Hiába sulykolja a kormány, hogy háborúban állunk Brüsszellel, a magyarok elsöprő többsége még mindig EU-párti

Hiába harsogja évek óta a kormánypropaganda, hogy ha valakivel, akkor tán leginkább Brüsszellel áll háborúban az ország, a magyar választók elsöprő többsége továbbra is híve az ország uniós tagságának. A Medián felkérésünkre végzett felmérése szerint a teljes népesség 51 százaléka teljes mértékben, további 32 százaléka inkább támogatja az ország EU-tagságát, míg csupán 3 százaléknyian ellenzik teljes mértékben, és 9 százaléknyian valamennyire:

EU-pártiság

Az EU-tagság támogatottsága a Fidesz választói és a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében a legalacsonyabb, ebben a két csoportban vannak csupán relatív többségben azok, akik nem teljes mértékben, csak inkább támogatnák a tagságot. A Fidesz választóinak 27 százaléka támogatja teljes mértékben, 46 százalékuk valamennyire a tagságot, a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében 35, illetve 37 százalék ez az arány. Még ebben a két csoportban is többen vannak azok, akik teljes mértékben támogatják a tagságot, mint azok, akik legalább valamennyire ellenzik.

Összességében elmondható, hogy ezen a két csoportokon kívül csak a nők, a szakmunkásképzősök, a 40–49 évesek, a 65 évesnél idősebbek, a falun vagy vidéki kisvárosban élők körében nincsenek abszolút többségben azok, akik teljes mértékben támogatják az ország EU-tagságát – de ezekben a csoportokban is relatív többségben vannak a tagság feltétlen hívei.

A Tisza Párt támogatói talán meglepően magas arányban támogatják hazánk uniós tagságát: 83 százalékuk teljes mértékben, további 13 százalékuk legalább valamennyire tagságpárti. A rajtuk és a Fideszen kívüli többi párt szavazói körében 60 és 26 százalék ez a két arány, de ezt úgy kell értelmezni, hogy ebben benne vannak a Mi Hazánk az EU iránt nyilván kevésbé elkötelezett választói is. Ezeknek a pártoknak olyan alacsony a támogatottságuk, hogy részletesebb bontásban nem lehetett volna releváns elemzést végezni az adatokon, ezért kénytelenek voltunk együtt kezelni mindet.

Az EU legnagyobb problémái, előnyei

A felmérésünkben válaszolók aktuálisan a háborút érzik az EU legsúlyosabb problémájának. A válaszolók 65 százaléka értékelte nagyon súlyosnak, további 14 százalékuk súlyosnak. Mindössze 12 százaléknyian gondolják úgy, hogy a háború nem annyira vagy egyáltalán nem súlyos probléma. 8 százaléknyian semlegesen ítélik meg a kérdést, és csupán 1 százaléknyian nem tudtak dönteni vagy tagadták meg a választ.

Az, hogy mi a második legsúlyosabb problémája az EU-nak a magyar választók szerint, már interpretáció kérdése:

A válaszok sorrendjét némileg befolyásolja, ha csak azt nézzük, mit tartanak nagyon súlyosnak, vagy ha azt, hogy mit érzékelnek problémaként a választók. Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy a háború kérdését tartják a legsúlyosabb problémának, a jogállamiság, a bevándorlás, a klímaváltozás, az életszínvonal és az elöregedés kérdését pedig hasonló súlyúnak ítélik meg, míg az EU lemaradását Kínával és az Egyesült Államokkal szemben hátrább sorolják.

Az egyes problémákat nagyjából hasonlóan ítélik meg a különböző demográfiai csoportokban, a háború és a bevándorlás problémájának megítélésében van igazán nagy különbség. A Fidesz–KDNP-szavazók kiemelten súlyosnak látják ezeket a problémákat (százfokú skálán átlagosan 94-es súlyosságúra értékelték a háborút és 91-esre a bevándorlást). Miközben a fiatalabbak, a magasabb végzettségűek és a fővárosiak kevésbé látják súlyosnak a háborút és a bevándorlást.

Apropó, bevándorlás. Felmérésünkben rákérdeztünk, hogy a magyar választók a migrációból az országba irányulót vagy az országból kiindulót tartják-e súlyosabb problémának. A válasz egyértelmű, a teljes népesség 52 százaléka a kivándorlást tartja súlyosabb problémának, további 16 százalékuk a ki- és bevándorlást azonos súlyúnak érzi. Csupán a választók 32 százaléka érzi nagyobbik problémának a bevándorlást. Azt, hogy a migráció mennyire központi témájává vált hétköznapjainknak, jelzi, hogy a kérdésben elenyésző, kerekítve konkrétan 0 százalék volt azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt nyilvánítani:

A migráció problémájának megítélésében nincs szignifikáns eltérés a válaszadók neme alapján. Annál szignifikánsabb az iskolai végzettségük alapján: a legfeljebb nyolc általánost végzettek 56 százaléka tartja nagyobb problémának a bevándorlást, ennél nagyobb arányban csak a magukat a Fidesz szavazójaként azonosító válaszadók nevezték a bevándorlást nagyobb problémának, körükben 65 százalék volt az arány. A bevándorlást érzi nagyobb problémának a 65 évesnél idősebbek relatív többsége, 46 százaléka. Minden más demográfiai csoportban többségben vannak azok, akik szerint a kivándorlás a nagyobb probléma.

A kivándorlást legnagyobb arányban a Tisza Párt támogatói ítélik problémának, 81 százalékuk mondta, hogy az a nagyobbik baj. A Fideszen kívüli többi párt választóinak 69 százaléka volt ugyanezen a véleményen, a felsőfokú végzettségűek 68, a 18–29 évesek 66, a 30–39 évesek és a budapestiek 65 százaléka is a kivándorlást érzi súlyosabb problémának, de még a 40–49 éves korcsoportba tartozók, a középfokú végzettségűek, a megyei városokban élők, a férfiak, a nők és a pártpreferenciájukat titkolók abszolút többsége szerint is a kivándorlás a nagyobbik gond.

De hagyjuk a problémákat, nézzük, mit tartanak előnynek a magyarok az Európai Unióban. A megkérdezettek legnagyobb része a szabad utazást és a fiatalok előtt megnyílt lehetőségeket, előbbit 69, utóbbit 66 százalékuk tartja nagyon, 17, illetve 18 százalékuk valamennyire előnyösnek. Az uniós forrásokból megvalósuló beruházásokat 47 százalék tartja nagyon, 19 százalék valamennyire előnyösnek. Érdekes, hogy amekkora szó volt a bevezetésekor, most a legkevesebb pozitív említést az európai roaming kapta, bár 36 százaléknyian továbbra is nagyon, további 16 százaléknyian pedig valamennyire előnyösnek gondolják ezt is.

A Fidesz-szavazók számára az átlagosnál fontosabbak a lakóhelyükön uniós pénzből megvalósult fejlesztések és az átlagosnál kevésbé fontos a külföldi munkavállalás lehetősége. A szabad utazás a Tisza Párt szavazóinak és a fiataloknak kiemelkedően fontos. A könnyű külföldi munkavállalás a szakmunkások és a fiatalok körében népszerűbb kicsit az átlagosnál.

A Mediánnak a HVG felkérésére végzett pártpreferencia-vizsgálata alapján a Tisza Párt a második legerősebb párt lehet a vasárnapi EP-választás után, a választani tudó biztos szavazók körében mért 29 százalékos támogatottságával akár 7 képviselője is lehet az EP-ben. A Magyarországnak járó 21 helyből 11-et így is a Fidesz–KDNP szerezhet meg, amely a Medián mérése szerint 48 százalékon áll a biztos szavazó pártválasztók körében. A kutatás alapján rajtuk kívül még a DK–MSZP–Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Momentum delegálhat majd 1-1 képviselőt az EP-be.