Zsidó telepeseket és kevesebb palesztint akar látni Gázában az izraeli pénzügyminiszter

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust a jemeni húszikkal, de saját érdekei védelmében a jövőben is lépni fog – közölte vasárnap a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője azt követően, hogy amerikai helikopterek semmisítették meg a jemeni fegyveresek több kishajóját, amelyek tüzet nyitottak a katonai egységekre a Vörös-tengeren.

John Kirby szerint Amerikát nemzetbiztonsági érdekek kötik a Közel-Kelethez, amelyek védelmében a megfelelő formájú erőket irányítja oda, és önvédelemből a jövőben is cselekedni fog.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora szerint a húszik akkor járnának a legjobban, ha felhagynának a Vörös-tengeren végrehajtott támadásokkal.

Az amerikai hadsereg az Izrael és a Hamász közötti háború által elmélyített közel-keleti válság óta most hétvégén első alkalommal okozta az Irán által támogatott húszi fegyveresek halálát. Az amerikai egységek az elmúlt hónapokban kerülték, hogy közvetlenül támadják a jemeni felkelők állásait, amelyek az elmúlt hetekben több tucat alkalommal indítottak rakéta- és dróntámadást a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen, valamint többször lőttek ki rakétát Izrael irányában is.

Tony Blairt szemelte ki Izrael arra, hogy közvetítőként vegyen részt a gázai konfliktusban – írta a Reuters. Az egykori munkáspárti brit kormányfő feladata Izrael tervei szerint a háború forró szakasza után lenne, hogy a mérsékelt arab országok és Izrael között közvetítsen, egyeztetve arról, milyen lenne a háború utáni Gázai övezet.

A Hamász október 7-i Izrael elleni véres támadása után – amelyben 1145 ember meghalt, köztük legalább 840 civil és 240 embert elhurcoltak, akik közül 110 szabadult ki, az Gázában rekedt további 130-ról pontosat nem tudni, az bizonyos, hogy néhányan közülük meghaltak, volt, akit tévedésből az izraeli erők lőttek le – az izraeli hadsereg olyan katonai támadást indított, amellyel egyre inkább egyértelművé tette, hogy nem csupán a Hamászt kívánja felszámolni, de teljesen át akarja alakítani a 2,3 millió palesztin lakta, mindössze 360 négyzetkilométeres területet.

A radikális, szélsőjobboldali pénzügyminiszter Becalel Szmotrics megismételte javaslatát, amely szerint a Gázai övezetben zsidó telepeket kellene létrehozni, és rábírni a palesztinokat arra, hogy hagyják el a területet. Azt a radikális – Ciszjordániában szintén telepesként élő – miniszter nem közölte, hogy hová kellene menniük a palesztinoknak, ám Blair feladata éppen ezzel lenne kapcsolatos, legalábbis Izrael tervei szerint. Elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság kormányát tíz éven át, 2007-ig vezető, 70 éves Blairnek arról kellene győzködnie a mérsékelt arab államokat, hogy fogadják be a kivándorlásra kész palesztinokat.

Szmotrics nyilatkozatait más kormánytag nem kommentálta, ám az is jelzés értékű, hogy a palesztinokat közvetve kollektív bűnösnek tekintő nyilatkozatra nem reagált az izraeli vezetés sem.

A miniszter szerint „egészen más lenne a helyzet”, ha nem 2,3 millió, hanem 100-200 ezer palesztin élne a Gázai övezetben, ahová izraeliek költöznének, hogy „virágzóvá tegyék a sivatagot”.

Igaz, Szmotrics nem tagja a háborús kabinetnek, amelyben Benjamin Netanjahu kormányfő mellett a védelmi miniszter, a stratégiai kapcsolatok minisztere és két, tárca nélküli miniszter vesz részt. A radikális, szélsőjobboldali, vallásos cionizmust képviselő pártot vezető Szmotricsnak van befolyása a kormányra, korábban megakadályozta, hogy a háborús kabinet zárt körben tárgyaljon arról, milyennek képzelik el Gázát a háború után. Szmotrics korábban megüzente Joe Bidennek, az Egyesült Államok elnökének hogy Izrael nem ad egy fillért sem „a gázai náci terroristáknak”. Mindez nehéz helyzetbe hozza a Fehér Házat, amely nem akar szövetségese ellenében döntést hozni, ám többször kritikával illette az izraeli haderő túl nagy – 20 ezret is meghaladó – civil áldozattal járó katonai akcióit.

Miközben a Gázai övezetben mennek a harcok a Hamász ellen, Libanonból a Hezbollah lő rakétákat Izrael északi részére – írta a Times of Israel. Az Irán által nyíltan támogatott síita szervezet a Hamász október 7-i,Izrael elleni támadása után egyre inkább aktivizálta magát, jelezve, hogy a Gázai konfliktus egyre inkább kiszélesedhet. Ennek korábban jelzett esélyeiről helyszíni riportunkban olvashat.

Az izraeli erők rakétákat indítottak a Hezbollah kilövőállása ellen:

.

Zsidó telepek létrehozását javasolja a Gázai övezetben az izraeli pénzügyminiszter. Becalel Szmotrics maga is telepes Ciszjordániában, ám a jobboldali radikális vallásos politikus javaslata új szintet jelent, hiszen a Gázai övezetben nincsenek zsidó telepesek, és a hadsereg 2005 óta jelen sem volt a 2,3 millió palesztin által lakott, mindössze 360 négyzetkilométeres területen, amely 1967-tól volt 2005-ig izraeli kontroll alatt, azóta az elszigetelést választotta megoldásként, széles védelmi rendszert építve ki. Ezt törte át a Hamász október 7-én, véres támadást végrehajta, ami kiváltotta az izraeli hadsereg válaszcsapásait.

A Vallási Cionista Párt a Benjamin Netanjahu kormányfő vezette Likud szövetségese, aki a szélsőséges szárnyat képviselve jelentős befolyással bír a kormányban.

Szmotrics a zsidó telepek létrehozása mellett azt is javasolta, hogy a palesztinok emigrálhatnának is a Gázai övezetből. A miniszter korábban is azt vallotta, hogy a Gázai övezet nem életképes egység, amelyet a palesztinoknak el kellene hagyniuk. Szmotrics afféle kollektív bűnösökként tekint a Hamász miatt a palesztinokra. „Ha katonailag jelen akarunk lenni, akkor a civilekkel is jelen kell lennünk” – mondta a miniszter, aki szerint meg kell változtatni a realitásokat a Gázai övezetben.

A telepesek helyzete Ciszjordániában is érzékeny kérdés, a két állam terve – azaz az Izrael mellett létrehozandó önálló Palesztin Hatóság – részben épp a telepek léte miatt futott zátonyra az elmúlt csaknem harminc évben, amióta a területet a békéért elv alapján Jichak Rabin izraeli kormányfő, Simon Peresz államfő és a Palesztin Felszabadítási Szervezetet vezető Jasszer Arafat aláírták az oslói megállapodást, amiért Nobel-békedíjat kaptak. Rabint végül egy zsidó telepes ölte meg 1995-ben.

A telepek megjelenése a Gázai övezetben azt jelentené, hogy Izrael nyíltan és végleg szakít a két állam gondolatával. Az nem világos, hogy a kétmillió palesztinnek Szmotrics szerint hová kéne emigrálniuk a Gázai övezetből, ahová az ott élők felmenői közül sokan már oda is kényszerből mentek Izrael állam 1948-as létrejötte után.

Igaz, Ciszjordánia Jordánia, a Gázai övezet Egyiptom ellenőrzése alatt állt 1967-ig, és ebben az időben a két arab állam nem tartotta fontosnak a palesztinok függetlenségét. Ez csak azután vált fontossá, hogy az arab országok által indított, Izrael felszámolását célzó háborúban Izrael megvédte magát, a két területet biztonsági okokból ellenőrzése alá vonta, így a palesztin kérdést az arab országok Izrael elleni érvként használhatták fel – minderről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Testkamera-felvételt hozott nyilvánosságra az izraeli hadsereg, amelyen egy katona szemszögéből látható, hogyan zajlanak a harcok a Gázai övezetben fekvő Hán Juniszban.

Két izraeli katona halt meg vasárnap a Gázai övezetben, ezzel 172-re nőtt az iraeli hadsereg veszteségének száma azóta, hogy megkezdte a háborút az övezetben, válaszul a Hamász október 7-i támadására, amely során 840 civilt, 300 katonát öltek meg a palesztin fegyveresek, és hurcoltak el legalább 240 túszt – írta a Times of Israel. Közülük 110-et sikerült kiszabadítani, nagyrészt a hat napig tartó tűzszünetben, amelynek összeomlása után a harcok folytatódtak. A palesztin áldozatok száma meghaladja a 20 ezret, több mint 8 ezer gyerek vesztette életét az izraeli válaszcsapásokban. Izrael szerint akár évekre elhúzódó harcokkal is számolni kell.

A leköszönő izraeli külügyminiszter, Eli Cohen az izraeli 103 FM-nek arról is beszélt a tengeri blokád enyhítése mellett, hogy „a kormányt terheli a felelősség, amiért nem számított előre az október 7-i merényletre”. Október 7-én a Hamász palesztin fegyveres csoportok megtámadták Dél-Izraelt, lemészároltak 1140 embert és 250 túszt ejtettek. Cohen hozzátette azt is, hogy a háború végén független vizsgálóbizottságot kell majd felállítani.

(Guardian)

Izrael kész enyhíteni a tengeri blokádon, engedné, hogy hajók vigyenek segélyt Gázába, jelentette be az izraeli külügyminiszter, írja a Guardian.

Eli Cohen leköszönő külügyminiszter arról beszélt az izraeli 103 FM rádióban, hogy készen állnak „azonnal engedni a hajókat” a Ciprusról induló tervezett tengeri folyosón a Gázai övezet felé. A megállapodás értelmében Izrael Cipruson ellenőrizné a szállítmányokat, mielőtt Egyiptomon vagy Izraelen keresztül Gázába engednék azokat.

Ha a terv megvalósul, azzal először fog enyhülni a 2007 óta a Gázai övezetre bevezetett tengeri blokád. Így Nagy-Britannia, Franciaország, Görögország és Hollandia hajói is eljuthatnak Gáza partjaihoz.

Az amerikai haditengerészet elsüllyesztette a jemeni húszi lázadók három kishajóját, írja az MTI a hadsereg közlése alapján. Az amerikaiak azután léptek, hogy a húszik megtámadtak egy konténerszállító hajót a Vörös-tengeren.

A húszik tüzet nyitottak az amerikai helikopterre, amely ezután önvédelemből viszonozta a tüzet. „A négy kis vízi jármű közül hármat elsüllyesztettek, személyzetüket megölték” – írja a hadsereg. A közlés szerint a hadsereg egy dán konténerszállító segítségkérésére reagált, amelyet 24 órán belül másodjára támadtak meg a húszik. A hajót korábban két, a húszik által ellenőrzött jemeni területről indított ballisztikus rakétával vették célba, amelyeket az amerikai hadsereg lelőtt.

Már két hónapja is indítottak Jemenből rakétákat Izrael felé és támadtak meg kereskedelmi hajókat, de a dróntámadások és szabotázsakciók száma az elmúlt időszakban úgy megszaporodott, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát, a Vörös-tengert sorra hagyják el átmenetileg a kereskedelmi hajótársaságok, ami megnöveli a szállítási és biztosítási költségeket.

• Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról beszélt, hogy Izrael „minden fronton harcol”, de a háború még sok hónapig el fog húzódni.
• Heves harcokról számoltak be helyi források a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban, ahol izraeli katonák és a Hamász fegyveresei csaptak össze.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a Gázai övezet déli részén végrehajtott tömeges kitelepítések miatt egyre nagyobb ütemben terjednek a fertőző betegségek.
• Az ENSZ szerint több mint egymillió ember költözött Rafahba, Gáza legdélibb városába. „Százezrek alszanak a szabad ég alatt a túlzsúfoltság miatt” – közölték.
• A szíriai védelmi minisztérium közleményében azt írta, Izrael szombaton légicsapást mért a szíriai Aleppóra.

Az előző nap eseményeit itt lehet visszaolvasni.