Milyen volt a magyar könnyűzene a rendszerváltás előtt?

A Telexszel mi is megnéztük januárban a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítását, ami a „Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig” címet kapta. A kiállítás egészen az ötvenes évektől a nyolcvanas évek végéig, vagyis a rendszerváltásig igyekszik nagyon eredeti és kreatív módon, inkább társadalomtudományos megközelítéssel bemutatni, hogyan nézett ki a magyar könnyűzenei kultúra a 20. század második felében. Az After Podcastben a kiállítás két kurátora, Jávorszky Béla Szilárd és Horn Márton voltak a vendégek.

Horn az adásban többek között elmondja, hogy alapvető koncepció volt, hogy inkább közösségi térként tekintsenek a kiállításra, és ne az jusson eszükbe mondjuk a fiataloknak egy múzeumról, hogy egy avítt, poros, vitrines valami, ahová nem olyan jó elmenni. A koncepciót öt-hat éve kezdték el előkészíteni, Hornon és Jávorszkyn kívül részt vett benne Kosztics Attila, Rozsonits Tamás, Bajnai Zsolt vagy Csatári Bence is.

Jávorszky az adásban elmeséli az egyik kedvenc történetét is ebből a korszakból. Ez Menyhárt Jenő és az első Európa Kiadó-felvétel története, ami azért is volt annyira izgalmas, mert akkoriban nem vehetett csak úgy fel akárki zenét a kommunista rezsim hozzájárulása nélkül.

„Hogy lehetett stúdiófelvételt csinálni valakinek az 1980-as években úgy, hogy egyébként csak egy kiadó volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, meg volt egy Magyar Rádió, és hogy ezeken kívül hogy volt élet? A Jenő a Balázs Béla Stúdióval eléggé jó barátsági viszonyban volt, ugye ez egy filmes társaság volt, és viszonylag szabadon garázdálkodhattak. Igaz, hogy a mozikba nem nagyon jutottak el ezek a filmek, de a Jenő kitalálta, hogy akkor csináljanak egy zenés filmet, amiben Európa Kiadó-számok lennének. Tehát ahhoz, hogy ezt engedélyeztetni lehessen, ahhoz föl kellett venni ugye ezeket a számokat, és utána majd a bizottság dönt arról, hogy legyen-e ebből film. Azt hiszem, 30 ezer forintból, ez a stúdió költségvetésében nem volt olyan jelentős, de abból tudtak rögzíteni egy lemezt. Ugye, ez lett végül a Jó lesz ‘84-ben és az Így kísértünk ’82-ben. Aztán persze a filmtervet, azt elvetették, de legalább megmaradtak ezek a felvételek” – meséli Jávorszky.

Legalább ennyire izgalmas az első magyar rock and roll lemezfelvétel története. A Martini zenekar vette fel 1957-ben, és azt a Rock Around the Clockot játsszák, amelyet Bill Haley tett annak idején halhatatlanná. „Ez egy 78-as fordulatszámú lemez, tehát ráadásul még nem is a hagyományos vagy a későbbi hagyományos formátum. Szerintem egyszerűen még nem tudták, hogy miről van szó. És ők a korabeli slágerek közül válogattak, és hát a Rock Around the Clock akkor volt talán kétéves? '54-es maga a szám, de '55-ben a Blackboard Jungle című filmnek a főcímzenéje lett, és azzal lett igazán nagy sláger. Tehát egy másfél-két éves filmről beszélünk, és úgy gondolták, hogy ezt érdemes Magyarországon is megmutatni. Egyébként tévesen Elvis Presley-t jelölték szerzőként. Jellemző a magyar viszonyokra” – meséli Jávorszky az első magyar rock and roll felvétel történetét.

Az adás többi részében szóba kerül még:

• Hogyan kerültek a tárlatba Víg Mihály, Presser Gábor vagy éppen Radics Béla hangszerei?
• Miért pont az első Sziget Fesztiválnál húzták meg a tárlatban bemutatott korszak végét?
• Mi történt a legtöbb kultikus szórakozóhellyel azóta?
• Miért volt vita abból, hogy ilyen kiemelt helyet kapjon a magyar punk és hardcore színtér?
• Miért volt fontos része a nyolcvanas évek magyar undergroundjának a képzőművészet?
• Miért olyan nehéz korabeli felvételeket beszerezni az akkori zenékből és koncertvideókból?
• Miért maradt ki teljesen a tárlatban, hogy melyik zenészek dolgoztak besúgóként az állampártnak?
• Milyen nehézségeik voltak azoknak a zenekaroknak a rendszerváltás előtt, akik külföldre akartak menni fellépni?
• Miért volt nagy színjátékos Nagy Feró?
• Hogyan fogadták a „kiállított” zenészek a kiállítást?
• Hogyan nézett ki a szerzői jogdíjak kaotikus rendszere akkoriban?
• Miért érezni azt, hogy az elmúlt években hatalmas reneszánszát éli Víg Mihály munkássága?

A podcast készítésekor az Alrite beszédfelismerő, speech-to-text szoftver segítette munkánkat.