480-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, közülük 57 623-an el is mentek szavazni, vagyis 88 százalékos volt a részvétel a külképviseleteken – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfő reggeli adataiból. Sanghajban a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási tilalom miatt nem lehetett megtartani a voksolást, itt 60 választópolgár nem tudott szavazni.

A legtöbb választópolgár Londonban szerepelt a névjegyzékben, 8138-an, közülük 6951-en el is mentek szavazni, vagyis a londoni részvétel 85,41 százalékos volt. Szintén nagyon sok választópolgár jelentkezett Münchenbe (4646), közülük 4015 szavazott is (86,42 százalék). Stuttgartban 3719, a névjegyzékben szereplő választópolgárból 3079 szavazott (82,79 százalék).

Londoni helyszíni riportunkat itt tudja elolvasni.

Tizennyolc olyan külképviselet volt, ahol a névjegyzékbe vett valamennyi választópolgár elment szavazni: Addisz-Abeba (8 voksoló), Algír (13), Almati (16), Besztercebánya (4), Chisinau (18), Ho Si Minh-város (29), Jekatyerinburg (9), Kuvaitváros (35), Luanda (14), Lusaka (10), Montevideo (8), Mumbai (18), Phnompen (9), Rámalláh (4), Riga (34), Taskent (13), Ulánbátor (13), Vientián (9).

Nyolcvan százalék alatti volt a részvétel – és ezzel a külképviseleti részvétel legalacsonyabbja – Chicagóban (289 szavazóból 231 voksolt, 79,93 százalék), Wellingtonban (64 szavazóból 51 voksolt, 79,69 százalék), Sao Paulóban (41 szavazóból 32 voksolt, 78,05 százalék), az ukrajnai Lvivben (8 szavazóból 6 voksolt, 75 százalék), Miamiban (314 szavazóból 234 voksolt, 74,52 százalék), Kampalában (7 szavazóból 5 voksolt, 71,43 százalék) és Jakartában (59 szavazóból 42 voksolt, 71,19 százalék).

A külképviseleti voksokat nem számolják meg a külképviseleteken, hanem csütörtök éjfélig a Nemzeti Választási Irodába szállítják, ahol azokat választókerületenként szortírozzák, és az átjelentkezők szavazataival együtt eljuttatják a megfelelő választókerületekbe.

Itt átadják az „utazó” szavazatokat a kijelölt szavazatszámláló bizottságnak, amely felbontja a szavazás éjszakáján lezárt urnát, a tartalmát összekeveri az „utazó” szavazatokkal, és így számlálja meg a szavazatokat, majd a szavazás szavazóköri eredményéről jegyzőkönyvet állít ki. Amikor valamennyi szavazatszámláló bizottság (szszb) eredménymegállapító jegyzőkönyve rendelkezésre áll, a választókerületi választási bizottság szombaton megállapítja a választás választókerületi eredményét, azt, hogy ki nyerte a mandátumot a választókerületben.

(valasztas.hu)

Akkor lett volna érvényes egy-egy kérdés, ha legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat érkezett volna. Ez nem jött össze, csupán 3,5 millió érvényes szavazat született, és egyébként 3,2 millióan voksoltak nemmel.

Az is látszik a részvételi adatokból, hogy nagyjából fél millióval kevesebben vették fel a népszavazási szavazólapjait vasárnap, mint ahányan az országgyűlési választásokon voksoltak. Amíg a kormánypártokra összesen 2 735 381 fő szavazott, addig ennél minden kérdésben legalább 700 ezerrel több nemet tudtak összegyűjteni.

Vagyis minden népszavazási kérdésben többen szavaztak nemmel, mint ahányan a Fideszt-KDNP-t választották vasárnap.

Ebből az következik, hogy valószínűleg nem azért lett érvénytelen a kormány népszavazása, mert nem tudták mozgósítani a saját táborukat, hanem azért, mert ez a tábor önmagában nem elég egy érvényes népszavazási eredményhez. Itt tudja elolvasni a teljes elemzést.

A választás után marad nagyjából a megszokott felállás a magyar parlamentben a női és férfi képviselők arányát nézve is.

Eddig a 199 képviselőből 26 volt nő, most pedig 27-en szereztek mandátumot. Összehasonlításul: számításaink szerint csak a László keresztnevű férfi képviselőkből 15 lesz.

A 27 hely felfelé kerekítve 13,6 százalékos arányt jelent. A kormánypártok soraiban összesen 15 nő fog ülni, az ellenzéki összefogás pártjai pedig együttesen 11 nőt juttattak a parlamentben. A 27. női képviselő Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese.

Itt tudja elolvasni a teljes elemzésünket.

Megköszönte a voksokat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a közösségi oldalán, és felvetette:

„Legközelebb összefogunk, de csak akkor, ha most a hatpárti ellenzék egyetlen tagja sem ül be a Parlamentbe, és veszi fel a fizetését.”

Az MKKP országos listájára a szavazók 3,29 százaléka voksolt, ami ugyan jobb a 2018-as 1,75 százaléknál, de kevés volt a párt parlamentbe kerüléséhez.

„A méltatlanok diadala az alkalmatlanok felett. :(”

– írja Szanyi Tibor, az ISZOMM alelnöke, korábbi MSZP-s politikus a közösségi oldalán.

Azt nem tudni, hogy pártját, az ISZOMM-ot melyik jelző alá sorolja be Szanyi Tibor, ugyanis 49 egyéni jelöltjük egyike sem ért el fényes sikereket, maga a párt alelnöke, Szanyi pedig a szavazatok 0,71 százalékának besöprésével a hetedik helyet csípte meg választókerületében Budapesten (13. számú OEVK).

Reggel kilenc óra körül szokta közzétenni a kormányzat a hétvégi (pénteki, szombati és vasárnapi összesített adatokat) a koronavírusról tájékoztató oldalon, ám hiába múlt el már jócskán kilenc óra, adatok sehol sincsenek. A legutolsó adat április elsejéről származik. A csúszás miatt kérdést küldtünk a Koronavírus Sajtóközpontnak, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Jelentős emelkedéssel reagált a kormányhoz közelálló tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama a Fidesz újabb kétharmados győzelmére, írja a G7.

• A Mészáros Lőrinc és érdekeltségei többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.-t több mint 16,5 milliárd forinttal értékelte fel a Fidesz választási sikere. Ebből közel 9 milliárd forint esett a Mészáros-család érdekeltségeire.
• A NER kedvenc informatikai cége, a 4iG esetében nagyjából 8 milliárdos értéknövekedés volt tapasztalható.

A piac minden bizonnyal úgy számol, hogy:

a Fidesz kétharmados parlamenti többségével újabb állami megrendelésekre számíthatnak ezek a cégek.

A 4iG 2016 óta 33 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el önállóan. Az Opus résztulajdonos a Mészáros és Mészáros Zrt.-ben, amely 2016 óta több mint 192 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.

2022-ben a Fidesz-KDNP kis kerekítéssel ugyanannyi szavazatot kapott, mint 2018-ban: a szavazatok 97,73 százalékos feldolgozásánál egészen pontosan 2 657 891 szavazatot, így az összes szavazat tükrében a támogatottsága 53,09 százalék lett.

Mivel 2018-ban 2 824 551 szavazatot kapott a párt, ekkor a Fidesz támogatottsága 49.27 százalékos volt. Az már borítékolható, hogy a Fidesz százalékos eredménye jobb lesz, a nominális szavazatszám pedig a maradék összeszámolása után a 4 évvel ezelőtti szinthez hasonló lesz.

Az is látszik az eredményekből, hogy a vidék teljes mellszélességgel a kormánypártokat támogatta, a főváros azonban még nyíltabban ellenzéki lett.

A teljes elemzést itt olvashatja.

A végleges eredmény csak pár nap múlva lesz meg, ám jelenlegi állás szerint 38 listás és 18 egyéni mandátumot nyert az ellenzéki pártszövetség, az Egységben Magyarországért.

A frakciók csak hetekkel később alakulnak meg, de érdemes megnézni, hogy a mostani állás szerint miként alakul a parlamenti patkó ellenzéki oldala. A legnagyobb frakciót a DK tudja alakítani, de a Momentum felzárkózott a második helyre.

Kérdéses még, hogy például Vajda Zoltán (MSZP) tud-e fordítani a XVI. kerületben, mint ahogy az sem tudjuk, hogy a lista első öt helyén kik és hogyan veszik fel a mandátumot, és ez miként alakítja a frakciók összetételét. Korábban arról állapodtak meg az ellenzéki pártok vezetői, hogy LMP számára is biztosítják a frakció alapításához szükséges minimum 5 képviselői helyet, de a végeredmény fényében nem tudjuk, borulnak-e a listaállítás során kötött egyezségek.

• DK: 16 képviselő – 12 listás + 4 egyéni mandátum (Arató Gergely, Barkóczi Balázs, Oláh Lajos, Varju László)
• Momentum: 11 képviselő – 6 listás + 5 egyéni mandátum (Hadházy Ákos, Hajnal Miklós, Orosz Anna, Szabó Szabolcs, Tóth Endre)
• MSZP: 9 képviselő – 5 listás + 4 egyéni mandátum (Hiszékeny Dezső, Hiller István, Kunhalmi Ágnes, Szabó Sándor)
• Jobbik: 9 képviselő – 9 listás + 0 egyéni mandátum
• Párbeszéd: 7 képviselő – 3 listás + 4 egyéni mandátum (Jámbor András, Mellár Tamás, Szabó Tímea, Tordai Bence)
• LMP: 4 képviselő – 3 listás + 1 egyéni mandátum (Csárdi Antal)

Az összefogás kevés. Teljes megújulás és igazi ellenállás kell – írta Facebook-bejegyzésében a választás másnapján Hadházy Ákos. Szerinte a mostani egy elcsalt választás volt, itt említi többek között a kormánypropagandát, a közmédia szerepét, a szavazatvásárlást, a levélszavazatok körüli botrányokat. Emiatt az ellenzéknek nem szabad még egyszer ilyen körülmények között elindulnia a választásokon.

Az Országgyűlés alakuló ülésén is csak akkor szabad részt vennie az ellenzéknek, ha garanciát kap arra, hogy visszakapja ellenőrző szerepét, például visszaállítják a képviselők szabad belépési jogát közintézményekbe. „Aki az imént említett jogosítványok biztosítása nélkül a parlamentben külön fizetéssel járó tisztséget vállal (jegyző, alelnök, bizottsági elnök stb.), az hajlandó elvállalni a díszletellenzéki szerepét, és lemond a közös kiállás, érdekérvényesítés politikájáról. ”

Hadházy szerint ki kell mondani, hogy az elcsalt választáson hatalmat kapott kormány törvényjavaslatairól vitatkozgatni ugyanúgy kollaboráció lenne, mint ahogy Putyin parlamenti „ellenzékének” munkája is csak Putyin hatalmának legitimálására elég.

„A mandátum felvételére egy elcsalt választás után csak egyetlen mentség van: ha az azzal járó fizetésből élő politikusként végre azt csináljuk, amit az elfecsérelt előző négy évben csinálnunk kellett volna. A látszatparlament látszatvitái helyett megszervezzük a valódi ellenállást és megszervezzük magunkat.”

Az ellenzéki pártok, képviselők közös felelőssége, hogy az országgyűlés alakuló ülése előtt közös választ adjanak a választóiknak erre a tragikus helyzetre. Azzal zárja a posztját, hogy:

„A következő napokban el kell végezni a gyászmunkát! Nem lesz egyszerű, mert sokan elvesztették minden reményt és a helyzet tényleg tragikus. Aztán neki kell állni újratervezni mindent és dolgozni újra, hogy a tragédia ne legyen végzete.”

Hadházy Ákos egyébként megnyerte a maga választókerületét, a szavazatok 53,47 százalékát szerezte meg Budapest 8-as számú választókerületében.

Nem hívta fel Orbán Viktort, mert nem tudja a számát, de nem is érzi úgy, hogy gratulálnia kellene neki. Erről Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje beszélt az ATV-nek. Márki-Zay Péter hozzátette ugyanakkor: egy ekkora különbségű győzelemnél el kell ismerni, hogy nem csalásnak köszönhetően nyerte meg Orbán Viktor a választást.

Lázár János korábbi kijelentésére reagálva Márki-Zay Péter elmondta: nem érzi úgy, hogy politikai hulla lett volna belőle, azt pedig nem döntötte el, hogy beül-e a parlamentbe, vagy Hódmezővásárhely polgármestere marad-e.

A G7 elemzése szerint az ország öt legszegényebb településén elsöprő fölényben volt a Fidesz-KDNP:

minden ellenzéki összefogásra leadott szavazatra több mint 320 kormánypárti jutott.

A borsodi Bódvalenkén és Gadnán kivétel nélkül mindenki a kormánypártok listájára szavazott, míg Csenyétén és Szakácsiban 1-1 szavazatott kapott az ellenzék. Fájon nem az ellenzék, hanem a Mi Hazánk szerzett egyetlen voksot.

Hasonló tendenciákat láthatunk a 20 legalacsonyabb átlagjövedelmű településen: átlagosan a listás szavazatok 87,6 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP ezeken a helyeken.

A 10 legszegényebb településen még magasabb volt ez az arány, 96 százalék.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 2018-hoz képest tovább erősödtek a kormánypártok ezeken a településeken.

Lázár János abban reménykedik, hogy az országos és a választókerületi eredmény „elgondolkodtatja, és jó útra téríti Márki-Zay Pétert, legalább a hódmezővásárhelyi ügyeket illetően.” Az egykori kancelláriaminiszter közel 6 ezer szavazattal győzte le Márki-Zayt a hódmezővásárhelyi központú Csongrád-Csanád megye 4-es választókerületben. 12 százalék volt a két jelölt között, ami Lázár szerint ez elég meggyőző különbség. Korábban úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje április 3-án este 10 órára politikai hulla lesz.

Győzelmi beszédében azt mondta Lázár, hogy Hódmezővásárhelyen véget ért a polgárháború, mert győzött. A 24.hu-nak is arról beszélt a választás után, hogy le kell zárnia a polgárháborús időszakot. Ugyanakkor továbbra is tiszteletben tartja, hogy az emberek Márki-Zayt választották meg polgármesternek Hódmezővásárhelyen.

„Ráadásul ő egy hódmezővárosi ember, és nekem minden hódmezővásárhelyi ember kedves.”

Négy évvel ezelőtt a Fidesz a belföldi listás szavazatokból (azaz a levélszavazatok nélkül) 2 607 990-et szerzett meg. Idén hétfő reggeli, 98,96 százalékos feldolgozottsági szint mellett ez a szám 2 717 309. Az ellenzéki összefogásban részt vevő pártok 2 693 520 szavazatot kaptak négy éve, ehhez képest most vasárnap 1 804 588 belföldi listás szavazatot szereztek közösen indulva, vagyis elveszett közel 900 ezer listás szavazat. Részletes elemzésünket itt olvashatja.

Akkor lenne érvényes a kormány által kezdeményezett népszavazás, ha legalább 4 107 652-en szavaztak volna, azonban közel 99 százalékos feldolgozottságnál 3 521 425 érvényes szavazatot számoltak össze. Tehát több mint 580 ezer szavazatra lenne szükség az érvényességhez, ami már biztosan nem lesz meg. 1 590 772 fő szavazott érvénytelenül. Nem meglepő módon hatalmas többségben voltak a „nem” szavazatok: 3 251 736-an voksoltak így, ami a szavazatok 92,34 százalékát jelenti.

Bemutatjuk, mi történt az ellenzéki eredményvárón, miután kiderült, hogy a Fidesz nagyon elverte a Márki-Zay Péterrel felálló egységes ellenzéket. Az ellenzéki szavazók szerint iszonyatosan kiábrándító a helyzet, volt, aki arról beszélt, hogy nem csak kormányzót kell váltani, hanem népet is. Márki-Zay Péter kimondta: az orbáni szabályok szerinti világban Orbánt nem lehet leváltani.

Ötödik kormányzásával szerinte újabb esélyt kapott az ország, és rögtön hétfőn kormányülést tart majd Orbán Viktor miniszterelnök. „Nincs Európában még egy olyan nép, amely ilyen hosszú idő óta kormányon lévő politikai közösségnek akkora bizalmat tudna adni, mint amit most mi kaptunk a magyaroktól. Nagyon sokat kell dolgoznunk a következő években, hogy ezt megháláljuk” – mondta Orbán Viktor Bayer Zsoltnak vasárnap éjjel. Hozzátette azt is: a Fidesz úgy nyert, ahogyan azt senki sem gondolta. (Hír TV)

Budapest 13. számú egyéni választókerületében 98,63 százalékos feldolgozottság mellett a Fidesz-KDNP jelöltje, Szatmáry Kristóf vezet Vajda Zoltánnal szemben, azonban mindössze 38 szavazat van köztük.

Szatmáry 23 648 szavazatot (45,06 százalék), míg Vajda 23 646 szavazatot (44,99 százalék) szerzett.

Vajda Zoltán hétfő hajnalban arról posztolt, hogy körülbelül 5000 szavazat még nincs megszámolva, ebből ezret a külképviseleteken adtak le. Szombatig nem is lesz végeredmény, addig számolják meg a külképviseleti és a belföldi átszavazók szavazatait.

Szintén szoros a küzdelem Pécsen, Baranya megye 1. számú választókerületében: az ellenzéki jelölt Dr. Mellár Tamás és a fideszes Kővári János között 255 szavazat van
98,88 százalékos feldolgozottságnál. Mellár 20 926 szavazatot (43,07%), Kővári 20 671 szavazatot (42,55%) kapott.

Budapesten, a 15. számú választókerületben (XVIII. kerület) 98,68 százalékos feldolgozottságnál 449 szavazat van Kunhalmi Ágnes és Dr. Lévai István Zoltán között. Kunhalmi 24 763 szavazatot (44,31%), Lévai pedig 24 314 szavazatot (43,50%) szerzett.

Ugyancsak ezer szavazaton belül van Dunai Mónika és Szilágyi György a Budapest 14. számú választókerületben (XVII. kerület). 98,80 százalékos feldolgozottság mellet a Fidesz-KDNP jelöltje 24 421 szavazaton áll (44,98%), míg az ellenzék jelöltje 23 660 szavazatot kapott (43,58%), a különbség köztük 761 szavazat.

Kereken ezer szavazat van Barkóczi Balázs és Dr. Pintér Gábor között Budapest 12. számú választókerületében (XV. kerület). 98,75 százalékos feldolgozottságnál az ellenzék jelöltjének 22 195 szavazata van (44,75%), Pintér Gábornak, a Fidesz-KDNP jelöltjének pedig 21 195 szavazata (42,73%).

A Budakeszit magába foglaló Pest 2. számú választókerületben 98,90 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz-KDNP jelöltje, Menczer Tamás külügyi államtitkár 47,49 százalékkal vezet Szél Bernadett, az ellenzéki összefogás jelöltje előtt. Több mint 2000 szavazat van köztük: Menczer 33 615 szavazatot, Szél pedig 31 217 szavazatot kapott, vagyis a kormánypártok jelöltje biztosan nyeri a kerületet. Szél 2012 óta volt az országgyűlés tagja, 2014-ben és 2018-ban is országos listáról jutott be a parlamentbe. Négy éve is indult egyéniben Budakeszin, kevesebb mint 300 szavazattal kapott ki a Fidesz-KDNP akkori jelöltjétől, Csenger-Zalán Zsolttól.

Orbán Viktor győzelmi beszéde után arra voltunk kíváncsiak a közönségtől, szerintük milyen irányba megy az ország az újabb Fidesz-kétharmad után, de azt is elmondták nekünk, hogy mivel bántotta meg a fideszeseket Márki-Zay Péter.

A XII. kerületet és a II. kerület egy részét magába foglaló, Budapest 3-as számú választókerületben Fürjes Balázst indította a Fidesz-KDNP, de a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár alulmaradt az ellenzék jelöltjével, Hajnal Miklóssal szemben. 98,77 százalékos feldolgozottságnál Hajnal a szavazatok 47,49 százalékát szerezte meg, Fürjes 42,65 százalékot kapott. Az ellenzéki jelölt több mint 2 ezer szavazattal nyert. Fürjes este 10-kor gratulált ellenfelének.