Ha a Fidesz nyert, miért lett érvénytelen a gyermekvédelminek nevezett népszavazás?

Legfontosabb

2022. április 04. – 11:23

Ha a Fidesz nyert, miért lett érvénytelen a gyermekvédelminek nevezett népszavazás?
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Vasárnap érvénytelen lett az országgyűlési választásokkal párhuzamosan megtartott, a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás. Nagyjából 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel. De ha ilyen sokan szavaztak arra, amit a kormány sulykolt, és ha ezzel párhuzamosan megint kétharmados többsége lett a Fidesz–KDNP-nek, akkor hogyan lehet, hogy a népszavazáson nem tudtak elég érvényes, négy nemes voksot összegyűjteni? A válasz egyszerűbb, mint hinnénk.

A Fidesz által kampánytémává tett melegellenességet a kampányban napirenden tartó népszavazáson négy kérdést tettek fel, ezek a következők voltak:

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A kormánypártok adófizetői pénzből hirdették „társadalmi célú” tévéreklámban, hogy nemi átalakító kezelésről beszélnek az iskolában matekdoga helyett, illetve egy orosz stockfotóból csináltak plakátkampányt, ahol a gyerekek védelmére hivatkozva buzdították az embereket arra, hogy szavazzanak nemmel április 3-án a népszavazáson.

A Fidesz választási kampánya a szomszédban kitört háború ellenére is sikeresnek bizonyult: megvan a negyedik kétharmad, Orbán Viktor pedig ötödik alkalommal alakíthat kormányt. Ehhez képest meglepőnek tűnhet elsőre, hogy a népszavazáson hiába voltak többségben a nemek az érvényes szavazatok között, összességében sikertelen lett a kormánypártok népszavazása, mivel jogi értelemben nem lesz érvényes az eredménye.

Népszavazást nyerni sokkal nehezebb, mint választást

Ahhoz, hogy egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kell érvényes szavazatot leadnia. Ezúttal a Nemzeti Választási Iroda szerint 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, vagyis

akkor lett volna érvényes egy-egy kérdés, ha legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat érkezett volna.

Ehhez képest 98 százalékos feldolgozásnál az látszik, hogy

  • az első kérdésre 3 521 425 darab érvényes és 1 590 772 érvénytelen szavazatot adtak le;
  • a második kérdésre 3 492 688 darab érvényes és 1 619 509 érvénytelen szavazatot adtak le;
  • a harmadik kérdésre 3 484 686 darab érvényes és 1 627 511 érvénytelen szavazatot adtak le;
  • a negyedik kérdésre pedig 3 482 505 darab érvényes és 1 629 692 érvénytelen szavazatot adtak le.

Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk az országgyűlési részvételi arányokkal, akkor egyrészt az látszik, hogy nagyjából 60 ezerrel kevesebben vették fel a népszavazási szavazólapokat vasárnap, mint ahányan az országgyűlési választásokon voksoltak. Az is látszik, hogy amíg a kormánypártokra 2 735 381 fő szavazott, addig ennél minden kérdésben legalább 700 ezerrel több nemet tudtak összegyűjteni.

Vagyis minden népszavazási kérdésben többen szavaztak nemmel, mint ahányan a Fideszt–KDNP-t választották vasárnap.

Ebből az következik, hogy valószínűleg nem azért lett érvénytelen a kormány népszavazása, mert nem tudták mozgósítani a saját táborukat, hanem azért, mert ez a tábor önmagában nem elég egy érvényes népszavazási eredményhez. Az egyesült ellenzék nem állt be az érvénytelen szavazásra buzdító, civil szervezetek által tolt kampányba, emiatt az talán kevésbé meglepő, hogy az Egységben Magyarországra voksolóknál (1,8 millió) kevesebben voltak azok, akik érvénytelen szavazatot adtak le a népszavazási kérdésekben. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy

minden kérdésben 20 százaléknál magasabb az érvénytelen szavazatok aránya, ami kiemelkedő rekord, legutóbb a 2016-os kvótanépszavazáson 6,33 százalék volt, korábban alig ment 2 százalék fölé.

Azt, hogy a jelenlegi rendszerben mennyivel nehezebb érvényes népszavazási eredményt elérni, mint kétharmados parlamenti többséget, jól mutatja, hogy az előző hét, 1989 utáni országos népszavazásból mindössze kettő volt olyan, amikor elment szavazni a jogosultak több mint 50 százaléka.

Előzmények

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron, nem sokkal a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény hatálybalépése után jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a témában. Orbán akkor azzal magyarázta a kormány erről szóló döntését, hogy „Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”.

Az elmúlt hetekben civil kampány indult arra, hogy részvételre, de érvénytelen szavazásra buzdítsák mindazokat, akik kirekesztő álkérdéseknek tartják a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás négy kérdését. A civilek azt kommunikálták, hogy a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény eltörlésének első lépése lehet, ha érvénytelen lesz ez a népszavazás.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a népszavazásra várva nem készítette még el azt a részletszabályokat tartalmazó kulcsrendeletet, amelynek hiányában most már nyolc hónapja nem tarthatnak civilek szexuális edukációs foglalkozást iskolákban.

Ez volt az első alkalom, hogy egy napon tartottak parlamenti választást és országos népszavazást, ennek a jogi lehetőségét tavaly novemberben teremtette meg az Országgyűlés, amikor megszavazták Volner János javaslatát.

Kövess minket Facebookon is!