Izrael új szintre emeli a gázai légioffenzívát

Madzsed al-Anszári, a katari külügyminisztérium befolyásos tanácsadója Die Weltnek adott nyilatkozatában diplomáciai virágnyelven bár, de belengette, hogy újabb túszokat engedhetnek el a gázai terrorszervezetek. Al-Anszári azt mondta, hogy a két amerikai–izraeli állampolgár „szabadon engedése megerősíti a foglyok kiszabadulására irányuló pozitív szándékot. (…) Bizakodunk abban, hogy a túszokat, különösen a civileket, hamarosan szabadon fogják engedni.”

Al-Anszári elárulta, hogy Katar Izraellel és a Hamásszal is állandó kapcsolatban áll. Katar a Hamász Irán melletti legfontosabb támogatója – támogatása leginkább pénzügyi és ideológiai jellegű, nem olyan közvetlen, mint Iráné –, és rendszeresen vállal közvetítő szerepet azokban az esetekben, amikor egy állam megpróbál egyezkedni a Gázai övezet valamelyik milíciájával. Az első túszok kiszabadulásához vezető megállapodásban is fontos közvetítői szerepet vállalt.

Katar a konfliktus kezdetétől fogva Izraelt hibáztatta a Gázából indult nagyszabású terrortámadásért. Al-Anszári némiképp enyhített ezen a kategorikus ítéleten:

„Elismerem, hogy nagyon súlyos volt [a Hamász akciója]. Kétségkívül súlyosabb volt bárminél, amit valaha láttunk. De amikor Izrael olyan házakat bombáz le, melyekről tudja, hogy gyerekek laknak benne, akkor is ártatlan emberek élete forog kockán. És egyetlen emberi élet sem fontosabb egy másik ember életénél.”

(via Times of Israel)

Daniel Hagari ellentengernagy, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szombaton egy sajtótájékoztatón bejelentette:

Izrael szombattól fokozza a Gázai övezet elleni légi offenzíva intenzitását, hogy így készítse elő a terepet a hadművelet „következő szakasza” előtt.

Hagari azt mondta, az izraeli légierő célja az, hogy „optimális körülményeket teremtsen” a küszöbön álló szárazföldi offenzívához, és „minimalizálja az erőinkre leselkedő veszélyeket”. A szóvivő megismételte a Gázai övezet civil lakosságához intézett izraeli felhívást, hogy mielőbb hagyják el a terület északi részét – ahol a Hamász bázisainak többsége található –, és menjenek a régiót észak–déli irányban kettészelő Vádi Gáza folyó déli részére.

A Gázai övezetre mért légicsapások halálos áldozatainak száma elérheti a 4000-et, a sebesültek számát 12-15 ezerre lehet becsülni.

(Guardian)

„Izrael és Ukrajna sikere létfontosságú nemzetbiztonságunk szempontjából” – írta az amerikai elnök az X-en. Biden hozzátette:

„A történelem megtanított minket rá, hogy amikor a terroristák és a diktátorok nem fizetnek meg, akkor csak még több halált és pusztítást okoznak.”

A török elnöki hivatal szombaton közölte, hogy Recep Tayyip Erdoğan telefonon beszélt a Hamász Katarban élő politikai vezetőjével, Iszmáil Hánijével; a török elnök közölte, hogy keményen dolgoznak azon, hogy a humanitárius segélyek eljuthassanak a nélkülözőkhöz, és a Gázai övezetben minél hamarabb tűzszünet léphessen életbe. A közlemény szerint felmerült, hogy ha szükséges, Törökország kész gázai sebesülteket is befogadni.

A Közel-Kelet számos konfliktusába beavatkozó Törökország ha nem is számít a Hamász támogatójának (mint mondjuk Irán vagy kevésbé nyíltan Katar), de hagyományosan a palesztinok mellett szokott kiállni a menetrendszerű konfliktusokban; a mostani háborúban is többször is azonnal tűzszünetre szólított fel, és szégyenletesnek nevezte a gázai csapásokat.

A küszöbönálló gázai offenzíva egyik legfogósabb kérdése az izraeli haderő számára az, hogyan lehet szétválasztani a palesztin harcosokat a civilektől, hogyan lehet minél nagyobb mértékben megkímélni az utóbbiakat. A feladat nehézségét – a háborúval együtt járó káosz mellett – az adja, hogy a Hamász nyilvánvalóan minél inkább igyekszik elvegyülni a civilek között, álcaként és élő pajzsként használni őket (és ez nem csak spekuláció, a korábbi háborúkban is pontosan ez történt), közben azonban a civil áldozatokat a nemzetközi közvélemény rendszerint Izrael „kíméletlenségének” számlájára szokta írni. És hogy a képlet még bonyolultabb legyen, Izrael néha valóban úgy kalkulál, hogy egy-egy fontosabb terrorista likvidálása érdekében érdemes bevállalni az élő pajzsok megsemmisítését is – azaz civil áldozatok mellett is lehet „legitim célpont”-ról beszélni.

Az izraeli hadsereg egyik meg nem nevezett magas rangú tisztje külföldi újságíróknak azt mondta, hogy a mostani háborúban megváltoztak a „legitim célpont” mérlegelési szempontjai,

azok az otthonok, ahol a Hamász harcosai rejtőzködnek, legitim célpontokká váltak, és mindenki, aki ezeket a lakásokat, házakat támogatja, maga is célponttá válik.

A tiszt elismerte, hogy a légierő az elmúlt két hétben intézett már támadást olyan civil épületek ellen, ahol terroristák civilek közé vegyülve éltek.

(Times of Israel)

A Hamász október 7-i nagyszabású terrortámadása óta folynak kisebb összecsapások Izrael északi, Libanonnal közös „határán” (valójában az ENSZ által meghúzott demarkációs vonalon, ami mögé 2000-ben a Libanon egy részét megszálló izraeli csapatok visszahúzódtak). A BBC tudósítása szerint izraeli oldalon a mozgósítás mértéke, a felhalmozott hadianyag mennyisége arra utal, hogy a hadsereg a Dél-Libanont ellenőrző Hezbollah elleni háborúra készül.

Izrael 2006-ban nyomult be legutóbb Libanonba, hogy megregulázza a parlamenti pártot is üzemeltető terrorszervezetet, azonban az akkori háborúban a komoly pusztítás ellenére sem sikerült megtörni az Irán által a nyolcvanas évek elején létrehozott, azóta is támogatott milíciát/terrorszervezetet. 2006 óta a libanoni határ alapvetően csendes, a nyugalmat mindkét fél állásai és védelmi rendszerei megerősítésére fordította. Az Irán által szintén támogatott Hamász történelmi léptékben is példátlan támadása azonban mozgásba lendítette az északi frontot is – mondjuk egyáltalán nem biztos, hogy a Hezbollah elszánta magát egy olyan háborúra, melyben garantáltan megrendítő csapások sorozatát kell majd elszenvednie.

A BBC egy olyan egység parancsnokával beszélt, mely zömmel a technológiai iparból érkező tartalékosokból áll. Az őrnagy – aki maga is a techszférában dolgozik – elmondta, hogy soha nem látott még ekkora katonai mozgolódást Izraelben (az ország 360 ezer tartalékost mozgósított), és annak ellenére, hogy mindenki ismer olyan embert, aki életét vesztette a Hamász terrortámadásában,

csak a győzelemre gondolunk, és arra, hogy egyszer s mindenkorra megszűntessük a fenyegetést.

A Hezbollah nagyságrendekkel erősebb szervezet, mint a Hamász, több tízezernyi jól képzett katonája van, akik óriási tapasztalatokat szereztek a szíriai polgárháborúban, ahol az Aszad-rezsim legfontosabb katonai támaszát jelentették. Izraelben elsősorban több tízezerre rúgó ballisztikus rakétakészlete miatt tartanak tőle. A Hezbollah egyébként a libanoni pártpolitika aktív szereplője, a szervezet politikai szárnya parlamenti párt, Dél-Libanonban pedig több kormányzati funkciót is gyakorol.

Viszonylagos inaktivistása ellenére Izraelben a Hamász támadása után megerősödött az a nézet, hogy nem szabad megvárni a Hezbollah hasonló akcióját. A CNN tudósítójának egy, szintén az északi határon állomásozó izraeli főtiszt kifejtette, abban reménykedik, hogy a szórványos harcokból egy újabb front bontakozik ki.

Az izraeli vezérkar azonban igyekszik hűteni a kedélyeket: Daniel Hagari ellentengernagy, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szombaton azt mondta, hogy bár „védelmi és támadó kapacitásunk is erős az északi határon”, de most elsősorban a Gázai övezetre koncentrálnak.

Az amerikai elnök kiposztolta a rövid, formális beszélgetéséről készült videót, melyen köszöntötte Judith Raanant és lányát, Natalie-t, akiket pénteken engedett szabadon az őket október 7-én elrabló Hamász terrorszervezet. Biden elmondta az Izraelben tartózkodó nőknek, mennyire örül, hogy végre sikerült kiszabadítani őket (a Hamász egyik legnagyobb támogatója, Katar közvetítésével).

Az egykori túszok köszönetet mondtak Bidennek „mindazért, amit Izraelért tett”.

Az 59 éves Judith Tai Raanant és lányát, a 17 éves Natalie-t pénteken adták át az izraeli erőknek a Gázai övezet határán, és ezzel ők lettek az első foglyok, akiknek a Hamász általi szabadon bocsátását mindkét fél megerősítette. A jelenlegi információk szerint rajtuk kívül még 210 embert tartanak fogva túszként Gázában.

Palesztin-barát demonstrációt tartottak Londonban szombaton, a Met Police szerint akár 100 ezer ember is részt vehetett. A rendőrség jelezte, hogy helikopterük a fővárosban járőrözik. A tömegben „Szabad Palesztina”-táblák és palesztin zászlók jelentek meg.

A Hamász október 7-i embertelen terrorakciója óta közel 1400 izraeli halt meg, közöttük több száz civil. Ugyancsak 7-e óta a Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 4000 ember halt meg a Gázai övezetben, köztük sok civil is.

A szombati Liverpool-Everton Premier League-mérkőzésen is Gáza megmentésére felszólító plakátot feszített ki szurkolók egy csoportja. Mind a szurkolók, mind a játékosok egy perces néma csenddel szolidaritáltak a meccs előtt az izraeli-gázai háború miatt érintettekkel.

(Sky)

A Hamász nem tárgyal a túszul ejtett izraeli katonákról addig, amíg „Izrael be nem fejezi az agresszióját a Gázai övezet ellen”. „Álláspontunk az izraeli hadsereg foglyairól egyértelmű: egy – lehetséges – fogolycserével kapcsolatos, de nem tárgyalunk, amíg Izrael be nem fejezi a Gáza és a palesztinok elleni agressziót” – fogalmazott Oszama Hamdan, a Hamász tisztviselője.

(Sky)

Mohammad Shtayyeh, a Palesztin Hatóság miniszterelnök a CNN-nek arról beszélt, hogy nem ítéli el a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását, amely több mint 1400 ember halálát okozta. Shtayyeh szerint „Izrael vakon való támogatása legitimálja a gyilkolást”.

Shtayyeh arról is beszélt, hogy „reméli, az Egyesült Államok nem megy el ebbe az irányba”. Szerinte a palesztin történet nem október 7-én kezdődött, hanem már „75 éve létezik, és mi hangosan és tisztán kiabáltuk, hogy megoldás kell”. A palesztin miniszterelnök továbbmenve arról beszélt, minden olyan civil megölését el kell ítélni, aki „nem érdemli meg a halált”.

Az USA és Izrael eheti hosszas tárgyalásának eredményeképp nyílt meg például a rafahi átkelő a Gázába tartó segélyszállítmányok előtt: a Palesztin Hatóság miniszterelnöke azonban úgy véli, a világ vezetőinek Tel-Avivban tett látogatása „zöld utat adott Izraelnek, hogy folytassa a Gáza elleni támadást”. „A nemzetközi támogatásnak a békét kellene szolgálnia, nem pedig az agressziót” – mondta.

(CNN)

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere arról beszélt szombaton, hogy a segélyszállítmány az Egyesült Államok „több napos kimerítő diplomáciai tevékenységének” eredménye. Blinken sürgette az összes felet, hogy tartsák nyitva a rafahi átkelőt. Hozzátette:

„a Hamász nem avatkozhat be az életmentő segítségnyújtásba. (…) A palesztin civilek nem felelősek a Hamász szörnyű terrorizmusáért, nem szenvedhetnek a Hamász elvetemült cselekedetei miatt”.

Az UNICEF szombaton több mint 44 ezer palack ivóvizet küldött Gázába az ideiglenesen megnyitott rafahi átkelőn keresztül. Ez egy napra 22 ezer embernek elegendő. A szállítmány a szombaton beküldött, 20 teherautóból álló konvoj része volt.

Catherine Russel, az UNICEF ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a vízszállítás „élet-halál kérdése”, mivel egymillió gyermek néz szembe „kritikus védelmi és humanitárius válsággal”. A segélyszállítmányok szombaton indultak Gázába azután, hogy Izrael az Egyesült Államokkal való tárgyalás után engedélyezte azokat két héttel a Hamász támadásait követően.

(Sky News, Guardian)

A Világélelmezési Program szerint a maihoz hasonló, Gázába küldött élelmiszer- és segélyszállítmányoknak folyamatosnak kell lenniük ahhoz, hogy az emberek ne haljanak éhen.

Cindy McCain a Sky Newsnak arról beszélt, hogy az ideiglenesen megnyitott rafahi átkelőn keresztül küldött segélyszállítmány „megkönnyebbülést jelentett, de közel sem volt elég”. „Reméljük, hogy nem ez az utolsó konvoj, ami bement” – mondta McCain. Hozzátette, az embereket az éhezés fenyegeti. A mostani szállítmány kb. 40 ezer embernek elég egy hétre.

McCain arról is beszélt, hogy katasztrofális a helyzet Gázában, ami a nőket és a gyerekeket sújtja a legjobban. A Gázába küldött teherautók a CNN szerint már gond nélkül visszatértek Egyiptomba, miután leszállították a segélyt. Izrael az Egyesült Államokkal való tárgyalások után egyezett bele abba, hogy engedélyezi a segélynyújtást, de csak Egyiptomon, és nem a saját határain keresztül. António Guterres, az ENSZ főtitkára is nemrég „a szükséges mértékű segélyek folyamatos szállításának” fontosságát hangsúlyozta.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Daniel Hagari szombaton közölte, a jelenlegi információk szerint 210 embert tartanak fogva túszként Gázában.

Két túszt pénteken engedett el a Hamász, ők már Izraelben vannak, Joe Biden amerikai elnökkel is beszéltek telefonon. Az 59 éves Judith Tai Raanant és lányát, a 17 éves Natalie-t pénteken adták át az izraeli erőknek a Gázai övezet határán, és ezzel ők lettek az első foglyok, akiknek a Hamász általi szabadon bocsátását mindkét fél megerősítette.

A túszok elengedésével nem változtak az izraeli hadsereg tervei. Az IDF szóvivője pénteken arról beszélt, továbbra is a Hamász elpusztítása a céljuk, hiába lobbiznak egyre többen a szárazföldi offenzíva elhalasztása mellett. Dorion Spielman a két amerikai túsz elengedése után azt mondta, a Hamász most erre felhúzva emberi jogi szervezetnek próbálja feltüntetni magát, de a gonoszságuk továbbra is megmutatkozik az Izraelre hulló rakétákban. Szerinte ez az egész egy körforgás, ahol a szervezet előbb támadást indít, gyilkol és rakétákat küld Izraelre, aztán visszarohan Gázába, és elbújik a civilek mögé. Amikor a civilek meghalnak, akkor emberi jogi jogsértésekre hivatkoznak a nemzetközi közösség előtt, ezért Izrael felhagy a támadásokkal, a Hamász újra összeszedi az erejét, és folytatódik minden elölről.

(CNN)

Október 7-e óta a Gázai övezetben a halálos áldozatok száma 4385-re emelkedett, míg a sérülteké 13 651-re – közölte a Hamász befolyása alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium. Mint írták, a halottak közül 1756 gyermek és 976 nő.

A palesztin minisztérium kifogásolta, hogy a szombaton Gázába érkező húszkamionnyi humanitárius szállítmányok között nem volt üzemanyag, ami kulcsfontosságú lenne a víztisztító berendezések, szennyvíztelepek és más, alapműködést biztosító szolgáltatások működtetéséhez.

„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget és Egyiptomot, hogy haladéktalanul dolgozzanak az üzemanyag és a sürgősségi egészségügyi szükségletek bejuttatásán, mielőtt még több áldozat veszne oda a kórházakban” – áll a közleményben.

(Sky)

Az ENSZ tisztviselői arról beszéltek a Guardian újságírójának, hogy tudomásuk szerint vasárnapra nem terveznek Egyiptomból Gázába induló segélykonvojt. A következő szállítmány, amiről tudomásuk van, egy hétfői ENSZ-konvoj lesz.

De sok minden tisztázatlan. Az ENSZ még mindig tárgyalásokat folytat arról, hogy milyen ellenőrzési eljárások lesznek elfogadhatóak az izraeliek számára annak igazolására, hogy a szállítmányokban ne legyenek fegyverek vagy más csempészáru.

Az ENSZ még mindig próbálja elérni, hogy a humanitárius segélyszállítmányok között legyen üzemanyag is, mivel az elengedhetetlen a kórházi generátorok, valamint a gázai sótalanító és szivattyúrendszerek működtetéséhez.

Két hét után nyílt meg szombaton a Gázába tartó segélyszállítmányok egy része előtt az Egyiptom és Gáza között lévő rafahi határátkelő. A húszkamionnyi segélyszállítmány áthaladása után újra le is zárták a határállomást.

(Guardian)

II. Abdullah jordán király a kairói békecsúcson elítélte a „globális csendet” Gázával kapcsolatban. Szerinte a világ hallgat a Gáza elleni izraeli támadásokról, és a konfliktus kiegyensúlyozott megközelítésére lenne szükség.

„Az arab világ azt az üzenetet hallja, hogy a palesztinok élete kevésbé számít, mint az izraelieké” – mondta, hozzátéve, hogy felháborítják és elszomorítják az ártatlan civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények Gázában, Ciszjordániában és Izraelben.

„Az izraeli vezetésnek egyszer és mindenkorra rá kell jönnie, hogy egy állam nem virágozhat, ha az igazságtalanság alapjaira épül. A mi üzenetünk az izraelieknek az kell legyen, hogy békét és biztonságot akarunk az izraeliek és a palesztinok számára.”

(Sky)

Szombaton Egyiptomban a gázai válsággal foglalkozó békecsúcsot tartanak, amit a szervezői a szélesebb körű regionális háború megelőzésére tett kísérletnek szánnak.

Egyes közel-keleti és európai vezetők Kairóban gyűlnek össze a csúcstalálkozóra, de valószínűleg nehezen tudnak majd közös álláspontot kialakítani az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról.

A csúcstalálkozót megnyitó beszédében Mahmúd Abbász palesztin elnök azt mondta: „nem megyünk el, maradunk a földünkön”.

Korábban Izrael több mint egymillió gázai lakost szólított fel arra, hogy hagyják el otthonaikat a Gázai övezet északi részén, mert szárazföldi támadásra készülnek az régió ellen. Több százezer palesztin el is hagyta a területet. Abbász vélhetően főként arra célzott, hogy a palesztinok nem akarnak sem a szomszédos Egyiptomba, sem Jordániába települni.

Mahmúd Abbász a ciszjordániai mérsékelt Palesztin Hatóság vezetője, ami nem szövetségese a Gázában regnáló, és október 7-én Izraelben vérfürdőt rendező Hamász terrorszervezetnek.

Közben Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök közölte, felkérte a találkozó résztvevőit, állapodjanak meg egy tervezetről, ami a gázai humanitárius katasztrófa megszüntetéséhez és béketárgyalásokhoz vezetne.

Két diplomata a Reutersnek arról beszélt, nem valószínű, hogy a csúcstalálkozón közös nyilatkozat születik, mivel a tűzszünetre való felhívás érzékeny kérdéseket érint.

Az Egyesült Államok és néhány más jelentős nyugati ország távolmaradása szintén lehűtötte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy milyen hatást érhet el az esemény.

(Sky)

A BBC helyszínen lévő riportere szerint egy üres koporsókkal megrakott teherautó is volt a Gázába beengedett 20 kamion között. Úgy látta, a többi gyógyszert és üzemanyagot szállított.

Két hét után nyílt meg szombaton a Gázába tartó segélyszállítmányok egy része előtt az Egyiptom és Gáza között lévő rafahi határátkelő. A húszkamionnyi segélyszállítmány áthaladása után újra le is zárták a határállomást.

(BBC)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője szombaton arról beszélt, hogy bár a polgári áldozatok minimalizálására törekednek, azok elkerülhetetlenek a városi hadviselésben.

Peter Lerner alezredes hangsúlyozta, hogy a Hamász legyőzésére összpontosítanak. „Bár minden egyes elvett élet tragédia, a mi feladatunk annak biztosítása, hogy a Hamász soha többé ne tarthassa kezében azt a hatalmat a terrorizmus terén, amit eddig”.

Lerner azt is mondta, hogy a Hamász „pszichológiai terrorizmust” folytat a még mindig fogva tartott több száz tússzal, és hogy az IDF mindent megtesz, hogy biztonságban visszavigye őket Izraelbe, miközben „a civileket és a nem harcolókat távol tartja a veszélytől”.

(CNN)

A rafahi határátkelőn átengedett segélyszállítmány mennyisége „csepp a tengerben” ahhoz képest, amire a Gázában lévő civileknek szüksége lenne – közölte az ENSZ.

Juliette Touma, az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segítő segélyszervezetének munkatársa szerint a humanitárius segélyek fenntartható áramlására lenne szükség.

„Amire a gázai civileknek valóban szükségük van, az a fenntartható és folyamatos humanitárius segítség... különös tekintettel a vízerőművek számára juttatott üzemanyagra” – mondta.

Izrael beleegyezett abba, hogy 20 segélyszállító teherautót átengedjenek Gázába a rafahi átkelőn, de üzemanyagot nem enged át a határon. Touma szerint azonban az üzemanyag elengedhetetlen lenne a vízszivattyúk működtetéséhez. „A víz kifogyóban van Gázában. Néhány helyen teljesen elfogyott” – mondta.

(BBC)

Izraelben élő arabokkal készített riportot a CNN, amelyben arról beszéltek az érintettek, hogy a Hamász október 7-i vérengzései után sokszor kell magyarázkodniuk arról, hogy ők egyáltalán nem egyenlőek a szélsőséges szervezettel.

Izraelben az arab állampolgárok és állandó lakosok az ország lakosságának mintegy 20 százalékát teszik ki. A nagyjából 2 millió ember különbözik a megszállt Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő palesztinoktól – de messze nem egységes csoport. Többségük muzulmán, de jelentős a keresztény arab kisebbség is.

És bár körülbelül 1,5 millióan rendelkeznek izraeli állampolgársággal, a Jeruzsálemben élők közül sokan csak állandó tartózkodási státusszal rendelkeznek, és nem teljes jogú állampolgárok. Néhányan arabnak, egyesek palesztinnak, mások drúznak, egy Izraelben, Libanonban és Szíriában elterjedt vallási közösséghez tartozónak vallják magukat.

Néhányan folyékonyan beszélnek héberül, és vegyes közösségekben élnek, például Haifában, míg mások szegregált városokban laknak, és azt mondják, az izraeli hatóságok diszkriminációja miatt másodosztályú állampolgároknak érzik magukat. Évente több százan választják az izraeli hadseregben való szolgálatot, annak ellenére, hogy lehetőségük van mentesülni az Izraelben kötelező katonai szolgálat alól. Sokuknak Ciszjordániában és Gázában van a családja.

Amikor a 20 éves Aja Najame arab muszlim kislányként az észak-izraeli kikötővárosban, Haifában nőtt fel, kulturális csereutakra járt zsidó iskolákba, hogy megismerje a zsidó életmódot. A zsidó gyerekek ugyanígy tettek, meglátogatták Najame iskoláját, hogy megismerjék a muszlim arabok életmódját. Najame szerint Haifa nem olyan, mint Izrael többi része. „Itt együtt élünk, arabok és zsidók. Együtt dolgozunk, ugyanazokra a helyekre járunk” – mondta.

A Hamász október 7-i terrorakciói azonban fokozták a feszültséget a különböző csoportok között. „Amint elhagyod Haifát, elkezded kényelmetlenebbül érezni magad, ezt nehéz leírni, egyszerűen csak egy kényelmetlen érzés” – mondta a fiatal nő.

Asraf Askar, egy 35 éves izraeli arab polgár egy étteremben dolgozik Haifa egyik főként arabok lakta negyedében. Vannak barátai, akik az Izraeli Védelmi Erőknél (IDF) szolgálnak, és vannak olyan ismerősei is, akik Izrael azon területein jártak, amelyeket a Hamász brutálisan megtámadott két héttel ezelőtt. Felmenőit az 1948-as háború idején az izraeli erők kitelepítették egy Haifától északra fekvő faluból. Azt mondták nekik, hogy néhány héten belül visszatérhetnek, de ezt végül nem engedték meg nekik. Az izraeli legfelsőbb bíróság később úgy döntött, hogy a kilakoltatás törvénytelen volt, és a testület arról határozott, hogy a faluból származó családok visszatérhetnek a földjükre – de mielőtt ezt megtehették volna, az izraeli hadsereg az 1950-es években a földdel tette egyenlővé a falut. „Bonyolult érzés arra gondolni, hová is tartozom. Próbálom elkerülni, hogy túl sokat gondoljak rá” – mondta.

Naim Kuri egy 39 éves ügyvéd, aki Haifában él, ő úgy fogalmazott: „Vannak, akik gyanakodva néznek ránk, mert arabok vagyunk. És arabnak lenni egyesek szemében egyenlő a terrorizmussal. De mi elítéljük a terroristákat, elítélünk mindent, amit tettek, és meggyászolunk minden elvesztett életet.”

(CNN)

Darnay-Fitt Gergő az ENSZ egyik szervezetének Gázai övezetben található irodáját vezette. A szolgálati szünetét töltő diplomata arról beszélt a Telexnek, hogy több kollégája is Gázában tartózkodik, ahol jelenleg nincs olyan, hogy „biztonságos hely”. Szerinte most már olyan súlyos a helyzet, hogy humanitárius katasztrófáról van szó.

Elindulhattak a gázai-egyiptomi határon lévő rafahi átkelő egyiptomi oldaláról a Gázai övezetbe humanitárius segélyt (élelmet, gyógyszereket) szállító kamionok. Az egyiptomi média élőben számolt be az eseményről. Helyiek örömujjongásban törtek ki, palesztin zászlókat lengettek.

Pontosan két héttel ezelőtt, október 7-én hajnalban indultak a Hamász, izraeli civilek százainak halálával végződő rémtettei. Ekkor lezárták a rafahi átkelőt, és Izrael teljes blokád alá vonta a Gázai övezetet, emiatt sem élelem, sem víz nem igazán juthatott be a területre.

Pár nappal ezelőtt aztán Joe Biden amerikai elnök elérte Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnöknél, hogy engedjenek be a humanitárius katasztrófában lévő Gázai övezetbe segélyszállítmányokat. Ebbe az egyiptomi elnök mellett Izrael is beleegyezett, azzal a feltétellel, hogy egyelőre 20 kamionnyi szállítmány mehet be, amit nyomon követnek majd, és ha az a Hamász terroristáinak kezére jut, nem engednek be több szállítmányt.

Szombat délelőtt a húszkamionnyi segélyszállítmány áthaladása után újra le is zárták a határállomást.

(CNN)

A Gáza és Egyiptom közötti rafahi határátkelő október 21-én, szombaton, helyi idő szerint 10 órakor (Magyarországon 9 óra) megnyílt – közölte az izraeli amerikai nagykövetség.

Így lehetővé válik az ott tartózkodó külföldiek számára, hogy elhagyják az izraeli tűz alatt álló Gázai övezetet. „Nem tudjuk, hogy meddig marad nyitva az átkelő a külföldi állampolgárok számára” – tették hozzá.

A nagykövetség közölte, várhatóan „sokan próbálnak majd átkelni”, és azoknak, akik Egyiptomba próbálnak belépni, „potenciálisan kaotikus és rendezetlen környezetre kell számítaniuk az átkelő mindkét oldalán”.

„A helyzet továbbra is változékony, a biztonsági környezet kiszámíthatatlan. Fel kell mérni a biztonsági helyzetet, mielőtt úgy döntenének, hogy a határ felé mozdulnak, vagy megpróbálnak átkelni” – közölte a nagykövetség.

Arról egyelőre nincs hír, hogy a csaknem két hete a rafahi átkelő egyiptomi oldalán veszteglő több tucatnyi, palesztin civileknek szánt élelemmel, gyógyszerrel és más humanitárius csomaggal felpakolt kamionok behajthatnak-e a Gázai övezetbe. Joe Biden amerikai elnök elérte Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnöknél, hogy nyissák meg ilyen célra a határt, az egyiptomi egységek egyelőre a szerintük az izraeli bombázásokban megsérült utakat próbálják járhatóvá tenni, hogy aztán a segélyszállítmányokat is elindíthassák.

(Sky)

Az ENSZ humanitárius hivatala szerint a Hamász október 7-i támadását követő hét volt a leghalálosabb a ciszjordániai palesztinok számára 2005 óta.

A szervezet szerint ez idő alatt Ciszjordániában legalább 75 palesztint öltek meg izraeli telepesek vagy az izraeli hadsereg. Az izraeli telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények száma a napi átlagosan háromról nyolcra emelkedett.

Egy palesztin menekülttábor elleni rajtaütés és egy, a térségben ritka légicsapás során múlt csütörtökön az izraeli erők legalább 12 embert megöltek – közölték palesztin tisztviselők. Az izraeli rendőrség az esettel kapcsolatban azt közölte: egy izraeli rendőr meghalt.

„Reális a veszélye” annak, hogy az Izrael által megszállt Ciszjordánia „irányíthatatlanná válik” – állapította meg az ENSZ. A ciszjordániai palesztin lakosok szerint, miközben a világ figyelmét a Gázában kibontakozó katasztrófa köti le, az izraeli telepesek kihasználják a helyzetet, behatolnak a falvakba, és elűznek, sőt, meg is ölnek palesztin civileket.

Az ENSZ adatai szerint idén már a Hamász támadása előtt is jelentősen megnőtt az izraeli telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények száma: január és augusztus között a szervezet szerint mintegy 400 palesztint űztek el a régióból.

(BBC)

A gázai kórházak „az összeomlás szélén állnak” – figyelmeztetett az ENSZ. A közleményben arról írnak, hogy a gázai kórházak a kapacitásuk 150 százalékán működnek, az intézményekben az ott kezelt vagy az oda menekülő emberek sok esetben a padlón és a folyosókon fekszenek.

Az ENSZ szerint az egészségügyi intézmények 60 százaléka bezárt Gázában, a kórházak az energia, a gyógyszerek, a felszerelések és a szakszemélyzet hiánya miatt az alapvető működéssel is küzdenek.

A gázai vízügyi helyzet is válságos. Az utolsó működő sótalanító üzem múlt vasárnap üzemanyaghiány miatt leállt, akárcsak az utolsó működő szennyvíztisztító telep – jelentette az ENSZ.

A vízszállító teherautók az üzemanyaghiány, a bizonytalanság és a törmelékkel elzárt utak miatt sok helyen nem tudnak közlekedni. „A palackozott víz nagyrészt nem áll rendelkezésre, és az ára a legtöbb család számára megfizethetetlenné vált. A tiszta ivóvíz fő beszállítóivá magánkereskedők váltak, akik kis vízsótalanító és víztisztító üzemeket üzemeltetnek, amelyeket többnyire napenergiával működtetnek” – olvasható a közleményben.

A higiéniai körülmények is romlanak. Gázában mind az öt szennyvíztisztítót leállították áramhiány miatt, ezért sok szennyvizet a tengerbe vezetnek, és „a 65 szennyvízszivattyúállomás többsége sem működik.” A szemét is sok helyen felhalmozódott.

Az élelmezési helyzet is válságos. A Világélelmezési Program (WFP) öt gázai pékségéből három pénteken bezárt üzemanyaghiány és alapanyaghiány miatt. A búzaliszt Gáza-szerte „körülbelül öt napon belül” elfogyhat, az öt gázai malom közül jelenleg csak egy üzemel.

(CNN)

Joe Biden amerikai elnök szerint a Hamász október 7-i izraeli tömegmészárlása – amelyben mintegy 1400 izraeli vesztette életét – két korábbi esküdt ellenség, Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok szorosabbá válásának folyamatát akarta megzavarni.

„Az egyik ok, amiért a Hamász megindult Izrael ellen.... tudták, hogy le fogok ülni a szaúdiakkal” – idézi Biden szavait a Reuters.

Izrael és Szaúd-Arábia viszonya történelmileg feszült, de Szaúd-Arábia áldását adta arra, hogy a vele szomszédos, nála kisebb országok, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein 2020-ban szorosabbra fűzzék kapcsolataikat Izraellel.

Turki al-Feiszal szaúdi herceg, szaúdi körökben széles körben elismert állami vezető elítélte mind a Hamászt, mind Izraelt a civilek elleni támadásokért. Szerinte ebben a konfliktusban nincsenek hősök, csak áldozatok.

(BBC)

Pénteken jó pár országban volt palesztinpárti tüntetés, a demonstrálók többnyire a Gázai övezet izraeli bombázásának befejezését követelték, de egyesek izraeli zászlót égettek.

A palesztinok ügyével szimpatizáló tüntetéseket tartottak többek között Törökországban, Kanadában, Indonéziában, Malajziában és Indiában. Emellett Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, Irakban, Jemenben és Ciszjordániában muszlim tüntetők ezrei vonultak utcára a pénteki ima után, hogy tiltakozzanak Izrael Hamász elleni háborúja miatt.

A kairói tüntetők egy része azt skandálta: „Hol van az arab hadsereg?” és „Itt vannak a cionisták”, utalva az egyiptomi rohamrendőrökre, akik a közeli Bab el-Louk térre szorították a tüntetőket, és lezárták a Tahrir térhez, Kairó egyik legismertebb részéhez való hozzáférést.

A libanoni fővárosban, Bejrútban több százan vonultak utcára, hogy elítéljék az izraeli offenzívát. Sokan palesztin és libanoni zászlókat lengettek, valamint az Irán által támogatott Hezbollah csoport és libanoni politikai szövetségese, az Amal zászlóit. Fiatal tüntetők amerikai zászlót égettek.

Több száz iraki – főként az Irán által támogatott milíciák támogatói – ülősztrájkot tartott pénteken Irak Jordániával közös fő határátkelőjénél. Mások Bagdadban tüntettek, nem messze az Egyesült Államok nagykövetségének otthont adó megerősített Zöld Zónától.

Jordánia fővárosában, Ammánban mintegy 6000 tüntető vonult fel a gázaiak támogatására. Néhányan arra szólították fel a Hamászt, hogy fokozza Izrael elleni csapásait.

A Hamász október 7-i embertelen terrorakciója óta közel 1400 izraeli halt meg, közöttük több száz civil. Ugyancsak 7-e óta a Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 4000 ember halt meg a Gázai övezetben, köztük sok civil is.

(BBC / CNN)

A két túsz, akiket pénteken engedett el a Hamász, már Izraelben vannak a családjuknál, miközben a családjuk más tagjai otthon, az amerikai Illinois-ban ünneplik a kiszabadulásukat.

Az 59 éves Judith Tai Raanant és lányát, a 17 éves Natalie-t pénteken adták át az izraeli erőknek a Gázai övezet határán, és ezzel ők lettek az első foglyok, akiknek a Hamász általi szabadon bocsátását mindkét fél megerősítette. Szabadon engedésük „az első lépés volt, és a tárgyalások további szabadon bocsátásokról folynak” – idézte a Reuters a tárgyalásokat ismerő forrást.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, az ország „nem fog engedni az összes elrabolt és eltűnt személy visszaszolgáltatására irányuló erőfeszítéseinkből”.

A 17 éves lány apja, Uri Raanan az egyesült államokbeli Illinois-ban beszélt újságíróknak arról, hogy mindkét kiengedett családtagja jól van. Lánya édesanyjának „egy kis karcolás van a kezén”, más sérülésről nem tud. A lányának jövő héten lesz a születésnapja, amit már Amerikában szeretnének megünnepelni.

A két kiengedett túsz Joe Biden amerikai elnökkel is beszélt telefonon, miután a két nő megérkezett Jeruzsálembe.

A túszok elengedésével sem változtak az izraeli hadsereg tervei. Az IDF szóvivője pénteken arról beszélt, továbbra is a Hamász elpusztítása a céljuk, hiába lobbiznak egyre többen a szárazföldi offenzíva elhalasztása mellett.

Dorion Spielman a két amerikai túsz elengedése után azt mondta, a Hamász most erre felhúzva emberi jogi szervezetnek próbálja feltüntetni magát, de a gonoszságuk továbbra is megmutatkozik az Izraelre hulló rakétákban. Szerinte ez az egész egy körforgás, ahol a szervezet előbb támadást indít, gyilkol és rakétákat küld Izraelre, aztán visszarohan Gázába, és elbújik a civilek mögé. Amikor a civilek meghalnak, akkor emberi jogi jogsértésekre hivatkoznak a nemzetközi közösség előtt, ezért Izrael felhagy a támadásokkal, a Hamász újra összeszedi az erejét, és folytatódik minden elölről.

(Guardian / Sky)

• Az IDF szóvivője szerint az izraeli katonák készenlétben állnak a Gázai övezet határánál.
• A magyar külügy azt kéri, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzanak Kelet-Jeruzsálembe és környékére.
• Légicsapás rongált meg egy görög ortodox templomot Gázában.
• Letartóztatták a Hamász egyik szóvivőjét Ciszjordániában.
• Egyiptom lassan, de halad a rafahi határátkelő útvonalának megtisztításával.
• Ugrásszerűen nőtt a fegyvertartási engedélyért folyamodók száma Izraelben.
• Az izraeli védelmi miniszter a háború után megszakítaná a kapcsolatot a Gázai övezettel.
• A Hamász „humanitárius megfontolásból” elengedett két amerikai túszt.
• A túszok elengedésével sem változtak az izraeli hadsereg tervei.