Orbán Viktor és Márki-Zay Péter is számára kellemetlen terepre ment – kampány öt pontban

2022. március 27. – 08:57

Másolás

Vágólapra másolva

Már csak pár nap van a választásokig, de alig lehet érezni a kampányhajrát: a háborús és a gazdasági következményekről szóló hírek továbbra is minden mást elnyomnak. Közben Orbán Viktor az EU-s és NATO-ügyekre koncentrált, Brüsszelbe utazott, míg Márki-Zay Péter Erdélybe ment kampányolni, Szanyi Tiborék pedig egy DK-s képviselőt támadnak káromkodva. Az utolsó előtti hét öt pontban.

A választásokig minden hétvégén jelentkezik Dull Szabolcs választási hírlevele, minden szombaton öt pontban értesülhetnek az adott hét legfontosabb kampányhíreiről főszerkesztői magyarázattal és politikai minielemzéssel. A hírlevelekből készült cikkeket később az újságban is olvashatják. De ha mielőbb szeretnék elolvasni az elemzést, érdemes a hírlevélre feliratkozni, ehhez csak ide kell kattintani!

Korábbi ötpontos elemzések:

1. Háború, háború és pénz

Egy hónapja támadta meg Oroszország Ukrajnát, a Telexen itt követheti folyamatosan a híreket, és ahogy erre már az előző elemzésekben is utaltam: a háború teljesen átírta a kampány tematikáját és dinamikáját. Ezen a héten is leginkább a háborús hírek, illetve az arra adott reakciók, értelmezések nyomtak el mindent. A választói ingerküszöböt éppen ezért mérsékelten érte el, hogy újra előjött a titokzatos kormányközeli Anonymous, hogy ezúttal kispesti és pestszentlőrinci balos korrupciógyanús ügyekre utaljon.

A hírek azonban inkább a háborúról és a pénzről szóltak. Orbán Viktornak az EU-s és NATO-ügyekre kellett koncentrálnia, a miniszterelnök úgy is fogalmazott: „Kampány ide, kampány oda, a következő két napban Brüsszelben kell helytállnunk.” A hazai kampánycsapatok viszont az EU-s és NATO-s történések értelmezésével voltak elfoglalva, és mint oly sokszor, most is két narratíva, két világ rajzolódott ki. Például a kormányoldal azt ünnepelte a NATO-csúcs után, hogy „Magyarország nem küld katonákat, fegyvereket sem Ukrajnába, és fegyvereket a területünkön sem szállíthatnak át”, miközben a fő döntés, hogy újabb NATO-csapatok érkeznek Magyarországra, várhatóan amerikai, török, horvát, montenegrói és olasz katonák érkeznek majd.

És szintén nagy narratívaharc zajlik arról, hogy Orbán Viktor múlt héten levélben kért rengeteg pénzt az Európai Bizottságtól – vagyis a magyar miniszterelnök a háborús gazdasági hatások miatt végül rájött, hogy szükség van Brüsszel visszatérítendő pénzére. A kormányoldal úgy akarja láttatni a dolgot, hogy Orbán levele nyomán érkezik pénz Brüsszelből, miközben az Ursula von der Leyennek címzett levél azért némi arcvesztést jelent az évek óta Brüsszel ellen harcoló magyar miniszterelnöknek.

A választás szempontjából azt érdemes vizsgálni, hogyan hat mindez a szavazókra. Mivel a Fidesz–KDNP és az ellenzék biztos szavazóit ezek az ügyek aligha befolyásolják (a narratívákat az ő megerősítésükre gyártják a kampánycsapatok), az a kérdés, hogy a bizonytalanok hogyan értelmezik a dolgot – egyáltalán eljut-e a bizonytalan szavazókhoz egy-egy ilyen hír.

2. A legfrissebb kutatások a Fidesz előnyét mérik

A héten is több közvélemény-kutatás jött ki a pártpreferenciákról. Mielőtt ezeket megnéznénk, érdemes mindenkinek tesztelnie a saját pártpreferenciáját, elindult a Vokskabin, amellyel bárki ellenőrizheti, melyik párt áll hozzá a legközelebb.

De nézzük a kutatásokat:

  • A Republikon szerint a pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz és 46 százalék az Egységben Magyarországért támogatottsága.
  • A Nézőpont aktív szavazókról közölt adatokat, eszerint 49 százaléka szavazna a Fideszre, és 41 százaléka voksolna az ellenzék közös listájára.
  • Az IDEA a biztos szavazók között 50-43-as Fidesz-előnyt mért, és azt jelezte a kutatásuk, hogy a kormánypárti szavazók jóval eltökéltebbek. Szintén az IDEA tette közzé azt is, hogy a fiatalok körében az ellenzék tarol. „Ha az első választókon múlna, az ellenzék kétharmadot kapna” – állapították meg.

A kutatásokból egyértelműen kiolvasható, hogy a Fidesz előrébb tart mozgósításban, a szavazói aktivitás erősítésében, ami nyilvánvalóan kulcskérdés lesz jövő vasárnap. A kutatások értelmezésekor emellett ne felejtsük, hogy a magyar választási rendszer vegyes, és nemcsak a pártlisták, hanem az egyéni választókerület alapján is osztanak mandátumokat. A szavazók megoszlása pedig változó választókerületenként, és egy-egy párt országos népszerűségéhez képest jobban vagy rosszabbul szerepelhet egy jelölt – függ ez a jelölt személyétől és persze a helyi kampányoktól. Ezek az országos kutatások ezt nem tükrözik.

3. Orbán Viktor nem járja az országot

A kampány vége felé érdemes összegezni, hogy a korábbi gyakorlathoz képest a Fidesz mennyiben változtatott a fórumozási gyakorlatán. Egyrészt jellemzővé vált, hogy nyilvánosan előre meg nem hirdetett lakossági fórumokat, kampányrendezvényeket tartanak a fideszesek (azért a héten Kocsis Máté veszprémi fellépésére eljutottunk), másrészt Orbán Viktor eddig nem vetette bele magát az országjárásba. A héten a kormányfő Brüsszelbe utazott, előtte hétfőn a parlamenti frakcióvezetőkkel is konzultált zárt ajtók mögött.

A korábbi hetekben volt disznót vágni Szeged mellett, lángosozni Menczer Tamás választókerületében, vagy Józsefvárosban aktivistákkal találkozni, ezúttal Debrecenbe helikopterezett, hogy a határt felügyelje (lehet, hogy ez összefüggésben van azzal a pletykával, hogy Debrecen 1-es választókerületében meglepően jól áll az ellenzék). A korábbi kampányokban látott intenzív országjárásnak viszont egyelőre nincs nyoma.

4. Márki-Zay Péter Erdélybe látogatott

Márki-Zay Péter Orbánnal ellentétben folyamatosan járja az országot, és rengeteg nyilatkozatot is tesz, majd újabbakat is, amelyekben a korábbi nyilatkozatokat magyarázza. Az e heti magyarázatra szoruló mondata az volt, hogy „ugyanazt csinálnám miniszterelnökként, mint Orbán Viktor, csak én nem hazudoznék róla”. Erről azt mondta később, hogy „Orbán Viktor egyáltalán nem kezeli jól a háborút, kikérem magamnak, hogy én ugyanazt csinálnám”. Szerinte félreértelmezik a szavait, amikor azt állítják, hogy Orbán Viktor háborúellenes intézkedéseit dicsérte. Jelezte, hogy csak a szankciókat érintő, valamint a NATO-tagságot érintő kormánydöntésekkel ért egyet.

Közben Márki-Zay nemcsak határon belül kampányolt, hanem Erdélybe is ellátogatott, Kolozsváron fórumot is tartott. Ahogy a Transtelex erről részletesen beszámolt, az RMDSZ mostani vezetői nem fogadták őt. Márki-Zay Péter látogatását megelőzően csak a Facebook-kommentelők ígértek neki hideget-meleget, a helyszíneken azonban nem került sor egyetlen komolyabb incidensre sem. Marosvásárhelyen két nyugdíjas hölgy a miniszterelnök-jelölt láttára hangos ócsárlásba kezdett. Márki-Zay hozzájuk lépett, és udvarias párbeszédet kezdeményezett, de nem járt sikerrel – számolt be a Transtelex.

5. Tanulság: mindig van lejjebb

Egy kis színes kampányhír a végére. „Mekkora közhely, hogy mindig tudunk mélyebbre menni, de közben meg tényleg” – kiáltott fel írásban Rovó Attila kollégám, amikor meglátta a Szanyi Tibor-féle Iszomm párt legújabb közleményét, amelynek címe nem volt visszafogott: „Oláh Lajos! Menj a faszba!”

Történt ugyanis, hogy az ellenzék Oláh Lajos DK-s képviselő választókerületében (Terézváros és Erzsébetváros) feljelentést tett, mert különösen gyanús egybeeséseket talált a Fidesz, illetve kisebb pártok ajánlóívein. Oláhék szerint – és itt jön képbe Szanyi Tibor pártja – a Fidesz és az Iszomm jelöltjének ívén ugyanannak a halott embernek az adatai és aláírása szerepel. Erre írta a szokatlan hangvételű közleményét az Iszomm, amely azzal hárít, hogy nem is lett jelöltje az adott választókerületben (hisz nem sikerült összegyűjteni az aláírásokat). Hogy történt-e a bűncselekmény – a rendőrség nyomoz a Megoldás Mozgalom és a Gődény-párt jelöltjeinek ajánlásai miatt –, azt majd hónapok vagy évek múlva a rendőrségi, majd az esetleges bírósági eljárás végén megtudjuk, addig be kell érnünk Szanyi Tiborék közleményével.