Megszólalt a magyar-izraeli lány, akit húgával együtt túszul ejtett a Hamász

Joe Biden a palesztinokat támadó ciszjordániai izraeli telepeseket érintő rendeletet adott ki. Washingtonban eközben egyre nagyobb a csalódottság Izrael a gázai háborúban tanúsított magatartása miatt.

A rendelet kezdetben pénzügyi szankciókat és vízumtilalmat rendel el négy személy ellen. Amerikai tisztviselők közölték, hogy egyelőre vizsgálják hogy szankciónáljanak-e másokat is, akik részt vettek az Izrael és a Hamász közötti háború során felerősödött támadásokban.

Egy, a mostani rendeletet megelőző jelentés szerint a lehetőségek között szerepelt a tisztviselők szankcionálásának lehetősége is. Biden a mostani rendeletben azt mondta ki, hogy a szélsőséges telepesek ciszjordániai erőszakos cselekményei „elviselhetetlen szintet értek el, és komoly fenyegetést jelentenek Ciszjordánia és a Gázai övezet, Izrael és a tágabb közel-keleti régió békéjére, biztonságára és stabilitására”.

(Guardian)

Február végével leállhat az UNRWA, vagyis az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete működése – figyelmeztetet Juliette Touma igazgató. Az UNRWA-nak szóló utalásokat az elmúlt napokban sorra függesztették fel a legfontosabb donorországok azután, hogy kiderült, hogy a Hamász október 7-i támadásaiban olyanok is részt vettek, akik „UNRWA-tól kapnak fizetést”.

Touma szerint ha valóban felfüggesztik a finanszírozásukat, heteken belül nemcsak Gázában, de az egész Közel-Keleten leáll a működésük. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerdán felhívást intézett az eddig pénzt küldő országokhoz, hogy garantálják az UNRWA jövőjét, és „a gázai humanitárius segítségnyújtás gerincének” nevezte a szervezetet. Emellett az UNRWA vezetése is arra buzdított, hogy gondolják át a döntést azok, akik leállították a pénzküldést.

„Az UNRWA minden évben megosztja alkalmazottainak listáját a fogadó országokkal, beleértve Izraelt is. Az ügynökség soha nem kapott semmilyen aggasztó visszajelzést a személyzet tagjaival kapcsolatban” – mondta az Izrael által nyilvánosságra hozott infókról Philippe Lazzarini, a szervezet főtitkára, aki szerint az ENSZ Belső Felügyeleti Szolgálatainak hivatalának vizsgálata meg fogja állapítani, hogy mi az igazság a vádak közül.

Az ügyről itt írtunk részletesebben.

(Sky News)

Több napon keresztül tarthatnak majd azok a válaszcsapások, amit az USA tervez miután vasárnap egy dróntámadásban három amerikai katona vesztette életét Jordániában.

Az iráni célpontok ellen indított csapások indítását az időjárási viszonyok is meghatározzák majd. Az akcióról az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin azt mondta, hogy az valóban több hullámban történhet majd. Az Egyesült Államok egyébként egy Irán által támogatott milíciacsoportot tett felelőssé a vasárnapi támadásért.

A gázai harcok kirobbanása óta ez az első, amerikaiakat ért csapás a Közel-Keleten, mely halálos áldozatokat is követelt. Joe Biden amerikai elnök a támadás után sietve közölte, hogy „elszámoltatják” a támadás felelőseit.

A Hezbollah terrorszervezet azt állítja, hogy „célba vette” az izraeli hadsereg egyik hídfőállását a Hermon-hegy térségében. Közleményükben azt írták, hogy kémberendezéseket támadtak egy meg nem nevezett fegyverrel. A Hezbollahhoz köthető al-Manar hírügynökség riportere egy képet is közzétett az állítólagos támadás következményeiről.

Mit kell tudni a Hezbollahról? A Hezbollah a nyolcvanas évek elején jött létre a különböző libanoni szélsőséges síita frakciók egyesüléséből. A már akkor is Irán által finanszírozott „Allah pártja” legfőbb céljául az országot 1982-ben a libanoni palesztin frakciók megregulázása érdekében megszálló Izrael elleni harcot tűzte ki – és ezen céljától az izraeli visszavonulás után sem tágított. Katonai, politikai és gazdasági befolyását több mint negyven éve építgeti, és a világ legnagyobb nem-állami fegyveres szervezetének tartják. (Times of Israel)

Izraeli tüntetők megkíséreltek feltartóztatni több kamiont Asdód kikötőjénél, mert nem szeretnék, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a Gázai övezetbe. A tiltakozók azzal érvelnek, hogy még mindig 136 túszt tart fogva a Hamász, és a szabadulásukig blokkolnának mindenféle segítséget. Korábban a Kerem Shalom-i határátkelőnél tüntettek ugyanezért izraeli csoportok. Az izraeli hadsereg katonai zónává nyilvánította két határátkelőhely környékét, hogy megakadályozzák a hasonló akciókat. (Guardian)

Interjút adott az egyik izraeli csatornának a tizenöt éves Dafna Eljakim, az a magyar-izraeli lány, akit október 7-én a kishúgával együtt túszul ejtett a Hamász. Ötvenegy nap rabság után szabadultak ki, most először szólaltak meg a nyilvánosság előtt.

Dafna és Ela édesapjuknál és annak új családjánál töltötték az ünnepet, amikor megtámadták őket a gázai határnál lévő kibucukban. Édesapjuk az ágy alá bújtatta el őket, amikor a dzsihadisták behatoltak a településre.

„Amikor betörtek a házunkba, elkezdtek lövöldözni. Az ajtóba lőttek, majd apát lábon lőtték. Ekkor kirángattak minket az ágy alól és elkezdték élőben közvetíteni, mi történik”

– mesélte.

Amikor megérkeztek Gázába, rengetegen rohantak utánuk, mert meg akarták verni őket. A túszejtőik gyorsan egy házba vitték őket és rájuk zárták az ajtót. Ott egy héberül beszélő orvos látta el a sebesüléseiket: Dafnának a fülét és vállát egy-egy repesz találta el, a hétéves Elának az ujjai és lába sérült meg a támadás során.

A rabság során alig kaptak enni, többször megfenyegették őket, hogy megölik, egy ízben pedig menekülniük is kellett, miután az izraeli légierő pont azt az épületet vette célba, ahol ők is raboskodtak. Ekkor hidzsábba öltöztették a lányokat, és rájuk parancsoltak, hogy egy szót se szóljanak, mert más gázaiakkal együtt egy óvóhelyre vitték őket. A két lány végül 51 nap után szabadulhatott ki a Hamász fogságából egy túszalku keretében. (Hetek.hu)

Joe Biden amerikai elnök kormánya egy életképes, demilitarizált palesztin állam létrehozásán fáradozik, írja Thomas Friedman, a New York Times publicistája. A terv szerint az Egyesült Államok „valamilyen formában” elismerné a palesztin állam fennhatóságát Ciszjordániában és a Gázai övezetben, cserébe olyan biztonsági garanciákat kérne tőlük, hogy soha, semmilyen formában ne fenyegessék Izraelt. Az is fontos szempont, hogy ez az állam életképes legyen. Az úgynevezett Biden-doktrína magában foglalja a kapcsolatok erősítését Szaúd-Arábiával, normalizálná a viszonyt Rijád és Jeruzsálem között, valamint Iránnal és szövetségeseivel fenntartaná a katonai szembenállást. (Times of Israel / New York Times)

Az amerikai erők húszi drónokat semmisítettek meg a Vörös-tenger térségében, és támadást intéztek a jemeni síita lázadók egyik állása ellen, jelentette be az amerikai hadsereg központi parancsnoksága (CENTCOM).

Az iráni gyártmányú drónok lelövésén túl a térségben állomásozó USS Carney romboló megsemmisített egy, a húszik által fellőtt, hajók ellen bevethető rakétát is. A támadás előtt nem sokkal az Irán által támogatott lázadók egyik szóvivője bejelentette, hogy továbbra is katonai célpontnak tekintenek minden amerikai és brit hajót a Vörös-tengeren. (MTI)

A jemeni húszik azt állítják, hogy megtámadtak egy amerikai kereskedelmi hajót a Vörös-tengeren. Meg is nevezték a célpontot (KOI), de ezt más forrásból egyelőre nem erősítették meg. A Reuters hírügynökség szerint a KOI egy libériai zászló alatt közlekedő konténerhajó, amit a brit székhelyű Oceonix Services üzemeltet. Az Ambrey nevű tengeri biztonsági cég közölte, hogy egy, a jemeni Áden kikötőjétől délre közlekedő hajó fedélzetén robbanás volt, de egyéb részleteket ők sem közöltek.

Kik azok a húszik? Irán által támogatott és modern fegyverekkel is felszerelt síita felkelőcsoport, ami évtizedek óta harcol a nyomorgó arab-félszigeti ország feletti uralomért, az utóbbi hónapokban támadásokat intézett a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen. (BBC)

Az áldozatok „szándékos és szisztematikus megcsonkításáról” számoltak be az október 7-i Hamász-támadássorozat izraeli vizsgálóbizottságának tagjai brit parlamenti képviselőknek. Azt mondták, „teljesen egyértelmű”, hogy egyeseket szexuálisan bántalmaztak. Az illetékes miniszter, Kemi Badenoch szerint minden bejelentést teljes körűen meg kell vizsgálni, és el kell ítélni a szexuális erőszakot. A Hamász tagadta, hogy tagjai nőket bántalmaztak volna az október 7-i támadás során.

Mi történt 2023. október 7-én? Kora reggel váratlanul nagyszabású támadást indított a Hamász Izrael ellen. A Gázai övezetből több ezer rakétát lőttek ki, emellett az iszlamista terrorszervezet fegyveresei dél-izraeli városokban tüzet nyitottak az utcán, civileket és katonákat is túszul ejtettek. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azt mondta, hogy Izrael háborúban áll, és keményen meg fogják torolni a támadást. Ellencsapásokat indítottak a Gázai övezetben, a térség lakóit pedig felszólította az izraeli hadsereg, hogy hagyják el otthonaikat. (BBC)

A szerdai eseményeket részletező hírfolyamot ide kattintva érheti el.

• A szíriai hadsereg állásait támadta az IDF, emellett a jemeni húszik rakétáit is lelőtték.
• Az izraeli rendőrség halottá nyilvánította a Hamász-támadás során elrabolt egyik rendőrét.
• Hán Júnisz kórházait ostromolja az izraeli hadsereg, lövések érték az osztrák negyedet.
• Az izraeli hadsereg lezárta és katonai zónává nyilvánította az egyik gázai átkelőt.
• A Hamász és a Palesztin Hatóság is nyomozást követel, miután a jelentések szerint mintegy harminc holttestet találtak mgkötözve és zsákokban eltemetve egy észak-gázai iskolában.
• Robbanószerkezetet dobtak a Izrael stockholmi nagykövetségének területére.