Bő nyolc hónapja hiányzik a szexuális neveléshez kellő kulcsrendelet

Mióta csak tavaly július 8-án hatályba lépett a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény, a köznevelési törvénybe bekerült és – azóta is ott lóg a levegőben – néhány passzus, amelyek egy olyan nyilvántartást emlegetnek, ami nem létezik.

A törvénnyel azt a kormányzati akaratot foglalták jogszabályba, hogy 18 éves kor alattiak lehetőleg ne szerezhessenek információkat szexuális kisebbségekről, transzneműségről, LMBTQ-témákról.

A nyilvántartás elvben egy eszköz lenne ennek a garantálására. A létezése világosan kétfelé osztaná mindazokat a külsősöket, magánszemélyeket és szervezeteket egyaránt, akik szexualitással kapcsolatos témákról beszélnének vagy beszéltek eddig gyerekeknek iskolai keretek között. Az egyik csoportban lennének azok, akik szerepelnek a nyilvántartásban, tehát jogosultságuk van, marad erre, a másikban pedig azok, akik nem, így kiszorulnak az iskolákból.

A nyilvántartás azonban, hiába telt el most már jó nyolc hónap, nem készült el.

Így most az a helyzet állt elő, hogy a köznevelési törvény teljesíthetetlen feltételt állít mindazon civilek elé, akik iskolai szexedukációval foglalkoznának. Fel kéne vetetniük magukat a nyilvántartásba, hogy órát tarthassanak, de ez lehetetlen, mert nincs nyilvántartás.

A probléma egyébként ráadásul nem is csak azokat érinti, akiknek a szexualitás a témájuk. A köznevelési törvény szerint „a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” is csak akkor tarthat bárki külsős civil, ha felvetette magát ebbe az egyelőre nem létező nyilvántartásba.

Kivárnak, átmeneti megoldásról nincs hír

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Telex nyilvántartással kapcsolatos kérdéseire nem válaszolt. Civileknek adott minisztériumi tájékoztatás szerint a minisztérium úgy döntött, kivárja most már az április 3-át.

Andics Attila, az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója, aki közel tíz éve foglalkozik szexuális neveléssel is, és szexuális nevelési módszertani tréningeket, tanári önképzőköröket tart, még február 23-án levélben fordult a köznevelési államtitkárhoz. Megírta, hogy nem találja a nyilvántartással kapcsolatos részleteket tartalmazó rendeletet, és azt tudakolta, hogyan tud természetes személyként nyilvántartásba kerülni, hogy ismét jogosult legyen iskolai szexuális nevelési foglalkozásokat tartani.

Ő március 21-én kapott választ az Emmitől, ebben a köznevelési törvényt idézve lényegében megerősítették, hogy nyilvántartásba vétel nélkül nem lehet ilyen foglalkozást tartani. Majd ez állt a levélben:

„Fentiekkel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a részletszabályok kidolgozásával az oktatásért felelős miniszter foglalkozik, azonban azok megalkotása még folyamatban van, illetve annak befejezésére az említett tárgykörrel kapcsolatos, 2022. április 3-án esedékes népszavazást követően kerül sor.”

Andics Attila ezután még visszakérdezett arra az Emminél, hogy van-e valamilyen megoldás a rendeletre várás átmeneti időszakában arra, hogy külsős szexuális nevelési foglalkozást tarthasson. Egy konkrét egyedi megoldást is felvetett: arról érdeklődött, megfelelő lenne-e, ha az általa tartandó programra vonatkozó információkat eljuttatná az illetékes Emmi-főosztályra, tudomásul vételt kérve, és ennek a tudomásul vételnek a birtokában indulna el foglalkozásokat tartani. Erre az újabb levelére azonban egyelőre nem kapott választ.

Andics a Telexnek azt mondta: mióta van ez az akadály a nem létező nyilvántartás miatt, az iskolák is mintha leálltak volna a külsős foglalkozásokra vonatkozó igényükkel, ebben az évben nem is nagyon keresték oktatási intézményektől.

A tanárok csinálhatják, ha tudják

​​„Az új magyar törvény csak világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet. Az iskolai nevelés nem állhat ellentétben a szülő akaratával, az legfeljebb csak kiegészítő lehet, formáját és tartalmát pontosan meg kell határozni, és a szülők egyetértéséhez kell kötni” – jelentette ki Orbán Viktor a Szamizdat 10. című írásában. A miniszterelnöki szövegben körülírt keretek még nem álltak fel, ugyanakkor a hatályos törvények, a mostani állás szerint a belsős tanárok saját maguk továbbra is tarthatnak szexuális nevelési foglalkozásokat az iskolákban.

Andics, aki az Európai Tanács Pestalozzi Programjának keretein belül közel egy évtizede tart módszertani tréninget a témában gyakorló pedagógusoknak, most éppen azt tervezi, hogy az ELTE oktatójaként jövőre gyakorlati kurzust indít a tanárképzésben is „Szexuális nevelés az iskolában” címmel.

A héten publikálták azt a hatástanulmányt, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció készített, és amely azt vizsgálta, hogyan hatott a kormány LMBTQI-ellenes kampánya a gyerekekre és a gyerekvédelem munkájára. A hatástanulmányban a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő működött közre. Arra jutottak egyebek mellett, hogy „az iskolákban, óvodákban

a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés”.

A szexuális felvilágosítás magyarországi helyzetével részletesen foglalkoztunk nemrég a Telexikonban.