Az elmúlt négy évben is kitartott a Fidesz közel 3 millió szavazója

2022. április 4. – 10:23

Az elmúlt négy évben is kitartott a Fidesz közel 3 millió szavazója
A Fidesz támogatói érkeznek a párt kampányzáró eseményére 2022. április 1-jén, Székesfehérváron – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Fidesz–KDNP pártszövetség az előzetes várakozásokkal ellentétben 2022-ben sem kényszerült igazán szoros versenyre. A képlet valamelyest még jobban letisztult, a vidék teljes mellszélességgel a kormánypártokat támogatta, a főváros azonban még nyíltabban ellenzéki lett.

Nem csökkent érdemben a Fidesz–KDNP tábora. Jöhetett sok magyar életét követelő járvány, a környező országokhoz képest is magas infláció, de az sem okozott zavart, hogy a világ a hazai választás előtti hónapban döbbenten csodálkozhatott rá, hogy Orbán Viktor szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök miként borítja fel az európai békét, a magyar választó nem érzékelt járványügyi hibákat, rossz gazdaságpolitikát vagy hibás barátkozást.

2022-ben a Fidesz (többször már nem írjuk mellé, hogy a kormánypárt egy pártszövetségben indult) kis kerekítéssel ugyanannyi szavazatot kapott, mint 2018-ban, a szavazatok 98,96 százalékos feldolgozásánál egészen pontosan 2 735 381 szavazatot, így az összes szavazat tükrében a támogatottsága 53,1 százaléka lett.

Mivel 2018-ban 2 824 551 szavazatot kapott a párt, ekkor a Fidesz támogatottsága 49,27 százalékos volt, az már borítékolható, hogy a Fidesz százalékos eredménye jobb lesz, a nominális szavazatszám pedig a maradék összeszámolása után a négy évvel ezelőtti szinthez hasonló lesz.

Mindent vagy semmit

Biztosan lehet majd cizelláltan is elemezni, hogy mely városokban, megyékben vagy kerületekben változott meg a párt népszerűsége, talán a legizgalmasabb fideszes győzelem Hódmezővásárhely „visszaszerzése” volt, és a leginkább jelképes vereség, a főváros XII. kerületének, vagyis a Hegyvidéknek az elvesztése, de valójában a képlet ennél sokkal egyszerűbb volt:

A vidéki választókörzetekben – nagyon kevés kivételtől eltekintve – nem is volt esélye a kormánypárt kihívóinak, míg a főváros az önkormányzati választások után a parlamenti képviselőket nézve is ellenzéki lett.

A parlamentbe a vezető párton kívül még az összellenzéki pártszövetség (a szavazatok 35,04 százaléka) és a Mi Hazánk (6,17 százalék) jutott be, az ő relatív teljesítményüket nehezebb mérni, hiszen 2018-ban máshogyan nézett ki a kihívói mezőny. A Jobbik például akkor 1 092 806 szavazatot, azaz 19,06 százalékot kapott, amivel második lett, de nem lenne könnyű szétszálazni, hogy azok a szavazatok most éppen kit erősítettek. Alighanem jutott ide is, oda is, hiszen a Jobbik ma az ezüstérmes ellenzéki pártszövetség fontos része, de a bronzérmes Mi Hazánk is amolyan utódpárt.

A mostani ellenzéki pártszövetségből négy éve még külön indult az MSZP–Párbeszéd kettős, amely 682 701, az LMP, amely 404 429 és a DK, amely 308 161szavazatot kapott. Ők így együtt sem győzték volna le a Fideszt négy éve a 2,4 millió szavazatukkal, de ehhez képest a mostani nagyjából 1,8 millió szavazat visszaesés.

Akkor is, most is kimagasló 69,51, illetve 69,52 százalékos volt a részvétel, vagyis most mindössze egy százalékponttal, 700 emberrel maradhatott el a szavazók száma a bázistól.

Az elemzés még hátravan

A Fidesz legutóbbi kétharmados győzelme után az ellenzék láthatóan megértette, hogy győzelmi esélye egy széttöredezett kihívói struktúrában nincsen. Ugyanakkor joggal bízhatott abban, hogy a Fidesz kritikusai, legyenek azok baloldaliak vagy akár szélsőjobboldaliak, már annyira elkeseredettek, hogy a „dékások” inkább elviselik a Jobbikot, vagy a jobbikosok inkább elviselik a balosokat és a libsiket, de együtt szavaznak Orbán Viktor leváltása érdekében.

A közvélemény-kutatások alapján is úgy tűnt, hogy szoros lesz a verseny, és legfeljebb egy teljesen új konstellációban lehet esélye egy Anti-Orbán Pártszövetségnek a Hajrá Orbán Pártszövetség ellen. Végül nem lett szoros a verseny, és mintha Orbán Viktor megint jól kezdeményezett volna, azonnal megnyerte a „mindenáron elkerüljük a háborút” üzenettel azt az orosz inváziót, ami kínos is lehetett volna neki azután, hogy mennyit barátkozott korábban a kellemetlen agresszorral.

Nem lesz könnyű

Az ellenzék joggal csalódott, nem volt képes a Fidesz választóit megszólítani, nem sikerült a katolikus, sokgyerekes jelöltjükkel sem visszaszerezni a jobboldali üzenetekre fogékony szavazókat. Legfeljebb annak örülhetnek, hogy egy ritka nehéz időszak kormányzási feladatát ússzák így meg.

Amíg korábban nagyon kedvező gazdasági körülmények segítették a kormányt (alacsony kamatok, szinte zéró infláció, olcsó nyersanyag, sok uniós forrás), addig 2020 óta egy nagyon nehéz környezet alakult ki (Covid, emelkedő infláció, a Brexittel gyengülő EU). Erre a már eleve negatív hangulatra jött rá a magyar szempontból újabb nagy pofont jelentő orosz agresszió, amely nemcsak újabb csapást mért az energiaárakra, az élelmiszerárakra, de már ellátásbiztonságunk (hosszú gázszerződés, Paks II.) és egész nemzetközi diplomáciai rendszerünk szempontjából is újratervezést igényel.

Orbán Viktor Egerben kampányol 2022. március 30-án – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor Egerben kampányol 2022. március 30-án – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

A kritikus időszakban talán a választók jobban bíztak a nekik kedvezőbb, higgadtabb üzeneteket megfogalmazó Orbánban, a kontinuitásban, vagy kifejezetten tetszett nekik az oroszbarátság, így ugyanis védve érzik magukat egy háborús eszkaláció idején, és ha esetleg érzékelik is, mégis rövid távon kevésbé tartják veszélyesnek, az egyre mélyebb leszakadásunkat az EU-tól, a Nyugattól, de újabban már a visegrádi országoktól is.

Bántanak minket

Sőt, valójában akár a kellemetlenebb nemzetközi környezet, a sok külső támadás is most annak kedvezhetett, hogy a hívek összezárjanak a vezetőjük mellett („na, nehogy már a Zelenszkij mondja meg”), és abban a furcsa időszakban, amikor az orosz propagandagépezet segítségével a szomszédunkban az agresszor lehet áldozat, akkor nálunk a háborúellenes tüntetés miért ne lehetne háborúpárti tüntetés.

A Fidesz és Orbán Viktor ráadásul a választási finisben tényleg több lendületet, saját kezdeményezést tudott felmutatni, mint a sokkal kevesebb forrásból, médiafigyelemből gazdálkodó ellenzék, amely egyre veszettebbül „orbánozott”, természetesen rengeteg nagyon is indokolt kritika mellett olykor már orbánista lett a közvélemény-kutató (ki hitte volna, hogy bőven az ellenzék javára torzítottak az előrejelzések), a sajtó, illetve okkal vagy ok nélkül, de azok a pártok is, akik még elindultak a választáson.

A választók nem büntettek

A 199 fős parlamentben a Fidesz–KDNP vélhetően 135 helyet, az ellenzéki összefogás 56 helyet, a Mi Hazánk 7 helyet szerezhet, illetve lesz egy nemzetiségi helye a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának. Négy éve a Fidesz–KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP–Párbeszéd 20, a DK 9 és az LMP 8 helyet szerzett, a maradék 3 helyen 1-1 az említett német önkormányzatához, az Együtthöz és egy független képviselőhöz került. Ezzel jobbra vagy balra tolódott a magyar politika? Nem tudjuk, minek vesszük az ellenzéket, hogyan osztjuk majd fel a helyeket. Azért kevés olyan európai parlament lehet, ahol ha három erőnek vesszük a kormánypártot, az ellenzékét és a Mi Hazánkat, akkor nincsen olyan parlamenti erő, ahol ne lenne képviselete a homofóbiának. Hát, ez is egy sajátos magyar rekord.

Nehéz gazdasági környezetben ugyan sokszor a regnáló vezetőt büntetik a szavazók, de Orbán Viktor lassan két évtizede el tudja hitetni a híveivel, hogy ő akkor is áldozat, ha éppen az övé az egyre nagyobb politikai és gazdasági hatalom, ilyenkor jön Soros, a brüsszelezés, a nemzetközi liberális körök nyomása, a „baloldali médiatúlsúly”.

A fociklubok is rajongtak

A szavazói táborokat nézve, Orbán népszerűségét a hibák, az ütemvesztések, a nemzetközi izolációk sem csökkentették, sőt inkább növelték azt a különbséget, amennyivel többen vannak azok, akik rajonganak Orbánért, mint azok, akik utálják őt. Vagy az is lehet, hogy ezt így nem lehet kijelenteni, de az előbbieknek (vagyis a leghűségesebb, a kritikátlanul rajongó) mindenképpen van egy nagyon komoly segédcsapata, azok, akik vagy a kontinuitás vagy az apolitikusságuk vagy a személyesen megélt gazdasági előrelépéseik (például a reálbér-emelkedés) miatt nem tágítottak a vezető mellől, vagy akár csak most érkeztek meg oda.

2022-ben a magyar parlamenti választás előtt a magyar NB I.-es labdarúgócsapatok többsége úgy érezte, hogy hitet kell tennie egy politikai párt mellett.

Ha majd négy év múlva megint értékeljük a parlamenti választásokat, a legérdekesebb információ természetesen az lesz, hogy hányan szavaznak az egyes politikai pártokra, de sokat elárul majd a köztársaság állapotáról az is, hogy a pártért rajongó NB I.-es csapatok száma elkezd-e apadni, vagy éppen ellenkezőleg, majd az egész mezőny hitet tesz a Fidesz mellett.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!