Amerika megindította az iráni milíciák elleni megtorló légi csapásait Irakban és Szíriában

Az Egyesült Államok péntek este megkezdte a légi csapásokat az iráni támogatású milíciák ellen Irakban és Szíriában. A bombázás válasz az elmúlt hónapokban amerikai célpontokat ért közel-keleti támadásokra, különösen arra a múlt vasárnapi dróntámadásra, amely egy szíriai határhoz közeli amerikai támaszpontot ért Jordániában, megölve három amerikai katonát és megsebesítve további több mint negyvenet.

Az amerikai Központi Parancsnokság közleménye szerint több mint 85 célpont ellen intéztek támadást. A légi csapásokban több mint 125 precíziós lőszert vetettek be. A tűz alá vett célpontok között voltak parancsnoki és irányítási műveleti központok, hírszerző központok, rakéták, pilóta nélküli légi járművek raktárai, illetve a milíciák logisztikai és lőszerellátási láncának létesítményei.

Az amerikai kormány korábban jelezte, hogy a következő napokban több támadás is indulhat. A CNN-nek névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a most meginduló támadások valószínűleg jelentősebbek lesznek, mint azok, amelyeket az elmúlt hetekben hajtottak végre az iráni milíciák ellen. Az Egyesült Államok azonban vékony jégen táncol, mert kellő elrettentő erőt akarnak tanúsítani a további támadások elfojtásához, ugyanakkor el akarják kerülni a konfliktus eszkalálódását Iránnal a Hamász és Izrael közötti háború miatt amúgy is pattanásig feszült közel-keleti helyzetben.

A múlt hétvégi dróntámadás óta a világ feszülten figyelte, mit lép Joe Biden amerikai elnök. Alapvetően három fő forgatókönyv vagy ezek keveréke volt elképzelhető:

1. válaszcsapás Irán területén,
2. válaszcsapás Irán területén kívül, de irániak ellen,
3. válaszcsapás a támadás közvetlen felelősei ellen.

A dróntámadásért az Iraki Iszlám Ellenállás nevű ernyőszervezetet tették felelőssé amerikai tisztviselők. Az ehhez tartozó Kataib Hezbollah kedden bejelentette, hogy elfüggeszti az amerikai csapatok elleni katonai műveleteit. Egy másik terrorszervezet, az an-Nudzsaba viszont pénteken bejelentette, folytatja támadásait a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen.

(CNN)

„Lépéseket kell tenni a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, és segíteni kell a jemeni kormányt, hogy megerősítse a parti őrségét. Az ehhez szükséges források az Európai Békekeretben rendelkezésre állnak” – írta Szijjártó Péter pénteken a Facebookon.

A külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében követői számára összefoglalja Vörös-tengeren kibontakozó konfliktust (melynek megértésére azért inkább ezt a cikket ajánlanám), különösen azon aspektusát, miszerint a húszik „folyamatosan támadják a teherszállító hajókat, emiatt pedig az Ázsiából Európába irányuló tengeri áruszállítás időtartama és költségei is jelentős mértékben megnőttek, ugyanis ezeknek a hajóknak így most meg kell kerülniük az egész afrikai kontinenst”.

A világ nem hagyhatja, hogy ez a lázadókból álló szervezet ilyen mértékben veszélyeztesse a világkereskedelem szabadságát. Az Európai Uniónak is lépnie kell, hiszen az eddigi kihívások mellett nem lenne jó, ha még további nehézségekkel szembesülnének az Európai Unió gazdaságai.

Egyébként Szijjártó Péter diagnózisa ellenére a „világ” már most sem hagyja annyiban az incidenseket, amerikai és brit vezetéssel január közepén légioffenzíva indult a húszi csapásmérő eszközök elpusztítására – igaz, ezen offenzíva hatékonysága több mint kérdéses. Bár ez a posztból nem derül ki, a magyar diplomácia vezetője a Biden-adminisztrációt követné a jemeni gerillák terroristává minősítésével.

Pénteken az izraeli légierő támadást intézett egy damaszkuszi létesítmény ellen, és bár az Izrael által annektált Golán-fennsík fölül indított rakéták egy részét leszedte a szíriai légvédelem, az egyik találatban életét vesztette a támadás feltételezett célpontja, az Aszad-rezsim katonai támogatásáért és Teheránnal való koordinációjáért felelős iráni Forradalmi Gárda egyik tisztje. A szíriai állami média közlését Izrael – az ilyen csapásoknál megszokott módon – nem kommentálta. A Reuters csütörtökön publikált értesülései szerint egyébként a Szíriába delegált iráni katonák elleni évek óta tartó, a 2023. október 7-i terrortámadás után felpörgő izraeli támadások miatt Teherán lejjebb tekeri a közvetlen jelenlétet, és stratégiai céljainak megvalósítását inkább a szövetséges milíciákra – és persze magára az Aszad-rezsimre – bízza.

Irán nem csak Szíriában, hanem Irakban is kiterjedt szövetségi rendszerrel rendelkezik, egyik fontos kliense, az an-Nudzsaba pénteken bejelentette, folytatja támadásait a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen. Ez a deklaráció azért fontos, mivel korábban egy másik iraki síita milícia, a jordániai amerikai bázist ért véres dróntámadásért felelőt Katáib Hezbollah azt jelentette be, hogy felfüggeszti az amerikai csapatok elleni támadásait, „hogy elejét vegye az iraki kormány megszégyenülésének”.

(Times of Israel, MTI)

Nagyon rövid időn belül válaszol a Hamász az izraeli tűzszüneti javaslatra – közölte a palesztin fegyveres szervezet szóvivóje. Eszerint a Hamásznak kiemelten fontos egy hosszabb tűzszünet, mindegy egyéb feltétel megvitatására ezek után készen áll – írta a Times of Israel. A javaslatot Izrael mellett az Egyesült Államok Katar és Egyiptom jegyzi, de a Hamász már több napja nem válaszolt rá.

Egyiptomi források szerint a Hamász hajlik a javaslatra, ugyanakkor Izrael szerint ennek az esélye 50 százalék. A tűzszünet esélyt adna arra is, hogy az október 7-én elrabolt izraeli túszok hazatérjenek. A körülbelül 240 elhurcolt emberből – köztük nők és gyerekek – eddig 110-et sikerült kiszabadítani a Hamász fogságából. Kerülbelül huszan halhattak meg, a többiekről biztosat nem tudni, de a remények szerint még életben vannak.

A Hamász október 7-én a védelmi rendszert áttörve háromezer fegyveressel támadt a Gázai övezet közelében fekvő izraeli településekre, 1200 embert megölve, köztük 840 civilt.

Izrael ezután indított katonai akciót a Gázai övezetben, a Hamász felszámolását célozva. A háborúban a Hamász vezett palesztin egészségügyi minisztérium szerint 27 ezer ember halt meg, kétharmad részben nők és gyerekek.

A mindössze 360 négyzetkilométeres, 2,3 millió palesztin lakta területen kétmillió ember volt kénytelen elhagyni otthonát, hogy a biztonságosabbnak mondott, zónában húzza meg magát. A Gázai övezetben súlyos humanitárius helyzet alakult ki, amit tetéz, hogy az ENSZ palesztinokkal foglalkozó, részben feladatánál fogva segélyosztást is végző UNRWA körül elfogyott a bizalom, mert a gyanú szerint több alkalmazottja érintett az október 7-i támadásban. A szervezet finanszírozását felfüggesztette az Egyesült Államok mellett számos nyugati ország, a szervezet pedig felbonotta a szerződést a gyanús alkalmazottakkal. Azt pontosan nem részletezik a jelentések, hogy milyen módon érintettek az alkalmazottak az október 7-i terrortámadásban.

Terrorista támadás kísérletének minősített ügyben nyomoz a svéd rendőrség azután, hogy Stockholm izraeli nagykövetsége előtt egy robbanószerkezetet találtak még szerdán – írta a Times of Israel. A kerítésen át bedobott szerkezetet kontrollált körülmények között, robbantással semmisítették meg. Svéd lapértesülések szerint az eszköz egy kézigránát volt – amely valamely okból nem robbant fel magától.

Michiganbe megy az Egyesült Államok elnöke, egy nappal azután, hogy az elnökválasztás szempontjából ingaállamnak tartott állam arab közösségénél járt választási kampányának főnöke – írta a Times of Israel.

Joe Bidennek ugyanis a Gázai övezetben zajló háborút már újraválasztása szempontjából kell figyelnie. Michiganben a felmérések a republikánusok boritékolható elnökjelöltje, Donald Trump előnyét mutatják, márpedig a 10 milliós állam 15 elektort ad, márpedig ennek egészét a győztes viszi, függetlenül a győzelem arányától – ez egyébként így van az Egyesült Államok 50 államából 48-ban.

A kampánylátogatáson szokatlan módon nem közölték, milyen településekre megy el az elnök, csupán azt, hogy Detroit térségében lesz. Találkozott autógyári munkásokkal, közben azonban a rendőrség palesztinpárti tüntetőket tartott távol azt elnöktől. Biden igyekszik egyensúlyozni Izrael támogatása és az arab származású szavazók között. Ennek tudható be legutóbbi utasítása, amely szerint négy ciszjordániai zsidó telepesre szankciókat vetettek ki, zavargások szítása miatt. A palesztinoknak tett gesztus jele az is, hogy szerdán a Fehér Ház szóvivője közölte: az elnök összetört szívvel fogadja a hírt, hogy Gázában már 27 ezer áldozata van az izraeli katonai beavatkozásnak.

A Gázai háború kiváltó oka azonban a Hamász támadása volt, amely során háromezer fegyveres tört át a Gázai övezetből Izraelbe. Az október 7-i támadásban 1200 embert, köztük 850 civilt öltek meg a palesztin fegyveresek és körülbelül 240 túszt vittek magukkal, köztük nőket és gyerekeket is. Eddig 110 embert sikerült kiszabadítani, becslések szerint legalább húsz túsz meghalhatott, a többiekről nincsen biztos információ.

Több izraeli telepes elleni szankcióra adott ki utasítást az Egyesült Államok elnöke. A Politico szerint Joe Biden döntését azzal indokolta, hogy a ciszjordániai telepesek megmozdulásai is alááshatják a térség stabilitását. A név szerinti utasítás négy izraelire vonatkozik, akik az amerikaiak szerint erőszakos akciókban érintettek, szervezték és vezették is azokat. Ezekben palesztinok házait gyújtották fel, civilekre támadtak, halálos sérülések is történtek. A szankció alapján az érintett telepesek Egyesült Államokból érkező pénzügyi tranzakcióit blokkolják.

Az amerikai fél értesítette a szankcióról Izraelt, fényképes, videós bizonyítékokkal alátámasztva a négy férfi érintettségét.

Már egy tűzszüneti megállapodás után kész elismerni a Palesztin Államot az Egyesült Királyság – közölte David Cameron. A brit külügyminiszter szerint ehhez London az Izrael és a palesztinok közötti, akár évekig húzódó tárgyalások kimenetelét sem várja meg, amelyek a két állami megoldás lehetőségeiről szólnak. Izrael egyre kategorikusabban elutasítja a két állami megoldást. Az izraeli fél szerint a Palesztin Állammal való együttműködés szinte lehetetlenné vált a Hamász által október 7-én végrehajtott véres támadása után, amelyben háromezer fegyveres a Gázai övezetből áttörve az izraeli védelmi rendszert izraeli településekre támadt, 1200 embert megölt – köztük 850 civilt – és 240 embert, családokat, gyerekeket is túszul ejtett. A túszok közül 110-et sikerült kiszabadítani, további 130-ból legalább húszan meghalhattak. Izrael válaszul katonai akciót indított Gázában, a Hamász felszámolására. Ezekben az akciókban több mint 26 ezer ember vesztette életét – kétharmaduk nő és gyerek. A Gázai övezet 2,3 millió lakójából kétmillió kényszerült elhagyni otthonát, hogy a mindössze 360 négyzetkilométeres terület védettebbnek mondott zónájában húzza meg magát, ahol súlyos humanitárius helyzet alakult ki, hiszen a feltételek ennyi ember ellátására nem adottak.

Izraelben kormányközeli helyekről többször is megfogalmazódott a javaslat, hogy a Gázai övezetben több évtized után ismét izraeli telepeket is létre kell hozni.

• Interjút adott az egyik izraeli csatornának a tizenöt éves Dafna Eljakim, az a magyar–izraeli lány, akit október 7-én a kishúgával együtt túszul ejtett a Hamász. Ötvenegy nap rabság után szabadultak ki, most először szólaltak meg a nyilvánosság előtt.
• Izraeli tüntetők megkíséreltek feltartóztatni több kamiont Asdód kikötőjénél, mert nem szeretnék, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a Gázai övezetbe.
• Szexuális erőszak és csonkítás nyomait fedezték fel az október 7-i Hamász-támadás áldozatain.
• Az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete február végéig tud működni, ha tényleg nem kap több támogatást.
• Az amerikai erők húszi drónokat semmisítettek meg a Vörös-tenger térségében, és támadást intéztek a jemeni síita lázadók egyik állása ellen.
• Több napon keresztül tarthatnak majd azok a válaszcsapások, amiket az USA tervez, miután vasárnap egy dróntámadásban három amerikai katona vesztette életét Jordániában.

A csütörtöki nap fontosabb eseményeit ide kattintva olvashatja.