Befejeződött a gyermekvédelminek nevezett népszavazás is

Vasárnap 19 órakor befejeződött a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik országos népszavazása.

Délután 18 óra 30 percig 67,06 százalékos volt a részvétel. Az országos népszavazás akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és akkor számít eredményesnek, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Ez volt az első alkalom, hogy egy napon tartottak parlamenti választást és népszavazást, ennek a jogi lehetőségét tavaly novemberben teremtette meg az Országgyűlés, amikor megszavazták Volner János javaslatát.

Négy kérdést tettek fel, ezek a következők voltak:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron, nem sokkal a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény hatályba lépése után jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a témában. Orbán akkor azzal magyarázta a kormány erről szóló döntését, hogy „Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”.

Az elmúlt hetekben civil kampány indult arra, hogy részvételre, de érvénytelen szavazásra buzdítsák mindazokat, akik kirekesztő álkérdéseknek tartják a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás négy kérdését. A civilek álláspontja szerint a népszavazás valójában nem véd meg senkit, viszont még nagyobb veszélybe sodorja a Magyarországon élő LMBTQI embereket, és a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény eltörlésének első lépése lehet, ha érvénytelen lesz ez a népszavazás.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a népszavazásra várva nem készítette még el azt a részletszabályokat tartalmazó kulcsrendeletet, amelynek a hiányában most már nyolc hónapja nem tarthatnak civilek szexuális edukációs foglalkozást iskolákban.

Hogy alakultak a korábbi népszavazások?

Az előző hét, 1989 utáni országos népszavazásból mindössze kettő volt olyan, amikor elment szavazni a jogosultak több mint 50 százaléka.

Az első ilyen alkalom a friss köztársaság négyigenes népszavazása volt 1989 novemberében, amikor a Munkásőrség feloszlatásáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyonának elszámolásáról és az államfő megválasztásának időzítéséről döntöttek a magyarok. Az akkori, 58,03 százalékos részvételi arányt azóta sem sikerült megközelíteni. A másik olyan alkalom, amikor a jogosultak több mint fele (50,51 százalékos részvétel volt) szavazott, az a szociális vagy háromigenes népszavazásként emlegetett 2008-as esemény volt, amikor a tandíj és a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj eltörléséről lehetett véleményt nyilvánítani.

A többi öt népszavazásunkon a részvétel 14,01 és 49,24 százalék között alakult. Az eddigi leggyérebb érdeklődés 1990-ben mutatkozott, amikor a közvetlen elnökválasztás volt a téma. 1997-ben a NATO-tagságról, 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról, 2004-ben a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról rendeztek népszavazást. Mivel az érvényességi szabályok időközben változtak, az 50 százalék alatti részvétel nem jelentett mindig érvénytelenséget. A NATO-ról illetve az EU-tagságról szóló népszavazás érvényes volt, és magasan győztek az igenek.

Országos népszavazást legutóbb 2016-ban tartottak. Az úgynevezett kvótareferendumon a kérdés úgy szólt: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A nemek elsöprő többségbe kerültek (több mint 98 százaléka „nem” volt az érvényes szavazatoknak), de az alacsony részvétel miatt ez a népszavazás érvénytelen volt. 3,42 millió érvényes szavazat jött össze, a jogosultak 41,32 százaléka adott le ilyet.

A kvótanépszavazás különleges volt abból a szempontból, hogy minden korábbinál sokkal többen vettek részt úgy, hogy érvénytelen szavazatot adtak le. Az érvénytelen leadott szavazatok aránya 2016-ban több mint 6 százalék volt, nagyjából 225 ezer ember üzent ezzel a gesztussal a népszavazás kiíróinak.